BIOLOGIKA SZERV ATLASZ KÉRDÉSTÁR 2012  -  Elváltozástudományi feladatgyűjtemény, a legfontosabb kérdések Szerv Atlasz lapkód szerinti sorrendben.

				Készítette: Barnai Roberto, Biologika Szabadegyetem (2012)
				A Biologika Kérdéstár könyvben NEM kerül kiadásra. Kérjük ne nyomtassa ki, a teljes kérdéstár több mint 24.000 kérdést tartalmaz, több száz oldal. A kérdéstár univerzális feladatgyűjtemény, Biologika (GNM, Új Medicina) vizsgák feladat-anyaga. Szabadon használható, másolható, áruba nem bocsátható. Töltse le e-bookban (pdf, 4 MB) és mentse el magának,vagy használja internetböngészőjével ingyenesen (Ctrl+D hozzáadás a kedvencekhez). Azok a Szerv Atlasz lapok, amelyek nem megtekinthetők az interneten, a Szerv Atlasz e-book DVD-n megtalálhatók. Kereséshez használja a böngészője kereső funkcióját: Ctrl+F (és a megjelenő ablakba írja be a keresett szót). A folyamatosan bővülő Szerv Atlasz (kereső)szójegyzék itt elérhető: www.index.szervatlasz.hu.
Lapkód1	Lapkód2	(megfejtés itt)		Kérdések
A.1.	A.2.	A.3.	A.4.	Mi a különbség egy hagyományos anatómia atlasz és a Szerv Atlasz között?
A.1.	A.2.	A.3.	A.4.	Mi az ún. Szerv Atlasz?
A.1.	A.2.	A.3.	A.4.	Milyen célokra használható a Szerv Atlasz?
A.1.	A.2.	A.5.	A.6.	Mi a Szerv Atlasz?
A.1.	A.2.	A.5.	A.6.	Miben különbözik a Szerv Atlasz egy hagyományos anatómia atlasztól?
A.1.	A.2.	A.5.	A.6.	Miben különbözik Hamer doktor anyagaitól, írásaitól?
A.1.	A.2.	A.5.	A.6.	Miért nem hagyományos anatómia atlasz a Szerv Atlasz?
A.1.	A.2.	A.5.	A.6.	Mire jó a Szerv Atlasz?
1.0.0.	1.0.1.	1.0.2.	1.3.1.	Hogyan nevezte el biológiai felfedezéseinek leíratát Hamer doktor?
1.0.0.	1.0.1.	1.0.2.	1.3.1.	Mondjon néhány szót Hamer doktorról, és hogy hogyan jutott el a biológiai természettörvények felfedezéséig!
1.0.0.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	A GNM mellett Dr. Hamernek milyen egyéb fejlesztéseit ismeri?
1.0.1.	1.0.1.	1.0.2.	1.1.0.	Mi az ún. betegség az Új Medicina szerint, és mi a régi orvostudomány szerint?
1.0.1.	1.0.1.	1.0.2.	1.1.0.	Mi az ún. megbetegedés az Új Medicina szerint, és mi a régi orvostudomány szerint?
1.0.1.	1.0.1.	1.0.2.	1.1.0.	Miről szól az Új Medicina?
1.0.1.	1.0.1.	1.0.2.	1.1.0.	Mitől természettudományos az Új Medicina?
1.0.1.	1.0.1.	1.0.2.	1.1.0.	Tartalmaz-e feltételezéseket az Új Medicina?
1.0.1.	1.0.1.	1.0.2.	1.1.0.	Tulajdonképpen mi az Új Germán Medicina (Új Medicina, GNM)?
1.0.1.	1.0.1.	1.0.2.	1.1.0.	Tulajdonképpen mit ír le az Új Medicina?
1.0.1.	1.0.2.	1.3.2.	1.3.4.	Általában miket nevez a hagyományos orvostudomány autoimmun betegségnek? Mit mond erről az Új Medicina?
1.0.1.	1.0.2.	1.3.2.	1.3.4.	Alternatív gyógymód-e az Új Medicina?
1.0.1.	1.0.2.	1.3.2.	1.2.5.	Mitől mérföldkő az Új Medicina?
1.0.1.	1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	Egy újmedicinát gyakorlati szinten ismerő ember képes-e halálos elváltozást összehozni magának?
1.0.1.	1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	Egy újmedicinát gyakorlati szinten ismerő ember képes-e megbetegedést összehozni magának?
1.0.1.	1.0.2.	1.1.0.	1.3.4.	Helyettesíti-e az ésszerű beavatkozásokat az Új Medicina?
1.0.1.	1.0.2.	1.1.0.	1.5.0.	Hogyan definiálná az Új Medicinát tőmondatokban?
1.0.1.	1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	Mi a természettudományos egy tény?
1.0.1.	1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	Mi az Új Medicina röviden?
1.0.1.	1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	Mi az ún. rák az Új Medicina szerint, és mi a régi orvostudomány szerint?
1.0.1.	1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	Milyen elváltozásoknál nem tudjuk az Új Medicinának hasznát venni?
1.0.1.	1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	Mit jelent az, hogy Értelmes Biológiai Különprogram?
1.0.1.	1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	Mitől természettörvény a természettörvény?
1.0.1.	1.0.2.	1.3.0.	1.5.0.	Ismertesse röviden, kicsoda Dr. Ryke Geerd Hamer, és mi az Új Medicina!
1.0.1.	1.0.2.	1.3.0.	1.5.0.	Ismertessen két rákkal egyenértékű elváltozást!
1.0.1.	1.0.2.	1.3.0.	1.5.0.	Ismertessen két rákos elváltozást!
1.0.1.	1.0.2.	1.3.0.	1.5.0.	Mi az ún. betegség hagyományos értelemben, és a biológiai természettörvények tükrében?
1.0.1.	1.0.2.	1.3.0.	1.5.0.	Mi az ún. megbetegedés hagyományos értelemben, és a biológiai természettörvények tükrében?
1.0.1.	1.0.2.	1.3.0.	1.5.0.	Mi az ún. rák hagyományos értelemben, és a biológiai természettörvények tükrében?
1.0.1.	1.0.2.	1.3.0.	1.5.0.	Mi az ún. rákos és rákkal egyenértékű elváltozás?
1.0.1.	1.0.2.	1.3.0.	1.5.0.	Miben különböznek a rákos elváltozások a rákkal egyenértékű elváltozásoktól?
1.0.1.	1.0.2.	1.3.0.	1.5.0.	Tulajdonképpen mi az öt természettörvény, és mi az Új Medicina?
1.0.1.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Kell-e hinnünk az Új Medicinában?
1.0.1.	1.1.0.	1.2.0.	1.4.0.	Ki tudja igazolni az Új Medicinát?
1.0.1.	1.1.0.	1.2.0.	1.2.4.	Mely élőlényekre érvényes az Új Medicina?
1.0.1.	1.1.0.	1.2.0.	1.5.0.	Mik azok az ún. megbetegedések?
1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	A gyermekbetegségek oka eltér a felnőttek megbetegedéseitől?
1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Ismertesse az öt biológiai természettörvényt felfedezésük sorrendjében!
1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Ismertesse röviden az öt biológiai természettörvényt!
1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Létezik-e öröklődő megbetegedés?
1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.2.1.	Létezik-e spontán megbetegedés?
1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.2.4.	Mely esetekre nem érvényes az Új Medicina?
1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.5.0.	Mi a különbség a természetes és a nem természetes elváltozások között?
1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Mi az ún. elváltozástan?
1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Miben korszakalkotó az Új Medicina?
1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Miféle rendszer az Új Medicina?
1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Mikor nem tudjuk az Új Medicinának hasznát venni?
1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.2.	Milyen elváltozásokra nem terjed ki az Új Medicina érvényessége?
1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.0.1.	Milyen esetekben nem tudjuk az Új Medicinának hasznát venni?
1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Milyen esetekre nem vonatkozik az Új Medicina?
1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.2.1.	Mire nem érvényes az Új Medicina?
1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.0.1.	Mire nem terjed ki az Új Medicina érvényessége?
1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.2.1.	Mire nem terjed ki az Új Orvostudomány érvényessége?
1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Mit ír le az Új Medicina?
1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Mitől természetes egy elváltozás?
1.0.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Sorolja fel az öt biológiai természettörvényt, és magyarázza el, hogy mit jelent!
1.0.2.	1.5.0.	1.0.1.	1.0.2.	Mi az öt biológiai természettörvény konklúziója?
1.1.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.5.0.	Elérhető-e a konfliktus megoldása a lelki szint figyelmen kívül hagyásával?
1.1.0.	1.2.1.	1.2.4.	1.2.5.	Mi bizonyítja az agyunk elváltozásokat vezérlő szerepét?
1.1.0.	1.2.4.	1.3.2.	1.3.3.	Ha bizonytalanok vagyunk az orvosi diagnózisban és biztosra akarunk menni mi segíthet?
1.1.0.	1.2.4.	1.3.3.	1.3.4.	Mi határozza meg a szervi elváltozás helyét?
1.1.0.	1.2.4.	1.3.3.	1.3.4.	Mi határozza meg az agyba becsapódó Hameri-góc helyét?
1.1.0.	1.0.1.	1.0.2.	1.2.1.	Ismertesse az első biológiai természettörvény definícióját és három kritériumát!
1.1.0.	1.0.1.	1.0.2.	1.2.1.	Ismertesse az első biológiai természettörvényt!
1.1.0.	1.0.1.	1.0.2.	1.2.1.	Mely szinteken zajlik le egy biológiai különprogram?
1.1.0.	1.0.1.	1.0.2.	1.1.0.	Mi az ún. rákkal egyenértékű elváltozás?
1.1.0.	1.0.1.	1.0.2.	1.2.1.	Mitől nagyban eltérő az Új Medicina, és a Hagyományos Medicina betegségszemlélete?
1.1.0.	1.0.2.	1.0.1.	1.5.0.	Fejtse ki röviden az első biológiai természettörvényt!
1.1.0.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.4.	A fizikai test funkcionálisan milyen két alapvető fő részből áll? Ismertesse a fő biológiai funkciójukat!
1.1.0.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.4.	A konfliktus bekövetkeztének pillanatában hol és milyen elváltozás történik?
1.1.0.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.4.	A konfliktus megoldásának pillanatában hol és milyen állapotváltozás történik?
1.1.0.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.4.	Hány szinten zajlik le egy természetes elváltozás (régi nevén megbetegedés)?
1.1.0.	1.2.0.	1.2.1.	1.5.0.	Lehet-e gyógyítani az Új Medicinával?
1.1.0.	1.2.0.	1.2.1.	1.5.0.	Lehet-e gyógyulni az Új Medicinával?
1.1.0.	1.2.0.	1.3.2.	1.3.4.	Van-e bizonyítható magyarázata az "öröklődő megbetegedéseknek"?
1.1.0.	1.2.0.	4.1.10.	2.1.16.	Bizonyították-e valaha, hogy áttét létrejöhet vér és nyirokkeringéssel elsodródott ráksejtekből?
1.1.0.	1.2.0.	4.1.10.	2.1.16.	Hogyan jöhet létre áttét? Mondjon rá példát!
1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	1.5.0.	Hogyan jön létre a hagyományosan áttétnek nevezett másodlagos elváltozás?
1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	1.5.0.	Ki az, aki meghatározza egy megbetegedés alakulását?
1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	1.4.0.	Mi az ún. ÉBK?
1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	1.4.0.	Mit nevezünk Értelmes Biológiai Különprogramnak?
1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	1.4.0.	Mitől lesz egy gyerek 10 éves kor alatt beteg?
1.1.0.	1.5.0.	1.2.0.	1.2.3.	Mi az öt természettörvény egymondatos konklúziója?
1.1.0.	3.1.B.	4.1.B.	5.1.B.	Létezik-e hormon-érzékeny daganat?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	A DHS megtörténte után mit tudunk tenni, hogy minimalizáljuk a szervi elváltozást?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Az élettani működésben mikor beszélünk normotóniáról?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Egy Értelmes Biológiai Különprogram során mi a kétszakaszúság feltétele?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.4.	Egy érzelmi konfliktusnál mikor van szükség egy természetes elváltozás beindítására?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Egy hosszan tartó, alacsony intenzitású konfliktus megoldása után általában milyen lesz a gyógyulási szakasz hossza és intenzitása?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Fejtse ki a biológiai konfliktus ismertetőjegyeit!
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Fel tudunk-e készülni egy biológiai konfliktusra?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Ha megtámogatom a szervezetet vitaminokkal, gyógynövényekkel, étrendkiegészítőkkel, akkor ennek milyen hatása lesz?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Ha nincs legalább két olyan ember, akivel meg tudod beszélni a DHS konfliktus tartalmát (vagyis nem adsz bizalmat senkinek), el tudsz-e kerülni szervi elváltozást?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Hány alapvető módját ismeri a konfliktus megoldásának?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Hányási roham jöhet-e alvás idején?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.4.	Hogyan alakul az ödémásodás egy rövid, de intenzív konfliktus után? Milyen tünetekre számíthatunk?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Hogyan lehet kiküszöbölni a biológiai konfliktust?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.4.	Honnan lehet felismerni egy biológiai konfliktust?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.5.	Ismertesse a kétszakaszúság törvényét!
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.5.	Ismertesse a második biológiai természettörvényt!
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.4.	Ismertesse a megbetegedés szakaszait röviden!
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Jellemezze a normotóniát!
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Kényszeres gondolkodás nélkül van-e DHS?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Lehet-e biológiai konfliktusokat előidézni?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Lehetséges-e másoknál biológiai konfliktusokat szándékosan előidézni vagy restimulálni?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Lehetséges-e saját magunknak biológiai konfliktusokat szándékosan előidézni vagy restimulálni?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.5.	Létezik-e autoimmun megbetegedés?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Mely esetben lehet elegendő a "kibeszélés", ha beindult egy elváltozás különprogram?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.1.0.	Melyik szakaszban figyelhető meg kényszeres gondolkodás?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Mi a különbség a biológiai konfliktus és az érzelmi konfliktus között?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.4.	Mi az elváltozást beindító biológiai konfliktus öt ismertetőjegye?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.5.	Mi az ún. biológiai konfliktus, és mitől "biológiai"?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Mi az ún. DHS és honnan származik a megnevezés?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Mi az ún. hideg betegség és milyen tünetei vannak?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.3.2.	Mi az ún. konfliktus-aktív szakasz?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.3.2.	Mi az ún. konfliktus-megoldás utáni szakasz?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Mi az ún. meleg betegség és milyen tünetei vannak?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Mi az ún. vegetatív idegrendszer?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Miből fakad a biológiai konfliktus?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Miért különleges a biológiai konfliktus élettani szempontból?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Mik befolyásolhatják a konfliktus intenzitását?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	2.1.21.	Mikor jönnek létre súlyosabb elváltozások?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Mikor lehet értelme étrendkiegészítők fogyasztásának?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Mikor lehet értelme vitaminok fogyasztásának?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.1.0.	Mikor tapasztalunk "hideg" tüneteket?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.1.0.	Mikor tapasztalunk „meleg” tüneteket?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Milyen hatással vannak a daganat növekedésére az étrendkiegészítők?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Milyen hatással vannak a daganat növekedésére az vitaminok?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Milyen hatással vannak egy sorvadás fokozódására az étrendkiegészítők?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Milyen hatással vannak egy sorvadás fokozódására az vitaminok?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Minek hatására indul be minden ún. megbetegedés?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.5.	Mit jelent a szimpatikotóniás idegrendszer túlműködése?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.5.	Mit jelent a vagotóniás idegrendszer túlműködése?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Mit jelent az, hogy átmenetileg megoldatlan érzelmi konfliktus?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Mit jelent az, hogy drámaian megélt érzelmi konfliktus?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Mit jelent az, hogy elszigetelten megélt érzelmi konfliktus?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.5.	Mit jelent az, hogy hideg és meleg betegség?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Mit jelent az, hogy megütközés jellegű érzelmi megrázkódtatás?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Mit jelent az, hogy váratlan érzelmi konfliktus?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Mit jelöl a DHS rövidítés?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.5.	Mit nevezünk halmozódó konfliktus tömegnek?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Mit tegyünk, ha nem sikerült kiküszöbölni egy biológiai konfliktust?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.3.2.	Mit tudsz az "egzotikus betegségekről"?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Mitől függ a gyógyulás?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Mitől lesz egy érzelmi konfliktusból biológiai konfliktus?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Mivel oldódik fel a konfliktus?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Sorolja fel az elváltozást beindító biológiai konfliktus ismertetőjegyeit!
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Van-e értelme a csonkításos beavatkozásoknak?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Van-e értelme a kemoterápiának?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	Van-e értelme a sugárkezelésnek?
1.2.0.	1.2.1.	1.2.3.	1.2.2.	Soroljon fel (konfliktus intenzitást fűtő) negatív érzelmeket, példákkal!
1.2.0.	1.2.1.	1.3.2.	1.3.4.	Mi a szimpatikus idegrendszer túlműködésének biológiai értelme?
1.2.0.	1.2.1.	1.3.2.	1.3.4.	Mi a vágusz (paraszimpatikus) idegrendszer túlműködésének biológiai értelme?
1.2.0.	1.2.1.	2.1.21.	2.1.20.	Mitől függ az, hogy súlyosabb egy elváltozás vagy enyhébb?
1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	1.2.4.	Hogyan számoljuk ki a konfliktustömeget?
1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	1.2.4.	Mi az ún. konfliktustömeg?
1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	1.2.4.	Miért fontos a konfliktustömeg kiszámítása?
1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	1.2.4.	Mitől függ a megoldás utáni szakasz hossza?
1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	1.2.4.	Mitől függ a megoldás utáni szakasz intenzitása?
1.2.0.	1.2.4.	1.2.1.	1.2.2.	Milyen konfliktusok a szerveken elváltozást beindító konfliktusok?
1.2.0.	1.2.4.	1.2.1.	1.2.2.	Milyen konfliktusok az agyban elváltozást beindító konfliktusok?
1.2.0.	1.2.4.	1.3.3.	1.1.0.	Tud-e agyunk különbséget tenni vélt és valós sérelem között?
1.2.0.	1.3.2.	1.2.0.	1.1.0.	Milyen megbetegedésekre érvényes az Új Medicina?
1.2.0.	1.3.3.	4.1.17.	4.1.9.	Mit jelent az ingadozó (csak időnként felszökő) vérnyomás?
1.2.0.	1.3.4.	1.3.2.	1.3.3.	Az elváltozásokat miért értelmeztük félre korábban betegségnek?
1.2.0.	1.3.4.	1.3.2.	1.3.3.	Hogyan értelmezhettük félre korábban az elváltozásokat?
1.2.0.	1.3.4.	1.3.2.	1.3.3.	Miért nem értettük korábban az elváltozások lefutását?
1.2.0.	2.1.21.	1.2.2.	1.2.3.	Mit lehet tenni, hogy az elváltozásokból fakadó veszélyeket, komplikációkat minimalizáljuk?
1.2.0.	1.0.1.	1.0.2.	1.1.0.	Mi az Új Medicina gyógykezelési alapelve?
1.2.0.	1.0.2.	1.0.1.	1.5.0.	Fejtse ki röviden a második biológiai természettörvényt!
1.2.0.	1.1.0.	1.2.1.	1.2.4.	Lehet-e a biológiai konfliktusokat akaratlagosan reprodukálni?
1.2.0.	1.1.0.	1.2.0.	1.5.0.	Mitől biológiai konfliktus a biológiai konfliktus?
1.2.0.	1.1.0.	1.3.0.	1.5.0.	Hogyan állíthatjuk le az elváltozások súlyosbodását?
1.2.0.	1.1.0.	1.3.0.	1.4.0.	Sorolja fel a nem pszichoszomatikus elváltozás lehetőségeket!
1.2.0.	1.2.0.	1.2.4.	1.2.3.	Mik a konfliktus-aktív szakasz ismertető jegyei?
1.2.0.	1.2.0.	1.2.4.	1.2.3.	Mik a konfliktus-megoldás utáni szakasz ismertető jegyei?
1.2.0.	1.3.0.	1.2.1.	1.2.2.	Ha a felesleges tudálékos részletezéstől eltekintünk, hány megbetegedés létezik összesen?
1.2.0.	2.1.B.	1.2.4.	1.2.2.	Falatkonfliktusoknál mi határozza meg az elváltozás súlyosságát?
1.2.0.	2.1.B.	1.2.4.	1.2.2.	Falatkonfliktusoknál mit határoz meg a konfliktus súlyossága?
1.2.0.	3.1.B.	1.2.4.	1.2.2.	Sértési, sérelmi, sérülés félelmi konfliktusnál mit határoz meg a konfliktus súlyossága?
1.2.0.	3.1.B.	1.2.4.	1.2.2.	Sértési, sérelmi, sérülés-félelmi konfliktusnál mi határozza meg az elváltozás súlyosságát?
1.2.0.	4.1.B.	1.2.4.	1.2.2.	Önbecsülés letörési konfliktusnál mi határozza meg az elváltozás súlyosságát?
1.2.0.	5.1.B.	1.2.4.	1.2.2.	Elválaszt(ód)ási, elhatárol(ód)ási konfliktusoknál mi határozza meg az elváltozás súlyosságát?
1.2.0.	5.1.B.	1.2.4.	1.2.2.	Elválaszt(ód)ási, elhatárol(ód)ási konfliktusoknál mit határoz meg a konfliktus súlyossága?
1.2.1.	1.2.2.	1.2.3.	1.2.4.	Mi az ún. pisi-szakasz?
1.2.1.	1.2.2.	1.2.4.	1.1.0.	Ismertesse a konfliktus-aktív szakasz tüneteit, hatását, jelentőségét!
1.2.1.	1.2.2.	1.2.4.	1.1.0.	Ismertesse a megoldás-utáni szakasz tüneteit, hatását, jelentőségét.
1.2.1.	1.2.2.	1.2.4.	1.1.0.	Milyen tünetei vannak egy elváltozást beindító biológiai konfliktusnak agyi szinten?
1.2.1.	1.2.2.	1.2.4.	1.1.0.	Milyen tünetei vannak egy elváltozást beindító biológiai konfliktusnak lelki szinten?
1.2.1.	1.2.2.	1.2.4.	1.1.0.	Milyen tünetei vannak egy elváltozást beindító biológiai konfliktusnak szervi szinten?
1.2.1.	1.2.4.	1.1.0.	1.2.0.	Mi az ún. lézió az agyban?
1.2.1.	1.2.4.	1.1.0.	1.2.0.	Mitől jöhet létre az agyban lézió (szinapszis-megszakadás) az idegsejtek között?
1.2.1.	1.2.4.	1.2.0.	1.2.2.	Hova vezet az, ha valaki "küzd a rák ellen"? Vajon ráfeszüléssel meg lehet oldani bármit?
1.2.1.	1.2.4.	1.2.0.	1.2.2.	Hova vezet az, ha valaki oda-vissza kapcsolgat az elváltozás különprogramokban?
1.2.1.	1.2.4.	1.2.0.	1.2.2.	Mi a migrén biológiai háttere?
1.2.1.	1.2.4.	1.2.0.	1.2.2.	Mi az ún. izzadmány?
1.2.1.	1.2.4.	1.2.0.	1.2.2.	Mi az ún. ödémásodás?
1.2.1.	1.2.4.	1.2.0.	1.2.2.	Miért jelentkezhet migrén?
1.2.1.	1.2.5.	2.1.12.	4.1.7.	Milyen jellegzetes tünetei vannak egy epileptokrízisnek?
1.2.1.	1.2.5.	2.1.13.	2.1.21.	Mire jó a hányás egy elváltozás különprogram esetén?
1.2.1.	1.2.5.	1.2.0.	1.2.2.	Mikor jelentkezik hányinger hányási roham nélkül?
1.2.1.	4.1.18.	6.5.A.	6.5.B.	Miért nem létezik hiperaktivitás hagyományos értelemben? Az Új Medicinában mit értünk alatta?
1.2.1.	4.1.18.	6.5.A.	6.5.B.	Mikor jelentkezik hiperaktivitás biológiai konfliktus hatására?
1.2.1.	4.1.18.	6.5.A.	6.5.B.	Mikor jelentkezik hiperaktivitás elváltozás különprogramból kifolyólag?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	A napközben is hideg végtagok mit jeleznek?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Az állatoknak vajon vannak érzelmeik?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Előidézhetnek-e mikroorganizmusok specifikus sejtszaporulatot vagy sorvadást (vagyis egy adott szövet elváltozását)?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.4.	Ha a konfliktus nem vagy alig feltárható, hogyan lehet azt megoldani (pl. gyermekek saját konfliktusainál)?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.4.	Ha egy konfliktus átmenetileg nem megoldható, mit kell tenni, hogy megállítsuk a szervi elváltozás súlyosbodását?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.4.	Ha egy konfliktus egyáltalán nem megoldható, mit kell tenni, hogy ne alakuljon ki súlyos elváltozás?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.4.	Hogyan és meddig kell a szigorú folyadékkontrollt végezni?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.4.	Hogyan jön létre ödéma?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Hogyan lehet a kényszeres gondolatokat megszüntetni?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.4.	Hogyan lehet a konfliktus aktivitás következményeit csökkenteni?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Hogyan lehet az epileptokrízis tüneteit mérsékelni, veszélyeket minimalizálni?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Hogyan lehet felismerni a helyreállítási szakasz első felét?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Hogyan lehet felismerni hogy biológiai konfliktust szenvedtünk el?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Ismertesse a biológiai konfliktus öt alapvető jellemzőjét!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Ismertesse a hideg szakasz általános tüneteit!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Ismertesse a hideg szakasz tüneteit lelki, agyi, szervi szinten!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Ismertesse a konfliktus megoldás utáni szakasz általános tüneteit!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Ismertesse a konfliktus megoldás utáni szakasz tüneteit lelki, agyi, szervi szinten!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Ismertesse a konfliktus-aktív szakasz általános tüneteit!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Ismertesse a konfliktus-aktív szakasz tüneteit lelki, agyi, szervi szinten!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Ismertesse a meleg szakasz általános tüneteit!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Ismertesse a meleg szakasz tüneteit lelki, agyi, szervi szinten!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Ismertesse az A-utószakasz általános tüneteit!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Ismertesse az A-utószakasz tüneteit lelki, agyi, szervi szinten!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Ismertesse az B-utószakasz általános tüneteit!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Ismertesse az B-utószakasz tüneteit lelki, agyi, szervi szinten!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Ismertesse az epileptokrízis általános tüneteit!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Ismertesse az epileptokrízis tüneteit lelki, agyi, szervi szinten!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Ismertesse az epileptokrízist, tüneteit lelki és agyi szinten!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Jellemezze a tartós szimpatikotónia agyi tüneteit!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Jellemezze a tartós szimpatikotónia lelki tüneteit!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Jellemezze a tartós szimpatikotónia szervi tüneteit!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Jellemezze a tartós szimpatikotónia testi tüneteit!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Jellemezze a tartós vagotónia agyi tüneteit!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Jellemezze a tartós vagotónia lelki tüneteit!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Jellemezze a tartós vagotónia szervi tüneteit!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Jellemezze a tartós vagotónia testi tüneteit!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Jellemezze az epileptokrízis agyi tüneteit!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Jellemezze az epileptokrízis lelki tüneteit!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Jellemezze az epileptokrízis szervi tüneteit!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Jellemezze az epileptokrízis testi tüneteit!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mely megbetegedéseknek van epileptokrízise?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.4.	Melyik szinten kell a konfliktust megoldani, hogy a természetes gyógyulás bekövetkezzen?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mi a bizonyíték arra, hogy nem léteznek fertőzések és fertőzőbetegségek?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mi a bizonyíték arra, hogy nem léteznek járványok?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mi a fájdalom biológiai értelme?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mi a fejfájás oka?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mi a fokozott alvás és pihenésigény oka?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	4.1.17.	Mi a hirtelen kiugró vérnyomás biológiai háttere?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mi a különbség a fertőzés és a mérgezés között?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mi a migrén biológiai értelme?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mi a rossz közérzet biológiai értelme?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mi a rossz közérzet oka?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mi a teendő, ha az embernek fejfájása van?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	4.1.17.	Mi az ingadozó vérnyomás biológiai háttere?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mi az ún. epileptokrízis?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mi jellemzi a helyreállítási szakaszt?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mi jellemzi a konfliktus-aktív szakaszt?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mi jelzi, hogy túl vagyunk az epileptokrízisen?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mi okozhat hányingert?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mi okozhat hosszan tartó fáradtságérzést?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mi okozhat migrénes fejfájást?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mi okozhat rossz közérzetet?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mi okozza a (régen kórosnak nevezett) túlzott fáradtságot?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mi okozza a hiperaktivitást (mint fokozott szellemi és fizikai teljesítőképességet)?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.1.0.	Mi okozza a túlzott fáradtságot?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.4.	Mi történik a biológiai konfliktus elszenvedése/becsapódása után agyi szinten?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.4.	Mi történik a biológiai konfliktus elszenvedése/becsapódása után lelki szinten?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.4.	Mi történik a biológiai konfliktus elszenvedése/becsapódása után szervi szinten?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.4.	Mi történik a biológiai konfliktus megoldásával agyi szinten?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.4.	Mi történik a biológiai konfliktus megoldásával lelki szinten?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.4.	Mi történik a biológiai konfliktus megoldásával szervi szinten?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.4.	Mi történik a biológiai konfliktus megoldásával?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.4.	Mi történik az epileptokrízisben agyi szinten?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.4.	Mi történik az epileptokrízisben lelki szinten?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.4.	Mi történik az epileptokrízisben szervi szinten?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Miből gondolták régebben, hogy létezik fertőzés? Miért nem létezik?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.4.	Miért jön létre ödéma?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mikor fáradt tartósan egy ember?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mit jelent az, hogy szimpatikotónia?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mit jelent az, hogy tartós szimpatikotónia?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mit jelez a fejfájás?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mit jelez a kényszeres gondolkozás?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mit jelez a túlzott fáradtság, főleg ha a szokásosnál több a pihenés és alvás igényünk?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mit jelez az álmatlanság, főleg ha hajnali kettő-három óra előtt nem tudunk elaludni?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mit jelöl a EK rövidítés?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mit jelöl a KA rövidítés?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mit jelöl a KM rövidítés?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mit jelöl a MU rövidítés?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mit jelöl a MUA rövidítés?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mit jelöl a MUB rövidítés?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.4.	Mitől függ a konfliktus megoldása?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mitől lehet egy epileptokrízis kellemetlen?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	1.2.3.	Mitől válik egy érzelmi megrázkódtatás biológiai konfliktussá?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.3.	1.2.4.	Ismertesse a különböző láz fokozatokat, és hogy azok mely csíralemezhez tartoznak!
1.2.1.	1.2.0.	1.2.3.	1.2.4.	Mi a gyengeség, levertség biológiai háttere? Mi az erőtlenség biológiai értelme?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.3.	1.2.4.	Mi a láz biológiai háttere és biológiai értelme?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.3.	1.2.4.	Milyen humánus és célravezető lázcsíllapítási módokat ismer?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.3.	1.2.4.	Mit jelez a nyugtalanság, és a kényszeres gondolkozás egy adott téma körül?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.3.	1.2.4.	Mitől van az embernek nyomottság érzése? Mire figyelmeztet ez?
1.2.1.	1.2.0.	1.2.4.	1.2.5.	Mitől érezheti magát az ember az átlagosnál gyengébbnek, fáradtabbnak?
1.2.1.	1.2.0.	4.1.17.	4.1.18.	Mi a vérnyomás alkalmi megemelkedésének biológiai értelme?
1.2.1.	1.2.0.	1.1.0.	1.3.2.	Ha egy szerven, szervrészen gyulladás van, az csak melyik szakasz lehet?
1.2.1.	1.2.0.	1.1.0.	1.3.5.	Melyik szakaszban jelentkezhetnek vérzések?
1.2.1.	6.5.A.	1.2.0.	1.2.2.	Mi a különbség a rossz közérzet és a depresszió között?
1.2.2.	1.2.1.	1.2.0.	1.1.0.	Hogyan lehet hosszan tartó epileptokrízist összehozni?
1.2.2.	1.2.1.	1.2.0.	1.2.3.	Mi a különbség a visszaeső konfliktus-aktivitás (V.E.K.A.) és a visszatérő konfliktus-aktivitás (V.T.K.A.) között?
1.2.2.	1.2.4.	1.2.3.	4.1.9.	Hogyan jöhet létre agyvérzés (agyon belüli vérzés)?
1.2.2.	1.2.4.	1.2.3.	4.1.9.	Hova vezet, ha valaki nem oldja meg a konfliktusait, sőt egyre halmozza azokat?
1.2.2.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.3.	Mi az ún. FKA?
1.2.2.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.3.	Mi az ún. függő gyógyulás?
1.2.2.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.3.	Mi az ún. függő konfliktus aktivitás?
1.2.2.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.3.	Mi az ún. VEKA?
1.2.2.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.3.	Mi az ún. visszaeső konfliktus aktivitás?
1.2.2.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.3.	Mi az ún. visszatérő konfliktus aktivitás?
1.2.2.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.3.	Mi az ún. VTKA?
1.2.2.	1.2.0.	1.2.1.	1.1.0.	Milyen tünete lehet a függő konfliktus aktivitásnak?
1.2.2.	1.2.0.	1.2.1.	1.1.0.	Milyen tünete lehet a hosszan tartó epileptokrízisnek?
1.2.2.	1.2.0.	1.2.1.	1.1.0.	Milyen tünete lehet a visszaeső konfliktus aktivitásnak?
1.2.2.	1.2.0.	1.2.1.	1.1.0.	Milyen tünete lehet a visszatérő konfliktus aktivitásnak?
1.2.2.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.3.	Mit jelöl a FKA rövidítés?
1.2.2.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.3.	Mit jelöl a VEKA rövidítés?
1.2.2.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.3.	Mit jelöl a VTKA rövidítés?
1.2.3.	1.2.2.	1.2.1.	1.2.0.	Mi az ún. stroke, hogyan jön létre, és milyen típusait különböztetjük meg?
1.2.3.	1.2.2.	1.2.0.	1.2.1.	Mit nevezünk az Új Medicinában biológiai konfliktus sínnek (DHS-sínnek)?
1.2.3.	1.2.2.	1.2.0.	1.2.1.	Mit nevezünk sínnek az Új Medicinában, és hogyan működnek a sínek?
1.2.3.	1.1.0.	1.2.0.	1.2.2.	Lehetek a piros színre allergiás?
1.2.3.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	Mik azok a sínek?
1.2.4.	1.2.1.	1.3.1.	1.3.1.	Mik a gliasejtek?
1.2.4.	1.2.1.	1.2.0.	1.2.5.	Létezik-e agydaganat?
1.2.4.	1.2.1.	1.2.0.	1.2.5.	Mi az agyi duzzanatok biológiai funkciója?
1.2.4.	1.2.1.	1.2.0.	1.2.5.	Mi az agyi gliasejtek biológiai funkciója?
1.2.4.	1.2.1.	1.2.0.	1.2.5.	Mi az agyi ödéma biológiai funkciója?
1.2.4.	1.2.1.	1.2.0.	1.2.5.	Mi az, amit régebben agydaganatnak diagnosztizáltak?
1.2.4.	1.2.1.	1.2.0.	1.1.0.	Miért tekinthetjük az agyat bioszámítógépnek?
1.2.4.	1.2.1.	1.2.0.	1.2.5.	Milyen sejtek vándorolhatnak az agyban és milyenek nem?
1.2.4.	1.2.1.	1.2.0.	1.2.5.	Mire jó a glia?
1.2.4.	2.1.10.	1.2.1.	2.1.B.	Hol találhatunk a természetes elváltozások során Hameri-gócokat?
1.2.4.	1.0.0.	2.1.C.	5.1.C.	Mi az a CT?
1.2.4.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.1.	Mi az agy biológiai funkciója?
1.2.4.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.2.	Mi az agyunk működésének legfontosabb jellemzője?
1.2.4.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.2.	Mi az ún. Hameri-góc?
1.2.4.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	Hogyan lehet kizárni, hogy műterméket vagy Hameri gócot látunk egy CT felvételen?
1.2.4.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	Hogyan néz ki a Hameri-góc a konfliktus-aktív szakaszban?
1.2.4.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	Hogyan néz ki a Hameri-góc a megoldás utáni A utószakaszban?
1.2.4.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	Hogyan néz ki a Hameri-góc a megoldás utáni B utószakaszban?
1.2.4.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	Hogyan válik láthatóvá a lélek létezése és kihatása a fizikai testre?
1.2.4.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	Mi a különbség a műtermék és a Hameri góc között a CT-felvételen?
1.2.4.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	Mi az ún. glioma?
1.2.4.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	Miért és mikor ödémásodik be az agy?
1.2.4.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	Miért nem létezik agydaganat hagyományos értelemben?
1.2.4.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	Miért tévesztették össze a Hameri-gócot a CT-gép által készített (létező) műtermékekkel?
1.2.4.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	Mit neveztek régebben agydaganatnak?
1.2.4.	1.2.0.	1.1.0.	1.3.0.	Képes az agyi idegszövet sejtszaporulatra, daganatra?
1.2.4.	1.2.0.	1.1.0.	1.3.0.	Képes az agyi neuroglia szövet sejtszaporulatra?
1.2.4.	1.2.0.	1.1.0.	1.3.0.	Mi az ún. műtermék a CT felvételeken?
1.2.5.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	A három szint folyamatai eltérhetnek-e egymástól?
1.2.5.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.3.	Hány lekérdezhető tény van egy megbetegedésnél? Hogyan jön ez ki?
1.2.5.	1.2.0.	1.2.1.	1.2.2.	Mi az ún. normotónia?
1.2.5.	1.2.0.	1.1.0.	1.4.0.	Mitől tudományos egy tény?
1.3.0.	1.3.1.	1.3.2.	1.3.3.	A fogantatás hányadik napjától válnak külön a sejtek különböző csíralemezekké?
1.3.0.	1.3.1.	1.3.2.	1.3.3.	Hány fajta csíralemez van?
1.3.0.	1.3.1.	1.3.2.	1.3.3.	Mi az ún. hisztológia?
1.3.0.	1.3.1.	1.3.2.	1.3.3.	Mi az ún. hólyagcsíra?
1.3.0.	1.3.1.	1.3.2.	1.3.3.	Mi az ún. szedercsíra állapot?
1.3.0.	1.3.1.	1.3.2.	1.3.3.	Miért mondják, hogy az ontogenezisben letükröződik a filogenezis?
1.3.0.	1.3.1.	1.3.2.	1.3.3.	Mikor jönnek létre a különböző csíralemezek?
1.3.0.	1.3.1.	1.3.2.	1.3.7.	Mit jelent az, hogy ontogenetikus rendszer?
1.3.0.	1.3.1.	1.3.2.	1.3.7.	Mit jelent az, hogy ontogenetikus?
1.3.0.	1.3.1.	1.3.2.	1.3.3.	Mivel foglalkozik a szövettan?
1.3.0.	1.3.1.	1.3.6.	1.3.7.	Mi az ún. embriogenezis?
1.3.0.	1.3.1.	1.3.6.	1.3.7.	Mi az ún. filogenezis?
1.3.0.	1.3.1.	1.3.6.	1.3.7.	Mi az ún. ontogenezis?
1.3.0.	1.3.5.	1.3.1.	1.3.2.	Mikor dől el az egyén biológiai oldalúsága? Mi ennek bizonyítéka?
1.3.0.	1.3.5.	1.3.1.	1.3.2.	Mikor dől el, hogy jobbkezes vagy balkezes lesz az ember?
1.3.0.	1.3.5.	1.3.1.	1.5.0.	Mikor dől el, hogy valaki jobbkezes lesz vagy balkezes, tudja-e hogy mi erre a bizonyíték?
1.3.0.	1.3.5.	1.3.2.	1.3.1.	Elváltozástani, orvostudományi szempontból miért érdekesek és fontosak a csíralemezek?
1.3.0.	1.3.5.	1.3.2.	1.3.1.	Ismertesse az embrióban zajló átalakulási folyamatokat!
1.3.0.	1.3.5.	1.3.2.	1.3.1.	Ismertesse hogyan alakul ki szerkezetileg a testünk, a méhen belüli átalakulási folyamatok során!
1.3.0.	1.3.5.	1.3.2.	1.3.1.	Ismertesse legalább 3 lépésben az embrió fejlődési fokozatait!
1.3.0.	1.3.5.	1.3.2.	1.3.1.	Mi a bizonyíték arra, hogy az ember testfelépítésében megtalálható és letérképezhető, a legősibb archaikus gyűrűformájú élőlény testfelépítése?
1.3.0.	1.3.5.	1.3.2.	1.3.1.	Mi a bizonyíték arra, hogy az embrió az archaikus gyűrűformát követi a méhen belüli fejlődés során?
1.3.0.	1.3.5.	1.3.2.	1.3.1.	Mi a bizonyíték arra, hogy természetes elváltozásokat nem okozhat génhiba?
1.3.0.	1.3.5.	1.3.2.	1.3.1.	Miben különböznek a természetes elváltozások a nem természetes elváltozásoktól?
1.3.0.	1.3.5.	1.3.2.	1.3.1.	Mik azok az ún. csíralemezek?
1.3.0.	1.3.5.	1.3.2.	1.3.1.	Miket határoz meg a csíralemez származás egy elváltozás során?
1.3.0.	1.3.5.	1.3.2.	1.3.1.	Rajzolja le legalább három lépésben az embrió átalakulási folyamatait!
1.3.0.	1.3.5.	1.3.2.	1.3.1.	Rajzolja le, hogyan néz ki a csíralemezek keresztmetszete az embrióban a fejlődés 17-19 napján!
1.3.0.	1.3.5.	1.3.2.	1.3.1.	Változhat-e a biológiai oldalúság életünk során?
1.3.0.	1.0.2.	1.0.1.	1.5.0.	Fejtse ki röviden a harmadik biológiai természettörvényt!
1.3.0.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az ún. archaikus gyűrűforma?
1.3.1.	1.3.2.	1.3.3.	1.3.4.	Ismertesse a természetes elváltozások (megbetegedések) ontogenetikus rendszerét!
1.3.1.	1.3.0.	1.3.2.	1.3.3.	Mi az a négy dolog, amit alapvetően meghatároz a csíralemez származás?
1.3.1.	2.1.A.	2.2.A.	1.3.2.	Ismertesse az agy felépítését szövetállomány vezérlési szempontból!
1.3.1.	2.1.A.	2.2.A.	1.3.2.	Ismertesse milyen részekből áll az agy szövetállomány vezérlési szempontból!
1.3.1.	2.1.A.	2.2.A.	1.3.2.	Mely agyi részek vezérlik az entodermális sejteket, szöveteket?
1.3.1.	2.1.A.	2.2.A.	1.3.2.	Milyen csíralemezből származó szerveket vezérel az agytörzs?
1.3.1.	2.1.A.	2.2.A.	1.3.2.	Milyen csíralemezhez tartozó szerveket vezérel az agytörzs?
1.3.1.	3.1.A.	3.1.B.	1.3.2.	Milyen csíralemezből származó szerveket vezérel a kisagy?
1.3.1.	3.1.A.	3.1.B.	1.3.2.	Milyen csíralemezhez tartozó szerveket vezérel a kisagy?
1.3.1.	3.1.A.	4.1.A.	1.3.2.	Mely agyi részek vezérlik a mezodermális sejteket, szöveteket?
1.3.1.	4.1.A.	4.1.B.	1.3.2.	Milyen csíralemezből származó szerveket vezérel a nagyagy velőállomány?
1.3.1.	4.1.A.	4.1.B.	1.3.2.	Milyen csíralemezhez tartozó szerveket vezérel a nagyagy velőállomány?
1.3.1.	5.1.A.	5.1.B.	1.3.2.	Mely agyi részek vezérlik az ektodermális sejteket, szöveteket?
1.3.1.	5.1.A.	5.1.B.	1.3.2.	Milyen csíralemezből származó szerveket vezérel a nagyagy kéregállomány?
1.3.1.	5.1.A.	5.1.B.	1.3.2.	Milyen csíralemezhez tartozó szerveket vezérel a nagyagy kéregállomány?
1.3.2.	1.3.3.	1.3.4.	1.3.5.	Miben hasonlítanak, és miben különböznek a kisagy és kéregállomány vezérelte biológiai különprogramok?
1.3.2.	1.3.3.	1.3.4.	1.3.5.	Miben hasonlítanak, és miben különböznek a kisagy és velőállomány vezérelte biológiai különprogramok?
1.3.2.	1.3.3.	1.3.4.	1.3.5.	Miben hasonlítanak, és miben különböznek a velőállomány és kéregállomány vezérelte biológiai különprogramok?
1.3.2.	1.3.3.	1.3.4.	1.3.5.	Miben hasonlítanak, és miben különböznek az agytörzs és kéregállomány vezérelte biológiai különprogramok?
1.3.2.	1.3.3.	1.3.4.	1.3.5.	Miben hasonlítanak, és miben különböznek az agytörzs és kisagy vezérelte biológiai különprogramok?
1.3.2.	1.3.3.	1.3.4.	1.3.5.	Miben hasonlítanak, és miben különböznek az agytörzs és velőállomány vezérelte biológiai különprogramok?
1.3.2.	1.3.4.	1.3.7.	1.4.0.	Egy értelmes biológiai különprogram során mely elváltozás szakaszban történhet szövetcsökkenés, sorvadás?
1.3.2.	1.3.4.	1.3.7.	1.4.0.	Egy értelmes biológiai különprogram során mely elváltozás szakaszban történhet szövetgyarapodás, sejtszaporulat?
1.3.2.	1.3.4.	1.3.7.	1.5.0.	Létezik olyan, hogy új szöveteink keletkeznek?
1.3.2.	1.3.4.	1.3.7.	1.2.0.	Mit tesz az agyunk biológiai konfliktus esetén a túlélés érdekében?
1.3.2.	1.3.4.	1.0.2.	1.0.1.	Miért mondják, hogy az Új Medicina, az orvostudomány és a biológia találkozási pontja?
1.3.2.	1.3.4.	1.0.2.	1.0.1.	Miért nem terápia az Újmedicina?
1.3.2.	1.3.4.	1.0.2.	1.0.1.	Miért nincsen terápiás instrukció vagy beavatkozási előírás (protokoll) az Új Medicinában?
1.3.2.	1.3.4.	4.1.B.	5.1.B.	Ismertesse a sorvadás (szövet-leépülés) formáit!
1.3.2.	1.3.4.	4.1.B.	5.1.B.	Mi a különbség a nekrózis és a fekélyesedés között?
1.3.2.	1.3.4.	4.1.B.	5.1.B.	Mi az ún. szövetcsökkenés?
1.3.2.	1.3.4.	4.1.B.	5.1.B.	Milyen szöveteken jöhet létre sorvadás?
1.3.2.	1.3.4.	5.1.B.	5.1.D.	Hogyan nevezzük a laphámszövetek sorvadását?
1.3.2.	1.3.4.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen szöveteken jöhet létre fekélyesedés?
1.3.2.	2.1.10.	2.1.11.	2.1.B.	Hogyan jöhet létre zsugorodás mirigyszövetnél?
1.3.2.	2.1.10.	2.1.11.	2.1.B.	Mi az a folyamat mirigyszöveteknél, amit régebben zsugorodásnak neveztek?
1.3.2.	5.2.10.	5.1.8.	5.1.B.	Hogyan jöhet létre zsugorodás laphámszövetnél?
1.3.2.	5.2.10.	5.1.8.	5.1.B.	Mi az a folyamat laphámszöveteknél, amit régebben zsugorodásnak neveztek?
1.3.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Melyik évben prezentálta Hamer doktor a felfedezését, a kutatási eredményeit?
1.3.2.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Miért nincs szükség statisztikákra az Új Medicina eredményességének bizonyításához?
1.3.2.	1.2.0.	1.2.1.	2.1.18.	Miért nem létezik áttét hagyományos értelemben?
1.3.2.	1.2.0.	1.1.0.	1.5.0.	Biológiai szempontból miért értelmezhetetlen a rosszindulatú daganat fogalma?
1.3.2.	1.2.0.	1.1.0.	1.5.0.	Hagyományosan kifejezve magunkat, mi a bizonyíték arra, hogy az összes elváltozásunk jóindulatú?
1.3.2.	1.2.0.	1.1.0.	1.5.0.	Miért nem szabad elhinni, hogy létezik rosszindulatú elváltozás?
1.3.2.	1.2.0.	1.1.0.	1.5.0.	Miért nem szabad pánikba esni, ha malignus tumort diagnosztizálnak valakinél?
1.3.2.	1.2.0.	1.1.0.	1.5.0.	Mire szoktak malignus tumor diagnózist felállítani?
1.3.2.	1.2.0.	1.1.0.	1.5.0.	Miről tanúskodik az, aki rosszindulatú elváltozásról beszél?
1.3.2.	1.3.0.	1.3.1.	1.3.3.	Léteznek jóindulatú daganatok?
1.3.2.	1.3.0.	1.3.1.	1.3.3.	Mely szöveteken fordulhat elő mitotikus sejtosztódás?
1.3.2.	1.3.0.	1.3.1.	1.3.3.	Mely szöveteken fordulhat elő nem-mitotikus sejtosztódás?
1.3.2.	1.3.0.	1.3.1.	1.3.3.	Mit neveztek a régi orvostudományban jóindulatú daganatnak?
1.3.2.	1.3.0.	1.3.1.	1.3.3.	Mit neveztek a régi orvostudományban rosszindulatú daganatnak?
1.3.2.	2.1.B.	1.2.1.	1.2.0.	Szervi szinten mi történik az agytörzs vezérelte szöveteknél a konfliktus-aktív szakaszban?
1.3.2.	2.1.B.	1.2.1.	1.2.0.	Szervi szinten mi történik az agytörzs vezérelte szöveteknél a megoldás utáni szakasz végére (optimális esetben)?
1.3.2.	2.1.B.	1.2.1.	1.2.0.	Szervi szinten mi történik az agytörzs vezérelte szöveteknél a megoldás-utáni szakaszban?
1.3.2.	2.1.B.	1.2.1.	1.2.0.	Szervi szinten mi történik az agytörzs vezérelte szöveteknél az epileptokrízisben?
1.3.2.	2.1.B.	2.1.8.	2.1.9.	Melyik szövet produkál konfliktus-aktív szakaszban adenokarciomát?
1.3.2.	2.1.B.	3.1.B.	1.3.4.	Mely szövettípusok produkálnak a konfliktus-aktív szakaszban daganatot?
1.3.2.	2.1.B.	3.1.B.	1.3.4.	Melyik agyi részből történhet a vezérlése egy konfliktus-aktív szakaszban növekvő daganatnak?
1.3.2.	2.1.B.	3.1.B.	1.3.4.	Melyik agyi részből történhet a vezérlése egy konfliktus-aktív szakaszban növekvő tumornak?
1.3.2.	2.1.B.	3.1.B.	1.3.4.	Melyik szövet produkál konfliktus-aktív szakaszban daganatot?
1.3.2.	2.2.B.	1.2.1.	1.2.0.	Szervi szinten mi történik a középagy vezérelte szöveteknél a konfliktus-aktív szakaszban?
1.3.2.	2.2.B.	1.2.1.	1.2.0.	Szervi szinten mi történik a középagy vezérelte szöveteknél a megoldás utáni szakasz végére (optimális esetben)?
1.3.2.	2.2.B.	1.2.1.	1.2.0.	Szervi szinten mi történik a középagy vezérelte szöveteknél a megoldás-utáni szakaszban?
1.3.2.	2.2.B.	1.2.1.	1.2.0.	Szervi szinten mi történik a középagy vezérelte szöveteknél az epileptokrízisben?
1.3.2.	2.2.B.	2.2.2.	2.2.3.	Melyik szövet produkál konfliktus-aktív szakaszban miómát?
1.3.2.	3.1.B.	1.2.1.	1.2.0.	Szervi szinten mi történik a kisagy vezérelte szöveteknél a konfliktus-aktív szakaszban?
1.3.2.	3.1.B.	1.2.1.	1.2.0.	Szervi szinten mi történik a kisagy vezérelte szöveteknél a megoldás utáni szakasz végére (optimális esetben)?
1.3.2.	3.1.B.	1.2.1.	1.2.0.	Szervi szinten mi történik a kisagy vezérelte szöveteknél a megoldás-utáni szakaszban?
1.3.2.	3.1.B.	1.2.1.	1.2.0.	Szervi szinten mi történik a kisagy vezérelte szöveteknél az epileptokrízisben?
1.3.2.	3.1.B.	3.1.3.	3.1.4.	Melyik szövet produkál konfliktus-aktív szakaszban adenoid karciomát?
1.3.2.	4.1.B.	1.2.1.	1.2.0.	Szervi szinten mi történik a velőállomány vezérelte szöveteknél a konfliktus-aktív szakaszban?
1.3.2.	4.1.B.	1.2.1.	1.2.0.	Szervi szinten mi történik a velőállomány vezérelte szöveteknél a megoldás utáni szakasz végére (optimális esetben)?
1.3.2.	4.1.B.	1.2.1.	1.2.0.	Szervi szinten mi történik a velőállomány vezérelte szöveteknél a megoldás-utáni szakaszban?
1.3.2.	4.1.B.	1.2.1.	1.2.0.	Szervi szinten mi történik a velőállomány vezérelte szöveteknél az epileptokrízisben?
1.3.2.	4.1.B.	4.1.3.	4.1.2.	Melyik szövet produkál konfliktus-aktív szakaszban lízist?
1.3.2.	4.1.B.	4.1.3.	4.1.15.	Melyik szövet produkál konfliktus-aktív szakaszban nekrózist?
1.3.2.	4.1.B.	4.1.3.	4.1.15.	Melyik szövet produkál konfliktus-aktív szakaszban sorvadást?
1.3.2.	4.1.B.	4.1.7.	4.1.8.	Melyik szövet produkál konfliktus-aktív szakaszban infarktust?
1.3.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan nevezzük a (módosult) kötőszövetek sorvadását?
1.3.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertessen szöveteket, ahol ún. kötőszövetes daganatok előfordulhatnak!
1.3.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen szöveteken jöhet létre nekrózis?
1.3.2.	4.1.B.	5.1.B.	1.3.4.	Mely szövettípusok produkálnak a konfliktus-aktív szakaszban sorvadást?
1.3.2.	4.1.B.	5.1.B.	1.3.4.	Melyik agyi részből történhet a vezérlése egy megoldás-utáni szakaszban növekvő daganatnak?
1.3.2.	4.1.B.	5.1.B.	1.3.4.	Melyik agyi részből történhet a vezérlése egy megoldás-utáni szakaszban növekvő tumornak?
1.3.2.	5.1.B.	1.2.1.	1.2.0.	Szervi szinten mi történik a kéregállomány vezérelte szöveteknél a konfliktus-aktív szakaszban?
1.3.2.	5.1.B.	1.2.1.	1.2.0.	Szervi szinten mi történik a kéregállomány vezérelte szöveteknél a megoldás utáni szakasz végére (optimális esetben)?
1.3.2.	5.1.B.	1.2.1.	1.2.0.	Szervi szinten mi történik a kéregállomány vezérelte szöveteknél a megoldás-utáni szakaszban?
1.3.2.	5.1.B.	1.2.1.	1.2.0.	Szervi szinten mi történik a kéregállomány vezérelte szöveteknél az epileptokrízisben?
1.3.2.	5.1.B.	5.1.11.	5.1.16.	Melyik szövet produkál konfliktus-aktív szakaszban funkciócsökkenést?
1.3.2.	5.1.B.	5.1.11.	5.1.16.	Melyik szövet produkál konfliktus-aktív szakaszban funkciókimaradást?
1.3.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertessen szöveteket, ahol ún. laphám-daganat előfordulhat!
1.3.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Melyik szövet produkál konfliktus-aktív szakaszban fekélyesedést?
1.3.3.	1.3.2.	1.3.4.	1.3.7.	Fejlődéstörténeti szempontból milyen fő konfliktus típusok vannak?
1.3.3.	1.3.2.	1.3.4.	1.3.6.	Mit határoz meg, hogy az egyén hogyan éli meg a konfliktusát?
1.3.3.	1.3.0.	1.3.1.	1.3.2.	Mi az ún. biológiai konfliktustartalom?
1.3.3.	1.3.0.	1.3.1.	1.3.2.	Milyen alapvető biológiai konfliktus típusok léteznek?
1.3.3.	1.3.0.	1.3.1.	1.3.2.	Milyen biológiai konfliktustartalmakat ismer?
1.3.3.	1.3.0.	1.3.1.	1.3.2.	Mitől függ, hogy milyen megbetegedésünk lesz egy átmenetileg megoldatlan konfliktus esetén?
1.3.3.	1.3.0.	1.3.4.	1.3.6.	Hány féle fő biológiai konfliktustartalmat ismer?
1.3.3.	1.3.0.	1.3.4.	1.3.6.	Miért különlegesek a biológiai konfliktusok elváltozástani szempontból?
1.3.3.	1.3.0.	1.3.4.	1.3.6.	Sorolja fel az elváltozásokat beindító konfliktusok négy fő csoportját!
1.3.3.	2.1.B.	2.1.C.	1.3.4.	Melyik agyi rész reagál a falatkonfliktusokra?
1.3.3.	3.1.B.	3.1.C.	1.3.4.	Melyik agyi rész reagál a sérelmi, sérülés-félelmi konfliktusokra?
1.3.3.	4.1.B.	4.1.C.	1.3.4.	Melyik agyi rész reagál az önértékelési konfliktusokra?
1.3.3.	5.1.B.	5.1.C.	1.3.4.	Melyik agyi rész reagál az elválaszt(ód)ási konfliktusokra?
1.3.4.	1.3.2.	1.3.3.	1.3.7.	Mely szakaszban nyilvánul meg a kéregállomány vezérelte biológiai különprogramok biológiai értelme?
1.3.4.	1.3.2.	1.3.3.	1.3.7.	Mely szakaszban nyilvánul meg a kisagy vezérelte biológiai különprogramok biológiai értelme?
1.3.4.	1.3.2.	1.3.3.	1.3.7.	Mely szakaszban nyilvánul meg a középagy vezérelte biológiai különprogramok biológiai értelme?
1.3.4.	1.3.2.	1.3.3.	1.3.7.	Mely szakaszban nyilvánul meg a velőállomány vezérelte biológiai különprogramok biológiai értelme?
1.3.4.	1.3.2.	1.3.3.	1.3.7.	Mely szakaszban nyilvánul meg az agytörzs vezérelte biológiai különprogramok biológiai értelme?
1.3.4.	1.3.2.	1.3.3.	1.3.7.	Mi a bizonyíték arra, hogy normál egyensúlyi állapotban (lelki nyugalmi állapotban) nem alakul ki elváltozás?
1.3.4.	1.3.2.	1.3.3.	1.3.7.	Mi értelme van a daganatnövekedés beindításának?
1.3.4.	1.3.2.	1.3.3.	1.3.7.	Mi értelme van a sorvadás beindításának?
1.3.4.	1.3.2.	1.3.3.	1.3.7.	Mi értelme van a szövetmennyiség-csökkentésnek?
1.3.4.	1.3.2.	1.3.3.	1.3.7.	Mi értelme van a szövetmennyiség-növelésnek?
1.3.4.	1.3.2.	1.3.3.	1.3.7.	Mi értelme van a tumor épülésének?
1.3.5.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	A rutinos biologika konzulens hogyan tudja teljes bizonyossággal megállapítani az egyén biológiai oldalúságát?
1.3.5.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Függ-e a szociális vonatkozású konfliktus megélése a nemtől vagy hormonális állapottól?
1.3.5.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Hogyan lehet megállapítani a biológiai oldalúságot teljes bizonyossággal?
1.3.5.	1.1.0.	1.2.0.	1.5.0.	Mi a bizonyíték arra, hogy a biológiai oldalőság meghatározó a megbetegedések alakulásánál?
1.3.5.	1.1.0.	1.2.0.	1.5.0.	Mi a bizonyíték arra, hogy a biológiai oldalúság beiktatása, használata az Anyatermészet értelmes biológiai programozása?
1.3.5.	1.1.0.	1.2.0.	1.5.0.	Mi a bizonyíték arra, hogy a biológiai oldalúság élettani alkalmazása nem a véletlen szüleménye (hanem szándékos)?
1.3.5.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Mi az ún. szociális vonatkozás, és mely agyi részeknél van jelentősége?
1.3.5.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Mi az ún. szociális vonatkozás?
1.3.5.	1.1.0.	1.2.0.	1.5.0.	Miért kellett az Anyatermészetnek beiktatni a biológiai oldalúságot az elváltozások programozásához?
1.3.5.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Miért létezik csak kétféle szociális vonatkozás?
1.3.5.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Milyen tesztekkel lehet valószínűsíteni a biológiai oldalúságot?
1.3.5.	1.1.0.	1.2.0.	1.5.0.	Mire tanít minket a biológiai oldalúság (kezűség) biológiai programozása?
1.3.5.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Mit határoz meg a szociális vonatkozás a konfliktusnál?
1.3.5.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Mit határoz meg a szociális vonatkozás a konfliktusok agyi becsapódási oldalánál?
1.3.5.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Szociális konfliktusnál hányféle vonatkozás létezik?
1.3.5.	1.3.0.	3.1.B.	5.1.B.	Az Új Medicinában számít-e hogy valaki jobbkezes vagy balkezes?
1.3.5.	1.3.0.	3.1.B.	5.1.B.	Ha az érintett nem tudja, és a tesztekből nem megállapítható a biológiai oldalúság mit lehet még tenni?
1.3.5.	1.3.0.	3.1.B.	5.1.B.	Ha az illető nem tudja, és nincs rá mód, hogy kommunikáljunk vele, hogyan állapítjuk meg a biológiai oldalúságot?
1.3.5.	1.3.0.	3.1.B.	5.1.B.	Meg lehet-e állapítani CT-ből az egyén biológiai oldalúságát?
1.3.5.	1.3.0.	3.1.B.	5.1.B.	Mely szerveknél miért fontos a biológiai oldalúság?
1.3.5.	1.3.0.	3.1.B.	5.1.B.	Mely szerveknél van jelentősége a biológiai oldalúságnak?
1.3.5.	1.3.0.	3.1.B.	5.1.B.	Mi az ún. biológiai oldalúság?
1.3.5.	1.3.0.	3.1.B.	5.1.B.	Változhat-e a biológiai oldalúság életünk során?
1.3.5.	2.1.B.	2.2.B.	1.3.0.	Ismertesse a biológiai oldalúság jelentőségét az entodermális szerveknél!
1.3.5.	2.1.B.	3.1.B.	5.1.B.	Mi az ún. lateralitás?
1.3.5.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Miben meghatározó a biológiai oldalúság a kisagy vezérelte szerveknél?
1.3.5.	3.1.B.	4.1.B.	1.3.0.	Ismertesse a biológiai oldalúság jelentőségét a mezodermális szerveknél!
1.3.5.	3.1.B.	4.1.B.	5.1.B.	Mely agyi részből vezérelt elváltozásoknál van meghatározó szerepe a biológiai oldalúságnak? Hol milyen?
1.3.5.	3.1.B.	4.1.B.	5.1.B.	Mely csíralemez(ek)nél számít az egyén biológiai oldalúsága?
1.3.5.	3.1.B.	4.1.B.	5.1.B.	Mely csíralemez(ek)nél van jelentősége a szociális vonatkozásnak?
1.3.5.	3.1.B.	4.1.B.	5.1.B.	Milyen módszereket ismersz a biológiai oldalúság megállapítására?
1.3.5.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Miben meghatározó a biológiai oldalúság a velőállomány vezérelte szerveknél?
1.3.5.	5.1.B.	5.1.C.	1.3.0.	Ismertesse a biológiai oldalúság jelentőségét a ektodermális szerveknél!
1.3.5.	5.1.B.	5.2.A.	5.1.A.	Miben meghatározó a biológiai oldalúság a kéregállomány vezérelte szerveknél?
1.3.6.	2.1.B.	2.1.C.	1.3.7.	Ismertessen néhány szervet, melyek a fejlődéstörténet első szakaszában alakultak ki!
1.3.6.	2.1.B.	2.1.C.	1.3.7.	Mely szervek alakultak ki az evolúció első szakaszában?
1.3.6.	2.1.B.	2.1.C.	1.3.7.	Nagy vonalakban mit kell tudni a fejlődéstörténet első szakaszában kialakult szövetek biológiai funkciójáról?
1.3.6.	2.1.B.	2.1.C.	1.3.7.	Nagy vonalakban mit kell tudni a fejlődéstörténet első szakaszában kialakult szövetekről?
1.3.6.	3.1.B.	3.1.C.	1.3.7.	Ismertessen néhány szervet, melyek a fejlődéstörténet második szakaszában alakultak ki!
1.3.6.	3.1.B.	3.1.C.	1.3.7.	Mely szervek alakultak ki az evolúció második szakaszában?
1.3.6.	3.1.B.	3.1.C.	1.3.7.	Nagy vonalakban mit kell tudni a fejlődéstörténet második szakaszában kialakult szövetek biológiai funkciójáról?
1.3.6.	3.1.B.	3.1.C.	1.3.7.	Nagy vonalakban mit kell tudni a fejlődéstörténet második szakaszában kialakult szövetekről?
1.3.6.	4.1.B.	4.1.C.	1.3.7.	Ismertessen néhány szervet, melyek a fejlődéstörténet harmadik szakaszában alakultak ki!
1.3.6.	4.1.B.	4.1.C.	1.3.7.	Mely szervek alakultak ki az evolúció harmadik szakaszában?
1.3.6.	4.1.B.	4.1.C.	1.3.7.	Nagy vonalakban mit kell tudni a fejlődéstörténet harmadik szakaszában kialakult szövetek biológiai funkciójáról?
1.3.6.	4.1.B.	4.1.C.	1.3.7.	Nagy vonalakban mit kell tudni a fejlődéstörténet harmadik szakaszában kialakult szövetekről?
1.3.6.	5.1.B.	5.1.C.	1.3.7.	Ismertessen néhány szervet, melyek a fejlődéstörténet negyedik szakaszában alakultak ki!
1.3.6.	5.1.B.	5.1.C.	1.3.7.	Mely szervek alakultak ki az evolúció negyedik szakaszában?
1.3.6.	5.1.B.	5.1.C.	1.3.7.	Nagy vonalakban mit kell tudni a fejlődéstörténet negyedik szakaszában kialakult szövetek biológiai funkciójáról?
1.3.6.	5.1.B.	5.1.C.	1.3.7.	Nagy vonalakban mit kell tudni a fejlődéstörténet negyedik szakaszában kialakult szövetekről?
1.3.7.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Hogyan alakult ki a szöveteink fejlődéstörténeti programozása biológiai konfliktusok esetére?
1.3.7.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Mi a bizonyíték arra, hogy elváltozásaink értelmes folyamatok, melyek szigorú szabályok szerint zajlanak?
1.3.7.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Mi a bizonyíték arra, hogy nem létezik rosszindulatú elváltozás?
1.3.7.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Miért nem szabad a veszélyes elváltozást összekeverni bármiféle rosszindulatúsággal?
1.3.8.	6.0.A.	6.1.A.	6.3.A.	Ismertesse az elmezavarok közös, általános jellegzetességeit, csíralemezenként!
1.3.8.	6.0.A.	6.1.A.	6.3.A.	Miért értelmeztük félre korábban az elmezavarokat?
1.3.8.	6.0.A.	6.1.A.	6.3.A.	Miért nem feltételeztük korábban, hogy az elmezavaroknak van biológiai értelme?
1.3.8.	6.1.A.	2.1.B.	6.0.A.	Jellemezze az entodermális különprogramok során fellépő elmezavart nagy vonalakban!
1.3.8.	6.2.A.	6.3.A.	6.0.A.	Jellemezze a mezodermális különprogramok során fellépő elmezavart nagy vonalakban!
1.3.8.	6.4.A.	6.4.B.	6.5.B.	Jellemezze az ektodermális különprogramok során fellépő elmezavart nagy vonalakban!
1.4.0.	1.3.1.	1.3.2.	1.3.4.	Ismertesse a mikróbák (mikroorganizmusok) ontogenetikus rendszerét!
1.4.0.	1.3.2.	1.3.4.	1.5.0.	Egy normál, hétköznapi embernek mit kell tudni a mikroorganizmusokról?
1.4.0.	1.3.2.	1.3.0.	1.3.1.	Mikor lehet értelme az antibiotikus kezelésnek?
1.4.0.	1.3.2.	1.3.0.	1.3.1.	Segítség-e az antibiotikus kezelés?
1.4.0.	5.1.7.	4.1.2.	4.1.7.	Ismertesse röviden, mi a Lyme-kór és milyen kapcsolatban áll a kullancsokkal!
1.4.0.	1.0.2.	1.0.1.	1.5.0.	Fejtse ki röviden a negyedik biológiai természettörvényt!
1.4.0.	1.3.0.	1.3.2.	1.3.4.	Hogyan lehetséges az, hogy a fertőzést összetévesztették korábban mérgezés-tünetekkel?
1.4.0.	1.3.0.	1.3.2.	1.3.4.	Mi a bizonyíték arra, hogy a mikroorganizmusok (gombák, baktériumok, vírusok) alkalmazásának biológiai értelme van?
1.4.0.	1.3.0.	1.3.2.	1.3.4.	Mi a bizonyíték arra, hogy a mikroorganizmusok (gombák, baktériumok, vírusok) nem az ellenségeink?
1.4.0.	1.3.0.	1.3.2.	1.3.4.	Mi a bizonyíték arra, hogy nem lehetséges megfertőződni?
1.4.0.	1.3.0.	1.3.2.	1.3.4.	Miért fatális tévedés a fertőzést a mérgezéssel összekeverni?
1.4.0.	1.3.0.	1.3.2.	1.3.4.	Miért keverték össze korábban a fertőzéseket a mérgezésekkel?
1.4.0.	1.3.0.	1.3.2.	1.3.4.	Milyen mikrobák tartoznak a mezodermához?
1.4.0.	1.3.0.	1.3.2.	1.3.4.	Milyen mikrobák tartoznak az ektodermához?
1.4.0.	1.3.0.	1.3.2.	1.3.4.	Milyen mikrobák tartoznak az entodermához?
1.4.0.	1.3.0.	1.3.2.	1.3.4.	Milyen mikroorganizmusok illetékesek a mezodermális szerveknél?
1.4.0.	1.3.0.	1.3.2.	1.3.4.	Milyen mikroorganizmusok illetékesek a mezodermális, kisagy vezérelte szerveknél?
1.4.0.	1.3.0.	1.3.2.	1.3.4.	Milyen mikroorganizmusok illetékesek a mezodermális, velőállomány vezérelte szerveknél?
1.4.0.	1.3.0.	1.3.2.	1.3.4.	Milyen mikroorganizmusok illetékesek az ektodermális, nagyagy kéregállomány vezérelte szerveknél?
1.4.0.	1.3.0.	1.3.2.	1.3.4.	Milyen mikroorganizmusok illetékesek az entodermális, agytörzs vezérelte szerveknél?
1.4.0.	1.3.0.	1.3.2.	1.3.4.	Milyen mikroorganizmusok tartoznak az ektodermához?
1.4.0.	1.3.0.	1.3.2.	1.3.4.	Milyen mikroorganizmusok tartoznak az entodermához?
1.4.0.	1.3.0.	1.3.2.	1.3.4.	Milyen mikroorganizmusok tartoznak az mezodermához?
1.4.0.	1.3.0.	1.2.0.	1.1.0.	Van-e bármi tudományosan igazolt alapja, hogy a mikroorganizmusok az ellenségeink?
1.4.0.	1.5.0.	4.1.10.	1.1.0.	Mi az immunrendszer biológiai funkciója?
1.4.0.	1.5.0.	4.1.10.	1.1.0.	Mi az immunrendszer feladata?
1.4.0.	1.5.0.	1.1.0.	1.2.0.	Van-e bármi alapja, hogy féljünk a mikroorganizmusoktól?
1.4.0.	2.1.B.	1.3.4.	1.3.2.	Egy normál, hétköznapi embernek mit kell tudni a gombákról?
1.4.0.	2.1.B.	1.3.4.	5.1.B.	Ha az uszodában mezítláb sétálok a csempén, megfertőzhet-e engem a lábgomba vagy valamely vírus?
1.4.0.	2.1.B.	1.3.4.	1.3.2.	Melyik szakaszban szaporodnak a gombák?
1.4.0.	2.1.B.	1.3.4.	1.3.2.	Melyik szakaszban végeznek szöveti átalakítást a mikrobák?
1.4.0.	2.1.B.	1.3.4.	1.3.2.	Van-e bármi alapja, hogy féljünk a gombabaktériumoktól?
1.4.0.	2.1.B.	1.3.4.	1.3.2.	Van-e bármi alapja, hogy féljünk a gombáktól?
1.4.0.	2.1.B.	2.1.D.	3.1.B.	Egy elváltozás különprogramnál melyik szakaszban szaporodnak testünkben a gombabaktériumok és mi célból?
1.4.0.	2.1.B.	2.1.D.	3.1.B.	Egy elváltozás különprogramnál melyik szakaszban szaporodnak testünkben a gombák és mi célból?
1.4.0.	2.1.B.	2.1.D.	3.1.B.	Egy elváltozás különprogramnál melyik szakaszban szaporodnak testünkben a mycobaktériumok és mi célból?
1.4.0.	2.1.B.	2.1.D.	3.1.B.	Ismertesse a gombabaktériumok biológiai funkcióját!
1.4.0.	2.1.B.	2.1.D.	3.1.B.	Ismertesse a gombák biológiai funkcióját!
1.4.0.	2.1.B.	2.1.D.	3.1.B.	Ismertesse a mycobaktériumok biológiai funkcióját!
1.4.0.	2.1.B.	2.1.D.	3.1.B.	Mely mikroorganizmusok munkavégzése optimális 37,2 és 38,4 fok celsius között?
1.4.0.	2.1.B.	2.1.D.	3.1.B.	Mely mikroorganizmusok munkavégzése optimális 37,2 fok celsius alatt?
1.4.0.	2.1.B.	2.1.D.	3.1.B.	Mi célt szolgálnak a gombabaktériumok, és mely szöveteknél illetékesek?
1.4.0.	2.1.B.	2.1.D.	3.1.B.	Mi célt szolgálnak a gombák, és mely szöveteknél illetékesek?
1.4.0.	2.1.B.	2.1.D.	3.1.B.	Mi célt szolgálnak a mycobaktériumok, és mely szöveteknél illetékesek?
1.4.0.	2.1.B.	2.1.D.	3.1.B.	Mi célt szolgálnak a tuberkulózis mycobaktériumok, és mely szöveteknél illetékesek?
1.4.0.	2.1.B.	4.1.B.	5.1.B.	Mikor aktivizálódnak a mikroorganizmusaink?
1.4.0.	3.1.B.	1.3.4.	1.3.2.	Egy normál, hétköznapi embernek mit kell tudni a gombabaktériumokról?
1.4.0.	3.1.B.	1.3.4.	1.3.2.	Melyik szakaszban szaporodnak a gombabaktériumok?
1.4.0.	3.1.B.	4.1.B.	4.1.A.	Egy elváltozás különprogramnál melyik szakaszban szaporodnak testünkben a baktériumok és mi célból?
1.4.0.	3.1.B.	4.1.B.	4.1.A.	Ismertesse a baktériumok biológiai funkcióját!
1.4.0.	3.1.B.	4.1.B.	4.1.A.	Mely mikroorganizmusok munkavégzése optimális 38,4 és 39,5 fok celsius között?
1.4.0.	4.1.B.	1.3.4.	1.3.2.	Egy normál, hétköznapi embernek mit kell tudni a baktériumokról?
1.4.0.	4.1.B.	1.3.4.	1.3.2.	Melyik szakaszban szaporodnak a baktériumok?
1.4.0.	4.1.B.	3.1.B.	4.1.A.	Mi célt szolgálnak a baktériumok, és mely szöveteknél illetékesek?
1.4.0.	4.1.B.	3.1.B.	4.1.A.	Van-e bármi alapja, hogy féljünk a baktériumoktól?
1.4.0.	4.1.B.	3.1.B.	4.1.A.	Van-e bármi alapja, hogy féljünk a tuberkulózis baktériumoktól?
1.4.0.	5.1.B.	1.3.4.	1.3.2.	A mikrobákkal kapcsolatban mi Pascal és Béchamp koncepciója között a lényeges különbség? Melyik következtetés van tudományosan alátámasztva?
1.4.0.	5.1.B.	1.3.4.	1.3.2.	Egy normál hétköznapi embernek mit kell tudni a vírusokról?
1.4.0.	5.1.B.	1.3.4.	1.3.2.	Lehetséges-e HPV vírussal megfertőződni?
1.4.0.	5.1.B.	1.3.4.	1.3.2.	Melyik szakaszban szaporodnak a vírusok?
1.4.0.	5.1.B.	1.3.4.	1.3.2.	Melyik szakaszban végeznek szöveti átalakítást a mikroorganizmusok?
1.4.0.	5.1.B.	1.3.4.	1.3.2.	Mi az ún. molekuláris gép?
1.4.0.	5.1.B.	1.3.4.	1.3.2.	Miért nem tekinthetők a vírusok élőlénynek? Mik a vírusok tulajdonképpen?
1.4.0.	5.1.B.	1.3.4.	1.3.2.	Milyen szervrészek helyreállításában vesznek részt a vírusok?
1.4.0.	5.1.B.	1.3.4.	1.3.2.	Van-e bármi alapja, hogy féljünk a vírusoktól?
1.4.0.	5.1.B.	5.1.5.	5.2.10.	Egy elváltozás különprogramnál melyik szakaszban szaporodnak testünkben a vírusok és mi célból?
1.4.0.	5.1.B.	5.1.5.	5.2.10.	Ismertesse a vírusok biológiai funkcióját!
1.4.0.	5.1.B.	5.1.5.	5.2.10.	Mely mikroorganizmusok munkavégzése lehet akár 39,5 fok celsius fölött?
1.4.0.	5.1.B.	5.1.5.	5.2.10.	Mi célt szolgálnak a vírusok, és mely szöveteknél illetékesek?
1.5.0.	1.0.2.	1.0.1.	1.1.0.	Fejtse ki röviden az ötödik biológiai természettörvényt!
1.5.0.	1.1.0.	1.2.0.	1.2.3.	Léteznek-e a Föld bolygón betegségek? Mik vannak?
1.5.0.	1.1.0.	1.2.0.	1.2.3.	Milyen életmódbeli változtatásokra ösztönöz az ötödik biológiai természettörvény?
1.5.0.	1.1.0.	1.2.0.	1.2.3.	Mit jelent az ötödik biológiai természettörvény?
2.1.A.	1.3.3.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen konfliktus hatására változnak el a mirigyszövetek?
2.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.9.	Milyen konfliktusok befolyásolják a mirigyszövetek szövetmennyiségét?
2.1.B.	1.2.2.	2.1.C.	2.1.A.	Agytörzs vezérelte szöveteknél bekövetkezhet-e tartós maradandó funkció-károsodás?
2.1.B.	1.2.2.	2.1.C.	2.1.D.	Mirigyszöveteknél mely esetben következhet be tartós, maradandó funkció-károsodás?
2.1.B.	2.1.4.	2.1.5.	2.1.9.	Ismertessen egy agytörzsből vezérelt biológiai különprogramot!
2.1.B.	2.1.4.	2.1.10.	2.1.C.	Ha hideg göböt találnak mirigyszövetben, az mi lehet?
2.1.B.	2.1.4.	2.1.C.	2.1.D.	Mi történik, ha gombák, gombabaktériumok hiányában nem tud elbontásra kerülni egy daganat?
2.1.B.	2.1.8.	2.1.10.	2.1.14.	Soroljon fel három agytörzs vezérelte szervet, ismertesse röviden elváltozásukat, elváltozásaik biológiai értelmét, és a kiváltó érzelmi tartalmat!
2.1.B.	1.4.0.	1.3.4.	1.3.2.	Entodermális (mirigy) szöveteknél milyen mikróbák segítenek a helyreállításban?
2.1.B.	2.1.C.	1.3.3.	1.3.4.	Milyen funkciókat vezérel az agytörzs?
2.1.B.	2.1.C.	1.3.5.	1.3.6.	Falatkonfliktusoknál mi határozza meg, hogy az agy jobb vagy bal oldalán csapódik be a góc?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.4.	2.1.8.	Falatkonfliktusoknál mi határozza meg, hogy melyik szerven lesz elváltozás?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.4.	2.1.14.	Falatkonfliktusoknál mit határoz meg a falat irányultsága?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.4.	2.1.14.	Falatkonfliktusoknál mit jelent a falat irányultsága?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.5.	2.1.8.	Milyen szövet, milyen szervek, szervrészek lehetnek érintettek egy falatkonfliktusnál?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.8.	2.1.14.	Agytörzs vezérelte szöveteknél milyen elváltozás következik be a biológiai konfliktus hatására?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.8.	2.1.14.	Agyunk melyik része reagál az ún. falatkonfliktusokra?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.9.	2.1.10.	Mi az ún. adenocarcinoma? Ismertessen egy ezzel járó biológiai különprogramot!
2.1.B.	2.1.C.	2.1.9.	2.1.14.	Sorolja fel az agytörzs vezérlő központjait! Fogjon egy papírt, rajzolja le a reléközpontok elhelyezkedését arányosan!
2.1.B.	2.1.C.	2.1.12.	2.1.19.	Milyen szervrészek helyreállításában vesznek részt a gombák?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	2.1.8.	Falatkonfliktusoknál meghatározó-e a biológiai oldalúság?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	2.1.8.	Falatkonfliktusoknál van-e jelentősége a konfliktus szociális vonatkozásának?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	1.3.2.	Ismertesse az agytörzs vezérelte entodermális szövetek közös tulajdonságait!
2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	1.3.6.	Mi a mirigyszövetek biológiai funkciója?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	2.1.4.	Milyen folyamatok játszódnak le az agytörzs vezérelte szervekben konfliktus aktív és a gyógyulási szakaszban?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	2.1.4.	Mit vezérel az agytörzs?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	1.3.5.	Alapvetően mi határozza meg, hogy az agytörzs jobb vagy bal oldalára csapódik a góc?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	2.1.A.	Az entodermális, agytörzs vezérelte szövetek milyen elváltozást produkálnak a konfliktus-aktív szakaszban?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	2.1.9.	Hogyan alakul ki megvastagodás mirigyszövetnél?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	2.1.A.	Hol található az agytörzs, és az értelmes biológiai különprogramoknál mi a funkciója?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	2.1.A.	Hol található az agytörzs, és az értelmes biológiai különprogramokon kívül mi a normál funkciója?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	1.3.5.	Ismertesse a biológiai oldalúság jelentőségét az agytörzs vezérelte szerveknél!
2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	2.1.9.	Mi az a folyamat mirigyszöveteknél, amit régebben megvastagodásnak, daganatnak neveztek?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	2.1.8.	Mi az ún. caverna, és milyen szöveteknél beszélünk róla?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	2.1.A.	Mi az ún. tályog, és milyen szöveteknél beszélünk róla?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	2.1.A.	Mi az ún. tuberkulózis?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	2.1.8.	Mi az ún. üregesedés, és milyen szöveteknél beszélünk róla?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	2.1.9.	Mikor jelentkezik sejtszaporulat mirigyszövetnél?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	2.1.A.	Milyen szervek tartoznak az entodermához?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	2.1.A.	Milyen szerveket vezérel az agytörzs?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	1.3.5.	Mitől függ, hogy melyik oldalon csapódik be a góc az agytörzsbe?
2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	2.1.18.	Rajzolja le, hol találhatók az agyban mirigyszövetek reléközpontjai!
2.1.B.	2.1.C.	6.1.A.	2.1.A.	Függ-e a hormonális állapottól az agytörzsi konfliktusok becsapódási sorrendje?
2.1.B.	2.2.B.	3.1.B.	2.1.C.	Mely agyi részek tartoznak (fejlődéstörténeti szempontból) az ősagyhoz?
2.1.B.	3.1.B.	2.1.8.	2.1.9.	Mi az ún. daganat? Ismertessen egy ezzel járó biológiai különprogramot!
2.1.B.	3.1.B.	2.1.C.	2.1.2.	Mi az ún. elsajtosodás?
2.1.B.	3.1.B.	4.1.B.	5.1.B.	Mitől lehet valakinek szervi megnagyobbodása?
2.1.C.	1.2.2.	1.2.4.	6.1.A.	Mely jelenségeket nevezik köznyelven gutaütésnek és miért?
2.1.C.	2.1.B.	2.1.A.	2.1.20.	Ismertesse az agytörzs elhelyezkedését és szövetmennyiség vezérlő reléközpontjait!
2.1.C.	2.1.B.	6.0.A.	6.1.A.	Mi az pontosan amit régen gutaütésnek hívtak?
2.1.C.	2.1.B.	6.0.A.	6.1.A.	Miért nem szabad összetéveszteni a gutaütést az agyvérzéssel?
2.1.1.	2.1.2.	2.1.3.	2.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem sikerül a falatot bekebelezni, megszerezni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.1.	2.1.2.	2.1.3.	2.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem sikerül a falatot bekebelezni, megszerezni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.1.	2.1.2.	2.1.3.	2.1.B.	Ismertesse, hogy a "nem sikerül a falatot bekebelezni, megszerezni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.1.	2.1.2.	2.1.3.	2.1.B.	Mi az oka, hogy a "nem sikerül a falatot bekebelezni, megszerezni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.1.	2.1.2.	2.1.3.	2.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem sikerül valamit bekebelezéshez előkészíteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.1.	2.1.2.	2.1.3.	2.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem sikerül valamit bekebelezéshez előkészíteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.1.	2.1.2.	2.1.3.	2.1.B.	Ismertesse, hogy a "nem sikerül valamit bekebelezéshez előkészíteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.1.	2.1.2.	2.1.3.	2.1.B.	Mi az oka, hogy a "nem sikerül valamit bekebelezéshez előkészíteni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.1.	2.1.2.	2.1.3.	2.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem sikerül valamit kiadni, kiadáshoz előkészíteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.1.	2.1.2.	2.1.3.	2.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem sikerül valamit kiadni, kiadáshoz előkészíteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.1.	2.1.2.	2.1.3.	2.1.B.	Ismertesse, hogy a "nem sikerül valamit kiadni, kiadáshoz előkészíteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.1.	2.1.2.	2.1.3.	2.1.B.	Mi az oka, hogy a "nem sikerül valamit kiadni, kiadáshoz előkészíteni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.1.	2.1.2.	2.1.3.	2.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudom a falatot bekapni, bekebelezni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.1.	2.1.2.	2.1.3.	2.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudom a falatot bekapni, bekebelezni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.1.	2.1.2.	2.1.3.	2.1.B.	Ismertesse, hogy a "nem tudom a falatot bekapni, bekebelezni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.1.	2.1.2.	2.1.3.	2.1.B.	Mi az oka, hogy a "nem tudom a falatot bekapni, bekebelezni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.1.	2.1.2.	2.1.3.	2.1.5.	Mely szervek elváltozása idején jelentkezhet bűzös lehelet, bűzös köpet?
2.1.1.	2.1.B.	5.1.2.	5.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a száj nyálkahártya?
2.1.1.	2.1.B.	5.1.2.	5.1.B.	Mi a száj nyálkahártya biológiai funkciója?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az orrpolip tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az orrpolip létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép az orrpolip tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az orrpolip tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha az orrpolip egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az orrpolip tünetet okozza!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis az orrpolip, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az orrpolip oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az orrpolip tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre az orrpolip? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az orrpolip során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az orrpolip során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az orrpolip? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az orrpolip tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az orrpolip tünetről?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található az orrpolip Hameri-góca?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet az orrpolip esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az orrpolip miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az orrpolip, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az orrpolip, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az orrpolip?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az orrpolip?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az orrpolip tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a száj gombásodás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a száj gombásodás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a száj gombásodás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj gombásodás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a száj gombásodás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a száj gombásodás tünetet okozza!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a száj gombásodás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a száj gombásodás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a száj gombásodás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a száj gombásodás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj gombásodás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj gombásodás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a száj gombásodás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a száj gombásodás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a száj gombásodás tünetről?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a száj gombásodás Hameri-góca?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a száj gombásodás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj gombásodás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a száj gombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a száj gombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a száj gombásodás?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a száj gombásodás?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj gombásodás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a száj-nyálkahártya mirigydaganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a száj-nyálkahártya mirigydaganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a száj-nyálkahártya mirigydaganat tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj-nyálkahártya mirigydaganat tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a száj-nyálkahártya mirigydaganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a száj-nyálkahártya mirigydaganat tünetet okozza!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a száj-nyálkahártya mirigydaganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a száj-nyálkahártya mirigydaganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a száj-nyálkahártya mirigydaganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a száj-nyálkahártya mirigydaganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj-nyálkahártya mirigydaganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj-nyálkahártya mirigydaganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a száj-nyálkahártya mirigydaganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a száj-nyálkahártya mirigydaganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a száj-nyálkahártya mirigydaganat tünetről?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a száj-nyálkahártya mirigydaganat Hameri-góca?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a száj-nyálkahártya mirigydaganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj-nyálkahártya mirigydaganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a száj-nyálkahártya mirigydaganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a száj-nyálkahártya mirigydaganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a száj-nyálkahártya mirigydaganat?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a száj-nyálkahártya mirigydaganat?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj-nyálkahártya mirigydaganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a torokgyulladás (mirigyszövetnél) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a torokgyulladás (mirigyszövetnél) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a torokgyulladás (mirigyszövetnél) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A torokgyulladás (mirigyszövetnél) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a torokgyulladás (mirigyszövetnél) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a torokgyulladás (mirigyszövetnél) tünetet okozza!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a torokgyulladás (mirigyszövetnél), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a torokgyulladás (mirigyszövetnél) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a torokgyulladás (mirigyszövetnél) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a torokgyulladás (mirigyszövetnél)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A torokgyulladás (mirigyszövetnél) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A torokgyulladás (mirigyszövetnél) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a torokgyulladás (mirigyszövetnél)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a torokgyulladás (mirigyszövetnél) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a torokgyulladás (mirigyszövetnél) tünetről?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a torokgyulladás (mirigyszövetnél) Hameri-góca?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a torokgyulladás (mirigyszövetnél) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A torokgyulladás (mirigyszövetnél) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a torokgyulladás (mirigyszövetnél), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a torokgyulladás (mirigyszövetnél), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a torokgyulladás (mirigyszövetnél)?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a torokgyulladás (mirigyszövetnél)?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A torokgyulladás (mirigyszövetnél) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a száj tályog tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a száj tályog létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a száj tályog tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj tályog tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a száj tályog egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a száj tályog tünetet okozza!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a száj tályog, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a száj tályog oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a száj tályog tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a száj tályog? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj tályog során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj tályog során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a száj tályog? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a száj tályog tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a száj tályog tünetről?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a száj tályog Hameri-góca?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a száj tályog esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj tályog miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a száj tályog, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a száj tályog, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a száj tályog?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a száj tályog?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj tályog tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás tünetet okozza!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás elváltozásról?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás Hameri-góca?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat tünetet okozza!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat elváltozásról?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat Hameri-góca?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a torok nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás tünetet okozza!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás elváltozásról?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás Hameri-góca?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat tünetet okozza!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat elváltozásról?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat Hameri-góca?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.1.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a száj-nyálkahártya (mirigyhámszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.2.	2.1.3.	2.1.1.	2.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem lett meg, nem sikerült megszerezni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.2.	2.1.3.	2.1.1.	2.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem lett meg, nem sikerült megszerezni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.2.	2.1.3.	2.1.1.	2.1.B.	Ismertesse, hogy a "nem lett meg, nem sikerült megszerezni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.2.	2.1.3.	2.1.1.	2.1.B.	Mi az oka, hogy a "nem lett meg, nem sikerült megszerezni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.2.	2.1.3.	2.1.1.	2.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem sikerül valamit megszerzéshez előkészíteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.2.	2.1.3.	2.1.1.	2.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem sikerül valamit megszerzéshez előkészíteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.2.	2.1.3.	2.1.1.	2.1.B.	Ismertesse, hogy a "nem sikerül valamit megszerzéshez előkészíteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.2.	2.1.3.	2.1.1.	2.1.B.	Mi az oka, hogy a "nem sikerül valamit megszerzéshez előkészíteni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.2.	2.1.3.	2.1.1.	2.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem sikerült a falat kiadása, kiadáshoz előkészítése" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.2.	2.1.3.	2.1.1.	2.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem sikerült a falat kiadása, kiadáshoz előkészítése" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.2.	2.1.3.	2.1.1.	2.1.B.	Ismertesse, hogy a "nem sikerült a falat kiadása, kiadáshoz előkészítése" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.2.	2.1.3.	2.1.1.	2.1.B.	Mi az oka, hogy a "nem sikerült a falat kiadása, kiadáshoz előkészítése" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.2.	1.3.0.	1.1.0.	1.2.0.	A biológiai természettörvények ismeretében van-e értelme a biopsziának (mintakimetszésnek, mintavételnek)?
2.1.2.	1.3.0.	1.1.0.	1.2.0.	A régi orvostudományban mi volt a biopszia értelme?
2.1.2.	1.3.0.	1.1.0.	1.2.0.	Mi az ún. biopszia?
2.1.2.	1.3.0.	1.1.0.	1.2.0.	Miért eszközöltek régebben a fájdalmas gyulladásoknál és daganatos elváltozásoknál mintavételt?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fültőmirigy gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fültőmirigy gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a fültőmirigy gyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	A fültőmirigy gyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a fültőmirigy gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fültőmirigy gyulladás tünetet okozza!
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Ha a diagnózis a fültőmirigy gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Mi a fültőmirigy gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Mi a fültőmirigy gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Hogyan jön létre a fültőmirigy gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	A fültőmirigy gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	A fültőmirigy gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fültőmirigy gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fültőmirigy gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a fültőmirigy gyulladás tünetről?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Az agyban hol található a fültőmirigy gyulladás Hameri-góca?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Mi lehet a fültőmirigy gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	A fültőmirigy gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Előfordulhat-e a fültőmirigy gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Előfordulhat-e a fültőmirigy gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a fültőmirigy gyulladás?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fültőmirigy gyulladás?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	A fültőmirigy gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a fültőmirigy?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Mi a fültőmirigy biológiai funkciója?
2.1.2.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Egy óvodai fültőmirigy-gyulladás "járványnak" mi lehet az oka?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fültőmirigy-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fültőmirigy-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a fültőmirigy-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a fültőmirigy-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fültőmirigy-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a fültőmirigy-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a fültőmirigy-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a fültőmirigy-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a fültőmirigy-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fültőmirigy-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fültőmirigy-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a fültőmirigy-adenokarcinóma tünetről?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a fültőmirigy-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a fültőmirigy-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a fültőmirigy-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a fültőmirigy-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a fültőmirigy-adenokarcinóma?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fültőmirigy-adenokarcinóma?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fültőmirigyrák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fültőmirigyrák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a fültőmirigyrák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigyrák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a fültőmirigyrák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fültőmirigyrák tünetet okozza!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a fültőmirigyrák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a fültőmirigyrák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a fültőmirigyrák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a fültőmirigyrák? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigyrák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigyrák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fültőmirigyrák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fültőmirigyrák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a fültőmirigyrák tünetről?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a fültőmirigyrák Hameri-góca?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a fültőmirigyrák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigyrák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a fültőmirigyrák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a fültőmirigyrák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a fültőmirigyrák?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fültőmirigyrák?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigyrák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a parotis-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a parotis-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a parotis-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A parotis-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a parotis-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a parotis-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a parotis-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a parotis-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a parotis-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a parotis-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A parotis-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A parotis-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a parotis-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a parotis-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a parotis-adenokarcinóma tünetről?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a parotis-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a parotis-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A parotis-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a parotis-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a parotis-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a parotis-adenokarcinóma?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a parotis-adenokarcinóma?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A parotis-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a parotitis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a parotitis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a parotitis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A parotitis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a parotitis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a parotitis tünetet okozza!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a parotitis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a parotitis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a parotitis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a parotitis? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A parotitis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A parotitis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a parotitis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a parotitis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a parotitis tünetről?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a parotitis Hameri-góca?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a parotitis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A parotitis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a parotitis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a parotitis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a parotitis?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a parotitis?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A parotitis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél) tünetet okozza!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél) tünetről?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél) Hameri-góca?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél)?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél)?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy megnagyobbodás (mirigyszövetnél) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás tünetet okozza!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás elváltozásról?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás Hameri-góca?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a fültőmirigy (mirigyszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fültőmirigy (mirigyszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fültőmirigy (mirigyszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a fültőmirigy (mirigyszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy (mirigyszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a fültőmirigy (mirigyszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fültőmirigy (mirigyszövet) daganat tünetet okozza!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a fültőmirigy (mirigyszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a fültőmirigy (mirigyszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a fültőmirigy (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a fültőmirigy (mirigyszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a fültőmirigy (mirigyszövet) daganat?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy (mirigyszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy (mirigyszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fültőmirigy (mirigyszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fültőmirigy (mirigyszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a fültőmirigy (mirigyszövet) daganat elváltozásról?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a fültőmirigy (mirigyszövet) daganat Hameri-góca?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a fültőmirigy (mirigyszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy (mirigyszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a fültőmirigy (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a fültőmirigy (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a fültőmirigy (mirigyszövet) daganat?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fültőmirigy (mirigyszövet) daganat?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A fültőmirigy (mirigyszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a fültőmirigy (mirigyszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.1.	2.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem sikerül valamit kiköpni, kiadni, átadni, szájba rágni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.1.	2.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem sikerül valamit kiköpni, kiadni, átadni, szájba rágni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.1.	2.1.B.	Ismertesse, hogy a "nem sikerül valamit kiköpni, kiadni, átadni, szájba rágni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.1.	2.1.B.	Mi az oka, hogy a "nem sikerül valamit kiköpni, kiadni, átadni, szájba rágni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.1.	2.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem sikerült valamit bekebelezéshez előkészíteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.1.	2.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem sikerült valamit bekebelezéshez előkészíteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.1.	2.1.B.	Ismertesse, hogy a "nem sikerült valamit bekebelezéshez előkészíteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.1.	2.1.B.	Mi az oka, hogy a "nem sikerült valamit bekebelezéshez előkészíteni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyálmirigy-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyálmirigy-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a nyálmirigy-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	A nyálmirigy-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a nyálmirigy-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyálmirigy-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a nyálmirigy-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a nyálmirigy-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a nyálmirigy-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a nyálmirigy-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	A nyálmirigy-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	A nyálmirigy-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyálmirigy-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyálmirigy-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a nyálmirigy-adenokarcinóma tünetről?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a nyálmirigy-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a nyálmirigy-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	A nyálmirigy-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a nyálmirigy-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a nyálmirigy-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a nyálmirigy-adenokarcinóma?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyálmirigy-adenokarcinóma?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	A nyálmirigy-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyálmirigy-rák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyálmirigy-rák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a nyálmirigy-rák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	A nyálmirigy-rák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a nyálmirigy-rák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyálmirigy-rák tünetet okozza!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a nyálmirigy-rák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a nyálmirigy-rák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a nyálmirigy-rák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a nyálmirigy-rák? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	A nyálmirigy-rák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	A nyálmirigy-rák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyálmirigy-rák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyálmirigy-rák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a nyálmirigy-rák tünetről?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a nyálmirigy-rák Hameri-góca?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a nyálmirigy-rák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	A nyálmirigy-rák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a nyálmirigy-rák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a nyálmirigy-rák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a nyálmirigy-rák?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyálmirigy-rák?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	A nyálmirigy-rák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyálmirigy megnagyobbodás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyálmirigy megnagyobbodás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a nyálmirigy megnagyobbodás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	A nyálmirigy megnagyobbodás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a nyálmirigy megnagyobbodás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyálmirigy megnagyobbodás tünetet okozza!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a nyálmirigy megnagyobbodás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a nyálmirigy megnagyobbodás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a nyálmirigy megnagyobbodás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a nyálmirigy megnagyobbodás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	A nyálmirigy megnagyobbodás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	A nyálmirigy megnagyobbodás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyálmirigy megnagyobbodás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyálmirigy megnagyobbodás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a nyálmirigy megnagyobbodás tünetről?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a nyálmirigy megnagyobbodás Hameri-góca?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a nyálmirigy megnagyobbodás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	A nyálmirigy megnagyobbodás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a nyálmirigy megnagyobbodás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a nyálmirigy megnagyobbodás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a nyálmirigy megnagyobbodás?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyálmirigy megnagyobbodás?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	A nyálmirigy megnagyobbodás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyál túltermelés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyál túltermelés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a nyál túltermelés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	A nyál túltermelés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a nyál túltermelés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyál túltermelés tünetet okozza!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a nyál túltermelés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a nyál túltermelés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a nyál túltermelés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a nyál túltermelés? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	A nyál túltermelés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	A nyál túltermelés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyál túltermelés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyál túltermelés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a nyál túltermelés tünetről?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a nyál túltermelés Hameri-góca?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a nyál túltermelés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	A nyál túltermelés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a nyál túltermelés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a nyál túltermelés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a nyál túltermelés?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyál túltermelés?
2.1.3.	2.1.2.	2.1.B.	2.1.C.	A nyál túltermelés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás tünetet okozza!
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás elváltozásról?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás Hameri-góca?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat tünetet okozza!
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat elváltozásról?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat Hameri-góca?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni az állkapocs alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.3.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a nyelv alatti nyálmirigy?
2.1.3.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Mi a nyelv alatti nyálmirigy biológiai funkciója?
2.1.3.	2.1.B.	5.1.3.	5.1.B.	Ha duzzadt a nyálmirigy, mely szövetrészeket szükséges megvizsgálnunk, hogy feltárjuk a jelenség okát?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás tünetet okozza!
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás elváltozásról?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás Hameri-góca?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat tünetet okozza!
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat elváltozásról?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat Hameri-góca?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.3.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a nyelv alatti nyálmirigy (mirigyszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.4.	2.1.8.	2.1.9.	2.1.14.	Ismertessen négy agytörzs által vezérelt szervet és azok biológiai funkcióját!
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pajzsmirigy alulműködés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pajzsmirigy alulműködés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a pajzsmirigy alulműködés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	A pajzsmirigy alulműködés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a pajzsmirigy alulműködés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pajzsmirigy alulműködés tünetet okozza!
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a pajzsmirigy alulműködés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Mi a pajzsmirigy alulműködés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Mi a pajzsmirigy alulműködés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a pajzsmirigy alulműködés? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	A pajzsmirigy alulműködés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	A pajzsmirigy alulműködés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pajzsmirigy alulműködés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pajzsmirigy alulműködés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a pajzsmirigy alulműködés tünetről?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a pajzsmirigy alulműködés Hameri-góca?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Mi lehet a pajzsmirigy alulműködés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	A pajzsmirigy alulműködés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy alulműködés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy alulműködés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a pajzsmirigy alulműködés?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pajzsmirigy alulműködés?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	A pajzsmirigy alulműködés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pajzsmirigy hormon hiány tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pajzsmirigy hormon hiány létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a pajzsmirigy hormon hiány tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	A pajzsmirigy hormon hiány tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a pajzsmirigy hormon hiány egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pajzsmirigy hormon hiány tünetet okozza!
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a pajzsmirigy hormon hiány, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Mi a pajzsmirigy hormon hiány oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Mi a pajzsmirigy hormon hiány tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a pajzsmirigy hormon hiány? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	A pajzsmirigy hormon hiány során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	A pajzsmirigy hormon hiány során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pajzsmirigy hormon hiány? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pajzsmirigy hormon hiány tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a pajzsmirigy hormon hiány tünetről?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a pajzsmirigy hormon hiány Hameri-góca?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Mi lehet a pajzsmirigy hormon hiány esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	A pajzsmirigy hormon hiány miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy hormon hiány, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy hormon hiány, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a pajzsmirigy hormon hiány?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pajzsmirigy hormon hiány?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	A pajzsmirigy hormon hiány tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	A normál üzemmódtól eltérő pajzsmirigy értékek esetén mely szervek különprogramjai jöhetnek szóba?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Ha duzzadt a pajzsmirigy, mely szövetrészeket szükséges megvizsgálnunk, hogy feltárjuk a jelenség okát?
2.1.4.	5.1.14.	2.1.B.	5.1.B.	Mit jelent a pajzsmirigy alulműködés (hypothyreosis) és mi az oka?
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a basedow-graves tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a basedow-graves létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	Ha valakinél fellép a basedow-graves tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	A basedow-graves tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	Ismertesse, hogy ha a basedow-graves egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a basedow-graves tünetet okozza!
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	Ha a diagnózis a basedow-graves, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	Mi a basedow-graves oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	Mi a basedow-graves tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	Hogyan jön létre a basedow-graves? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	A basedow-graves során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	A basedow-graves során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a basedow-graves? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a basedow-graves tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	Mit tud elmondani tíz percben a basedow-graves tünetről?
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	Az agyban hol található a basedow-graves Hameri-góca?
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	Mi lehet a basedow-graves esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	A basedow-graves miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	Előfordulhat-e a basedow-graves, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	Előfordulhat-e a basedow-graves, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	Milyen természetes módon jön létre a basedow-graves?
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a basedow-graves?
2.1.4.	2.1.B.	4.1.7.	4.1.12.	A basedow-graves tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.4.	2.1.B.	5.1.14.	5.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a pajzsmirigy?
2.1.4.	2.1.B.	5.1.14.	5.1.B.	Mi a pajzsmirigy biológiai funkciója?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hyperthyreosis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hyperthyreosis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a hyperthyreosis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hyperthyreosis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hyperthyreosis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hyperthyreosis tünetet okozza!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a hyperthyreosis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hyperthyreosis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hyperthyreosis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a hyperthyreosis? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hyperthyreosis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hyperthyreosis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hyperthyreosis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hyperthyreosis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hyperthyreosis tünetről?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a hyperthyreosis Hameri-góca?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a hyperthyreosis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hyperthyreosis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hyperthyreosis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hyperthyreosis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hyperthyreosis?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hyperthyreosis?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hyperthyreosis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hypothyreosis  tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hypothyreosis  létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a hypothyreosis  tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hypothyreosis  tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hypothyreosis  egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hypothyreosis  tünetet okozza!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a hypothyreosis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hypothyreosis  oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hypothyreosis  tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a hypothyreosis ? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hypothyreosis  során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hypothyreosis  során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hypothyreosis ? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hypothyreosis  tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hypothyreosis  tünetről?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a hypothyreosis  Hameri-góca?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a hypothyreosis  esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hypothyreosis  miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hypothyreosis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hypothyreosis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hypothyreosis ?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hypothyreosis ?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hypothyreosis  tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kemény struma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kemény struma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a kemény struma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A kemény struma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a kemény struma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kemény struma tünetet okozza!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a kemény struma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a kemény struma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a kemény struma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a kemény struma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A kemény struma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A kemény struma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kemény struma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kemény struma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a kemény struma tünetről?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a kemény struma Hameri-góca?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a kemény struma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A kemény struma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a kemény struma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a kemény struma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a kemény struma?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kemény struma?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A kemény struma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pajzsmirigy-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pajzsmirigy-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a pajzsmirigy-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a pajzsmirigy-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pajzsmirigy-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a pajzsmirigy-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a pajzsmirigy-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a pajzsmirigy-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a pajzsmirigy-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pajzsmirigy-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pajzsmirigy-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a pajzsmirigy-adenokarcinóma tünetről?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a pajzsmirigy-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a pajzsmirigy-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a pajzsmirigy-adenokarcinóma?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pajzsmirigy-adenokarcinóma?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pajzsmirigy túlműködés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pajzsmirigy túlműködés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a pajzsmirigy túlműködés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy túlműködés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a pajzsmirigy túlműködés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pajzsmirigy túlműködés tünetet okozza!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a pajzsmirigy túlműködés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a pajzsmirigy túlműködés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a pajzsmirigy túlműködés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a pajzsmirigy túlműködés? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy túlműködés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy túlműködés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pajzsmirigy túlműködés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pajzsmirigy túlműködés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a pajzsmirigy túlműködés tünetről?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a pajzsmirigy túlműködés Hameri-góca?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a pajzsmirigy túlműködés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy túlműködés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy túlműködés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy túlműködés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a pajzsmirigy túlműködés?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pajzsmirigy túlműködés?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy túlműködés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a meleg göb (pajzsmirigyben) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a meleg göb (pajzsmirigyben) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a meleg göb (pajzsmirigyben) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A meleg göb (pajzsmirigyben) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a meleg göb (pajzsmirigyben) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a meleg göb (pajzsmirigyben) tünetet okozza!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a meleg göb (pajzsmirigyben), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a meleg göb (pajzsmirigyben) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a meleg göb (pajzsmirigyben) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a meleg göb (pajzsmirigyben)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A meleg göb (pajzsmirigyben) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A meleg göb (pajzsmirigyben) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a meleg göb (pajzsmirigyben)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a meleg göb (pajzsmirigyben) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a meleg göb (pajzsmirigyben) tünetről?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a meleg göb (pajzsmirigyben) Hameri-góca?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a meleg göb (pajzsmirigyben) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A meleg göb (pajzsmirigyben) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a meleg göb (pajzsmirigyben), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a meleg göb (pajzsmirigyben), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a meleg göb (pajzsmirigyben)?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a meleg göb (pajzsmirigyben)?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A meleg göb (pajzsmirigyben) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás tünetet okozza!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás elváltozásról?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás Hameri-góca?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a pajzsmirigy (mirigyszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat tünetet okozza!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat elváltozásról?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat Hameri-góca?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a pajzsmirigy (mirigyszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "gyerünk, hamar, gyorsan, siessünk, nincs időm" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "gyerünk, hamar, gyorsan, siessünk, nincs időm" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "gyerünk, hamar, gyorsan, siessünk, nincs időm" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "gyerünk, hamar, gyorsan, siessünk, nincs időm" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "gyorsan meg kell szabadulni valamitől, hogy legyen másik" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "gyorsan meg kell szabadulni valamitől, hogy legyen másik" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "gyorsan meg kell szabadulni valamitől, hogy legyen másik" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "gyorsan meg kell szabadulni valamitől, hogy legyen másik" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "túl lassú vagyok, kevés az idő a falat megszerzéséhez" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "túl lassú vagyok, kevés az idő a falat megszerzéséhez" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "túl lassú vagyok, kevés az idő a falat megszerzéséhez" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "túl lassú vagyok, kevés az idő a falat megszerzéséhez" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jöhet létre pajzsmirigy-zsugorodás?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mely különprogramnál szokás "járulékosan" Basedow-Graves betegséget diagnosztizálni?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely szervrészek elváltozását lehet pajzsmirigy-zsugorodásnak diagnosztizálni?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi a veszélye annak, ha valaki állandóan kapkod, siet- milyen szervi elváltozást teremthet magának ezzel?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mikor jön létre struma?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen folyamat a golyvaképződés?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen hormont termel a pajzsmirigy?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen konfliktusok a mirigyeken elváltozást beindító konfliktusok?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mire utalnak a pajzsmirigy göbök, ha a vérkép szerint a pajzsmirigy rendesen működik?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit jelent a pajzsmirigy túlműködés (hyperthyreosis) és mi az oka, biológiai értelme?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mitől lehet valakinek pajzsmirigy túlműködése?
2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Pajzsmirigy túlműködés esetén (ha a hipofízis nem érintett) normál esetben mikorra normalizálódik a tiroxinszint?
2.1.5.	4.1.10.	4.1.9.	5.1.2.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a mandula?
2.1.5.	4.1.10.	4.1.9.	5.1.2.	Mi a mandula biológiai funkciója?
2.1.5.	4.1.10.	4.1.9.	5.1.2.	Anyuka megígérte a gyermekének, hogy vesz neki valamit. Nem tartotta be az ígéretét. Mi lesz a gyerekekkel, ha ez érzékenyen érintette?
2.1.5.	4.1.10.	4.1.9.	5.1.2.	Az esetek jelentős többségében miért felesleges a mandula műtéti eltávolítása?
2.1.5.	4.1.10.	4.1.9.	5.1.2.	Hogyan lehet az, hogy bakteriális munkavégzéssel találkozunk a mandulák elváltozásának megoldás utáni szakaszában?
2.1.5.	4.1.10.	4.1.9.	5.1.2.	Mi a leggyakoribb téves feltételezés a mandulákkal kapcsolatban?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mandulagyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mandulagyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a mandulagyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	A mandulagyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a mandulagyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mandulagyulladás tünetet okozza!
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Ha a diagnózis a mandulagyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Mi a mandulagyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Mi a mandulagyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Hogyan jön létre a mandulagyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	A mandulagyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	A mandulagyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mandulagyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mandulagyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a mandulagyulladás tünetről?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Az agyban hol található a mandulagyulladás Hameri-góca?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Mi lehet a mandulagyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	A mandulagyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Előfordulhat-e a mandulagyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Előfordulhat-e a mandulagyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a mandulagyulladás?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mandulagyulladás?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	A mandulagyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tonsilitis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tonsilitis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a tonsilitis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	A tonsilitis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a tonsilitis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tonsilitis tünetet okozza!
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Ha a diagnózis a tonsilitis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Mi a tonsilitis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Mi a tonsilitis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Hogyan jön létre a tonsilitis? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	A tonsilitis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	A tonsilitis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tonsilitis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tonsilitis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a tonsilitis tünetről?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Az agyban hol található a tonsilitis Hameri-góca?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Mi lehet a tonsilitis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	A tonsilitis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Előfordulhat-e a tonsilitis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Előfordulhat-e a tonsilitis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a tonsilitis?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tonsilitis?
2.1.5.	4.1.10.	2.1.B.	4.1.B.	A tonsilitis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mandula daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mandula daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a mandula daganat tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula daganat tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a mandula daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mandula daganat tünetet okozza!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a mandula daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a mandula daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a mandula daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a mandula daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mandula daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mandula daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a mandula daganat tünetről?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a mandula daganat Hameri-góca?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a mandula daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a mandula daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a mandula daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a mandula daganat?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mandula daganat?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mandula gombásodás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mandula gombásodás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a mandula gombásodás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula gombásodás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a mandula gombásodás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mandula gombásodás tünetet okozza!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a mandula gombásodás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a mandula gombásodás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a mandula gombásodás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a mandula gombásodás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula gombásodás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula gombásodás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mandula gombásodás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mandula gombásodás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a mandula gombásodás tünetről?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a mandula gombásodás Hameri-góca?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a mandula gombásodás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula gombásodás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a mandula gombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a mandula gombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a mandula gombásodás?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mandula gombásodás?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula gombásodás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mandula tályog tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mandula tályog létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a mandula tályog tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula tályog tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a mandula tályog egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mandula tályog tünetet okozza!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a mandula tályog, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a mandula tályog oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a mandula tályog tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a mandula tályog? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula tályog során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula tályog során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mandula tályog? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mandula tályog tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a mandula tályog tünetről?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a mandula tályog Hameri-góca?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a mandula tályog esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula tályog miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a mandula tályog, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a mandula tályog, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a mandula tályog?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mandula tályog?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula tályog tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mandula tuberkulózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mandula tuberkulózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a mandula tuberkulózis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula tuberkulózis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a mandula tuberkulózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mandula tuberkulózis tünetet okozza!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a mandula tuberkulózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a mandula tuberkulózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a mandula tuberkulózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a mandula tuberkulózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula tuberkulózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula tuberkulózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mandula tuberkulózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mandula tuberkulózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a mandula tuberkulózis tünetről?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a mandula tuberkulózis Hameri-góca?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a mandula tuberkulózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula tuberkulózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a mandula tuberkulózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a mandula tuberkulózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a mandula tuberkulózis?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mandula tuberkulózis?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula tuberkulózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tonsilla-adenocarcinoma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tonsilla-adenocarcinoma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a tonsilla-adenocarcinoma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tonsilla-adenocarcinoma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a tonsilla-adenocarcinoma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tonsilla-adenocarcinoma tünetet okozza!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a tonsilla-adenocarcinoma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tonsilla-adenocarcinoma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tonsilla-adenocarcinoma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a tonsilla-adenocarcinoma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tonsilla-adenocarcinoma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tonsilla-adenocarcinoma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tonsilla-adenocarcinoma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tonsilla-adenocarcinoma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a tonsilla-adenocarcinoma tünetről?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a tonsilla-adenocarcinoma Hameri-góca?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a tonsilla-adenocarcinoma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tonsilla-adenocarcinoma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a tonsilla-adenocarcinoma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a tonsilla-adenocarcinoma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a tonsilla-adenocarcinoma?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tonsilla-adenocarcinoma?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tonsilla-adenocarcinoma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mandula (mirigyes állománya) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mandula (mirigyes állománya) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a mandula (mirigyes állománya) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula (mirigyes állománya) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a mandula (mirigyes állománya) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mandula (mirigyes állománya) gyulladás tünetet okozza!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a mandula (mirigyes állománya) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a mandula (mirigyes állománya) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a mandula (mirigyes állománya) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a mandula (mirigyes állománya) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a mandula (mirigyes állománya) gyulladás?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula (mirigyes állománya) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula (mirigyes állománya) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mandula (mirigyes állománya) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mandula (mirigyes állománya) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a mandula (mirigyes állománya) gyulladás elváltozásról?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a mandula (mirigyes állománya) gyulladás Hameri-góca?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a mandula (mirigyes állománya) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula (mirigyes állománya) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a mandula (mirigyes állománya) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a mandula (mirigyes állománya) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a mandula (mirigyes állománya) gyulladás?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mandula (mirigyes állománya) gyulladás?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula (mirigyes állománya) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula (mirigyes állománya) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a mandula (mirigyes állománya) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mandula (mirigyes állománya) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mandula (mirigyes állománya) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a mandula (mirigyes állománya) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula (mirigyes állománya) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a mandula (mirigyes állománya) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mandula (mirigyes állománya) daganat tünetet okozza!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a mandula (mirigyes állománya) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a mandula (mirigyes állománya) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a mandula (mirigyes állománya) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a mandula (mirigyes állománya) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a mandula (mirigyes állománya) daganat?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula (mirigyes állománya) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula (mirigyes állománya) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mandula (mirigyes állománya) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mandula (mirigyes állománya) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a mandula (mirigyes állománya) daganat elváltozásról?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a mandula (mirigyes állománya) daganat Hameri-góca?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a mandula (mirigyes állománya) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula (mirigyes állománya) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a mandula (mirigyes állománya) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a mandula (mirigyes állománya) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a mandula (mirigyes állománya) daganat?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mandula (mirigyes állománya) daganat?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula (mirigyes állománya) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mandula (mirigyes állománya) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a mandula (mirigyes állománya) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "a megígértek valamit, de nem kaptam meg" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "a megígértek valamit, de nem kaptam meg" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "a megígértek valamit, de nem kaptam meg" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "a megígértek valamit, de nem kaptam meg" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem lett meg a falat, amit biztosra vettem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem lett meg a falat, amit biztosra vettem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem lett meg a falat, amit biztosra vettem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem lett meg a falat, amit biztosra vettem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem sikerült, nem lett meg az, amit akartam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem sikerült, nem lett meg az, amit akartam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem sikerült, nem lett meg az, amit akartam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.5.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem sikerült, nem lett meg az, amit akartam" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.6.	5.1.4.	2.1.B.	5.1.B.	Hogyan jöhet létre nyelőcső visszértágulat?
2.1.6.	5.1.4.	2.1.B.	5.1.B.	Ismertesse röviden, mit kell tudni a nyelőcső leggyakoribb elváltozásaival kapcsolatban?
2.1.6.	5.1.4.	2.1.B.	5.1.B.	Mely szövetrész mely szakaszában fordulhat elő nyelőcső vérzés?
2.1.6.	5.1.4.	2.1.B.	5.1.B.	Nyelőcsőrák diagnózisnál mely elváltozások jöhetnek szóba?
2.1.6.	1.5.0.	1.3.0.	1.1.0.	Létezik-e rosszindulatú betegség?
2.1.6.	1.5.0.	1.3.0.	1.1.0.	Létezik-e rosszindulatú elváltozás?
2.1.6.	1.5.0.	1.3.0.	1.1.0.	Mi az ún. mitózis (mitotikus sejtosztódás)?
2.1.6.	2.1.B.	5.1.4.	5.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a nyelőcső?
2.1.6.	2.1.B.	5.1.4.	5.1.B.	Mi a nyelőcső biológiai funkciója?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelőcső-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelőcső-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a nyelőcső-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyelőcső-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelőcső-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a nyelőcső-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a nyelőcső-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a nyelőcső-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a nyelőcső-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelőcső-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelőcső-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelőcső-adenokarcinóma tünetről?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a nyelőcső-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a nyelőcső-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a nyelőcső-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a nyelőcső-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyelőcső-adenokarcinóma?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelőcső-adenokarcinóma?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelőcső gombásodás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelőcső gombásodás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a nyelőcső gombásodás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső gombásodás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyelőcső gombásodás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelőcső gombásodás tünetet okozza!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a nyelőcső gombásodás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a nyelőcső gombásodás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a nyelőcső gombásodás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a nyelőcső gombásodás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső gombásodás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső gombásodás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelőcső gombásodás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelőcső gombásodás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelőcső gombásodás tünetről?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a nyelőcső gombásodás Hameri-góca?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a nyelőcső gombásodás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső gombásodás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a nyelőcső gombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a nyelőcső gombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyelőcső gombásodás?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelőcső gombásodás?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső gombásodás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás tünetet okozza!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás elváltozásról?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás Hameri-góca?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat tünetet okozza!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat elváltozásról?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat Hameri-góca?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a nyelőcső alsó egyharmada (hengerhám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "jár nekem, de még nem tudom elkezdeni emészteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "jár nekem, de még nem tudom elkezdeni emészteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "jár nekem, de még nem tudom elkezdeni emészteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "jár nekem, de még nem tudom elkezdeni emészteni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem sikerül a falatot magamévá tenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem sikerül a falatot magamévá tenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem sikerül a falatot magamévá tenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem sikerül a falatot magamévá tenni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem sikerült a falatot (teljesen) lenyelni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem sikerült a falatot (teljesen) lenyelni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem sikerült a falatot (teljesen) lenyelni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem sikerült a falatot (teljesen) lenyelni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.6.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyelőcsőben, hol vannak ősi bélnyálkahártya sziget maradványok?
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a légúti elzáródás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a légúti elzáródás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a légúti elzáródás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	A légúti elzáródás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a légúti elzáródás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a légúti elzáródás tünetet okozza!
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a légúti elzáródás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	Mi a légúti elzáródás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	Mi a légúti elzáródás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a légúti elzáródás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	A légúti elzáródás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	A légúti elzáródás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a légúti elzáródás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a légúti elzáródás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a légúti elzáródás tünetről?
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a légúti elzáródás Hameri-góca?
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	Mi lehet a légúti elzáródás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	A légúti elzáródás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a légúti elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a légúti elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a légúti elzáródás?
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a légúti elzáródás?
2.1.7.	5.2.4.	2.1.B.	5.1.B.	A légúti elzáródás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis) tünetet okozza!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis) tünetről?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis) Hameri-góca?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis)?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis)?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A cisztás fibrózis (CF, mucoviscidosis) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kehelysejt-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kehelysejt-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a kehelysejt-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A kehelysejt-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a kehelysejt-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kehelysejt-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a kehelysejt-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a kehelysejt-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a kehelysejt-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a kehelysejt-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A kehelysejt-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A kehelysejt-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kehelysejt-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kehelysejt-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a kehelysejt-adenokarcinóma tünetről?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a kehelysejt-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a kehelysejt-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A kehelysejt-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a kehelysejt-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a kehelysejt-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a kehelysejt-adenokarcinóma?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kehelysejt-adenokarcinóma?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A kehelysejt-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a légúti kehelysejt adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a légúti kehelysejt adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a légúti kehelysejt adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A légúti kehelysejt adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a légúti kehelysejt adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a légúti kehelysejt adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a légúti kehelysejt adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a légúti kehelysejt adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a légúti kehelysejt adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a légúti kehelysejt adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A légúti kehelysejt adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A légúti kehelysejt adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a légúti kehelysejt adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a légúti kehelysejt adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a légúti kehelysejt adenokarcinóma tünetről?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a légúti kehelysejt adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a légúti kehelysejt adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A légúti kehelysejt adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a légúti kehelysejt adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a légúti kehelysejt adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a légúti kehelysejt adenokarcinóma?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a légúti kehelysejt adenokarcinóma?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A légúti kehelysejt adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás) tünetet okozza!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás) tünetről?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás) Hameri-góca?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás)?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás)?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A mucovisciodis (váladék-besűrűsödés, elapadás) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tüdőpenész tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tüdőpenész létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a tüdőpenész tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdőpenész tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a tüdőpenész egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tüdőpenész tünetet okozza!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a tüdőpenész, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tüdőpenész oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tüdőpenész tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a tüdőpenész? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdőpenész során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdőpenész során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tüdőpenész? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tüdőpenész tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a tüdőpenész tünetről?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a tüdőpenész Hameri-góca?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a tüdőpenész esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdőpenész miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a tüdőpenész, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a tüdőpenész, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a tüdőpenész?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tüdőpenész?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdőpenész tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat tünetet okozza!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat elváltozásról?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat Hameri-góca?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a tüdő kehelysejt (mirigyszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek a fuldoklástól, hogy nem kapok levegőt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek a fuldoklástól, hogy nem kapok levegőt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek a fuldoklástól, hogy nem kapok levegőt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek a fuldoklástól, hogy nem kapok levegőt" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem kapok levegőt és fuldoklok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem kapok levegőt és fuldoklok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem kapok levegőt és fuldoklok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem kapok levegőt és fuldoklok" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "van levegő, csak félek, hogy nem tudom felvenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "van levegő, csak félek, hogy nem tudom felvenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "van levegő, csak félek, hogy nem tudom felvenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "van levegő, csak félek, hogy nem tudom felvenni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Miért nem szabad attól félni, hogy megfulladunk?
2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen komplikációt okozhat a hosszabb ideig tartó fuldoklás-félelmi konfliktus?
2.1.8.	2.1.7.	5.2.4.	5.2.3.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a tüdő?
2.1.8.	2.1.7.	5.2.4.	5.2.3.	Mi a tüdő biológiai funkciója?
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az aspergillosis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az aspergillosis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Ha valakinél fellép az aspergillosis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Az aspergillosis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Ismertesse, hogy ha az aspergillosis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az aspergillosis tünetet okozza!
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Ha a diagnózis az aspergillosis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Mi az aspergillosis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Mi az aspergillosis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Hogyan jön létre az aspergillosis? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Az aspergillosis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Az aspergillosis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az aspergillosis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az aspergillosis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Mit tud elmondani tíz percben az aspergillosis tünetről?
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Az agyban hol található az aspergillosis Hameri-góca?
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Mi lehet az aspergillosis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Az aspergillosis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Előfordulhat-e az aspergillosis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Előfordulhat-e az aspergillosis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Milyen természetes módon jön létre az aspergillosis?
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az aspergillosis?
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	5.2.4.	Az aspergillosis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.8.	2.1.7.	2.1.B.	2.1.C.	A fuldoklás-konfliktus és a halálfélelmi konfliktus ugyanazon szervrészen okoz elváltozást?
2.1.8.	2.1.B.	5.2.4.	5.2.A.	Ha tüdőrákról beszélünk milyen elváltozások jöhetnek szóba?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tüdő emphysema tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tüdő emphysema létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a tüdő emphysema tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő emphysema tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a tüdő emphysema egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tüdő emphysema tünetet okozza!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a tüdő emphysema, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tüdő emphysema oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tüdő emphysema tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a tüdő emphysema? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő emphysema során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő emphysema során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tüdő emphysema? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tüdő emphysema tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a tüdő emphysema tünetről?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a tüdő emphysema Hameri-góca?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a tüdő emphysema esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő emphysema miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a tüdő emphysema, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a tüdő emphysema, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a tüdő emphysema?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tüdő emphysema?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő emphysema tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tüdő-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tüdő-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a tüdő-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a tüdő-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tüdő-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a tüdő-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tüdő-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tüdő-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a tüdő-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tüdő-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tüdő-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a tüdő-adenokarcinóma tünetről?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a tüdő-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a tüdő-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a tüdő-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a tüdő-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a tüdő-adenokarcinóma?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tüdő-adenokarcinóma?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tüdőtágulat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tüdőtágulat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a tüdőtágulat tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdőtágulat tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a tüdőtágulat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tüdőtágulat tünetet okozza!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a tüdőtágulat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tüdőtágulat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tüdőtágulat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a tüdőtágulat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdőtágulat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdőtágulat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tüdőtágulat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tüdőtágulat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a tüdőtágulat tünetről?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a tüdőtágulat Hameri-góca?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a tüdőtágulat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdőtágulat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a tüdőtágulat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a tüdőtágulat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a tüdőtágulat?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tüdőtágulat?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdőtágulat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tüdőtuberkulózis (TBC) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tüdőtuberkulózis (TBC) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a tüdőtuberkulózis (TBC) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdőtuberkulózis (TBC) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a tüdőtuberkulózis (TBC) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tüdőtuberkulózis (TBC) tünetet okozza!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a tüdőtuberkulózis (TBC), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tüdőtuberkulózis (TBC) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tüdőtuberkulózis (TBC) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a tüdőtuberkulózis (TBC)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdőtuberkulózis (TBC) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdőtuberkulózis (TBC) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tüdőtuberkulózis (TBC)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tüdőtuberkulózis (TBC) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a tüdőtuberkulózis (TBC) tünetről?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a tüdőtuberkulózis (TBC) Hameri-góca?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a tüdőtuberkulózis (TBC) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdőtuberkulózis (TBC) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a tüdőtuberkulózis (TBC), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a tüdőtuberkulózis (TBC), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a tüdőtuberkulózis (TBC)?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tüdőtuberkulózis (TBC)?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdőtuberkulózis (TBC) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tüdő üregesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tüdő üregesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a tüdő üregesedés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő üregesedés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a tüdő üregesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tüdő üregesedés tünetet okozza!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a tüdő üregesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tüdő üregesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tüdő üregesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a tüdő üregesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő üregesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő üregesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tüdő üregesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tüdő üregesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a tüdő üregesedés tünetről?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a tüdő üregesedés Hameri-góca?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a tüdő üregesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő üregesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a tüdő üregesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a tüdő üregesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a tüdő üregesedés?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tüdő üregesedés?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő üregesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tüdő (mirigyszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tüdő (mirigyszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a tüdő (mirigyszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő (mirigyszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a tüdő (mirigyszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tüdő (mirigyszövet) daganat tünetet okozza!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a tüdő (mirigyszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tüdő (mirigyszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tüdő (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a tüdő (mirigyszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a tüdő (mirigyszövet) daganat?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő (mirigyszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő (mirigyszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tüdő (mirigyszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tüdő (mirigyszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a tüdő (mirigyszövet) daganat elváltozásról?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a tüdő (mirigyszövet) daganat Hameri-góca?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a tüdő (mirigyszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő (mirigyszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a tüdő (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a tüdő (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a tüdő (mirigyszövet) daganat?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tüdő (mirigyszövet) daganat?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tüdő (mirigyszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a tüdő (mirigyszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek a haláltól" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek a haláltól" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek a haláltól" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek a haláltól" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy idő előtt meg fogok halni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy idő előtt meg fogok halni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy idő előtt meg fogok halni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy idő előtt meg fogok halni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "rákos lettem, meg fogok halni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "rákos lettem, meg fogok halni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "rákos lettem, meg fogok halni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "rákos lettem, meg fogok halni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.7.	Hogy oldotta meg a szervezet az oxigénhiányos állapotot?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tüdő üregesedésének a biológiai háttere?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mikor látunk a tüdőlebenye(ke)n több tüdő-körgócot?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mikor látunk a tüdőlebenyen csak egyetlen egy körgócot?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen halálfélelmi konfliktusnál van egyetlen tüdő daganat?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen halálfélelmi konfliktusnál van kettő vagy több tüdő körgóc (daganat-góc)?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mitől jöhet létre tüdőrák?
2.1.8.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Okozhat-e a dohányzás tüdőrákot?
2.1.9.	5.2.9.	2.1.10.	2.1.11.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll az emésztőrendszer?
2.1.9.	5.2.9.	2.1.10.	2.1.11.	Mi az emésztőrendszer biológiai funkciója?
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vérhányás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vérhányás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a vérhányás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	A vérhányás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a vérhányás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vérhányás tünetet okozza!
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a vérhányás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	Mi a vérhányás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	Mi a vérhányás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a vérhányás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	A vérhányás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	A vérhányás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vérhányás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vérhányás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a vérhányás tünetről?
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a vérhányás Hameri-góca?
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	Mi lehet a vérhányás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	A vérhányás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a vérhányás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a vérhányás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a vérhányás?
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vérhányás?
2.1.9.	5.2.9.	2.1.B.	5.1.B.	A vérhányás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyombél vérzés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyombél vérzés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a nyombél vérzés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	A nyombél vérzés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a nyombél vérzés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyombél vérzés tünetet okozza!
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Ha a diagnózis a nyombél vérzés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Mi a nyombél vérzés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Mi a nyombél vérzés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Hogyan jön létre a nyombél vérzés? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	A nyombél vérzés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	A nyombél vérzés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyombél vérzés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyombél vérzés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a nyombél vérzés tünetről?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Az agyban hol található a nyombél vérzés Hameri-góca?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Mi lehet a nyombél vérzés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	A nyombél vérzés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Előfordulhat-e a nyombél vérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Előfordulhat-e a nyombél vérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a nyombél vérzés?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyombél vérzés?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	A nyombél vérzés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a gyomor?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Mi a gyomor biológiai funkciója?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a nyombél?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Mi a nyombél biológiai funkciója?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Gyomorrák diagnózisnál mely elváltozások jöhetnek szóba?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Mely szövetrész mely szakaszában fordulhat elő gyomor vérzés?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Mely szövetrész mely szakaszában fordulhat elő nyombél vérzés?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Miféle görcsöt produkálhat a gyomor, és milyen okból kifolyólag?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Mit lehet gyomorgyulladásnak nevezni?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Mit lehet gyomorrontásnak nevezni?
2.1.9.	2.1.B.	5.2.9.	5.1.B.	Mitől lehet gyomorvérzés?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gyomor gombásodás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gyomor gombásodás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a gyomor gombásodás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor gombásodás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a gyomor gombásodás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gyomor gombásodás tünetet okozza!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a gyomor gombásodás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a gyomor gombásodás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a gyomor gombásodás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a gyomor gombásodás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor gombásodás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor gombásodás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomor gombásodás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gyomor gombásodás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a gyomor gombásodás tünetről?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a gyomor gombásodás Hameri-góca?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a gyomor gombásodás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor gombásodás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a gyomor gombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a gyomor gombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a gyomor gombásodás?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gyomor gombásodás?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor gombásodás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gyomor-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gyomor-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a gyomor-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a gyomor-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gyomor-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a gyomor-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a gyomor-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a gyomor-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a gyomor-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomor-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gyomor-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a gyomor-adenokarcinóma tünetről?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a gyomor-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a gyomor-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a gyomor-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a gyomor-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a gyomor-adenokarcinóma?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gyomor-adenokarcinóma?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gyomorrák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gyomorrák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a gyomorrák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomorrák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a gyomorrák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gyomorrák tünetet okozza!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a gyomorrák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a gyomorrák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a gyomorrák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a gyomorrák? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomorrák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomorrák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomorrák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gyomorrák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a gyomorrák tünetről?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a gyomorrák Hameri-góca?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a gyomorrák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomorrák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a gyomorrák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a gyomorrák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a gyomorrák?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gyomorrák?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomorrák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyombél-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyombél-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a nyombél-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyombél-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyombél-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyombél-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a nyombél-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a nyombél-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a nyombél-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a nyombél-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyombél-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyombél-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyombél-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyombél-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyombél-adenokarcinóma tünetről?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a nyombél-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a nyombél-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyombél-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a nyombél-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a nyombél-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyombél-adenokarcinóma?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyombél-adenokarcinóma?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyombél-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gyomorrontás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gyomorrontás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a gyomorrontás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomorrontás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a gyomorrontás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gyomorrontás tünetet okozza!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a gyomorrontás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a gyomorrontás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a gyomorrontás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a gyomorrontás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomorrontás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomorrontás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomorrontás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gyomorrontás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a gyomorrontás tünetről?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a gyomorrontás Hameri-góca?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a gyomorrontás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomorrontás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a gyomorrontás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a gyomorrontás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a gyomorrontás?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gyomorrontás?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomorrontás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetet okozza!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás elváltozásról?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás Hameri-góca?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a patkóbél (mirigyes hengerhám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat tünetet okozza!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat elváltozásról?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat Hameri-góca?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a patkóbél (mirigyes hengerhám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyombél (mirigyszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyombél (mirigyszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a nyombél (mirigyszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyombél (mirigyszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyombél (mirigyszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyombél (mirigyszövet) gyulladás tünetet okozza!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a nyombél (mirigyszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a nyombél (mirigyszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a nyombél (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a nyombél (mirigyszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyombél (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyombél (mirigyszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyombél (mirigyszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyombél (mirigyszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyombél (mirigyszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyombél (mirigyszövet) gyulladás elváltozásról?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a nyombél (mirigyszövet) gyulladás Hameri-góca?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a nyombél (mirigyszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyombél (mirigyszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a nyombél (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a nyombél (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyombél (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyombél (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyombél (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyombél (mirigyszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a nyombél (mirigyszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyombél (mirigyszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyombél (mirigyszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a nyombél (mirigyszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyombél (mirigyszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyombél (mirigyszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyombél (mirigyszövet) daganat tünetet okozza!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a nyombél (mirigyszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a nyombél (mirigyszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a nyombél (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a nyombél (mirigyszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyombél (mirigyszövet) daganat?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyombél (mirigyszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyombél (mirigyszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyombél (mirigyszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyombél (mirigyszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyombél (mirigyszövet) daganat elváltozásról?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a nyombél (mirigyszövet) daganat Hameri-góca?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a nyombél (mirigyszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyombél (mirigyszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a nyombél (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a nyombél (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyombél (mirigyszövet) daganat?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyombél (mirigyszövet) daganat?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyombél (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A nyombél (mirigyszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a nyombél (mirigyszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gyomor (hengerhám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gyomor (hengerhám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a gyomor (hengerhám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor (hengerhám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a gyomor (hengerhám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gyomor (hengerhám) gyulladás tünetet okozza!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a gyomor (hengerhám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a gyomor (hengerhám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a gyomor (hengerhám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a gyomor (hengerhám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomor (hengerhám) gyulladás?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor (hengerhám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor (hengerhám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomor (hengerhám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gyomor (hengerhám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a gyomor (hengerhám) gyulladás elváltozásról?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a gyomor (hengerhám) gyulladás Hameri-góca?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a gyomor (hengerhám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor (hengerhám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a gyomor (hengerhám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a gyomor (hengerhám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a gyomor (hengerhám) gyulladás?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gyomor (hengerhám) gyulladás?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor (hengerhám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor (hengerhám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a gyomor (hengerhám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gyomor (hengerhám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gyomor (hengerhám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a gyomor (hengerhám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor (hengerhám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a gyomor (hengerhám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gyomor (hengerhám) daganat tünetet okozza!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a gyomor (hengerhám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a gyomor (hengerhám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a gyomor (hengerhám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a gyomor (hengerhám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomor (hengerhám) daganat?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor (hengerhám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor (hengerhám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomor (hengerhám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gyomor (hengerhám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a gyomor (hengerhám) daganat elváltozásról?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a gyomor (hengerhám) daganat Hameri-góca?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a gyomor (hengerhám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor (hengerhám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a gyomor (hengerhám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a gyomor (hengerhám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a gyomor (hengerhám) daganat?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gyomor (hengerhám) daganat?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor (hengerhám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gyomor (hengerhám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a gyomor (hengerhám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "jár nekem, kell nekem, mégsem enyém a falat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "jár nekem, kell nekem, mégsem enyém a falat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "jár nekem, kell nekem, mégsem enyém a falat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "jár nekem, kell nekem, mégsem enyém a falat" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "megdolgoztam érte, elintéztem, lenyeltem, mégsem az enyém a falat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "megdolgoztam érte, elintéztem, lenyeltem, mégsem az enyém a falat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "megdolgoztam érte, elintéztem, lenyeltem, mégsem az enyém a falat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "megdolgoztam érte, elintéztem, lenyeltem, mégsem az enyém a falat" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem bírom a falatot megemészteni, magamévá tenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem bírom a falatot megemészteni, magamévá tenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem bírom a falatot megemészteni, magamévá tenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem bírom a falatot megemészteni, magamévá tenni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit termel a gyomor nagykanyarulata?
2.1.10.	2.1.11.	2.1.B.	2.1.A.	Lehetséges-e mirigyszöveteken nekrózis?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hepatomegalia tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hepatomegalia létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a hepatomegalia tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	A hepatomegalia tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hepatomegalia egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hepatomegalia tünetet okozza!
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a hepatomegalia, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Mi a hepatomegalia oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Mi a hepatomegalia tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a hepatomegalia? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	A hepatomegalia során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	A hepatomegalia során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hepatomegalia? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hepatomegalia tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hepatomegalia tünetről?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a hepatomegalia Hameri-góca?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Mi lehet a hepatomegalia esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	A hepatomegalia miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hepatomegalia, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hepatomegalia, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hepatomegalia?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hepatomegalia?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	A hepatomegalia tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a máj megnagyobbodás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a máj megnagyobbodás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a máj megnagyobbodás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	A máj megnagyobbodás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a máj megnagyobbodás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a máj megnagyobbodás tünetet okozza!
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a máj megnagyobbodás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Mi a máj megnagyobbodás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Mi a máj megnagyobbodás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a máj megnagyobbodás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	A máj megnagyobbodás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	A máj megnagyobbodás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a máj megnagyobbodás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a máj megnagyobbodás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a máj megnagyobbodás tünetről?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a máj megnagyobbodás Hameri-góca?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Mi lehet a máj megnagyobbodás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	A máj megnagyobbodás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a máj megnagyobbodás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a máj megnagyobbodás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a máj megnagyobbodás?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a máj megnagyobbodás?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	A máj megnagyobbodás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a máj-duzzanat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a máj-duzzanat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a máj-duzzanat tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	A máj-duzzanat tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a máj-duzzanat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a máj-duzzanat tünetet okozza!
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a máj-duzzanat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Mi a máj-duzzanat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Mi a máj-duzzanat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a máj-duzzanat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	A máj-duzzanat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	A máj-duzzanat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a máj-duzzanat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a máj-duzzanat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a máj-duzzanat tünetről?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a máj-duzzanat Hameri-góca?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Mi lehet a máj-duzzanat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	A máj-duzzanat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a máj-duzzanat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a máj-duzzanat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a máj-duzzanat?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a máj-duzzanat?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	A máj-duzzanat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a máj?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Mi a máj biológiai funkciója?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Ha duzzadt a máj, mely szövetrészeket szükséges megvizsgálnunk, hogy feltárjuk a jelenség okát?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Hogyan jöhet létre májzsugorodás?
2.1.10.	5.2.10.	2.1.B.	5.1.B.	Mely szervrészek elváltozását lehet májzsugorodásnak diagnosztizálni?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a máj-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a máj-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a máj-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a máj-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a máj-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a máj-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a máj-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a máj-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a máj-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a máj-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a máj-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a máj-adenokarcinóma tünetről?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a máj-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a máj-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a máj-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a máj-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a máj-adenokarcinóma?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a máj-adenokarcinóma?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a májdaganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a májdaganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a májdaganat tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A májdaganat tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a májdaganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a májdaganat tünetet okozza!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a májdaganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a májdaganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a májdaganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a májdaganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A májdaganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A májdaganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a májdaganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a májdaganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a májdaganat tünetről?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a májdaganat Hameri-góca?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a májdaganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A májdaganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a májdaganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a májdaganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a májdaganat?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a májdaganat?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A májdaganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a májrák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a májrák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a májrák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A májrák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a májrák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a májrák tünetet okozza!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a májrák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a májrák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a májrák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a májrák? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A májrák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A májrák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a májrák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a májrák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a májrák tünetről?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a májrák Hameri-góca?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a májrák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A májrák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a májrák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a májrák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a májrák?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a májrák?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A májrák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a májtumor tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a májtumor létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a májtumor tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A májtumor tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a májtumor egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a májtumor tünetet okozza!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a májtumor, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a májtumor oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a májtumor tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a májtumor? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A májtumor során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A májtumor során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a májtumor? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a májtumor tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a májtumor tünetről?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a májtumor Hameri-góca?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a májtumor esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A májtumor miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a májtumor, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a májtumor, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a májtumor?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a májtumor?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A májtumor tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása) tünetet okozza!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása) tünetről?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása) Hameri-góca?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása)?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása)?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj zsugorodás (a máj parenchyma megfogyatkozása) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás tünetet okozza!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás elváltozásról?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás Hameri-góca?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a máj parenchyma (mirigyszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a máj parenchyma (mirigyszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a máj parenchyma (mirigyszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a máj parenchyma (mirigyszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj parenchyma (mirigyszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a máj parenchyma (mirigyszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a máj parenchyma (mirigyszövet) daganat tünetet okozza!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a máj parenchyma (mirigyszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a máj parenchyma (mirigyszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a máj parenchyma (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a máj parenchyma (mirigyszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a máj parenchyma (mirigyszövet) daganat?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj parenchyma (mirigyszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj parenchyma (mirigyszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a máj parenchyma (mirigyszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a máj parenchyma (mirigyszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a máj parenchyma (mirigyszövet) daganat elváltozásról?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a máj parenchyma (mirigyszövet) daganat Hameri-góca?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a máj parenchyma (mirigyszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj parenchyma (mirigyszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a máj parenchyma (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a máj parenchyma (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a máj parenchyma (mirigyszövet) daganat?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a máj parenchyma (mirigyszövet) daganat?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj parenchyma (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A máj parenchyma (mirigyszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a máj parenchyma (mirigyszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek a koplalástól, a kényszer-vega-diétától" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek a koplalástól, a kényszer-vega-diétától" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek a koplalástól, a kényszer-vega-diétától" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek a koplalástól, a kényszer-vega-diétától" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy csökken az életszínvonalunk, éhezni fogunk" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy csökken az életszínvonalunk, éhezni fogunk" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy csökken az életszínvonalunk, éhezni fogunk" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy csökken az életszínvonalunk, éhezni fogunk" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "aggódom, szorongom a nélkülözéstől, éhezéstől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "aggódom, szorongom a nélkülözéstől, éhezéstől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy az "aggódom, szorongom a nélkülözéstől, éhezéstől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy az "aggódom, szorongom a nélkülözéstől, éhezéstől" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.10.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mikor jelentkezik gyulladás a máj mirigyszövetén, és az milyen tünetekkel jár?
2.1.11.	5.1.16.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen szövet termeli a glucagont? Hol van ennek a szövetnek a szövettáplálási és termelés mennyiség vezérlési reléje az agyban?
2.1.11.	5.1.17.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen szövet termeli az inzulint? Hol van ennek a szövetnek a szövettáplálási és termelés mennyiség vezérlési reléje az agyban?
2.1.11.	5.2.11.	5.1.16.	5.1.17.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a hasnyálmirigy?
2.1.11.	5.2.11.	5.1.16.	5.1.17.	Mi a hasnyálmirigy biológiai funkciója?
2.1.11.	2.1.B.	5.2.11.	5.1.B.	Ha duzzadt a hasnyálmirigy, mely szövetrészeket szükséges megvizsgálnunk, hogy feltárjuk a jelenség okát?
2.1.11.	2.1.B.	5.2.11.	5.1.B.	Hasnyálmirigyrák diagnózisnál mely elváltozások jöhetnek szóba?
2.1.11.	2.1.B.	5.2.11.	5.1.B.	Hogyan jöhet létre hasnyálmirigy-zsugorodás?
2.1.11.	2.1.B.	5.2.11.	5.1.B.	Mely szervrészek elváltozását lehet hasnyálmirigy-zsugorodásnak diagnosztizálni?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hasnyálmirigy-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hasnyálmirigy-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a hasnyálmirigy-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hasnyálmirigy-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hasnyálmirigy-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a hasnyálmirigy-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hasnyálmirigy-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hasnyálmirigy-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a hasnyálmirigy-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hasnyálmirigy-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hasnyálmirigy-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hasnyálmirigy-adenokarcinóma tünetről?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a hasnyálmirigy-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a hasnyálmirigy-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hasnyálmirigy-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hasnyálmirigy-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hasnyálmirigy-adenokarcinóma?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hasnyálmirigy-adenokarcinóma?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hasnyálmirigy-rák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hasnyálmirigy-rák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a hasnyálmirigy-rák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy-rák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hasnyálmirigy-rák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hasnyálmirigy-rák tünetet okozza!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a hasnyálmirigy-rák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hasnyálmirigy-rák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hasnyálmirigy-rák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a hasnyálmirigy-rák? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy-rák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy-rák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hasnyálmirigy-rák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hasnyálmirigy-rák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hasnyálmirigy-rák tünetről?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a hasnyálmirigy-rák Hameri-góca?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a hasnyálmirigy-rák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy-rák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hasnyálmirigy-rák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hasnyálmirigy-rák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hasnyálmirigy-rák?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hasnyálmirigy-rák?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy-rák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pancreatitis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pancreatitis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a pancreatitis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pancreatitis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a pancreatitis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pancreatitis tünetet okozza!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a pancreatitis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a pancreatitis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a pancreatitis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a pancreatitis? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pancreatitis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pancreatitis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pancreatitis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pancreatitis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a pancreatitis tünetről?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a pancreatitis Hameri-góca?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a pancreatitis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pancreatitis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a pancreatitis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a pancreatitis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a pancreatitis?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pancreatitis?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A pancreatitis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás tünetet okozza!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás elváltozásról?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás Hameri-góca?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat tünetet okozza!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat elváltozásról?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat Hameri-góca?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a hasnyálmirigy (mirigyszövet)  daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "felháborító falat, amit nehezen tudok megemészteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "felháborító falat, amit nehezen tudok megemészteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "felháborító falat, amit nehezen tudok megemészteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "felháborító falat, amit nehezen tudok megemészteni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "hozzátartozó miatt meghiúsult bevétel, jutalom, örökség" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "hozzátartozó miatt meghiúsult bevétel, jutalom, örökség" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "hozzátartozó miatt meghiúsult bevétel, jutalom, örökség" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "hozzátartozó miatt meghiúsult bevétel, jutalom, örökség" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "jó lenne, ha jönne, menne a falat emésztése, továbbítása" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "jó lenne, ha jönne, menne a falat emésztése, továbbítása" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "jó lenne, ha jönne, menne a falat emésztése, továbbítása" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.11.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "jó lenne, ha jönne, menne a falat emésztése, továbbítása" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.14.	2.1.15.	Kell-e egy bélszűkületet feltétlenül operálni?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.14.	2.1.B.	Miféle görcsöt produkálhatnak a belek, és milyen okból kifolyólag?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.14.	2.1.15.	Mikor jelenhet meg vér a székletben?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.14.	2.1.15.	Mikor jelentkezhet bélszűkület, és lehet-e az veszélyes?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bél okklúzió tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bél okklúzió létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a bél okklúzió tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bél okklúzió tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a bél okklúzió egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bél okklúzió tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a bél okklúzió, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a bél okklúzió oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a bél okklúzió tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a bél okklúzió? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bél okklúzió során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bél okklúzió során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bél okklúzió? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bél okklúzió tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a bél okklúzió tünetről?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a bél okklúzió Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a bél okklúzió esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bél okklúzió miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a bél okklúzió, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a bél okklúzió, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a bél okklúzió?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bél okklúzió?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bél okklúzió tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bél polip tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bél polip létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a bél polip tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bél polip tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a bél polip egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bél polip tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a bél polip, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a bél polip oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a bél polip tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a bél polip? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bél polip során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bél polip során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bél polip? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bél polip tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a bél polip tünetről?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a bél polip Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a bél polip esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bél polip miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a bél polip, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a bél polip, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a bél polip?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bél polip?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bél polip tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a béldaganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a béldaganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a béldaganat tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A béldaganat tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a béldaganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a béldaganat tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a béldaganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a béldaganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a béldaganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a béldaganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A béldaganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A béldaganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a béldaganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a béldaganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a béldaganat tünetről?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a béldaganat Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a béldaganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A béldaganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a béldaganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a béldaganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a béldaganat?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a béldaganat?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A béldaganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bélgyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bélgyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a bélgyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélgyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a bélgyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bélgyulladás tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a bélgyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a bélgyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a bélgyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a bélgyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélgyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélgyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bélgyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bélgyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a bélgyulladás tünetről?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a bélgyulladás Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a bélgyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélgyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a bélgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a bélgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a bélgyulladás?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bélgyulladás?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélgyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bélrák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bélrák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a bélrák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélrák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a bélrák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bélrák tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a bélrák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a bélrák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a bélrák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a bélrák? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélrák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélrák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bélrák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bélrák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a bélrák tünetről?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a bélrák Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a bélrák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélrák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a bélrák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a bélrák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a bélrák?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bélrák?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélrák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a candida gombásodás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a candida gombásodás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a candida gombásodás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A candida gombásodás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a candida gombásodás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a candida gombásodás tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a candida gombásodás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a candida gombásodás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a candida gombásodás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a candida gombásodás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A candida gombásodás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A candida gombásodás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a candida gombásodás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a candida gombásodás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a candida gombásodás tünetről?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a candida gombásodás Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a candida gombásodás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A candida gombásodás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a candida gombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a candida gombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a candida gombásodás?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a candida gombásodás?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A candida gombásodás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gombás bélgyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gombás bélgyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a gombás bélgyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A gombás bélgyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a gombás bélgyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gombás bélgyulladás tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a gombás bélgyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a gombás bélgyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a gombás bélgyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a gombás bélgyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A gombás bélgyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A gombás bélgyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gombás bélgyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gombás bélgyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a gombás bélgyulladás tünetről?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a gombás bélgyulladás Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a gombás bélgyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A gombás bélgyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a gombás bélgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a gombás bélgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a gombás bélgyulladás?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gombás bélgyulladás?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A gombás bélgyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az irritábilis bél szindróma (IBS) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az irritábilis bél szindróma (IBS) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép az irritábilis bél szindróma (IBS) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Az irritábilis bél szindróma (IBS) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha az irritábilis bél szindróma (IBS) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az irritábilis bél szindróma (IBS) tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis az irritábilis bél szindróma (IBS), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi az irritábilis bél szindróma (IBS) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi az irritábilis bél szindróma (IBS) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre az irritábilis bél szindróma (IBS)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Az irritábilis bél szindróma (IBS) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Az irritábilis bél szindróma (IBS) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az irritábilis bél szindróma (IBS)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az irritábilis bél szindróma (IBS) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az irritábilis bél szindróma (IBS) tünetről?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található az irritábilis bél szindróma (IBS) Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet az irritábilis bél szindróma (IBS) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Az irritábilis bél szindróma (IBS) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e az irritábilis bél szindróma (IBS), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e az irritábilis bél szindróma (IBS), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az irritábilis bél szindróma (IBS)?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az irritábilis bél szindróma (IBS)?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Az irritábilis bél szindróma (IBS) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mirigyes béldaganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mirigyes béldaganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a mirigyes béldaganat tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A mirigyes béldaganat tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a mirigyes béldaganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mirigyes béldaganat tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a mirigyes béldaganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a mirigyes béldaganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a mirigyes béldaganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a mirigyes béldaganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A mirigyes béldaganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A mirigyes béldaganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mirigyes béldaganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mirigyes béldaganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a mirigyes béldaganat tünetről?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a mirigyes béldaganat Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a mirigyes béldaganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A mirigyes béldaganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a mirigyes béldaganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a mirigyes béldaganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a mirigyes béldaganat?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mirigyes béldaganat?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A mirigyes béldaganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hasmenés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hasmenés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a hasmenés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A hasmenés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a hasmenés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hasmenés tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a hasmenés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a hasmenés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a hasmenés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a hasmenés? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A hasmenés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A hasmenés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hasmenés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hasmenés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a hasmenés tünetről?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a hasmenés Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a hasmenés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A hasmenés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a hasmenés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a hasmenés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a hasmenés?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hasmenés?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A hasmenés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bélszűkület tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bélszűkület létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a bélszűkület tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélszűkület tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a bélszűkület egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bélszűkület tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a bélszűkület, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a bélszűkület oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a bélszűkület tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a bélszűkület? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélszűkület során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélszűkület során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bélszűkület? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bélszűkület tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a bélszűkület tünetről?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a bélszűkület Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a bélszűkület esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélszűkület miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a bélszűkület, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a bélszűkület, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a bélszűkület?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bélszűkület?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélszűkület tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bélgörcsök tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bélgörcsök létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a bélgörcsök tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélgörcsök tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a bélgörcsök egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bélgörcsök tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a bélgörcsök, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a bélgörcsök oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a bélgörcsök tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a bélgörcsök? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélgörcsök során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélgörcsök során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bélgörcsök? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bélgörcsök tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a bélgörcsök tünetről?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a bélgörcsök Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a bélgörcsök esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélgörcsök miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a bélgörcsök, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a bélgörcsök, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a bélgörcsök?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bélgörcsök?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélgörcsök tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bélelzáródás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bélelzáródás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a bélelzáródás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélelzáródás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a bélelzáródás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bélelzáródás tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a bélelzáródás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a bélelzáródás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a bélelzáródás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a bélelzáródás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélelzáródás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélelzáródás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bélelzáródás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bélelzáródás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a bélelzáródás tünetről?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a bélelzáródás Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a bélelzáródás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélelzáródás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a bélelzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a bélelzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a bélelzáródás?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bélelzáródás?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	A bélelzáródás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.A.	Mikor jelentkezhet bélelzáródás, és mikor lehet az veszélyes?
2.1.12.	2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	Mikor sötétbarna a vér a székletben?
2.1.12.	2.1.14.	2.1.15.	2.1.B.	Az orvostudományban mit neveztek korábban polipnak?
2.1.12.	2.1.14.	2.1.15.	2.1.B.	Milyen szöveten jöhet létre polipképződés?
2.1.12.	5.1.12.	2.1.13.	2.1.14.	Miből állapítható meg, a bél alsóbb vagy felsőbb szakaszáról származik a vér a székletben?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bél candida gombásodás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bél candida gombásodás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a bél candida gombásodás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A bél candida gombásodás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a bél candida gombásodás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bél candida gombásodás tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a bél candida gombásodás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a bél candida gombásodás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a bél candida gombásodás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a bél candida gombásodás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A bél candida gombásodás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A bél candida gombásodás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bél candida gombásodás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bél candida gombásodás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a bél candida gombásodás tünetről?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a bél candida gombásodás Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a bél candida gombásodás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A bél candida gombásodás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a bél candida gombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a bél candida gombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a bél candida gombásodás?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bél candida gombásodás?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A bél candida gombásodás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bél gombásodás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bél gombásodás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a bél gombásodás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A bél gombásodás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a bél gombásodás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bél gombásodás tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a bél gombásodás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a bél gombásodás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a bél gombásodás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a bél gombásodás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A bél gombásodás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A bél gombásodás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bél gombásodás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bél gombásodás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a bél gombásodás tünetről?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a bél gombásodás Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a bél gombásodás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A bél gombásodás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a bél gombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a bél gombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a bél gombásodás?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bél gombásodás?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A bél gombásodás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a lisztérzékenység (cöliákia) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a lisztérzékenység (cöliákia) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a lisztérzékenység (cöliákia) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A lisztérzékenység (cöliákia) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a lisztérzékenység (cöliákia) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a lisztérzékenység (cöliákia) tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a lisztérzékenység (cöliákia), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a lisztérzékenység (cöliákia) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a lisztérzékenység (cöliákia) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a lisztérzékenység (cöliákia)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A lisztérzékenység (cöliákia) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A lisztérzékenység (cöliákia) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a lisztérzékenység (cöliákia)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a lisztérzékenység (cöliákia) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a lisztérzékenység (cöliákia) tünetről?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a lisztérzékenység (cöliákia) Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a lisztérzékenység (cöliákia) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A lisztérzékenység (cöliákia) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a lisztérzékenység (cöliákia), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a lisztérzékenység (cöliákia), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a lisztérzékenység (cöliákia)?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a lisztérzékenység (cöliákia)?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A lisztérzékenység (cöliákia) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a morbus crohn tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a morbus crohn létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a morbus crohn tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A morbus crohn tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a morbus crohn egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a morbus crohn tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a morbus crohn, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a morbus crohn oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a morbus crohn tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a morbus crohn? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A morbus crohn során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A morbus crohn során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a morbus crohn? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a morbus crohn tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a morbus crohn tünetről?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a morbus crohn Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a morbus crohn esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A morbus crohn miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a morbus crohn, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a morbus crohn, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a morbus crohn?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a morbus crohn?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A morbus crohn tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tejérzékenység tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tejérzékenység létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a tejérzékenység tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tejérzékenység tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a tejérzékenység egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tejérzékenység tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a tejérzékenység, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tejérzékenység oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a tejérzékenység tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a tejérzékenység? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tejérzékenység során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tejérzékenység során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tejérzékenység? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tejérzékenység tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a tejérzékenység tünetről?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a tejérzékenység Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a tejérzékenység esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tejérzékenység miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a tejérzékenység, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a tejérzékenység, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a tejérzékenység?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tejérzékenység?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A tejérzékenység tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vékonybélrák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vékonybélrák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a vékonybélrák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vékonybélrák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vékonybélrák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vékonybélrák tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a vékonybélrák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vékonybélrák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vékonybélrák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a vékonybélrák? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vékonybélrák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vékonybélrák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vékonybélrák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vékonybélrák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vékonybélrák tünetről?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a vékonybélrák Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a vékonybélrák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vékonybélrák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vékonybélrák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vékonybélrák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vékonybélrák?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vékonybélrák?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vékonybélrák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vékonybél vérzés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vékonybél vérzés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a vékonybél vérzés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vékonybél vérzés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vékonybél vérzés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vékonybél vérzés tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a vékonybél vérzés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vékonybél vérzés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vékonybél vérzés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a vékonybél vérzés? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vékonybél vérzés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vékonybél vérzés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vékonybél vérzés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vékonybél vérzés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vékonybél vérzés tünetről?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a vékonybél vérzés Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a vékonybél vérzés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vékonybél vérzés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vékonybél vérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vékonybél vérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vékonybél vérzés?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vékonybél vérzés?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vékonybél vérzés?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vékonybél vérzés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás elváltozásról?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat elváltozásról?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni az alsó vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás elváltozásról?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat tünetet okozza!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat elváltozásról?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat Hameri-góca?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a felső vékonybél (mirigyes hengerhám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a bél?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a bél biológiai funkciója?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem lesz meg a most meglévő falatom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem lesz meg a most meglévő falatom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem lesz meg a most meglévő falatom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem lesz meg a most meglévő falatom" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudom a falatot felszívni, magamévá tenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudom a falatot felszívni, magamévá tenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudom a falatot felszívni, magamévá tenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudom a falatot felszívni, magamévá tenni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudom a falatot megemészteni, feldolgozni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudom a falatot megemészteni, feldolgozni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudom a falatot megemészteni, feldolgozni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudom a falatot megemészteni, feldolgozni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Diagnosztizálhatnak-e Morbus Crohnt egy éppen aktív konfliktushelyzetben?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet a bél perforációt megelőzni?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Jelentkezik-e fájdalom a vékonybél különprogramja során, a konfliktus-aktív szakaszban?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely szövetrész mely szakaszában fordulhat elő vékonybél vérzés?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Melyik bélszakaszon található a falatfelvétel és a falatkiválasztás fordulópontja? Milyen érzelmi tartalom jellemző a fordulópont fölötti és alatti bélszakasz elváltozásánál?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a különbség a vékonybél felső és alsó szakaszán megnyilvánuló elváltozás konfliktus érzelem tartalma között?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mikor jöhet létre a vékonybélnél elzáródás (okklúzió)?
2.1.12.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mikor jöhet létre bél perforáció?
2.1.13.	2.1.12.	2.1.14.	2.1.15.	Mikor lehet indokolt egy bélszakasz műtéti eltávolítása?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vakbél polip tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vakbél polip létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a vakbél polip tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél polip tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vakbél polip egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vakbél polip tünetet okozza!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a vakbél polip, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vakbél polip oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vakbél polip tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a vakbél polip? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél polip során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél polip során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vakbél polip? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vakbél polip tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vakbél polip tünetről?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a vakbél polip Hameri-góca?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a vakbél polip esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél polip miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vakbél polip, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vakbél polip, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vakbél polip?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vakbél polip?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél polip tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vakbél-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vakbél-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a vakbél-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vakbél-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vakbél-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a vakbél-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vakbél-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vakbél-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a vakbél-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vakbél-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vakbél-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vakbél-adenokarcinóma tünetről?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a vakbél-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a vakbél-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vakbél-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vakbél-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vakbél-adenokarcinóma?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vakbél-adenokarcinóma?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vakbélgyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vakbélgyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a vakbélgyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbélgyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vakbélgyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vakbélgyulladás tünetet okozza!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a vakbélgyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vakbélgyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vakbélgyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a vakbélgyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbélgyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbélgyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vakbélgyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vakbélgyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vakbélgyulladás tünetről?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a vakbélgyulladás Hameri-góca?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a vakbélgyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbélgyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vakbélgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vakbélgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vakbélgyulladás?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vakbélgyulladás?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbélgyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetet okozza!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás elváltozásról?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás Hameri-góca?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a vakbél (mirigyes hengerhám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vakbél (mirigyes hengerhám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vakbél (mirigyes hengerhám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a vakbél (mirigyes hengerhám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél (mirigyes hengerhám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vakbél (mirigyes hengerhám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vakbél (mirigyes hengerhám) daganat tünetet okozza!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a vakbél (mirigyes hengerhám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vakbél (mirigyes hengerhám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vakbél (mirigyes hengerhám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a vakbél (mirigyes hengerhám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a vakbél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél (mirigyes hengerhám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél (mirigyes hengerhám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vakbél (mirigyes hengerhám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vakbél (mirigyes hengerhám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vakbél (mirigyes hengerhám) daganat elváltozásról?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a vakbél (mirigyes hengerhám) daganat Hameri-góca?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a vakbél (mirigyes hengerhám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél (mirigyes hengerhám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vakbél (mirigyes hengerhám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vakbél (mirigyes hengerhám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vakbél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vakbél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél (mirigyes hengerhám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vakbél (mirigyes hengerhám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a vakbél (mirigyes hengerhám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a vakbél?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vakbél biológiai funkciója?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "ez egy emészthetetlen mocskosság" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "ez egy emészthetetlen mocskosság" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy az "ez egy emészthetetlen mocskosság" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy az "ez egy emészthetetlen mocskosság" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "ez egy hozzám közeli, nemkívánatos szemétség, egy piszok dolog" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "ez egy hozzám közeli, nemkívánatos szemétség, egy piszok dolog" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy az "ez egy hozzám közeli, nemkívánatos szemétség, egy piszok dolog" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy az "ez egy hozzám közeli, nemkívánatos szemétség, egy piszok dolog" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.13.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi a coecum?
2.1.14.	2.1.13.	2.1.12.	2.1.9.	Mit lehet megállapítani a székletben található vér színéről?
2.1.14.	2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	Mikor világosbarna a vér a székletben?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vastagbél polip tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vastagbél polip létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a vastagbél polip tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél polip tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vastagbél polip egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vastagbél polip tünetet okozza!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a vastagbél polip, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vastagbél polip oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vastagbél polip tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a vastagbél polip? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél polip során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél polip során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vastagbél polip? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vastagbél polip tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vastagbél polip tünetről?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a vastagbél polip Hameri-góca?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a vastagbél polip esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél polip miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vastagbél polip, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vastagbél polip, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vastagbél polip?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vastagbél polip?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél polip tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vastagbél rák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vastagbél rák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a vastagbél rák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél rák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vastagbél rák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vastagbél rák tünetet okozza!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a vastagbél rák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vastagbél rák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vastagbél rák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a vastagbél rák? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél rák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél rák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vastagbél rák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vastagbél rák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vastagbél rák tünetről?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a vastagbél rák Hameri-góca?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a vastagbél rák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél rák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vastagbél rák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vastagbél rák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vastagbél rák?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vastagbél rák?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél rák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vastagbél-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vastagbél-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a vastagbél-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vastagbél-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vastagbél-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a vastagbél-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vastagbél-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vastagbél-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a vastagbél-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vastagbél-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vastagbél-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vastagbél-adenokarcinóma tünetről?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a vastagbél-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a vastagbél-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vastagbél-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vastagbél-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vastagbél-adenokarcinóma?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vastagbél-adenokarcinóma?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vastagbélgyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vastagbélgyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a vastagbélgyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbélgyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vastagbélgyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vastagbélgyulladás tünetet okozza!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a vastagbélgyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vastagbélgyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vastagbélgyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a vastagbélgyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbélgyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbélgyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vastagbélgyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vastagbélgyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vastagbélgyulladás tünetről?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a vastagbélgyulladás Hameri-góca?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a vastagbélgyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbélgyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vastagbélgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vastagbélgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vastagbélgyulladás?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vastagbélgyulladás?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbélgyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vastagbél vérzés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vastagbél vérzés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a vastagbél vérzés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél vérzés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vastagbél vérzés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vastagbél vérzés tünetet okozza!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a vastagbél vérzés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vastagbél vérzés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vastagbél vérzés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a vastagbél vérzés? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél vérzés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél vérzés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vastagbél vérzés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vastagbél vérzés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vastagbél vérzés tünetről?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a vastagbél vérzés Hameri-góca?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a vastagbél vérzés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél vérzés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vastagbél vérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vastagbél vérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vastagbél vérzés?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vastagbél vérzés?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél vérzés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vastagbél görcsök tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vastagbél görcsök létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a vastagbél görcsök tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél görcsök tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vastagbél görcsök egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vastagbél görcsök tünetet okozza!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a vastagbél görcsök, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vastagbél görcsök oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vastagbél görcsök tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a vastagbél görcsök? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél görcsök során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél görcsök során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vastagbél görcsök? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vastagbél görcsök tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vastagbél görcsök tünetről?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a vastagbél görcsök Hameri-góca?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a vastagbél görcsök esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél görcsök miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vastagbél görcsök, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vastagbél görcsök, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vastagbél görcsök?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vastagbél görcsök?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél görcsök tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetet okozza!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás elváltozásról?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás Hameri-góca?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a vastagbél (mirigyes hengerhám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat tünetet okozza!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat elváltozásról?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat Hameri-góca?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a vastagbél (mirigyes hengerhám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a vastagbél?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vastagbél biológiai funkciója?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "ez egy aljas, szar ügy" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "ez egy aljas, szar ügy" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy az "ez egy aljas, szar ügy" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy az "ez egy aljas, szar ügy" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "ez egy mocskos, szemét dolog" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "ez egy mocskos, szemét dolog" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy az "ez egy mocskos, szemét dolog" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy az "ez egy mocskos, szemét dolog" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Jelentkezik-e fájdalom a vastagbél különprogramja során, a konfliktus-aktív szakaszban?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely szövetrész mely szakaszában fordulhat elő vastagbél vérzés?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi a colon ascendens?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi a colon descendens?
2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi a colon transversum?
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a sigmoid-polip tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a sigmoid-polip létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a sigmoid-polip tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	A sigmoid-polip tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a sigmoid-polip egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a sigmoid-polip tünetet okozza!
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a sigmoid-polip, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a sigmoid-polip oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a sigmoid-polip tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a sigmoid-polip? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	A sigmoid-polip során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	A sigmoid-polip során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a sigmoid-polip? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a sigmoid-polip tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a sigmoid-polip tünetről?
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a sigmoid-polip Hameri-góca?
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a sigmoid-polip esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	A sigmoid-polip miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a sigmoid-polip, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a sigmoid-polip, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a sigmoid-polip?
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a sigmoid-polip?
2.1.15.	2.1.14.	2.1.B.	2.1.C.	A sigmoid-polip tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.15.	5.2.12.	2.1.B.	2.1.C.	Meddig borítja a végbél alsó részét hengerhámszövet?
2.1.15.	5.2.12.	2.1.B.	2.1.C.	Mikor egészen élénk piros a vér a székletben?
2.1.15.	5.2.12.	2.1.B.	5.1.B.	Végbélrák diagnózisnál mely elváltozások jöhetnek szóba?
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a végbél vérzés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a végbél vérzés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a végbél vérzés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	A végbél vérzés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a végbél vérzés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a végbél vérzés tünetet okozza!
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	Ha a diagnózis a végbél vérzés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	Mi a végbél vérzés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	Mi a végbél vérzés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	Hogyan jön létre a végbél vérzés? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	A végbél vérzés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	A végbél vérzés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a végbél vérzés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a végbél vérzés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a végbél vérzés tünetről?
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	Az agyban hol található a végbél vérzés Hameri-góca?
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	Mi lehet a végbél vérzés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	A végbél vérzés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	Előfordulhat-e a végbél vérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	Előfordulhat-e a végbél vérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a végbél vérzés?
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a végbél vérzés?
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	A végbél vérzés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a végbél?
2.1.15.	2.1.B.	5.2.12.	5.1.B.	Mi a végbél biológiai funkciója?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a colitis ulcerosa tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a colitis ulcerosa létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Ha valakinél fellép a colitis ulcerosa tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	A colitis ulcerosa tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Ismertesse, hogy ha a colitis ulcerosa egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a colitis ulcerosa tünetet okozza!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Ha a diagnózis a colitis ulcerosa, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Mi a colitis ulcerosa oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Mi a colitis ulcerosa tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Hogyan jön létre a colitis ulcerosa? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	A colitis ulcerosa során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	A colitis ulcerosa során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a colitis ulcerosa? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a colitis ulcerosa tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Mit tud elmondani tíz percben a colitis ulcerosa tünetről?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Az agyban hol található a colitis ulcerosa Hameri-góca?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Mi lehet a colitis ulcerosa esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	A colitis ulcerosa miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Előfordulhat-e a colitis ulcerosa, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Előfordulhat-e a colitis ulcerosa, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Milyen természetes módon jön létre a colitis ulcerosa?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a colitis ulcerosa?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	A colitis ulcerosa tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fekélyes vastagbélgyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fekélyes vastagbélgyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Ha valakinél fellép a fekélyes vastagbélgyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	A fekélyes vastagbélgyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Ismertesse, hogy ha a fekélyes vastagbélgyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fekélyes vastagbélgyulladás tünetet okozza!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Ha a diagnózis a fekélyes vastagbélgyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Mi a fekélyes vastagbélgyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Mi a fekélyes vastagbélgyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Hogyan jön létre a fekélyes vastagbélgyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	A fekélyes vastagbélgyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	A fekélyes vastagbélgyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fekélyes vastagbélgyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fekélyes vastagbélgyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Mit tud elmondani tíz percben a fekélyes vastagbélgyulladás tünetről?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Az agyban hol található a fekélyes vastagbélgyulladás Hameri-góca?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Mi lehet a fekélyes vastagbélgyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	A fekélyes vastagbélgyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Előfordulhat-e a fekélyes vastagbélgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Előfordulhat-e a fekélyes vastagbélgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Milyen természetes módon jön létre a fekélyes vastagbélgyulladás?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fekélyes vastagbélgyulladás?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.12.	A fekélyes vastagbélgyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szigmabél-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szigmabél-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a szigmabél-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szigmabél-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szigmabél-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a szigmabél-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a szigmabél-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a szigmabél-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a szigmabél-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szigmabél-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szigmabél-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szigmabél-adenokarcinóma tünetről?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a szigmabél-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a szigmabél-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a szigmabél-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a szigmabél-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szigmabél-adenokarcinóma?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szigmabél-adenokarcinóma?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szigmabélrák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szigmabélrák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a szigmabélrák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabélrák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szigmabélrák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szigmabélrák tünetet okozza!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a szigmabélrák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a szigmabélrák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a szigmabélrák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a szigmabélrák? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabélrák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabélrák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szigmabélrák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szigmabélrák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szigmabélrák tünetről?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a szigmabélrák Hameri-góca?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a szigmabélrák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabélrák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a szigmabélrák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a szigmabélrák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szigmabélrák?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szigmabélrák?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabélrák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a végbélszűkület (mirigyszövetnél) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a végbélszűkület (mirigyszövetnél) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a végbélszűkület (mirigyszövetnél) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A végbélszűkület (mirigyszövetnél) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a végbélszűkület (mirigyszövetnél) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a végbélszűkület (mirigyszövetnél) tünetet okozza!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a végbélszűkület (mirigyszövetnél), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a végbélszűkület (mirigyszövetnél) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a végbélszűkület (mirigyszövetnél) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a végbélszűkület (mirigyszövetnél)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A végbélszűkület (mirigyszövetnél) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A végbélszűkület (mirigyszövetnél) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a végbélszűkület (mirigyszövetnél)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a végbélszűkület (mirigyszövetnél) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a végbélszűkület (mirigyszövetnél) tünetről?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a végbélszűkület (mirigyszövetnél) Hameri-góca?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a végbélszűkület (mirigyszövetnél) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A végbélszűkület (mirigyszövetnél) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a végbélszűkület (mirigyszövetnél), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a végbélszűkület (mirigyszövetnél), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a végbélszűkület (mirigyszövetnél)?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a végbélszűkület (mirigyszövetnél)?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A végbélszűkület (mirigyszövetnél) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szigmabél vérzés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szigmabél vérzés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a szigmabél vérzés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél vérzés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szigmabél vérzés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szigmabél vérzés tünetet okozza!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a szigmabél vérzés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a szigmabél vérzés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a szigmabél vérzés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a szigmabél vérzés? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél vérzés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél vérzés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szigmabél vérzés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szigmabél vérzés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szigmabél vérzés tünetről?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a szigmabél vérzés Hameri-góca?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a szigmabél vérzés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél vérzés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a szigmabél vérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a szigmabél vérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szigmabél vérzés?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szigmabél vérzés?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél vérzés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetet okozza!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás elváltozásról?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás Hameri-góca?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a végbél (mirigyes hengerhám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a végbél (mirigyes hengerhám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a végbél (mirigyes hengerhám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a végbél (mirigyes hengerhám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A végbél (mirigyes hengerhám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a végbél (mirigyes hengerhám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a végbél (mirigyes hengerhám) daganat tünetet okozza!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a végbél (mirigyes hengerhám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a végbél (mirigyes hengerhám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a végbél (mirigyes hengerhám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a végbél (mirigyes hengerhám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a végbél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A végbél (mirigyes hengerhám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A végbél (mirigyes hengerhám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a végbél (mirigyes hengerhám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a végbél (mirigyes hengerhám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a végbél (mirigyes hengerhám) daganat elváltozásról?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a végbél (mirigyes hengerhám) daganat Hameri-góca?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a végbél (mirigyes hengerhám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A végbél (mirigyes hengerhám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a végbél (mirigyes hengerhám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a végbél (mirigyes hengerhám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a végbél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a végbél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A végbél (mirigyes hengerhám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A végbél (mirigyes hengerhám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a végbél (mirigyes hengerhám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetet okozza!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás elváltozásról?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás Hameri-góca?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a szigmabél (mirigyes hengerhám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat tünetet okozza!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat elváltozásról?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat Hameri-góca?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a szigmabél (mirigyes hengerhám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a szigmabél?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a szigmabél biológiai funkciója?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudok vele mit kezdeni, nehéz megszabadulni tőle" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudok vele mit kezdeni, nehéz megszabadulni tőle" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudok vele mit kezdeni, nehéz megszabadulni tőle" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudok vele mit kezdeni, nehéz megszabadulni tőle" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "ez egy aljas, galád, elvetemült mocskos dolog" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "ez egy aljas, galád, elvetemült mocskos dolog" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy az "ez egy aljas, galád, elvetemült mocskos dolog" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy az "ez egy aljas, galád, elvetemült mocskos dolog" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "ez egy aljas, útálatos, mocskos dolog" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "ez egy aljas, útálatos, mocskos dolog" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy az "ez egy aljas, útálatos, mocskos dolog" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy az "ez egy aljas, útálatos, mocskos dolog" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.15.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mikor fordulhat elő szigmabél vérzés?
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bűzös vizelet tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bűzös vizelet létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a bűzös vizelet tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A bűzös vizelet tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a bűzös vizelet egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bűzös vizelet tünetet okozza!
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a bűzös vizelet, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a bűzös vizelet oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a bűzös vizelet tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a bűzös vizelet? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A bűzös vizelet során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A bűzös vizelet során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bűzös vizelet? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bűzös vizelet tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a bűzös vizelet tünetről?
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a bűzös vizelet Hameri-góca?
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a bűzös vizelet esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A bűzös vizelet miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a bűzös vizelet, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a bűzös vizelet, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a bűzös vizelet?
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bűzös vizelet?
2.1.16.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A bűzös vizelet tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.16.	4.1.13.	5.2.14.	5.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a húgyhólyag?
2.1.16.	4.1.13.	5.2.14.	5.1.B.	Mi a húgyhólyag biológiai funkciója?
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a húgyhólyag polip tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a húgyhólyag polip létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a húgyhólyag polip tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	A húgyhólyag polip tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a húgyhólyag polip egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a húgyhólyag polip tünetet okozza!
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Ha a diagnózis a húgyhólyag polip, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a húgyhólyag polip oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a húgyhólyag polip tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Hogyan jön létre a húgyhólyag polip? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	A húgyhólyag polip során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	A húgyhólyag polip során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyhólyag polip? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a húgyhólyag polip tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a húgyhólyag polip tünetről?
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Az agyban hol található a húgyhólyag polip Hameri-góca?
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Mi lehet a húgyhólyag polip esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	A húgyhólyag polip miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgyhólyag polip, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgyhólyag polip, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a húgyhólyag polip?
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a húgyhólyag polip?
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	A húgyhólyag polip tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Ha a húgyhólyag trigonumon kívül polipot diagnosztizálnak, az milyen szövet elváltozása?
2.1.16.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Lehetséges-e mirigyszövetből kialakult hólyagpolip a húgyhólyag-trigonumon kívül?
2.1.16.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.1.	Létezik-e áttét hagyományos értelemben?
2.1.16.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.1.	Mely félreértés következtében alakult ki a metasztázis téves magyarázata?
2.1.16.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.1.	Mit neveztek áttétnek, metasztázisnak a régi orvostudományban?
2.1.16.	1.1.0.	1.2.0.	1.3.0.	Mit neveztek régebben áttétnek?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gombás cystitis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gombás cystitis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a gombás cystitis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gombás cystitis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a gombás cystitis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gombás cystitis tünetet okozza!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a gombás cystitis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a gombás cystitis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a gombás cystitis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a gombás cystitis? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gombás cystitis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gombás cystitis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gombás cystitis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gombás cystitis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a gombás cystitis tünetről?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a gombás cystitis Hameri-góca?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a gombás cystitis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gombás cystitis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a gombás cystitis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a gombás cystitis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a gombás cystitis?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gombás cystitis?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gombás cystitis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma tünetről?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hólyagfenék-trigonum-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a húgyhólyag gombásodás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a húgyhólyag gombásodás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a húgyhólyag gombásodás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A húgyhólyag gombásodás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a húgyhólyag gombásodás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a húgyhólyag gombásodás tünetet okozza!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a húgyhólyag gombásodás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a húgyhólyag gombásodás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a húgyhólyag gombásodás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a húgyhólyag gombásodás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A húgyhólyag gombásodás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A húgyhólyag gombásodás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyhólyag gombásodás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a húgyhólyag gombásodás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a húgyhólyag gombásodás tünetről?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a húgyhólyag gombásodás Hameri-góca?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a húgyhólyag gombásodás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A húgyhólyag gombásodás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a húgyhólyag gombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a húgyhólyag gombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a húgyhólyag gombásodás?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a húgyhólyag gombásodás?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A húgyhólyag gombásodás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás tünetet okozza!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás elváltozásról?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás Hameri-góca?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat tünetet okozza!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat elváltozásról?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat Hameri-góca?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a húgyhólyag-trigonum (mirigyszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás tünetet okozza!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás elváltozásról?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás Hameri-góca?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat tünetet okozza!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat elváltozásról?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat Hameri-góca?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a hólyagfenék-háromszög (mirigyszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "folyadékkal, folyással kapcsolatos mocskosság" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "folyadékkal, folyással kapcsolatos mocskosság" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "folyadékkal, folyással kapcsolatos mocskosság" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "folyadékkal, folyással kapcsolatos mocskosság" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "gusztustalan, folyadékkal, vizelettel kapcsolatos mocskosság" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "gusztustalan, folyadékkal, vizelettel kapcsolatos mocskosság" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "gusztustalan, folyadékkal, vizelettel kapcsolatos mocskosság" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "gusztustalan, folyadékkal, vizelettel kapcsolatos mocskosság" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "ez egy folyó dologgal, folyadékkal kapcsolatos mocskosság" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "ez egy folyó dologgal, folyadékkal kapcsolatos mocskosság" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy az "ez egy folyó dologgal, folyadékkal kapcsolatos mocskosság" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.16.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy az "ez egy folyó dologgal, folyadékkal kapcsolatos mocskosság" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a Bartholini tályog tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a Bartholini tályog létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a Bartholini tályog tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini tályog tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a Bartholini tályog egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a Bartholini tályog tünetet okozza!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a Bartholini tályog, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a Bartholini tályog oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a Bartholini tályog tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a Bartholini tályog? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini tályog során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini tályog során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a Bartholini tályog? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a Bartholini tályog tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a Bartholini tályog tünetről?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a Bartholini tályog Hameri-góca?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a Bartholini tályog esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini tályog miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a Bartholini tályog, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a Bartholini tályog, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a Bartholini tályog?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a Bartholini tályog?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini tályog tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a Bartholini-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a Bartholini-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a Bartholini-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a Bartholini-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a Bartholini-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a Bartholini-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a Bartholini-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a Bartholini-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a Bartholini-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a Bartholini-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a Bartholini-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a Bartholini-adenokarcinóma tünetről?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a Bartholini-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a Bartholini-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a Bartholini-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a Bartholini-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a Bartholini-adenokarcinóma?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a Bartholini-adenokarcinóma?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a Bartholini ciszta tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a Bartholini ciszta létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a Bartholini ciszta tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini ciszta tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a Bartholini ciszta egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a Bartholini ciszta tünetet okozza!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a Bartholini ciszta, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a Bartholini ciszta oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a Bartholini ciszta tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a Bartholini ciszta? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini ciszta során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini ciszta során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a Bartholini ciszta? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a Bartholini ciszta tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a Bartholini ciszta tünetről?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a Bartholini ciszta Hameri-góca?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a Bartholini ciszta esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini ciszta miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a Bartholini ciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a Bartholini ciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a Bartholini ciszta?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a Bartholini ciszta?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini ciszta tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás tünetet okozza!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás elváltozásról?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás Hameri-góca?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat tünetet okozza!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat elváltozásról?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat Hameri-góca?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a Bartholini-mirigy (mirigyszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem csúszik elég jól a nemi falat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem csúszik elég jól a nemi falat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem csúszik elég jól a nemi falat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem csúszik elég jól a nemi falat" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudok kielégülni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudok kielégülni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudok kielégülni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudok kielégülni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem vagyok elég nedves és kívánatos" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem vagyok elég nedves és kívánatos" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem vagyok elég nedves és kívánatos" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem vagyok elég nedves és kívánatos" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Hogyan értelmezték félre korábban a Bartholini-mirigy duzzanatát, tályogosodását?
2.1.17.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mit jelez a Bartholini-tályog? Mire kell ügyelni a tünetek megjelenésekor?
2.1.18.	2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	Mi az ún. hyperplasia?
2.1.18.	5.2.14.	2.1.B.	5.1.C.	Mi válthat ki vizelési problémákat?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a dülmirigy-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a dülmirigy-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a dülmirigy-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A dülmirigy-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a dülmirigy-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a dülmirigy-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a dülmirigy-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a dülmirigy-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a dülmirigy-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a dülmirigy-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A dülmirigy-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A dülmirigy-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a dülmirigy-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a dülmirigy-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a dülmirigy-adenokarcinóma tünetről?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a dülmirigy-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a dülmirigy-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A dülmirigy-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a dülmirigy-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a dülmirigy-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a dülmirigy-adenokarcinóma?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a dülmirigy-adenokarcinóma?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A dülmirigy-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a prosztata-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a prosztata-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a prosztata-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a prosztata-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a prosztata-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a prosztata-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a prosztata-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a prosztata-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a prosztata-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a prosztata-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a prosztata-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a prosztata-adenokarcinóma tünetről?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a prosztata-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a prosztata-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a prosztata-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a prosztata-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a prosztata-adenokarcinóma?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a prosztata-adenokarcinóma?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a prosztata-rák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a prosztata-rák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a prosztata-rák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata-rák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a prosztata-rák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a prosztata-rák tünetet okozza!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a prosztata-rák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a prosztata-rák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a prosztata-rák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a prosztata-rák? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata-rák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata-rák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a prosztata-rák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a prosztata-rák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a prosztata-rák tünetről?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a prosztata-rák Hameri-góca?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a prosztata-rák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata-rák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a prosztata-rák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a prosztata-rák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a prosztata-rák?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a prosztata-rák?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata-rák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a prosztata (mirigyszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a prosztata (mirigyszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a prosztata (mirigyszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata (mirigyszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a prosztata (mirigyszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a prosztata (mirigyszövet) gyulladás tünetet okozza!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a prosztata (mirigyszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a prosztata (mirigyszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a prosztata (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a prosztata (mirigyszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a prosztata (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata (mirigyszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata (mirigyszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a prosztata (mirigyszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a prosztata (mirigyszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a prosztata (mirigyszövet) gyulladás elváltozásról?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a prosztata (mirigyszövet) gyulladás Hameri-góca?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a prosztata (mirigyszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata (mirigyszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a prosztata (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a prosztata (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a prosztata (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a prosztata (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata (mirigyszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a prosztata (mirigyszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a prosztata (mirigyszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a prosztata (mirigyszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a prosztata (mirigyszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata (mirigyszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a prosztata (mirigyszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a prosztata (mirigyszövet) daganat tünetet okozza!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a prosztata (mirigyszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a prosztata (mirigyszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a prosztata (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a prosztata (mirigyszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a prosztata (mirigyszövet) daganat?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata (mirigyszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata (mirigyszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a prosztata (mirigyszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a prosztata (mirigyszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a prosztata (mirigyszövet) daganat elváltozásról?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a prosztata (mirigyszövet) daganat Hameri-góca?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a prosztata (mirigyszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata (mirigyszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a prosztata (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a prosztata (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a prosztata (mirigyszövet) daganat?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a prosztata (mirigyszövet) daganat?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prosztata (mirigyszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a prosztata (mirigyszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy nem lesz unokám és nem lehetek nagypapa" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy nem lesz unokám és nem lehetek nagypapa" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy nem lesz unokám és nem lehetek nagypapa" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy nem lesz unokám és nem lehetek nagypapa" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "férfi és nő közötti csúnya nemi megbotránkozás" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "férfi és nő közötti csúnya nemi megbotránkozás" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "férfi és nő közötti csúnya nemi megbotránkozás" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "férfi és nő közötti csúnya nemi megbotránkozás" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem megy a házas élet, már nem vagyok elég férfias" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem megy a házas élet, már nem vagyok elég férfias" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem megy a házas élet, már nem vagyok elég férfias" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem megy a házas élet, már nem vagyok elég férfias" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	5.2.14.	A húgyutakon mi termel antiszeptikumot?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az ún. BPH (benign prostate hyperplasia)?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az ún. PSA érték, és mire utal?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mikor emelkedik meg a PSA-érték?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	1.2.2.	Mikor jelenhet meg vér az ondóban?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen hormont termel a dülmirigy?
2.1.18.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen vezérlő központok vannak a prosztata vezérlő központja mellett?
2.1.19.	2.2.2.	5.2.6.	4.1.14.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll az anyaméh?
2.1.19.	2.2.2.	5.2.6.	4.1.14.	Mi az anyaméh biológiai funkciója?
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hüvelygombásodás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hüvelygombásodás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a hüvelygombásodás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	A hüvelygombásodás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a hüvelygombásodás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hüvelygombásodás tünetet okozza!
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a hüvelygombásodás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a hüvelygombásodás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a hüvelygombásodás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a hüvelygombásodás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	A hüvelygombásodás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	A hüvelygombásodás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hüvelygombásodás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hüvelygombásodás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a hüvelygombásodás tünetről?
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a hüvelygombásodás Hameri-góca?
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a hüvelygombásodás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	A hüvelygombásodás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a hüvelygombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a hüvelygombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a hüvelygombásodás?
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hüvelygombásodás?
2.1.19.	5.1.9.	2.1.B.	2.1.C.	A hüvelygombásodás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.19.	2.1.B.	2.2.2.	2.2.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a petevezeték?
2.1.19.	2.1.B.	2.2.2.	2.2.B.	Mi a petevezeték biológiai funkciója?
2.1.19.	2.1.B.	4.1.15.	4.1.B.	Endometriózis diagnózisnál mely elváltozások jöhetnek szóba?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás) tünetet okozza!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás) tünetről?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás) Hameri-góca?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás)?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás)?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az endometriózis (mint endometium- vagy petevezeték gyulladás) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az endometrium-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az endometrium-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép az endometrium-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az endometrium-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha az endometrium-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az endometrium-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis az endometrium-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az endometrium-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az endometrium-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre az endometrium-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az endometrium-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az endometrium-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az endometrium-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az endometrium-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az endometrium-adenokarcinóma tünetről?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található az endometrium-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet az endometrium-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az endometrium-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az endometrium-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az endometrium-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az endometrium-adenokarcinóma?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az endometrium-adenokarcinóma?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az endometrium-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gennyes fehérfolyás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gennyes fehérfolyás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a gennyes fehérfolyás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gennyes fehérfolyás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a gennyes fehérfolyás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gennyes fehérfolyás tünetet okozza!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a gennyes fehérfolyás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a gennyes fehérfolyás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a gennyes fehérfolyás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a gennyes fehérfolyás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gennyes fehérfolyás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gennyes fehérfolyás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gennyes fehérfolyás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gennyes fehérfolyás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a gennyes fehérfolyás tünetről?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a gennyes fehérfolyás Hameri-góca?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a gennyes fehérfolyás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gennyes fehérfolyás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a gennyes fehérfolyás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a gennyes fehérfolyás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a gennyes fehérfolyás?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gennyes fehérfolyás?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A gennyes fehérfolyás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a leucorrhoea tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a leucorrhoea létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a leucorrhoea tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A leucorrhoea tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a leucorrhoea egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a leucorrhoea tünetet okozza!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a leucorrhoea, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a leucorrhoea oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a leucorrhoea tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a leucorrhoea? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A leucorrhoea során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A leucorrhoea során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a leucorrhoea? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a leucorrhoea tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a leucorrhoea tünetről?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a leucorrhoea Hameri-góca?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a leucorrhoea esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A leucorrhoea miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a leucorrhoea, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a leucorrhoea, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a leucorrhoea?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a leucorrhoea?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A leucorrhoea tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a méhnyálkahártya-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a méhnyálkahártya-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a méhnyálkahártya-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhnyálkahártya-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a méhnyálkahártya-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a méhnyálkahártya-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a méhnyálkahártya-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a méhnyálkahártya-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a méhnyálkahártya-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a méhnyálkahártya-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhnyálkahártya-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhnyálkahártya-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a méhnyálkahártya-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a méhnyálkahártya-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a méhnyálkahártya-adenokarcinóma tünetről?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a méhnyálkahártya-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a méhnyálkahártya-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhnyálkahártya-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a méhnyálkahártya-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a méhnyálkahártya-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a méhnyálkahártya-adenokarcinóma?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a méhnyálkahártya-adenokarcinóma?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhnyálkahártya-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a petevezeték-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a petevezeték-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a petevezeték-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A petevezeték-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a petevezeték-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a petevezeték-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a petevezeték-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a petevezeték-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a petevezeték-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a petevezeték-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A petevezeték-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A petevezeték-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a petevezeték-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a petevezeték-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a petevezeték-adenokarcinóma tünetről?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a petevezeték-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a petevezeték-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A petevezeték-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a petevezeték-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a petevezeték-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a petevezeték-adenokarcinóma?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a petevezeték-adenokarcinóma?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A petevezeték-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a méhvérzés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a méhvérzés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a méhvérzés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhvérzés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a méhvérzés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a méhvérzés tünetet okozza!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a méhvérzés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a méhvérzés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a méhvérzés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a méhvérzés? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhvérzés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhvérzés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a méhvérzés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a méhvérzés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a méhvérzés tünetről?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a méhvérzés Hameri-góca?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a méhvérzés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhvérzés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a méhvérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a méhvérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a méhvérzés?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a méhvérzés?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhvérzés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a petevezeték (mirigyszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a petevezeték (mirigyszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a petevezeték (mirigyszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A petevezeték (mirigyszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a petevezeték (mirigyszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a petevezeték (mirigyszövet) gyulladás tünetet okozza!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a petevezeték (mirigyszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a petevezeték (mirigyszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a petevezeték (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a petevezeték (mirigyszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a petevezeték (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A petevezeték (mirigyszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A petevezeték (mirigyszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a petevezeték (mirigyszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a petevezeték (mirigyszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a petevezeték (mirigyszövet) gyulladás elváltozásról?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a petevezeték (mirigyszövet) gyulladás Hameri-góca?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a petevezeték (mirigyszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A petevezeték (mirigyszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a petevezeték (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a petevezeték (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a petevezeték (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a petevezeték (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A petevezeték (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A petevezeték (mirigyszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a petevezeték (mirigyszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a petevezeték (mirigyszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a petevezeték (mirigyszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a petevezeték (mirigyszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A petevezeték (mirigyszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a petevezeték (mirigyszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a petevezeték (mirigyszövet) daganat tünetet okozza!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a petevezeték (mirigyszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a petevezeték (mirigyszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a petevezeték (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a petevezeték (mirigyszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a petevezeték (mirigyszövet) daganat?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A petevezeték (mirigyszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A petevezeték (mirigyszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a petevezeték (mirigyszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a petevezeték (mirigyszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a petevezeték (mirigyszövet) daganat elváltozásról?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a petevezeték (mirigyszövet) daganat Hameri-góca?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a petevezeték (mirigyszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A petevezeték (mirigyszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a petevezeték (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a petevezeték (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a petevezeték (mirigyszövet) daganat?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a petevezeték (mirigyszövet) daganat?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A petevezeték (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A petevezeték (mirigyszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a petevezeték (mirigyszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás tünetet okozza!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás elváltozásról?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás Hameri-góca?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a méhnyálkahártya (mirigyszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat tünetet okozza!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat elváltozásról?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat Hameri-góca?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a méhnyálkahártya (mirigyszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy nem lesz unokám és nem lehetek nagymama" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy nem lesz unokám és nem lehetek nagymama" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy nem lesz unokám és nem lehetek nagymama" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy nem lesz unokám és nem lehetek nagymama" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "férfival kapcsolatos szexuális mocskosság" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "férfival kapcsolatos szexuális mocskosság" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "férfival kapcsolatos szexuális mocskosság" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "férfival kapcsolatos szexuális mocskosság" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nő és férfi közötti csúnya nemi megbotránkozás" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nő és férfi közötti csúnya nemi megbotránkozás" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "nő és férfi közötti csúnya nemi megbotránkozás" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "nő és férfi közötti csúnya nemi megbotránkozás" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A petevezetéknek van-e ektodermális része?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.5.	Ha nagymama nagyon szeretne már egy unokát, de a szülők halogatják a gyermekáldást, akkor nagymamának milyen szervi elváltozása lehet ebből?
2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen hormont termel a méhnyálkahártya?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az anuria tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az anuria létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép az anuria tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az anuria tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha az anuria egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az anuria tünetet okozza!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis az anuria, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi az anuria oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi az anuria tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre az anuria? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az anuria során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az anuria során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az anuria? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az anuria tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az anuria tünetről?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található az anuria Hameri-góca?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet az anuria esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az anuria miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e az anuria, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e az anuria, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az anuria?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az anuria?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az anuria tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az oliguria tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az oliguria létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép az oliguria tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az oliguria tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha az oliguria egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az oliguria tünetet okozza!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis az oliguria, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi az oliguria oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi az oliguria tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre az oliguria? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az oliguria során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az oliguria során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az oliguria? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az oliguria tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az oliguria tünetről?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található az oliguria Hameri-góca?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet az oliguria esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az oliguria miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e az oliguria, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e az oliguria, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az oliguria?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az oliguria?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az oliguria tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma tünetről?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vese-gyűjtőcsatorna-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vizeletrekedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vizeletrekedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a vizeletrekedés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vizeletrekedés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a vizeletrekedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vizeletrekedés tünetet okozza!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a vizeletrekedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a vizeletrekedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a vizeletrekedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a vizeletrekedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vizeletrekedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vizeletrekedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vizeletrekedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vizeletrekedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a vizeletrekedés tünetről?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a vizeletrekedés Hameri-góca?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a vizeletrekedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vizeletrekedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a vizeletrekedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a vizeletrekedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a vizeletrekedés?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vizeletrekedés?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vizeletrekedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia) tünetet okozza!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia) tünetről?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia) Hameri-góca?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia)?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia)?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vizeletkiválasztás-csökkenés (anuria, oliguria, toxémia) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vizelet elapadása (anuria, oliguria) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vizelet elapadása (anuria, oliguria) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a vizelet elapadása (anuria, oliguria) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vizelet elapadása (anuria, oliguria) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a vizelet elapadása (anuria, oliguria) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vizelet elapadása (anuria, oliguria) tünetet okozza!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a vizelet elapadása (anuria, oliguria), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a vizelet elapadása (anuria, oliguria) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a vizelet elapadása (anuria, oliguria) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a vizelet elapadása (anuria, oliguria)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vizelet elapadása (anuria, oliguria) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vizelet elapadása (anuria, oliguria) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vizelet elapadása (anuria, oliguria)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vizelet elapadása (anuria, oliguria) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a vizelet elapadása (anuria, oliguria) tünetről?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a vizelet elapadása (anuria, oliguria) Hameri-góca?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a vizelet elapadása (anuria, oliguria) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vizelet elapadása (anuria, oliguria) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a vizelet elapadása (anuria, oliguria), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a vizelet elapadása (anuria, oliguria), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a vizelet elapadása (anuria, oliguria)?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vizelet elapadása (anuria, oliguria)?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vizelet elapadása (anuria, oliguria) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a veseműködés-zavar tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a veseműködés-zavar létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a veseműködés-zavar tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A veseműködés-zavar tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a veseműködés-zavar egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a veseműködés-zavar tünetet okozza!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a veseműködés-zavar, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a veseműködés-zavar oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a veseműködés-zavar tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a veseműködés-zavar? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A veseműködés-zavar során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A veseműködés-zavar során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a veseműködés-zavar? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a veseműködés-zavar tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a veseműködés-zavar tünetről?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a veseműködés-zavar Hameri-góca?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a veseműködés-zavar esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A veseműködés-zavar miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a veseműködés-zavar, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a veseműködés-zavar, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a veseműködés-zavar?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a veseműködés-zavar?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A veseműködés-zavar tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vesegyűjtőcsatorna elzáródás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vesegyűjtőcsatorna elzáródás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a vesegyűjtőcsatorna elzáródás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vesegyűjtőcsatorna elzáródás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a vesegyűjtőcsatorna elzáródás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vesegyűjtőcsatorna elzáródás tünetet okozza!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a vesegyűjtőcsatorna elzáródás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a vesegyűjtőcsatorna elzáródás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a vesegyűjtőcsatorna elzáródás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a vesegyűjtőcsatorna elzáródás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vesegyűjtőcsatorna elzáródás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vesegyűjtőcsatorna elzáródás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vesegyűjtőcsatorna elzáródás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vesegyűjtőcsatorna elzáródás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a vesegyűjtőcsatorna elzáródás tünetről?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a vesegyűjtőcsatorna elzáródás Hameri-góca?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a vesegyűjtőcsatorna elzáródás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vesegyűjtőcsatorna elzáródás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a vesegyűjtőcsatorna elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a vesegyűjtőcsatorna elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a vesegyűjtőcsatorna elzáródás?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vesegyűjtőcsatorna elzáródás?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vesegyűjtőcsatorna elzáródás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vese leállás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vese leállás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a vese leállás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vese leállás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a vese leállás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vese leállás tünetet okozza!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a vese leállás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a vese leállás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a vese leállás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a vese leállás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vese leállás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vese leállás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vese leállás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vese leállás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a vese leállás tünetről?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a vese leállás Hameri-góca?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a vese leállás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vese leállás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a vese leállás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a vese leállás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a vese leállás?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vese leállás?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vese leállás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vese gyűjtőcsatorna szindróma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vese gyűjtőcsatorna szindróma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a vese gyűjtőcsatorna szindróma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vese gyűjtőcsatorna szindróma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a vese gyűjtőcsatorna szindróma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vese gyűjtőcsatorna szindróma tünetet okozza!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a vese gyűjtőcsatorna szindróma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a vese gyűjtőcsatorna szindróma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a vese gyűjtőcsatorna szindróma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a vese gyűjtőcsatorna szindróma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vese gyűjtőcsatorna szindróma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vese gyűjtőcsatorna szindróma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vese gyűjtőcsatorna szindróma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vese gyűjtőcsatorna szindróma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a vese gyűjtőcsatorna szindróma tünetről?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a vese gyűjtőcsatorna szindróma Hameri-góca?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a vese gyűjtőcsatorna szindróma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vese gyűjtőcsatorna szindróma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a vese gyűjtőcsatorna szindróma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a vese gyűjtőcsatorna szindróma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a vese gyűjtőcsatorna szindróma?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vese gyűjtőcsatorna szindróma?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vese gyűjtőcsatorna szindróma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vese elégtelenség tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vese elégtelenség létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a vese elégtelenség tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vese elégtelenség tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a vese elégtelenség egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vese elégtelenség tünetet okozza!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a vese elégtelenség, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a vese elégtelenség oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a vese elégtelenség tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a vese elégtelenség? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vese elégtelenség során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vese elégtelenség során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vese elégtelenség? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vese elégtelenség tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a vese elégtelenség tünetről?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a vese elégtelenség Hameri-góca?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a vese elégtelenség esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vese elégtelenség miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a vese elégtelenség, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a vese elégtelenség, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a vese elégtelenség?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vese elégtelenség?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A vese elégtelenség tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria) tünetet okozza!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria) tünetről?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria) Hameri-góca?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria)?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria)?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	A csekély, csökkent vizeletkiválasztás (oliguria) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	1.2.0.	A veseleállás mely szövet érintettségére utal?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	1.2.0.	Meddig lehet szükség dialízisre?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mely szövetrésznél és milyen esetben keletkezik oxalátos vesekő?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Miért ajánlatos a fehérje utánpótlás a vesetuberkulózis (vese-gyűjtőcsatorna gyulladás) során?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	1.2.0.	Miért csökken valakinek a vizeletkiválasztása?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mikor és miért lehet veszélyes az ödémásodás?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	1.2.2.	Mikor jön létre oxalátos vesekő képződés? Mi a kőképződés oka?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen konfliktusból lehet gyorsan életveszélyes komplikáció?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mit jelez a kéz és karok dagadása?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	2.1.C.	Mit jelez a kéz vizenyősödése?
2.1.20.	2.1.21.	2.1.B.	1.2.0.	Mitől függ az, hogy valakinek beinduljon a vizeletkiválasztása?
2.1.20.	3.1.4.	3.1.5.	2.1.B.	Hogyan lehet az elvesztett (testből távozott) proteineket könnyen, egyszerúen gyorsan utánpótolni?
2.1.20.	3.1.4.	3.1.5.	2.1.B.	Mely beavatkozások járnak proteinveszteséggel?
2.1.20.	3.1.4.	3.1.5.	2.1.B.	Mely szövetek elváltozásainál jöhet létre proteinveszteség?
2.1.20.	3.1.4.	3.1.5.	2.1.B.	Mi a teendő, ha valakinek proteinvesztesége (proteinuria, albuminuria) van?
2.1.20.	3.1.4.	3.1.5.	2.1.B.	Mi a teendő, ha valakinek proteinvesztesége van (hasüregi, mellkasi szúrócsapolás után)?
2.1.20.	3.1.4.	3.1.6.	2.1.16.	Mi a teendő egy olyan külön programnál, ami vérzéssel, fehérjeveszteséggel jár? Mondj konkrét javaslatot!
2.1.20.	4.1.17.	2.1.16.	4.1.B.	Mely élettani konfliktusok jönnek szóba folyadékkal kapcsolatban?
2.1.20.	4.1.17.	5.2.13.	2.1.21.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a vese?
2.1.20.	4.1.17.	5.2.13.	2.1.21.	Mi a vese biológiai funkciója?
2.1.20.	4.1.17.	5.2.13.	2.1.21.	Ha valakinek vesegörcse van, mely szövetrészeket kell kielemezni?
2.1.20.	4.1.17.	5.2.13.	2.1.21.	Mely különprogramoknál találkozhatunk vesegörcsökkel?
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vesedaganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vesedaganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a vesedaganat tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	A vesedaganat tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a vesedaganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vesedaganat tünetet okozza!
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	Ha a diagnózis a vesedaganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	Mi a vesedaganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	Mi a vesedaganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	Hogyan jön létre a vesedaganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	A vesedaganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	A vesedaganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vesedaganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vesedaganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a vesedaganat tünetről?
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	Az agyban hol található a vesedaganat Hameri-góca?
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	Mi lehet a vesedaganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	A vesedaganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	Előfordulhat-e a vesedaganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	Előfordulhat-e a vesedaganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a vesedaganat?
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vesedaganat?
2.1.20.	4.1.17.	2.1.B.	4.1.B.	A vesedaganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.20.	5.2.13.	1.2.2.	5.1.B.	Mi az ún. vesehomok?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vese gombásodás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vese gombásodás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a vese gombásodás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vese gombásodás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vese gombásodás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vese gombásodás tünetet okozza!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a vese gombásodás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vese gombásodás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vese gombásodás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a vese gombásodás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vese gombásodás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vese gombásodás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vese gombásodás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vese gombásodás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vese gombásodás tünetről?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a vese gombásodás Hameri-góca?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a vese gombásodás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vese gombásodás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vese gombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vese gombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vese gombásodás?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vese gombásodás?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vese gombásodás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vesetuberkulózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vesetuberkulózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a vesetuberkulózis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vesetuberkulózis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vesetuberkulózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vesetuberkulózis tünetet okozza!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a vesetuberkulózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vesetuberkulózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vesetuberkulózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a vesetuberkulózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vesetuberkulózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vesetuberkulózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vesetuberkulózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vesetuberkulózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vesetuberkulózis tünetről?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a vesetuberkulózis Hameri-góca?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a vesetuberkulózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vesetuberkulózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vesetuberkulózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vesetuberkulózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vesetuberkulózis?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vesetuberkulózis?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vesetuberkulózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vesegörcs (vgycs) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vesegörcs (vgycs) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a vesegörcs (vgycs) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vesegörcs (vgycs) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vesegörcs (vgycs) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vesegörcs (vgycs) tünetet okozza!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a vesegörcs (vgycs), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vesegörcs (vgycs) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vesegörcs (vgycs) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a vesegörcs (vgycs)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vesegörcs (vgycs) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vesegörcs (vgycs) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vesegörcs (vgycs)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vesegörcs (vgycs) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vesegörcs (vgycs) tünetről?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a vesegörcs (vgycs) Hameri-góca?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a vesegörcs (vgycs) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vesegörcs (vgycs) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vesegörcs (vgycs), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vesegörcs (vgycs), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vesegörcs (vgycs)?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vesegörcs (vgycs)?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vesegörcs (vgycs) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás tünetet okozza!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás elváltozásról?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás Hameri-góca?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat tünetet okozza!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat elváltozásról?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat Hameri-góca?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a vese-gyűjtőcsatorna (mirigyszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "partra "vetett halnak érzem magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "partra "vetett halnak érzem magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "partra "vetett halnak érzem magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "partra "vetett halnak érzem magam" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "zátonyra futottam és nem látok megoldást" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "zátonyra futottam és nem látok megoldást" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "zátonyra futottam és nem látok megoldást" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "zátonyra futottam és nem látok megoldást" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "odalett mindenem, mindent elveszítettem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "odalett mindenem, mindent elveszítettem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy az "odalett mindenem, mindent elveszítettem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy az "odalett mindenem, mindent elveszítettem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.21.	A vese gyűjtőcsatornák melyik szakaszban okozhatnak görcsöt?
2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	1.2.4.	Miféle görcsöt produkálhatnak a vese gyűjtőcsatornák, és milyen okból kifolyólag?
2.1.21.	1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	Az, hogy valakinek kisebb vagy nagyobb góc/ödéma van a fejében, arányosan egyezik a fajdalom nagyságának érzésével?
2.1.21.	1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	Függ-e szövettípustól a megtapasztalt fájdalom mértéke?
2.1.21.	1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	Mi határozza meg a megoldás utáni szakaszban fellépő fejfájás intenzitását?
2.1.21.	1.2.1.	1.2.0.	1.2.2.	Mitől függ az elváltozásnál tapasztalt fájdalom mértéke?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.1.	1.2.4.	Milyen helyzetben tilos infúziót adni?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	1.2.1.	Agyi duzzanatok idején a folyadék bevitel javasolható? Ha igen, mennyi?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	1.2.1.	Agyi duzzanatok idején miért kell nagyon vigyázni az infúzióval?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	1.2.1.	Egy elváltozásnál, milyen helyzetben lehet életveszélyes az infúzió?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	1.2.1.	Epileptoid rohamok idején a folyadék bevitel javasolható?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	1.2.1.	Epileptoid rohamok idején miért kell vigyázni az infúzióval?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	1.2.1.	Epileptokrízis idején a folyadék bevitel javasolható?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	1.2.1.	Epileptokrízis idején miért kell vigyázni az infúzióval?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	1.2.1.	Hogyan lehet az epileptokrízisben a folyadékháztartást ellenőrizni?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	1.2.1.	Hogyan lehet az ödémásodást csökkenteni vegyszer nélkül?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	6.2.A.	Hogyan lehet egy súlyos vesegyűjtőcsatorna-szindrómás, mentálisan súlyosan tudatszűkült ember ödémáját csökkenteni?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	6.2.A.	Hogyan lehet egy tudatánál lévő vesegyűjtőcsatorna-szindrómás egyén ödémásodását megállítani?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	1.2.1.	Hogyan lehet megelőzni a túlödémásodást?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	1.2.1.	Hogyan lehet üzembiztosan megelőzni a túlödémásodást?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	1.2.1.	Miért kell a folyadékbevitelre annyira szigorúan odafigyelni súlyos, vagy hosszú konfliktus aktivitás után, epileptokrízis idején?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	1.2.1.	Mikor lehet veszélyes az epileptokrízis?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	1.2.1.	Mikor lehet veszélyes egy agytörzsi Hameri-góc?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	1.2.1.	Mikor lehet veszélyes egy kéregállományi Hameri-góc?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	1.2.1.	Mikor lehet veszélyes egy kisagyi Hameri-góc?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	1.2.1.	Mikor lehet veszélyes egy velőállományi Hameri-góc?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	1.2.1.	Ödémásodás idején a folyadék bevitel javasolható?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.4.	1.2.1.	Ödémásodás idején miért kell vigyázni az infúzióval?
2.1.21.	2.1.20.	4.1.10.	1.2.1.	Mire utal a végtagok nagy méretűre duzzadása? Mit kell ilyenkor tenni?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.0.	1.2.1.	Hogyan lehet megoldani egy vese-gyűjtőcsatorna szindrómát?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.0.	1.2.1.	Mi a veszélye a morfiumos fájdalomcsillapításnak?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.0.	1.2.1.	Mitől függ az ödéma mértéke?
2.1.21.	2.1.20.	1.2.0.	1.2.1.	Van létjogosultsága a morfiumos fájdalomcsillapításnak?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a túlzott tünetek tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a túlzott tünetek létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a túlzott tünetek tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A túlzott tünetek tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a túlzott tünetek egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a túlzott tünetek tünetet okozza!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a túlzott tünetek, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a túlzott tünetek oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a túlzott tünetek tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a túlzott tünetek? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A túlzott tünetek során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A túlzott tünetek során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a túlzott tünetek? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a túlzott tünetek tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a túlzott tünetek tünetről?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a túlzott tünetek Hameri-góca?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a túlzott tünetek esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A túlzott tünetek miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a túlzott tünetek, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a túlzott tünetek, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a túlzott tünetek?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a túlzott tünetek?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A túlzott tünetek tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a túlzott ödémásodás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a túlzott ödémásodás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a túlzott ödémásodás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A túlzott ödémásodás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a túlzott ödémásodás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a túlzott ödémásodás tünetet okozza!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a túlzott ödémásodás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a túlzott ödémásodás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a túlzott ödémásodás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a túlzott ödémásodás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A túlzott ödémásodás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A túlzott ödémásodás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a túlzott ödémásodás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a túlzott ödémásodás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a túlzott ödémásodás tünetről?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a túlzott ödémásodás Hameri-góca?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a túlzott ödémásodás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A túlzott ödémásodás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a túlzott ödémásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a túlzott ödémásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a túlzott ödémásodás?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a túlzott ödémásodás?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A túlzott ödémásodás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a túlzott fájdalmak tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a túlzott fájdalmak létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a túlzott fájdalmak tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A túlzott fájdalmak tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a túlzott fájdalmak egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a túlzott fájdalmak tünetet okozza!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a túlzott fájdalmak, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a túlzott fájdalmak oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a túlzott fájdalmak tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a túlzott fájdalmak? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A túlzott fájdalmak során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A túlzott fájdalmak során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a túlzott fájdalmak? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a túlzott fájdalmak tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a túlzott fájdalmak tünetről?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a túlzott fájdalmak Hameri-góca?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a túlzott fájdalmak esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A túlzott fájdalmak miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a túlzott fájdalmak, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a túlzott fájdalmak, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a túlzott fájdalmak?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a túlzott fájdalmak?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A túlzott fájdalmak tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés) tünetet okozza!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés) tünetről?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés) Hameri-góca?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés)?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés)?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A toxémia (vizeletkiválasztás-csökkenés) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma) tünetet okozza!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma) tünetről?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma) Hameri-góca?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma)?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma)?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	A szindróma (vese-gyűjtőcsatorna-szindróma) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Az elhagyatottság érzése milyen szervi elváltozásokat okozhat?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valaki ödémásodik, mi lehet az oka?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan lehet a krízisben fellépő esetleges vizeletkiválasztás csökkenést azonnal oldani?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan súlyosbodnak a fizikai elváltozások a kéregállomány vezérelte szerveknél vese-gyűjtőcsatorna-szindróma esetében?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan súlyosbodnak a fizikai elváltozások a kisagy vezérelte szerveknél vese-gyűjtőcsatorna-szindróma esetében?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan súlyosbodnak a fizikai elváltozások a velőállomány vezérelte szerveknél vese-gyűjtőcsatorna-szindróma esetében?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan súlyosbodnak a fizikai elváltozások az agytörzs vezérelte szerveknél vese-gyűjtőcsatorna-szindróma esetében?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi az ún. szindróma az Új Medicinában?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi az ún. vese-gyűjtőcsatorna-szindróma?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mi történik vese-gyűjtőcsatorna szindróma esetén az agytörzs vezérelte szerveknél?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Miért lehet veszélyes a veseleállás?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Miért lehet veszélyes a veseműködés csökkenés?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Miért veszélyes a szindróma, ha bármilyen különprogram megoldás-utáni szakaszával társul?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Miért veszélyes a vese-gyűjtőcsatorna-szindróma?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mit lehet tenni a túlödémásodás ellen?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mit lehet tenni a túlságosan nagy agyi ödéma veszélyei ellen?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mit lehet tenni a túlzott ödémásodás veszélyei ellen?
2.1.21.	2.1.20.	2.1.B.	2.1.C.	Mitől alakul ki vesegyűjtőcsatorna-szindróma?
2.1.21.	2.1.20.	3.1.B.	3.1.C.	Mi történik vese-gyűjtőcsatorna szindróma esetén az kisagy vezérelte szerveknél?
2.1.21.	2.1.20.	4.1.B.	4.1.C.	Mi történik vese-gyűjtőcsatorna szindróma esetén az velőállomány vezérelte szerveknél?
2.1.21.	2.1.20.	5.1.B.	5.1.C.	Mi történik vese-gyűjtőcsatorna szindróma esetén az kéregállomány vezérelte szerveknél?
2.1.21.	5.2.12.	5.2.14.	5.1.B.	Mitől lehet vesegörcs vesehomokkal?
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fülfájdalmak tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fülfájdalmak létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a fülfájdalmak tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	A fülfájdalmak tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a fülfájdalmak egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fülfájdalmak tünetet okozza!
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a fülfájdalmak, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	Mi a fülfájdalmak oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	Mi a fülfájdalmak tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a fülfájdalmak? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	A fülfájdalmak során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	A fülfájdalmak során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fülfájdalmak? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fülfájdalmak tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a fülfájdalmak tünetről?
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a fülfájdalmak Hameri-góca?
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	Mi lehet a fülfájdalmak esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	A fülfájdalmak miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a fülfájdalmak, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a fülfájdalmak, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a fülfájdalmak?
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fülfájdalmak?
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	A fülfájdalmak tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a fül?
2.1.22.	5.1.12.	2.1.B.	5.1.B.	Mi a fül biológiai funkciója?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a középfül-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a középfül-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a középfül-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A középfül-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a középfül-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a középfül-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a középfül-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a középfül-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a középfül-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a középfül-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A középfül-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A középfül-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a középfül-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a középfül-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a középfül-adenokarcinóma tünetről?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a középfül-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a középfül-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A középfül-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a középfül-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a középfül-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a középfül-adenokarcinóma?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a középfül-adenokarcinóma?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A középfül-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az otitis media tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az otitis media létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép az otitis media tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az otitis media tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha az otitis media egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az otitis media tünetet okozza!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis az otitis media, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az otitis media oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az otitis media tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre az otitis media? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az otitis media során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az otitis media során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az otitis media? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az otitis media tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az otitis media tünetről?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található az otitis media Hameri-góca?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet az otitis media esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az otitis media miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az otitis media, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az otitis media, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az otitis media?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az otitis media?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az otitis media tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Ha valakinél fellép az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Ismertesse, hogy ha az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás tünetet okozza!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Ha a diagnózis az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Mi az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Mi az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Hogyan jön létre az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Mit tud elmondani tíz percben az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás elváltozásról?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Az agyban hol található az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás Hameri-góca?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Mi lehet az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Előfordulhat-e az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Előfordulhat-e az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Milyen természetes módon jön létre az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Hogyan lehet elkerülni az Eustach-kürt (mirigyszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a középfül (mirigyszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a középfül (mirigyszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a középfül (mirigyszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A középfül (mirigyszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a középfül (mirigyszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a középfül (mirigyszövet) gyulladás tünetet okozza!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a középfül (mirigyszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a középfül (mirigyszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a középfül (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a középfül (mirigyszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a középfül (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A középfül (mirigyszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A középfül (mirigyszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a középfül (mirigyszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a középfül (mirigyszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a középfül (mirigyszövet) gyulladás elváltozásról?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a középfül (mirigyszövet) gyulladás Hameri-góca?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a középfül (mirigyszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A középfül (mirigyszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a középfül (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a középfül (mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a középfül (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a középfül (mirigyszövet) gyulladás?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A középfül (mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A középfül (mirigyszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a középfül (mirigyszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll az Eustach-kürt?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.12.	Mi az Eustach-kürt biológiai funkciója?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem hallgatnak meg, nem értenek meg, nem figyelnek rám" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem hallgatnak meg, nem értenek meg, nem figyelnek rám" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem hallgatnak meg, nem értenek meg, nem figyelnek rám" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem hallgatnak meg, nem értenek meg, nem figyelnek rám" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem sikerült elérni, hogy megmondják nekem, hogy tudomásomra hozzák" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem sikerült elérni, hogy megmondják nekem, hogy tudomásomra hozzák" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem sikerült elérni, hogy megmondják nekem, hogy tudomásomra hozzák" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem sikerült elérni, hogy megmondják nekem, hogy tudomásomra hozzák" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "szeretnék valamit meghallani, megtudni, megérteni csak nem sikerül" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "szeretnék valamit meghallani, megtudni, megérteni csak nem sikerül" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "szeretnék valamit meghallani, megtudni, megérteni csak nem sikerül" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "szeretnék valamit meghallani, megtudni, megérteni csak nem sikerül" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy óvodai középfül-gyulladás "járványnak" mi lehet az oka?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ésszerű dolog-e a tubus beültetése, jövőbeli középfülgyulladások megelőző tünetenyhítése céljából?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hol találhatók a középfülben mirigyszövetek?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Középülgyulladásnál kilyukadhat-e magától a dobhártya?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Miben különbözik az otitis media a savós középfülgyulladástól?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Miért lehet középfülgyulladásnál ésszerű fájdalomcsillapító megoldás a dobhártya kilyukasztása?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Miért nem fejlődik ki teljesen az entodermális hallószerv?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Miért nem szabad a kilyukasztott dobhártyában tubust beültetni?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen maradandó és kellemetlen problémákat okoz a tubus beültetés?
2.1.22.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mitől lehet valakinek savós középfülgyulladása, milyen konfliktustól?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az enteroidea-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az enteroidea-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép az enteroidea-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az enteroidea-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha az enteroidea-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az enteroidea-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis az enteroidea-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az enteroidea-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az enteroidea-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre az enteroidea-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az enteroidea-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az enteroidea-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az enteroidea-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az enteroidea-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az enteroidea-adenokarcinóma tünetről?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található az enteroidea-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet az enteroidea-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az enteroidea-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az enteroidea-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az enteroidea-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az enteroidea-adenokarcinóma?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az enteroidea-adenokarcinóma?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az enteroidea-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az írisz-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az írisz-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép az írisz-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az írisz-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha az írisz-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az írisz-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis az írisz-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az írisz-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az írisz-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre az írisz-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az írisz-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az írisz-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az írisz-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az írisz-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az írisz-adenokarcinóma tünetről?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található az írisz-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet az írisz-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az írisz-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az írisz-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az írisz-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az írisz-adenokarcinóma?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az írisz-adenokarcinóma?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az írisz-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az enteroidea (chorioidea) megvastagodás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az enteroidea (chorioidea) megvastagodás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép az enteroidea (chorioidea) megvastagodás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az enteroidea (chorioidea) megvastagodás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha az enteroidea (chorioidea) megvastagodás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az enteroidea (chorioidea) megvastagodás tünetet okozza!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis az enteroidea (chorioidea) megvastagodás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az enteroidea (chorioidea) megvastagodás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az enteroidea (chorioidea) megvastagodás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre az enteroidea (chorioidea) megvastagodás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az enteroidea (chorioidea) megvastagodás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az enteroidea (chorioidea) megvastagodás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az enteroidea (chorioidea) megvastagodás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az enteroidea (chorioidea) megvastagodás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az enteroidea (chorioidea) megvastagodás tünetről?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található az enteroidea (chorioidea) megvastagodás Hameri-góca?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet az enteroidea (chorioidea) megvastagodás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az enteroidea (chorioidea) megvastagodás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az enteroidea (chorioidea) megvastagodás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az enteroidea (chorioidea) megvastagodás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az enteroidea (chorioidea) megvastagodás?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az enteroidea (chorioidea) megvastagodás?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az enteroidea (chorioidea) megvastagodás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt) tünetet okozza!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt) tünetről?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt) Hameri-góca?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt)?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt)?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A részleges vakság (enteroidea megvastagodás miatt) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	Ha valakinél fellép a látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	A látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	Ismertesse, hogy ha a látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea) tünetet okozza!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	Ha a diagnózis a látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	Mi a látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	Mi a látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	Hogyan jön létre a látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	A látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	A látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	Mit tud elmondani tíz percben a látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea) tünetről?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	Az agyban hol található a látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea) Hameri-góca?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	Mi lehet a látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	A látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	Előfordulhat-e a látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	Előfordulhat-e a látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	Milyen természetes módon jön létre a látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea)?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea)?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	A látótér kiesés (átmeneti vakfolt, enteroidea) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a írisz (mirigyszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a írisz (mirigyszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a írisz (mirigyszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A írisz (mirigyszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a írisz (mirigyszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a írisz (mirigyszövet) daganat tünetet okozza!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a írisz (mirigyszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a írisz (mirigyszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a írisz (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a írisz (mirigyszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a írisz (mirigyszövet) daganat?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A írisz (mirigyszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A írisz (mirigyszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a írisz (mirigyszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a írisz (mirigyszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a írisz (mirigyszövet) daganat elváltozásról?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a írisz (mirigyszövet) daganat Hameri-góca?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a írisz (mirigyszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A írisz (mirigyszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a írisz (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a írisz (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a írisz (mirigyszövet) daganat?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a írisz (mirigyszövet) daganat?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A írisz (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A írisz (mirigyszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a írisz (mirigyszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás tünetet okozza!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás elváltozásról?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás Hameri-góca?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a enteroidea (ősi mirigyszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat tünetet okozza!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat elváltozásról?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat Hameri-góca?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a enteroidea (ősi mirigyszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "még mindenképpen látni szerettem volna" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "még mindenképpen látni szerettem volna" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "még mindenképpen látni szerettem volna" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "még mindenképpen látni szerettem volna" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem bírom ezt a kevés vagy sok fényt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem bírom ezt a kevés vagy sok fényt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem bírom ezt a kevés vagy sok fényt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem bírom ezt a kevés vagy sok fényt" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "szerettem volna valakinek valamit megmutatni, hogy ezt más is lássa" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "szerettem volna valakinek valamit megmutatni, hogy ezt más is lássa" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "szerettem volna valakinek valamit megmutatni, hogy ezt más is lássa" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "szerettem volna valakinek valamit megmutatni, hogy ezt más is lássa" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ha huzamosabb ideig fennálló fekete vakfoltok jelennek meg a látómezőben ez mit jelent? Kell-e tőle félni?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	5.1.5.	Hogyan jöhet létre maradandó vakság falatkonfliktusból kifolyólag?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mikor jelentkezik entodermális különprogramnál látászavar, és miféle?
2.1.23.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen veszélyekkel jár a visszaeső látásfalat (látványfalat) konfliktus?
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hormonzavar tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hormonzavar létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	Ha valakinél fellép a hormonzavar tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	A hormonzavar tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hormonzavar egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hormonzavar tünetet okozza!
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	Ha a diagnózis a hormonzavar, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	Mi a hormonzavar oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	Mi a hormonzavar tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	Hogyan jön létre a hormonzavar? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	A hormonzavar során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	A hormonzavar során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hormonzavar? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hormonzavar tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hormonzavar tünetről?
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	Az agyban hol található a hormonzavar Hameri-góca?
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	Mi lehet a hormonzavar esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	A hormonzavar miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	Előfordulhat-e a hormonzavar, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	Előfordulhat-e a hormonzavar, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hormonzavar?
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hormonzavar?
2.1.24.	2.1.4.	4.1.18.	2.1.B.	A hormonzavar tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az anyagcsere hormon zavar tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az anyagcsere hormon zavar létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép az anyagcsere hormon zavar tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Az anyagcsere hormon zavar tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha az anyagcsere hormon zavar egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az anyagcsere hormon zavar tünetet okozza!
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis az anyagcsere hormon zavar, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Mi az anyagcsere hormon zavar oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Mi az anyagcsere hormon zavar tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre az anyagcsere hormon zavar? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Az anyagcsere hormon zavar során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Az anyagcsere hormon zavar során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az anyagcsere hormon zavar? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az anyagcsere hormon zavar tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az anyagcsere hormon zavar tünetről?
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található az anyagcsere hormon zavar Hameri-góca?
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet az anyagcsere hormon zavar esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Az anyagcsere hormon zavar miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e az anyagcsere hormon zavar, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e az anyagcsere hormon zavar, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az anyagcsere hormon zavar?
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az anyagcsere hormon zavar?
2.1.24.	2.1.4.	2.1.B.	2.1.C.	Az anyagcsere hormon zavar tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a meddőség tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a meddőség létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	Ha valakinél fellép a meddőség tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	A meddőség tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	Ismertesse, hogy ha a meddőség egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a meddőség tünetet okozza!
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	Ha a diagnózis a meddőség, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	Mi a meddőség oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	Mi a meddőség tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	Hogyan jön létre a meddőség? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	A meddőség során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	A meddőség során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a meddőség? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a meddőség tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	Mit tud elmondani tíz percben a meddőség tünetről?
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	Az agyban hol található a meddőség Hameri-góca?
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	Mi lehet a meddőség esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	A meddőség miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	Előfordulhat-e a meddőség, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	Előfordulhat-e a meddőség, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	Milyen természetes módon jön létre a meddőség?
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a meddőség?
2.1.24.	2.1.19.	5.2.6.	5.2.A.	A meddőség tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.24.	2.1.19.	2.1.B.	2.1.C.	Mit szabályoz a prolaktin szint?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az acromegalia tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az acromegalia létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép az acromegalia tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az acromegalia tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha az acromegalia egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az acromegalia tünetet okozza!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis az acromegalia, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az acromegalia oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az acromegalia tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre az acromegalia? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az acromegalia során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az acromegalia során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az acromegalia? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az acromegalia tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az acromegalia tünetről?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található az acromegalia Hameri-góca?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet az acromegalia esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az acromegalia miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az acromegalia, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e az acromegalia, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az acromegalia?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az acromegalia?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az acromegalia tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hipofízis adenóma (mirigydaganat) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hipofízis adenóma (mirigydaganat) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a hipofízis adenóma (mirigydaganat) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis adenóma (mirigydaganat) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hipofízis adenóma (mirigydaganat) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hipofízis adenóma (mirigydaganat) tünetet okozza!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a hipofízis adenóma (mirigydaganat), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hipofízis adenóma (mirigydaganat) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hipofízis adenóma (mirigydaganat) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a hipofízis adenóma (mirigydaganat)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis adenóma (mirigydaganat) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis adenóma (mirigydaganat) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hipofízis adenóma (mirigydaganat)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hipofízis adenóma (mirigydaganat) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hipofízis adenóma (mirigydaganat) tünetről?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a hipofízis adenóma (mirigydaganat) Hameri-góca?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a hipofízis adenóma (mirigydaganat) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis adenóma (mirigydaganat) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hipofízis adenóma (mirigydaganat), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hipofízis adenóma (mirigydaganat), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hipofízis adenóma (mirigydaganat)?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hipofízis adenóma (mirigydaganat)?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis adenóma (mirigydaganat) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hipofízis működési rendellenesség tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hipofízis működési rendellenesség létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a hipofízis működési rendellenesség tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis működési rendellenesség tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hipofízis működési rendellenesség egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hipofízis működési rendellenesség tünetet okozza!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a hipofízis működési rendellenesség, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hipofízis működési rendellenesség oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hipofízis működési rendellenesség tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a hipofízis működési rendellenesség? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis működési rendellenesség során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis működési rendellenesség során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hipofízis működési rendellenesség? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hipofízis működési rendellenesség tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hipofízis működési rendellenesség tünetről?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a hipofízis működési rendellenesség Hameri-góca?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a hipofízis működési rendellenesség esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis működési rendellenesség miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hipofízis működési rendellenesség, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hipofízis működési rendellenesség, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hipofízis működési rendellenesség?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hipofízis működési rendellenesség?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis működési rendellenesség tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hipofízis-adenokarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hipofízis-adenokarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a hipofízis-adenokarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis-adenokarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hipofízis-adenokarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hipofízis-adenokarcinóma tünetet okozza!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a hipofízis-adenokarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hipofízis-adenokarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hipofízis-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a hipofízis-adenokarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis-adenokarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis-adenokarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hipofízis-adenokarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hipofízis-adenokarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hipofízis-adenokarcinóma tünetről?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a hipofízis-adenokarcinóma Hameri-góca?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a hipofízis-adenokarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis-adenokarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hipofízis-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hipofízis-adenokarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hipofízis-adenokarcinóma?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hipofízis-adenokarcinóma?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis-adenokarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a növekedési hormon zavar tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a növekedési hormon zavar létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a növekedési hormon zavar tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A növekedési hormon zavar tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a növekedési hormon zavar egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a növekedési hormon zavar tünetet okozza!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a növekedési hormon zavar, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a növekedési hormon zavar oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a növekedési hormon zavar tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a növekedési hormon zavar? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A növekedési hormon zavar során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A növekedési hormon zavar során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a növekedési hormon zavar? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a növekedési hormon zavar tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a növekedési hormon zavar tünetről?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a növekedési hormon zavar Hameri-góca?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a növekedési hormon zavar esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A növekedési hormon zavar miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a növekedési hormon zavar, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a növekedési hormon zavar, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a növekedési hormon zavar?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a növekedési hormon zavar?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A növekedési hormon zavar tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a prolaktin túltermelés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a prolaktin túltermelés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a prolaktin túltermelés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prolaktin túltermelés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a prolaktin túltermelés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a prolaktin túltermelés tünetet okozza!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a prolaktin túltermelés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a prolaktin túltermelés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a prolaktin túltermelés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a prolaktin túltermelés? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prolaktin túltermelés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prolaktin túltermelés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a prolaktin túltermelés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a prolaktin túltermelés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a prolaktin túltermelés tünetről?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a prolaktin túltermelés Hameri-góca?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a prolaktin túltermelés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prolaktin túltermelés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a prolaktin túltermelés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a prolaktin túltermelés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a prolaktin túltermelés?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a prolaktin túltermelés?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A prolaktin túltermelés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valakinél fellép a hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat tünetet okozza!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha a diagnózis a hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan jön létre a hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat elváltozásról?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agyban hol található a hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat Hameri-góca?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi lehet a hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Előfordulhat-e a hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a hipofízis előlebeny (mirigyszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a hipofízis?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hipofízis biológiai funkciója?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudok a piszokságtól megszabadulni mert túl kicsi vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudok a piszokságtól megszabadulni mert túl kicsi vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudok a piszokságtól megszabadulni mert túl kicsi vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudok a piszokságtól megszabadulni mert túl kicsi vagyok" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudom a családomat táplálni, ellátni, eltartani, támogatni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudom a családomat táplálni, ellátni, eltartani, támogatni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudom a családomat táplálni, ellátni, eltartani, támogatni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudom a családomat táplálni, ellátni, eltartani, támogatni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "túl kicsi vagyok ehhez a nagy piszok falathoz" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "túl kicsi vagyok ehhez a nagy piszok falathoz" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy a "túl kicsi vagyok ehhez a nagy piszok falathoz" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy a "túl kicsi vagyok ehhez a nagy piszok falathoz" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "adósságom van és bizonytalan a megélhetés" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "adósságom van és bizonytalan a megélhetés" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Ismertesse, hogy az "adósságom van és bizonytalan a megélhetés" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Mi az oka, hogy az "adósságom van és bizonytalan a megélhetés" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A hipofízis (agyalapi mirigy) hogyan szabályozza a gyermek fogantatását?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hormonzavar tünetek esetén mi az első, amit érdemes megvizsgálni és konfliktus szempontjából elemezni?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Melyik mirigyünk a hormonális rendszerünk "karmestere"?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a hátránya a tartósan magas prolaktin szintnek?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi a magas prolaktin szint biológiai értelme?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az ún. prolaktin, és mi célt szolgál?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mikor jelentkezhet tartósan magas prolaktin szint?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen hormont termel a hipofízis (agyalapi mirigy)?
2.1.24.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mire utal a magas prolaktin szint?
2.2.A.	2.2.B.	2.1.A.	2.1.B.	Milyen konfliktusok befolyásolják a simaizomszövetek szövetmennyiségét?
2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.A.	Milyen konfliktus hatására változnak el a simaizmok?
2.2.B.	2.2.1.	2.2.2.	2.2.3.	Agyunk melyik része reagál a falatmozgatás-erőltetési konfliktusokra?
2.2.B.	2.2.1.	2.2.2.	2.2.3.	Ismertessen egy középagyból vezérelt biológiai különprogramot!
2.2.B.	2.2.1.	2.2.2.	2.2.3.	Középagy vezérelte szöveteknél milyen elváltozás következik be a biológiai konfliktus hatására?
2.2.B.	2.2.1.	2.2.2.	2.2.3.	Soroljon fel három középagyból vezérelt szervet, ismertesse elváltozásukat, elváltozásaik biológiai értelmét, és a kiváltó érzelmi tartalmat!
2.2.B.	2.2.1.	2.2.3.	2.2.4.	Mi az ún. fibrilláció?
2.2.B.	2.2.2.	2.2.3.	2.2.1.	Mi az ún. mióma? Ismertessen egy ezzel járó biológiai különprogramot!
2.2.B.	1.4.0.	1.3.4.	1.3.2.	Entodermális (simaizom) szöveteknél milyen mikróbák segítenek a helyreállításban?
2.2.B.	2.1.C.	1.3.3.	1.3.4.	Milyen funkciókat vezérel a középagy (mesencephalon)?
2.2.B.	2.2.A.	1.3.5.	1.5.0.	Mi jellemző a simaizmokra megoldás utáni szakaszban?
2.2.B.	2.2.A.	2.2.2.	2.2.3.	Ha valakinek simaizomszövet-daganata keletkezett, számíthat-e gyorsított elbontásra?
2.2.B.	2.2.A.	2.2.2.	2.2.3.	Hol található a középagy (mesencephalon), és az értelmes biológiai különprogramoknál mi a funkciója?
2.2.B.	2.2.A.	2.2.2.	2.2.3.	Hol található a középagy (mesencephalon), és az értelmes biológiai különprogramokon kívül mi a normál funkciója?
2.2.B.	2.2.A.	2.2.2.	2.2.3.	Miért nem kerülnek gyorsított elbontásra a miómák a konfliktus megoldása után?
2.2.B.	2.2.A.	2.2.2.	2.2.3.	Miért nem kerülnek gyorsított elbontásra a simaizomszövet-daganatok?
2.2.B.	2.2.A.	2.2.2.	2.2.3.	Miért nem létezik simaizomszövet-gyulladás?
2.2.B.	2.2.A.	2.2.2.	2.2.3.	Milyen mikroorganizmusok illetékesek az entodermális, középagy vezérelte szerveknél?
2.2.B.	2.2.A.	2.2.2.	2.2.3.	Milyen szerveket vezérel a középagy (mesencephalon)?
2.2.B.	2.2.A.	2.2.2.	2.2.1.	Rajzolja le, hol találhatók az agyban a simaizomszövetek reléközpontjai!
2.2.B.	2.2.A.	4.1.7.	4.1.B.	Mi történik a simaizomszövetek elváltozásainál epileptokrízisben?
2.2.B.	2.2.A.	2.1.A.	1.3.2.	Ismertesse a középagy vezérelte entodermális szövetek közös tulajdonságait!
2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	2.1.A.	Az entodermális, középagy vezérelte szövetek milyen elváltozást produkálnak a konfliktus-aktív szakaszban?
2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	2.1.A.	Középagy által vezérelt szerveken milyen elváltozás lehetséges?
2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	1.3.6.	Mi a simaizomszövetek biológiai funkciója?
2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	2.2.2.	Milyen folyamatok játszódnak le a középagy vezérelte szervekben konfliktus aktív és a gyógyulási szakaszban?
2.2.1.	2.2.3.	2.2.4.	2.2.B.	Hogyan nevezzük a sorozatos kisebb összehúzódásokat, és az milyen izomszöveten lehetséges?
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bélparalízis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bélparalízis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	Ha valakinél fellép a bélparalízis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	A bélparalízis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	Ismertesse, hogy ha a bélparalízis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bélparalízis tünetet okozza!
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	Ha a diagnózis a bélparalízis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	Mi a bélparalízis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	Mi a bélparalízis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	Hogyan jön létre a bélparalízis? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	A bélparalízis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	A bélparalízis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bélparalízis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bélparalízis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a bélparalízis tünetről?
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	Az agyban hol található a bélparalízis Hameri-góca?
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	Mi lehet a bélparalízis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	A bélparalízis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	Előfordulhat-e a bélparalízis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	Előfordulhat-e a bélparalízis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a bélparalízis?
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bélparalízis?
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.B.	A bélparalízis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.12.	Jellemezze a perisztaltikus mozgást!
2.2.1.	2.2.A.	2.2.B.	2.1.12.	Mi az ún. perisztaltika?
2.2.1.	2.2.B.	4.1.7.	4.1.B.	Mi a hasonlóság a simaizmok és a harántcsíkolt izomszövetek elváltozásai között?
2.2.1.	2.2.B.	4.1.7.	4.1.B.	Mi a hasonlóság a simaizmok és a harántcsíkolt izomszövetek epileptokríziseinél?
2.2.1.	2.2.B.	4.1.7.	4.1.B.	Mi a különbség a simaizmok és a harántcsíkolt izomszövetek elváltozásai között?
2.2.1.	2.2.B.	4.1.7.	4.1.B.	Mi a különbség a simaizmok és a harántcsíkolt izomszövetek epileptokríziseinél?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bél mióma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bél mióma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ha valakinél fellép a bél mióma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A bél mióma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ismertesse, hogy ha a bél mióma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bél mióma tünetet okozza!
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ha a diagnózis a bél mióma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi a bél mióma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi a bél mióma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Hogyan jön létre a bél mióma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A bél mióma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A bél mióma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bél mióma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bél mióma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a bél mióma tünetről?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Az agyban hol található a bél mióma Hameri-góca?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi lehet a bél mióma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A bél mióma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Előfordulhat-e a bél mióma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Előfordulhat-e a bél mióma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a bél mióma?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bél mióma?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A bél mióma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bél paralízis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bél paralízis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ha valakinél fellép a bél paralízis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A bél paralízis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ismertesse, hogy ha a bél paralízis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bél paralízis tünetet okozza!
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ha a diagnózis a bél paralízis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi a bél paralízis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi a bél paralízis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Hogyan jön létre a bél paralízis? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A bél paralízis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A bél paralízis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bél paralízis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bél paralízis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a bél paralízis tünetről?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Az agyban hol található a bél paralízis Hameri-góca?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi lehet a bél paralízis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A bél paralízis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Előfordulhat-e a bél paralízis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Előfordulhat-e a bél paralízis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a bél paralízis?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bél paralízis?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A bél paralízis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bélizom (simaizom) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bélizom (simaizom) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ha valakinél fellép a bélizom (simaizom) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A bélizom (simaizom) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ismertesse, hogy ha a bélizom (simaizom) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bélizom (simaizom) daganat tünetet okozza!
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ha a diagnózis a bélizom (simaizom) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi a bélizom (simaizom) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi a bélizom (simaizom) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Hogyan jön létre a bélizom (simaizom) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a bélizom (simaizom) daganat?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A bélizom (simaizom) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A bélizom (simaizom) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bélizom (simaizom) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bélizom (simaizom) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a bélizom (simaizom) daganat elváltozásról?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Az agyban hol található a bélizom (simaizom) daganat Hameri-góca?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi lehet a bélizom (simaizom) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A bélizom (simaizom) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Előfordulhat-e a bélizom (simaizom) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Előfordulhat-e a bélizom (simaizom) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a bélizom (simaizom) daganat?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bélizom (simaizom) daganat?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A bélizom (simaizom) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A bélizom (simaizom) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a bélizom (simaizom) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "már rég kész kéne legyek, de megakadtam a feldolgozással, még sehol sem tartok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "már rég kész kéne legyek, de megakadtam a feldolgozással, még sehol sem tartok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ismertesse, hogy a "már rég kész kéne legyek, de megakadtam a feldolgozással, még sehol sem tartok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi az oka, hogy a "már rég kész kéne legyek, de megakadtam a feldolgozással, még sehol sem tartok" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "megakadtam egy dologgal kapcsolatban, pedig muszáj haladnom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "megakadtam egy dologgal kapcsolatban, pedig muszáj haladnom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ismertesse, hogy a "megakadtam egy dologgal kapcsolatban, pedig muszáj haladnom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi az oka, hogy a "megakadtam egy dologgal kapcsolatban, pedig muszáj haladnom" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nyomom, tolom, erőltetem, de mégsem halad a falat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nyomom, tolom, erőltetem, de mégsem halad a falat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ismertesse, hogy a "nyomom, tolom, erőltetem, de mégsem halad a falat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi az oka, hogy a "nyomom, tolom, erőltetem, de mégsem halad a falat" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A bélizmok (simaizomszövetek) biológiai különprogramjánál mi lehet komplikáció?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen konfliktusok a simaizomszöveteken elváltozást beindító konfliktusok?
2.2.1.	2.2.B.	2.2.A.	5.1.11.	Mivel tévesztették össze a bélizmok perisztaltikus mozgásának leállását?
2.2.2.	2.2.1.	2.2.3.	2.2.4.	Ismertessen négy középagy által vezérelt szervet és azok biológiai funkcióját!
2.2.2.	4.1.11.	1.1.0.	1.2.0.	Mik a zavartalan szülés biológiai feltételei?
2.2.2.	2.2.B.	1.1.0.	1.2.0.	Könnyebb, gyorsabb lesz a szülés, ha az anya erőlködik, hogy kinyomja magából a magzatot?
2.2.2.	2.2.B.	1.1.0.	1.2.0.	Miért nem szabad stresszelni a vajúdó/szülő nőt?
2.2.2.	2.2.B.	1.1.0.	1.2.0.	Mikor következik be a szülés félbemaradása/leállása? Mi ennek az oka?
2.2.2.	2.2.B.	1.1.0.	1.2.0.	Szabad-e a szülést zavarni, siettetni, erőltetni? Miért?
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a méhmióma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a méhmióma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	Ha valakinél fellép a méhmióma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	A méhmióma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	Ismertesse, hogy ha a méhmióma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a méhmióma tünetet okozza!
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	Ha a diagnózis a méhmióma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a méhmióma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	Mi a méhmióma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	Hogyan jön létre a méhmióma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	A méhmióma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	A méhmióma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a méhmióma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a méhmióma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a méhmióma tünetről?
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	Az agyban hol található a méhmióma Hameri-góca?
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	Mi lehet a méhmióma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	A méhmióma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a méhmióma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	Előfordulhat-e a méhmióma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a méhmióma?
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a méhmióma?
2.2.2.	2.2.B.	2.1.B.	2.1.C.	A méhmióma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a méhizomzat (simaizom) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a méhizomzat (simaizom) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ha valakinél fellép a méhizomzat (simaizom) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A méhizomzat (simaizom) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ismertesse, hogy ha a méhizomzat (simaizom) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a méhizomzat (simaizom) daganat tünetet okozza!
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ha a diagnózis a méhizomzat (simaizom) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi a méhizomzat (simaizom) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi a méhizomzat (simaizom) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Hogyan jön létre a méhizomzat (simaizom) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a méhizomzat (simaizom) daganat?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A méhizomzat (simaizom) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A méhizomzat (simaizom) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a méhizomzat (simaizom) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a méhizomzat (simaizom) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a méhizomzat (simaizom) daganat elváltozásról?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Az agyban hol található a méhizomzat (simaizom) daganat Hameri-góca?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi lehet a méhizomzat (simaizom) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A méhizomzat (simaizom) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Előfordulhat-e a méhizomzat (simaizom) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Előfordulhat-e a méhizomzat (simaizom) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a méhizomzat (simaizom) daganat?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a méhizomzat (simaizom) daganat?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A méhizomzat (simaizom) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A méhizomzat (simaizom) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a méhizomzat (simaizom) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek kicsúszok az időből és nem lehet kisbabám" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek kicsúszok az időből és nem lehet kisbabám" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ismertesse, hogy a "félek kicsúszok az időből és nem lehet kisbabám" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi az oka, hogy a "félek kicsúszok az időből és nem lehet kisbabám" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "szeretnék még gyereket de a férjem már nem akar" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "szeretnék még gyereket de a férjem már nem akar" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ismertesse, hogy a "szeretnék még gyereket de a férjem már nem akar" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi az oka, hogy a "szeretnék még gyereket de a férjem már nem akar" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "annyira szeretnék babát úgy érzem itt volna az ideje" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "annyira szeretnék babát úgy érzem itt volna az ideje" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ismertesse, hogy az "annyira szeretnék babát úgy érzem itt volna az ideje" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi az oka, hogy az "annyira szeretnék babát úgy érzem itt volna az ideje" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "úgy szeretnék még egy babát csak nem jön össze" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "úgy szeretnék még egy babát csak nem jön össze" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ismertesse, hogy az "úgy szeretnék még egy babát csak nem jön össze" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.2.2.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi az oka, hogy az "úgy szeretnék még egy babát csak nem jön össze" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.2.3.	4.1.8.	5.2.5.	5.2.7.	Szívritmuszavarnál milyen biológiai különprogramok jöhetnek szóba?
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vibráló szívzörej (szívremegés) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vibráló szívzörej (szívremegés) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	Ha valakinél fellép a vibráló szívzörej (szívremegés) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	A vibráló szívzörej (szívremegés) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	Ismertesse, hogy ha a vibráló szívzörej (szívremegés) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vibráló szívzörej (szívremegés) tünetet okozza!
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	Ha a diagnózis a vibráló szívzörej (szívremegés), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	Mi a vibráló szívzörej (szívremegés) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	Mi a vibráló szívzörej (szívremegés) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	Hogyan jön létre a vibráló szívzörej (szívremegés)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	A vibráló szívzörej (szívremegés) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	A vibráló szívzörej (szívremegés) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vibráló szívzörej (szívremegés)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vibráló szívzörej (szívremegés) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	Mit tud elmondani tíz percben a vibráló szívzörej (szívremegés) tünetről?
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	Az agyban hol található a vibráló szívzörej (szívremegés) Hameri-góca?
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	Mi lehet a vibráló szívzörej (szívremegés) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	A vibráló szívzörej (szívremegés) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	Előfordulhat-e a vibráló szívzörej (szívremegés), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	Előfordulhat-e a vibráló szívzörej (szívremegés), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	Milyen természetes módon jön létre a vibráló szívzörej (szívremegés)?
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vibráló szívzörej (szívremegés)?
2.2.3.	4.1.8.	2.2.A.	2.2.B.	A vibráló szívzörej (szívremegés) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.7.	4.1.8.	Hány százalék simaizom van a kamra izomszövetében?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.7.	4.1.8.	Mi történik a szívizmok simaizomszöveteinél epileptokrízisben?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	A szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció) tünetet okozza!
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Ha a diagnózis a szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mi a szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mi a szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Hogyan jön létre a szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció)? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	A szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	A szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció) tünetről?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Az agyban hol található a szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció) Hameri-góca?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mi lehet a szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	A szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Előfordulhat-e a szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Előfordulhat-e a szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció)?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció)?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	A szívritmuszavar (simaizom-fibrilláció) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívizom-fibrilláció tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívizom-fibrilláció létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a szívizom-fibrilláció tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	A szívizom-fibrilláció tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a szívizom-fibrilláció egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívizom-fibrilláció tünetet okozza!
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Ha a diagnózis a szívizom-fibrilláció, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mi a szívizom-fibrilláció oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mi a szívizom-fibrilláció tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Hogyan jön létre a szívizom-fibrilláció? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	A szívizom-fibrilláció során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	A szívizom-fibrilláció során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívizom-fibrilláció? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívizom-fibrilláció tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a szívizom-fibrilláció tünetről?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Az agyban hol található a szívizom-fibrilláció Hameri-góca?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mi lehet a szívizom-fibrilláció esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	A szívizom-fibrilláció miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Előfordulhat-e a szívizom-fibrilláció, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Előfordulhat-e a szívizom-fibrilláció, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a szívizom-fibrilláció?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívizom-fibrilláció?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	A szívizom-fibrilláció tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pitvar-fibrilláció tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pitvar-fibrilláció létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a pitvar-fibrilláció tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	A pitvar-fibrilláció tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a pitvar-fibrilláció egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pitvar-fibrilláció tünetet okozza!
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Ha a diagnózis a pitvar-fibrilláció, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mi a pitvar-fibrilláció oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mi a pitvar-fibrilláció tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Hogyan jön létre a pitvar-fibrilláció? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	A pitvar-fibrilláció során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	A pitvar-fibrilláció során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pitvar-fibrilláció? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pitvar-fibrilláció tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a pitvar-fibrilláció tünetről?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Az agyban hol található a pitvar-fibrilláció Hameri-góca?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mi lehet a pitvar-fibrilláció esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	A pitvar-fibrilláció miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Előfordulhat-e a pitvar-fibrilláció, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Előfordulhat-e a pitvar-fibrilláció, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a pitvar-fibrilláció?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pitvar-fibrilláció?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	A pitvar-fibrilláció tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mikor jelentkezik szívizom-fibrilláció (szívremegés, rövid sorozatos összehúzódásokkal járó szívritmuszavar)?
2.2.3.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mit jelent a szívizom fibrilláció és mely biológiai különprogramoknál jöhet szóba?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívizom (simaizom rész) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívizom (simaizom rész) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ha valakinél fellép a szívizom (simaizom rész) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A szívizom (simaizom rész) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ismertesse, hogy ha a szívizom (simaizom rész) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívizom (simaizom rész) daganat tünetet okozza!
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ha a diagnózis a szívizom (simaizom rész) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi a szívizom (simaizom rész) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi a szívizom (simaizom rész) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Hogyan jön létre a szívizom (simaizom rész) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szívizom (simaizom rész) daganat?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A szívizom (simaizom rész) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A szívizom (simaizom rész) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívizom (simaizom rész) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívizom (simaizom rész) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a szívizom (simaizom rész) daganat elváltozásról?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Az agyban hol található a szívizom (simaizom rész) daganat Hameri-góca?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi lehet a szívizom (simaizom rész) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A szívizom (simaizom rész) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Előfordulhat-e a szívizom (simaizom rész) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Előfordulhat-e a szívizom (simaizom rész) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a szívizom (simaizom rész) daganat?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívizom (simaizom rész) daganat?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A szívizom (simaizom rész) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A szívizom (simaizom rész) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a szívizom (simaizom rész) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek hogy a dohányzástól lelassul a vérkeringésem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek hogy a dohányzástól lelassul a vérkeringésem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ismertesse, hogy a "félek hogy a dohányzástól lelassul a vérkeringésem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi az oka, hogy a "félek hogy a dohányzástól lelassul a vérkeringésem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "gyenge a szívem, nem pumpál elég jól" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "gyenge a szívem, nem pumpál elég jól" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ismertesse, hogy a "gyenge a szívem, nem pumpál elég jól" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi az oka, hogy a "gyenge a szívem, nem pumpál elég jól" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Elmúlik-e az simaizom daganat?
2.2.3.	2.2.B.	2.2.C.	2.1.B.	Mi történik a szív simaizomszövet daganatával a konfliktus megoldása után?
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az érfal-mióma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az érfal-mióma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Ha valakinél fellép az érfal-mióma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Az érfal-mióma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha az érfal-mióma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az érfal-mióma tünetet okozza!
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Ha a diagnózis az érfal-mióma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Mi az érfal-mióma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Mi az érfal-mióma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Hogyan jön létre az érfal-mióma? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Az érfal-mióma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Az érfal-mióma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az érfal-mióma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az érfal-mióma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az érfal-mióma tünetről?
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Az agyban hol található az érfal-mióma Hameri-góca?
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Mi lehet az érfal-mióma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Az érfal-mióma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Előfordulhat-e az érfal-mióma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Előfordulhat-e az érfal-mióma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az érfal-mióma?
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az érfal-mióma?
2.2.4.	4.1.9.	2.2.B.	4.1.B.	Az érfal-mióma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.2.4.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Miért olyan ritka manapság, hogy önmagában vérér-simaizomszövet-daganat nem fordul elő?
2.2.4.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Milyen konfliktust kell keresni, ha az erek simaizomszövete fájdalommentes, finom remegéseket produkál?
2.2.4.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Milyen tüneteket produkál a vérér simaizomszövete az epileptokrízisben?
2.2.4.	2.2.B.	4.1.8.	4.1.B.	Mivel együtt jelenik meg manapság a vérér-simaizomszövet-daganat?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vérerek fala (simaizom réteg) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vérerek fala (simaizom réteg) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ha valakinél fellép a vérerek fala (simaizom réteg) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A vérerek fala (simaizom réteg) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ismertesse, hogy ha a vérerek fala (simaizom réteg) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vérerek fala (simaizom réteg) daganat tünetet okozza!
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ha a diagnózis a vérerek fala (simaizom réteg) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi a vérerek fala (simaizom réteg) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi a vérerek fala (simaizom réteg) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Hogyan jön létre a vérerek fala (simaizom réteg) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a vérerek fala (simaizom réteg) daganat?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A vérerek fala (simaizom réteg) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A vérerek fala (simaizom réteg) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vérerek fala (simaizom réteg) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vérerek fala (simaizom réteg) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a vérerek fala (simaizom réteg) daganat elváltozásról?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Az agyban hol található a vérerek fala (simaizom réteg) daganat Hameri-góca?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi lehet a vérerek fala (simaizom réteg) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A vérerek fala (simaizom réteg) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Előfordulhat-e a vérerek fala (simaizom réteg) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Előfordulhat-e a vérerek fala (simaizom réteg) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a vérerek fala (simaizom réteg) daganat?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a vérerek fala (simaizom réteg) daganat?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vérerek fala (simaizom réteg) daganat?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A vérerek fala (simaizom réteg) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A vérerek fala (simaizom réteg) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a vérerek fala (simaizom réteg) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "baj van a vérnyomásommal, nem kielégítő" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "baj van a vérnyomásommal, nem kielégítő" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ismertesse, hogy a "baj van a vérnyomásommal, nem kielégítő" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi az oka, hogy a "baj van a vérnyomásommal, nem kielégítő" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek az érszűkülettől, vérnyomástól, érbetegségtől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek az érszűkülettől, vérnyomástól, érbetegségtől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Ismertesse, hogy a "félek az érszűkülettől, vérnyomástól, érbetegségtől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
2.2.4.	2.2.B.	2.2.A.	2.1.B.	Mi az oka, hogy a "félek az érszűkülettől, vérnyomástól, érbetegségtől" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.A.	1.3.3.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen konfliktus hatására változnak el a hártyák?
3.1.A.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.4.	Milyen konfliktusok befolyásolják a hártya (sértye) szövetmennyiségét?
3.1.B.	1.2.2.	3.1.C.	3.1.3.	Kisagy vezérelte szöveteknél bekövetkezhet-e tartós maradandó funkció-károsodás?
3.1.B.	1.3.5.	3.1.C.	1.3.0.	Ismertesse a biológiai oldalúság jelentőségét a kisagy vezérelte szerveknél!
3.1.B.	3.1.1.	3.1.3.	3.1.4.	Ismertessen egy kisagyból vezérelt biológiai különprogramot!
3.1.B.	3.1.1.	3.1.3.	3.1.6.	Soroljon fel három kisagy vezérelte szervet, ismertesse röviden elváltozásukat, elváltozásaik biológiai értelmét, és a kiváltó érzelmi tartalmat!
3.1.B.	1.4.0.	1.3.4.	1.3.2.	Mezodermális (kisagy vezérelte) szöveteknél milyen mikróbák segítenek a helyreállításban?
3.1.B.	3.1.A.	3.1.C.	3.1.3.	Rajzolja le, hol találhatók az agyban az ősi kötőszövetek (hártyák) reléközpontjai!
3.1.B.	3.1.C.	1.3.3.	1.3.4.	Milyen funkciókat vezérel a kisagy?
3.1.B.	3.1.C.	1.3.5.	1.3.6.	Sérelmi konfliktusoknál konfliktusoknál mi határozza meg, hogy az agy jobb vagy bal oldalán csapódik be a góc?
3.1.B.	3.1.C.	3.1.1.	3.1.3.	Agyunk melyik része reagál a sérülési, sérülés félelmi konfliktusokra?
3.1.B.	3.1.C.	3.1.1.	3.1.3.	Kisagy vezérelte szöveteknél milyen elváltozás következik be a biológiai konfliktus hatására?
3.1.B.	3.1.C.	3.1.1.	3.1.3.	Sértési, sérelmi, sérülés-félelmi konfliktusok esetében mi határozza meg a becsapódó góc és ezáltal a szervi elváltozás helyét?
3.1.B.	3.1.C.	3.1.1.	3.1.3.	Sorolja fel a kisagy vezérlő központjait! Fogjon egy papírt, rajzolja le a reléközpontok elhelyezkedését arányosan!
3.1.B.	3.1.C.	3.1.3.	3.1.4.	Mi az ún. adenoid carcinoma? Ismertessen egy ezzel járó biológiai különprogramot!
3.1.B.	3.1.C.	3.1.3.	3.1.4.	Mi az ún. mezothelioma? Ismertessen egy ezzel járó biológiai különprogramot!
3.1.B.	3.1.C.	3.1.3.	3.1.4.	Milyen szervrészek helyreállításában vesznek részt a gombabaktériumok?
3.1.B.	3.1.C.	3.1.4.	3.1.6.	Milyen szövet, milyen szervek, szervrészek lehetnek érintettek egy sérülési, sérülés-félelmi konfliktusnál?
3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	1.3.5.	Alapvetően mi határozza meg, hogy a kisagy jobb vagy bal oldalára csapódik a góc?
3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	3.1.3.	Hol található a kisagy, és az értelmes biológiai különprogramoknál mi a funkciója?
3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	3.1.3.	Hol található a kisagy, és az értelmes biológiai különprogramokon kívül mi a normál funkciója?
3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	1.3.2.	Ismertesse a kisagy vezérelte mezodermális szöveteke közös tulajdonságait!
3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	3.1.3.	Mi a cerebellum?
3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	1.3.6.	Mi a hártyák biológiai funkciója?
3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	3.1.3.	Milyen folyamatok játszódnak le a kisagy vezérelte szervekben konfliktus aktív és a gyógyulási szakaszban?
3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	3.1.3.	Milyen szerveket vezérel a kisagy?
3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	1.3.5.	Mitől függ, hogy melyik oldalon csapódik be a góc a kisagyba?
3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	3.1.3.	Sértési, sérelmi, sérülés-félelmi konfliktusnál mi határozza meg az elváltozás helyét?
3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	3.1.3.	Sértési, sérelmi, sérülés-félelmi konfliktusnál mit határoz meg a biológiai oldalúság?
3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	3.1.3.	Sértési, sérelmi, sérülés-félelmi konfliktusnál mit határoz meg a konfliktus szociális vonatkozása?
3.1.B.	3.1.C.	3.1.D.	3.1.A.	A mezodermális, kisagy vezérelte szövetek milyen elváltozást produkálnak a konfliktus-aktív szakaszban?
3.1.B.	3.1.C.	6.2.A.	3.1.A.	Függ-e a hormonális állapottól a kisagyi konfliktusok becsapódási sorrendje?
3.1.B.	4.1.B.	3.1.C.	4.1.C.	Milyen szervek tartoznak a mezodermához?
3.1.B.	4.1.B.	5.1.B.	4.1.8.	Miért van az agy és a szervek között kereszteződő beidegezés? A kivételes szerveknél miért nincsen?
3.1.C.	3.1.B.	3.1.A.	3.1.3.	Ismertesse a kisagy elhelyezkedését és szövetmennyiség vezérlő reléközpontjait!
3.1.C.	4.1.B.	5.1.B.	4.1.C.	Fejtse ki röviden, hogy mit takar a kifejezés "szociális konfliktus"!
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	Ha valakinél fellép a bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	A bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	Ismertesse, hogy ha a bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat tünetet okozza!
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	Ha a diagnózis a bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	Mi a bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	Mi a bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	Hogyan jön létre a bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	A bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	A bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat elváltozásról?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	Az agyban hol található a bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat Hameri-góca?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	Mi lehet a bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	A bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	Előfordulhat-e a bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	Előfordulhat-e a bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	A bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	A bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a bőr irha (mirigyszerű szövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
3.1.1.	3.1.2.	3.1.B.	3.1.A.	Érzelmi konfliktus szempontjából, mi a különbség a festékes és nem festékes bőrdaganat elváltozás között?
3.1.1.	3.1.3.	3.1.4.	3.1.5.	Ismertessen négy kisagy által vezérelt szervet és azok biológiai funkcióját!
3.1.1.	3.1.3.	3.1.B.	3.1.A.	A melanóma és az övsömör is sérelmi konfliktus következménye, mégis mi a különbség az elváltozást beindító konfliktusok között?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.1.	5.1.7.	Mely szövetrészek elváltozását lehet bőrdaganatnak, bőrráknak diagnosztizálni?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az akne tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az akne létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép az akne tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az akne tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha az akne egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az akne tünetet okozza!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis az akne, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az akne oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az akne tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre az akne? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az akne során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az akne során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az akne? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az akne tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben az akne tünetről?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található az akne Hameri-góca?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet az akne esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az akne miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e az akne, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e az akne, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre az akne?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az akne?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az akne tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bőrgombásodás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bőrgombásodás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a bőrgombásodás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A bőrgombásodás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a bőrgombásodás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bőrgombásodás tünetet okozza!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a bőrgombásodás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a bőrgombásodás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a bőrgombásodás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a bőrgombásodás? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A bőrgombásodás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A bőrgombásodás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bőrgombásodás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bőrgombásodás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a bőrgombásodás tünetről?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a bőrgombásodás Hameri-góca?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a bőrgombásodás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A bőrgombásodás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a bőrgombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a bőrgombásodás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a bőrgombásodás?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bőrgombásodás?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A bőrgombásodás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bőrrák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bőrrák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a bőrrák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A bőrrák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a bőrrák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bőrrák tünetet okozza!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a bőrrák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a bőrrák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a bőrrák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a bőrrák? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A bőrrák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A bőrrák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bőrrák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bőrrák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a bőrrák tünetről?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a bőrrák Hameri-góca?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a bőrrák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A bőrrák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a bőrrák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a bőrrák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a bőrrák?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bőrrák?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A bőrrák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bőrtuberkulózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bőrtuberkulózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a bőrtuberkulózis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A bőrtuberkulózis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a bőrtuberkulózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bőrtuberkulózis tünetet okozza!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a bőrtuberkulózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a bőrtuberkulózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a bőrtuberkulózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a bőrtuberkulózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A bőrtuberkulózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A bőrtuberkulózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bőrtuberkulózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bőrtuberkulózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a bőrtuberkulózis tünetről?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a bőrtuberkulózis Hameri-góca?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a bőrtuberkulózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A bőrtuberkulózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a bőrtuberkulózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a bőrtuberkulózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a bőrtuberkulózis?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bőrtuberkulózis?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A bőrtuberkulózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a körömgomba tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a körömgomba létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a körömgomba tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A körömgomba tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a körömgomba egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a körömgomba tünetet okozza!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a körömgomba, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a körömgomba oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a körömgomba tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a körömgomba? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A körömgomba során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A körömgomba során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a körömgomba? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a körömgomba tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a körömgomba tünetről?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a körömgomba Hameri-góca?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a körömgomba esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A körömgomba miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a körömgomba, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a körömgomba, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a körömgomba?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a körömgomba?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A körömgomba tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a lábgomba tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a lábgomba létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a lábgomba tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lábgomba tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a lábgomba egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a lábgomba tünetet okozza!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a lábgomba, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a lábgomba oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a lábgomba tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a lábgomba? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lábgomba során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lábgomba során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a lábgomba? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a lábgomba tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a lábgomba tünetről?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a lábgomba Hameri-góca?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a lábgomba esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lábgomba miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a lábgomba, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a lábgomba, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a lábgomba?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a lábgomba?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lábgomba tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a lepra tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a lepra létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a lepra tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lepra tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a lepra egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a lepra tünetet okozza!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a lepra, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a lepra oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a lepra tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a lepra? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lepra során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lepra során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a lepra? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a lepra tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a lepra tünetről?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a lepra Hameri-góca?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a lepra esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lepra miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a lepra, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a lepra, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a lepra?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a lepra?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lepra tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a melanóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a melanóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a melanóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A melanóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a melanóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a melanóma tünetet okozza!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a melanóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a melanóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a melanóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a melanóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A melanóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A melanóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a melanóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a melanóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a melanóma tünetről?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a melanóma Hameri-góca?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a melanóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A melanóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a melanóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a melanóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a melanóma?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a melanóma?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A melanóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pattanás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pattanás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a pattanás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A pattanás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a pattanás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pattanás tünetet okozza!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a pattanás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a pattanás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a pattanás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a pattanás? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A pattanás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A pattanás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pattanás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pattanás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a pattanás tünetről?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a pattanás Hameri-góca?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a pattanás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A pattanás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a pattanás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a pattanás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a pattanás?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pattanás?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A pattanás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tinea versicolor tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tinea versicolor létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a tinea versicolor tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tinea versicolor tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a tinea versicolor egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tinea versicolor tünetet okozza!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a tinea versicolor, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a tinea versicolor oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a tinea versicolor tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a tinea versicolor? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tinea versicolor során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tinea versicolor során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tinea versicolor? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tinea versicolor tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a tinea versicolor tünetről?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a tinea versicolor Hameri-góca?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a tinea versicolor esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tinea versicolor miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a tinea versicolor, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a tinea versicolor, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a tinea versicolor?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tinea versicolor?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tinea versicolor tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bőrvastagodás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bőrvastagodás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a bőrvastagodás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A bőrvastagodás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a bőrvastagodás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bőrvastagodás tünetet okozza!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a bőrvastagodás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a bőrvastagodás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a bőrvastagodás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a bőrvastagodás? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A bőrvastagodás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A bőrvastagodás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bőrvastagodás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bőrvastagodás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a bőrvastagodás tünetről?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a bőrvastagodás Hameri-góca?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a bőrvastagodás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A bőrvastagodás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a bőrvastagodás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a bőrvastagodás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a bőrvastagodás?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bőrvastagodás?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A bőrvastagodás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "ez bántó, sértő rám nézve" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "ez bántó, sértő rám nézve" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "ez bántó, sértő rám nézve" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "ez bántó, sértő rám nézve" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek a napégéstől, a bőröm sérülésétől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek a napégéstől, a bőröm sérülésétől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek a napégéstől, a bőröm sérülésétől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek a napégéstől, a bőröm sérülésétől" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "lejárattak, leégettek, megszégyenítettek mások előtt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "lejárattak, leégettek, megszégyenítettek mások előtt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "lejárattak, leégettek, megszégyenítettek mások előtt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "lejárattak, leégettek, megszégyenítettek mások előtt" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "rosszul esik a sértegetése" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "rosszul esik a sértegetése" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "rosszul esik a sértegetése" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "rosszul esik a sértegetése" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "szégyent hoztak rám, eltorzították a képem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "szégyent hoztak rám, eltorzították a képem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "szégyent hoztak rám, eltorzították a képem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "szégyent hoztak rám, eltorzították a képem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az anyajegy tulajdonképpen micsoda?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hol jelenik meg a bőrgombásodás? Ismertesse a biológiai különprogramot, érzelmi tartalmat, elváltozás jellegét, menetét, és biológiai értelmét is beleértve!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hol jelenik meg a bőrrák? Ismertesse a biológiai különprogramot, érzelmi tartalmat, elváltozás jellegét, menetét, és biológiai értelmét is beleértve!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hol jelenik meg a melanóma? Ismertesse a biológiai különprogramot, érzelmi tartalmat, elváltozás jellegét, menetét, és biológiai értelmét is beleértve!
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a corium?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	1.2.0.	Mi a különbség a bőrtuberkulózis és a lepra között?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, ha valakinek növekszik egy anyajegye?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az ún. májfolt?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az ún. melanotikus bőrdaganat?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Miről árulkodnak az anyajegyek?
3.1.1.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Okoz-e a napégés melanómát?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a herpes zoster tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a herpes zoster létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a herpes zoster tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A herpes zoster tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a herpes zoster egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a herpes zoster tünetet okozza!
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a herpes zoster, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a herpes zoster oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a herpes zoster tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a herpes zoster? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A herpes zoster során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A herpes zoster során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a herpes zoster? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a herpes zoster tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a herpes zoster tünetről?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a herpes zoster Hameri-góca?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a herpes zoster esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A herpes zoster miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a herpes zoster, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a herpes zoster, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a herpes zoster?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a herpes zoster?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A herpes zoster tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az övsömör tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az övsömör létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép az övsömör tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az övsömör tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha az övsömör egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az övsömör tünetet okozza!
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis az övsömör, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az övsömör oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az övsömör tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre az övsömör? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az övsömör során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az övsömör során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az övsömör? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az övsömör tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben az övsömör tünetről?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található az övsömör Hameri-góca?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet az övsömör esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az övsömör miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e az övsömör, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e az övsömör, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre az övsömör?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az övsömör?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az övsömör tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "lemoshatatlanul bemocskoltam vele magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "lemoshatatlanul bemocskoltam vele magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "lemoshatatlanul bemocskoltam vele magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "lemoshatatlanul bemocskoltam vele magam" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudom lemosni magamról, nem tudom tisztázni magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudom lemosni magamról, nem tudom tisztázni magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudom lemosni magamról, nem tudom tisztázni magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudom lemosni magamról, nem tudom tisztázni magam" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "ez egy övön aluli sértés, aljas bemocskolás" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "ez egy övön aluli sértés, aljas bemocskolás" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy az "ez egy övön aluli sértés, aljas bemocskolás" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy az "ez egy övön aluli sértés, aljas bemocskolás" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hol jelenik meg az övsömör? Ismertesse a biológiai különprogramot, érzelmi tartalmat, elváltozás jellegét, menetét, és biológiai értelmét is beleértve!
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka annak, ha az övsömör tünet hosszabb időn keresztül nem múlik?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az ún. amelanotikus bőrdaganat?
3.1.2.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Miért lehet olyan érzékeny és fájdalmas az övsömör tünet?
3.1.3.	3.1.1.	3.1.B.	4.1.B.	Tejmirigy daganat diagnózis után milyen következmény konfliktusok okozhatnak veszélyes komplikációt?
3.1.3.	5.1.8.	3.1.B.	5.1.B.	Mellrák diagnózisnál milyen elváltozások jöhetnek szóba?
3.1.3.	3.1.B.	5.1.8.	5.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll az emlő?
3.1.3.	3.1.B.	5.1.8.	5.1.B.	Mi az emlő biológiai funkciója?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az adenoid mamma carcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az adenoid mamma carcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Ha valakinél fellép az adenoid mamma carcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Az adenoid mamma carcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Ismertesse, hogy ha az adenoid mamma carcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az adenoid mamma carcinóma tünetet okozza!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Ha a diagnózis az adenoid mamma carcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Mi az adenoid mamma carcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Mi az adenoid mamma carcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Hogyan jön létre az adenoid mamma carcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Az adenoid mamma carcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Az adenoid mamma carcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az adenoid mamma carcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az adenoid mamma carcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Mit tud elmondani tíz percben az adenoid mamma carcinóma tünetről?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Az agyban hol található az adenoid mamma carcinóma Hameri-góca?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Mi lehet az adenoid mamma carcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Az adenoid mamma carcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Előfordulhat-e az adenoid mamma carcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Előfordulhat-e az adenoid mamma carcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Milyen természetes módon jön létre az adenoid mamma carcinóma?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az adenoid mamma carcinóma?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Az adenoid mamma carcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az adenoid mellrák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az adenoid mellrák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Ha valakinél fellép az adenoid mellrák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Az adenoid mellrák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Ismertesse, hogy ha az adenoid mellrák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az adenoid mellrák tünetet okozza!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Ha a diagnózis az adenoid mellrák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Mi az adenoid mellrák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Mi az adenoid mellrák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Hogyan jön létre az adenoid mellrák? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Az adenoid mellrák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Az adenoid mellrák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az adenoid mellrák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az adenoid mellrák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Mit tud elmondani tíz percben az adenoid mellrák tünetről?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Az agyban hol található az adenoid mellrák Hameri-góca?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Mi lehet az adenoid mellrák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Az adenoid mellrák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Előfordulhat-e az adenoid mellrák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Előfordulhat-e az adenoid mellrák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Milyen természetes módon jön létre az adenoid mellrák?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az adenoid mellrák?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	5.1.8.	Az adenoid mellrák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás tünetet okozza!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás elváltozásról?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás Hameri-góca?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a tejmirigy (mirigyszerű szövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat tünetet okozza!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat elváltozásról?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat Hameri-góca?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a tejmirigy (mirigyszerű szövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudok kijönni a párommal, nem tudok kedvére tenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudok kijönni a párommal, nem tudok kedvére tenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudok kijönni a párommal, nem tudok kedvére tenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudok kijönni a párommal, nem tudok kedvére tenni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudom a gyermekem, párom megnyugtatni, csitítani" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudom a gyermekem, párom megnyugtatni, csitítani" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudom a gyermekem, párom megnyugtatni, csitítani" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudom a gyermekem, párom megnyugtatni, csitítani" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "aggódom a gyermekem jóléte, jövője miatt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "aggódom a gyermekem jóléte, jövője miatt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy az "aggódom a gyermekem jóléte, jövője miatt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy az "aggódom a gyermekem jóléte, jövője miatt" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tejmirigyek elváltozása balkezes embernél bal oldalon milyen vonatkozású konfliktusra utal?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tejmirigyek elváltozása balkezes embernél jobb oldali szerven milyen vonatkozású konfliktusra utal?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tejmirigyek elváltozása jobbkezes embernél bal oldalon milyen vonatkozású konfliktusra utal?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A tejmirigyek elváltozása jobbkezes embernél jobb oldali szerven milyen vonatkozású konfliktusra utal?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Balkezes nőknél a bal mellben található emlőmirigy daganat milyen konfliktusra vezethető vissza?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Balkezes nőknél a jobb mellben található emlőmirigy daganat milyen konfliktusra vezethető vissza?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	1.3.5.	Balkezes nőnek a gyermekei miatti gondozási, aggodalmi konfliktusa melyik mellében fog elváltozást előidézni?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	1.3.5.	Balkezes nőnek a partnerével kapcsolatos súrlódási, vitakonfliktusa melyik mellében fog elváltozást előidézni?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Jobbkezes nőknél a bal mellben található emlőmirigy daganat milyen konfliktusra vezethető vissza?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Jobbkezes nőknél a jobb mellben található emlőmirigy daganat milyen konfliktusra vezethető vissza?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	1.3.5.	Jobbkezes nőnek a gyermekei miatti gondozási, aggodalmi konfliktusa melyik mellében fog elváltozást előidézni?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	1.3.5.	Jobbkezes nőnek a partnerével kapcsolatos súrlódási, vitakonfliktusa melyik mellében fog elváltozást előidézni?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Miért nem igazi mirigy a tejmirigy?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit neveznek adenoid mellráknak?
3.1.3.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon két fontos dolgot, aminek örülhet az érintett, ha tejmirigy daganata van!
3.1.4.	2.1.20.	3.1.5.	3.1.B.	Fehérje veszteségnél, hogyan lehet a fehérjéket utánpótolni?
3.1.4.	2.1.20.	3.1.5.	3.1.B.	Melyik szervrészek elváltozásainál ajánlatos a fehérje utánpótlás, és miért?
3.1.4.	2.1.20.	3.1.5.	3.1.B.	Miért ajánlatos a fehérje utánpótlás hasi folyadékgyülem lecsapolás után?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az ascites tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az ascites létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Ha valakinél fellép az ascites tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Az ascites tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Ismertesse, hogy ha az ascites egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az ascites tünetet okozza!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Ha a diagnózis az ascites, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mi az ascites oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mi az ascites tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Hogyan jön létre az ascites? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Az ascites során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Az ascites során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az ascites? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az ascites tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az ascites tünetről?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Az agyban hol található az ascites Hameri-góca?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mi lehet az ascites esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Az ascites miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Előfordulhat-e az ascites, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Előfordulhat-e az ascites, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az ascites?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az ascites?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Az ascites tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hasvízkór tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hasvízkór létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Ha valakinél fellép a hasvízkór tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A hasvízkór tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Ismertesse, hogy ha a hasvízkór egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hasvízkór tünetet okozza!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Ha a diagnózis a hasvízkór, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mi a hasvízkór oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mi a hasvízkór tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Hogyan jön létre a hasvízkór? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A hasvízkór során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A hasvízkór során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hasvízkór? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hasvízkór tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a hasvízkór tünetről?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Az agyban hol található a hasvízkór Hameri-góca?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mi lehet a hasvízkór esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A hasvízkór miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Előfordulhat-e a hasvízkór, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Előfordulhat-e a hasvízkór, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a hasvízkór?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hasvízkór?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A hasvízkór tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Ha valakinél fellép a hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Ismertesse, hogy ha a hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás tünetet okozza!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Ha a diagnózis a hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mi a hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mi a hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Hogyan jön létre a hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás elváltozásról?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Az agyban hol található a hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás Hameri-góca?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mi lehet a hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Előfordulhat-e a hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Előfordulhat-e a hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a hashártya (mirigyszerű szövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hashártya (mirigyszerű szövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hashártya (mirigyszerű szövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Ha valakinél fellép a hashártya (mirigyszerű szövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A hashártya (mirigyszerű szövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Ismertesse, hogy ha a hashártya (mirigyszerű szövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hashártya (mirigyszerű szövet) daganat tünetet okozza!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Ha a diagnózis a hashártya (mirigyszerű szövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mi a hashártya (mirigyszerű szövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mi a hashártya (mirigyszerű szövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Hogyan jön létre a hashártya (mirigyszerű szövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a hashártya (mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A hashártya (mirigyszerű szövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A hashártya (mirigyszerű szövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hashártya (mirigyszerű szövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hashártya (mirigyszerű szövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a hashártya (mirigyszerű szövet) daganat elváltozásról?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Az agyban hol található a hashártya (mirigyszerű szövet) daganat Hameri-góca?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mi lehet a hashártya (mirigyszerű szövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A hashártya (mirigyszerű szövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Előfordulhat-e a hashártya (mirigyszerű szövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Előfordulhat-e a hashártya (mirigyszerű szövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a hashártya (mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hashártya (mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A hashártya (mirigyszerű szövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A hashártya (mirigyszerű szövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a hashártya (mirigyszerű szövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a hashártya?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mi a hashártya biológiai funkciója?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy a műtétnél, betegségnél sérülést szenvedek" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy a műtétnél, betegségnél sérülést szenvedek" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy a műtétnél, betegségnél sérülést szenvedek" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy a műtétnél, betegségnél sérülést szenvedek" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy megsértik a beleimet a folyadék lecsapolásakor" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy megsértik a beleimet a folyadék lecsapolásakor" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy megsértik a beleimet a folyadék lecsapolásakor" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy megsértik a beleimet a folyadék lecsapolásakor" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "hasamban támad a rák és veszélyben érzem magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "hasamban támad a rák és veszélyben érzem magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Ismertesse, hogy a "hasamban támad a rák és veszélyben érzem magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mi az oka, hogy a "hasamban támad a rák és veszélyben érzem magam" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "megfenyegettek, hogy felvágják a hasam, hasba szúrnak" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "megfenyegettek, hogy felvágják a hasam, hasba szúrnak" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Ismertesse, hogy a "megfenyegettek, hogy felvágják a hasam, hasba szúrnak" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mi az oka, hogy a "megfenyegettek, hogy felvágják a hasam, hasba szúrnak" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A hashártya elváltozásánál mikor lehet szükség szúrócsapolásra?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	A hashártya elváltozásánál mire kell feltétlenül ügyelni egy esetleges szúrócsapolás után?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Hasüregi szúrócsapolás után mire érdemes figyelni, mit ajánlott tenni előtte és utána?
3.1.4.	3.1.5.	3.1.B.	3.1.C.	Mi a közös a kis- és nagycseplesz, valamint a hashártya tulajdonságaiban elváltozásaik szempontjából?
3.1.4.	3.1.6.	3.1.7.	3.1.B.	Mi a hártyadaganatok biológiai értelme?
3.1.4.	3.1.6.	3.1.7.	3.1.B.	Mik a mezoteliomák?
3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hol jelenik meg a hártyadaganat? Ismertesse a biológiai különprogramot, érzelmi tartalmat, elváltozás jellegét, menetét, és biológiai értelmét is beleértve!
3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen konfliktusok a hártyákon elváltozást beindító konfliktusok?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Ha valakinél fellép a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	A kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Ismertesse, hogy ha a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás tünetet okozza!
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Ha a diagnózis a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Mi a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Mi a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Hogyan jön létre a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	A kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	A kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás elváltozásról?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Az agyban hol található a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás Hameri-góca?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Mi lehet a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	A kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Előfordulhat-e a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Előfordulhat-e a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	A kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	A kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Ha valakinél fellép a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	A kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Ismertesse, hogy ha a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat tünetet okozza!
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Ha a diagnózis a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Mi a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Mi a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Hogyan jön létre a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	A kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	A kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat elváltozásról?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Az agyban hol található a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat Hameri-góca?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Mi lehet a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	A kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Előfordulhat-e a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Előfordulhat-e a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	A kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	A kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a kis- és nagycseplesz (mirigyszerű szövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy fel kell majd vágni a hasam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy fel kell majd vágni a hasam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy fel kell majd vágni a hasam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy fel kell majd vágni a hasam" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "hasi tájékon félek a sérüléstől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "hasi tájékon félek a sérüléstől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Ismertesse, hogy a "hasi tájékon félek a sérüléstől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Mi az oka, hogy a "hasi tájékon félek a sérüléstől" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "veszélyben a hasüregem tartalma" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "veszélyben a hasüregem tartalma" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Ismertesse, hogy a "veszélyben a hasüregem tartalma" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Mi az oka, hogy a "veszélyben a hasüregem tartalma" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	4.1.10.	Hogyan készült fel az Anyatermészet az előforduló hasüregi folyadékgyülemek felszívására, eltakarítására?
3.1.5.	3.1.4.	3.1.B.	3.1.C.	Mely szövetből alakulnak ki a csepleszek, és mi a biológiai funkciójuk?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mellhártyagyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mellhártyagyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a mellhártyagyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A mellhártyagyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a mellhártyagyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mellhártyagyulladás tünetet okozza!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a mellhártyagyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a mellhártyagyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a mellhártyagyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a mellhártyagyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A mellhártyagyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A mellhártyagyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mellhártyagyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mellhártyagyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a mellhártyagyulladás tünetről?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a mellhártyagyulladás Hameri-góca?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a mellhártyagyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A mellhártyagyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a mellhártyagyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a mellhártyagyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a mellhártyagyulladás?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mellhártyagyulladás?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A mellhártyagyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pleuritis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pleuritis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a pleuritis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A pleuritis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a pleuritis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pleuritis tünetet okozza!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a pleuritis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a pleuritis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a pleuritis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a pleuritis? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A pleuritis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A pleuritis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pleuritis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pleuritis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a pleuritis tünetről?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a pleuritis Hameri-góca?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a pleuritis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A pleuritis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a pleuritis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a pleuritis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a pleuritis?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pleuritis?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A pleuritis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás tünetet okozza!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás elváltozásról?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás Hameri-góca?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a mellhártya (mirigyszerű szövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat tünetet okozza!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat elváltozásról?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat Hameri-góca?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a mellhártya (mirigyszerű szövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a mellhártya?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a mellhártya biológiai funkciója?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek a mellkasi műtéttől, sérüléstől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek a mellkasi műtéttől, sérüléstől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek a mellkasi műtéttől, sérüléstől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek a mellkasi műtéttől, sérüléstől" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy fel kell majd vágni a mellkasom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy fel kell majd vágni a mellkasom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy fel kell majd vágni a mellkasom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy fel kell majd vágni a mellkasom" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "mellkasi tájékon félek a sérüléstől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "mellkasi tájékon félek a sérüléstől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "mellkasi tájékon félek a sérüléstől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "mellkasi tájékon félek a sérüléstől" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "tüdőrákom van és félek, hogy szóródik" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "tüdőrákom van és félek, hogy szóródik" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "tüdőrákom van és félek, hogy szóródik" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "tüdőrákom van és félek, hogy szóródik" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "veszélyben a mellkasom tartalma, tüdőm" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "veszélyben a mellkasom tartalma, tüdőm" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "veszélyben a mellkasom tartalma, tüdőm" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "veszélyben a mellkasom tartalma, tüdőm" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hosszan eltartó enyhe mellhártyagyulladásnak mi lehet az oka?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Miért kell komolyan venni a mellkasi folyadékgyülemet?
3.1.6.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Miért nem kell félni a mellkasi folyadékgyülem lecsapolásakor?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pericarditis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pericarditis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a pericarditis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A pericarditis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a pericarditis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pericarditis tünetet okozza!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a pericarditis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a pericarditis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a pericarditis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a pericarditis? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A pericarditis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A pericarditis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pericarditis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pericarditis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a pericarditis tünetről?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a pericarditis Hameri-góca?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a pericarditis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A pericarditis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a pericarditis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a pericarditis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a pericarditis?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pericarditis?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A pericarditis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívburokgyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívburokgyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a szívburokgyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szívburokgyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a szívburokgyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívburokgyulladás tünetet okozza!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a szívburokgyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a szívburokgyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a szívburokgyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a szívburokgyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szívburokgyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szívburokgyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívburokgyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívburokgyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a szívburokgyulladás tünetről?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a szívburokgyulladás Hameri-góca?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a szívburokgyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szívburokgyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a szívburokgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a szívburokgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a szívburokgyulladás?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívburokgyulladás?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szívburokgyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás tünetet okozza!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás elváltozásról?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás Hameri-góca?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a szívburok (mirigyszerű szövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívburok (mirigyszerű szövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívburok (mirigyszerű szövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a szívburok (mirigyszerű szövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szívburok (mirigyszerű szövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a szívburok (mirigyszerű szövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívburok (mirigyszerű szövet) daganat tünetet okozza!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a szívburok (mirigyszerű szövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a szívburok (mirigyszerű szövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a szívburok (mirigyszerű szövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a szívburok (mirigyszerű szövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szívburok (mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szívburok (mirigyszerű szövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szívburok (mirigyszerű szövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívburok (mirigyszerű szövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívburok (mirigyszerű szövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a szívburok (mirigyszerű szövet) daganat elváltozásról?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a szívburok (mirigyszerű szövet) daganat Hameri-góca?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a szívburok (mirigyszerű szövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szívburok (mirigyszerű szövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a szívburok (mirigyszerű szövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a szívburok (mirigyszerű szövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a szívburok (mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívburok (mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szívburok (mirigyszerű szövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szívburok (mirigyszerű szövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a szívburok (mirigyszerű szövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a szívburok?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a szívburok biológiai funkciója?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "betegség megtámadta a szívem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "betegség megtámadta a szívem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "betegség megtámadta a szívem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "betegség megtámadta a szívem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek a szívbetegségtől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek a szívbetegségtől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek a szívbetegségtől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek a szívbetegségtől" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy megsérülök a szívemnél" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy megsérülök a szívemnél" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy megsérülök a szívemnél" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy megsérülök a szívemnél" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "veszélyben a szívem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "veszélyben a szívem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "veszélyben a szívem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "veszélyben a szívem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Miért kell komolyan venni a szívburok-folyadékgyülemet?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Miért nem kell félni a szívburok-folyadékgyülem lecsapolásakor?
3.1.7.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Miért szükséges a folyamatos megfigyelés szívburokgyulladás esetén?
3.1.8.	2.1.21.	3.1.B.	3.1.C.	Agyhártya gyulladás esetén a folyadék bevitel és infúzió javasolható?
3.1.8.	5.2.4.	1.4.0.	1.5.0.	Mely esetekben van értelme az antibiotikumos kezelésnek és mi célból?
3.1.8.	5.2.4.	1.4.0.	1.5.0.	Miért szükséges a folyamatos megfigyelés agyhártyagyulladás esetén?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az agyhártyagyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az agyhártyagyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép az agyhártyagyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyhártyagyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha az agyhártyagyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az agyhártyagyulladás tünetet okozza!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis az agyhártyagyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az agyhártyagyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az agyhártyagyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre az agyhártyagyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyhártyagyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyhártyagyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az agyhártyagyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az agyhártyagyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben az agyhártyagyulladás tünetről?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található az agyhártyagyulladás Hameri-góca?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet az agyhártyagyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyhártyagyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e az agyhártyagyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e az agyhártyagyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre az agyhártyagyulladás?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az agyhártyagyulladás?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyhártyagyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a meningitis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a meningitis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a meningitis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A meningitis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a meningitis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a meningitis tünetet okozza!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a meningitis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a meningitis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a meningitis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a meningitis? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A meningitis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A meningitis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a meningitis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a meningitis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a meningitis tünetről?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a meningitis Hameri-góca?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a meningitis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A meningitis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a meningitis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a meningitis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a meningitis?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a meningitis?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A meningitis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás tünetet okozza!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás elváltozásról?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás Hameri-góca?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat tünetet okozza!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat elváltozásról?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat Hameri-góca?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a lágy agyhártya (pia mater, mirigyszerű szövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek a fejsérüléstől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek a fejsérüléstől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek a fejsérüléstől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek a fejsérüléstől" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek az agydaganattól" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek az agydaganattól" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek az agydaganattól" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek az agydaganattól" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek az agyhártyagyulladástól" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek az agyhártyagyulladástól" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek az agyhártyagyulladástól" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek az agyhártyagyulladástól" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "veszélyben a fejem, agyam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "veszélyben a fejem, agyam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "veszélyben a fejem, agyam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "veszélyben a fejem, agyam" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	2.1.21.	A lágy agyhártya elváltozása, melyik szakaszban jelenthet komoly veszélyt?
3.1.8.	3.1.B.	3.1.C.	2.1.21.	Hogyan lehet életmentő egy antibiotikus kezelés agyhártyagyulladás esetén?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a neurofibróma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a neurofibróma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a neurofibróma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A neurofibróma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a neurofibróma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a neurofibróma tünetet okozza!
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a neurofibróma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a neurofibróma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a neurofibróma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a neurofibróma? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A neurofibróma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A neurofibróma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a neurofibróma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a neurofibróma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a neurofibróma tünetről?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a neurofibróma Hameri-góca?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a neurofibróma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A neurofibróma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a neurofibróma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a neurofibróma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a neurofibróma?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a neurofibróma?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A neurofibróma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szemölcs tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szemölcs létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha valakinél fellép a szemölcs tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szemölcs tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy ha a szemölcs egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szemölcs tünetet okozza!
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ha a diagnózis a szemölcs, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a szemölcs oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi a szemölcs tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan jön létre a szemölcs? Mit tart fontosnak közölni róla?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szemölcs során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szemölcs során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szemölcs? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szemölcs tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a szemölcs tünetről?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Az agyban hol található a szemölcs Hameri-góca?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi lehet a szemölcs esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szemölcs miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a szemölcs, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Előfordulhat-e a szemölcs, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a szemölcs?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szemölcs?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szemölcs tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "bántó, sértő, hogy ezt kell hallgatnom, de képtelenség az okát megszüntetni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "bántó, sértő, hogy ezt kell hallgatnom, de képtelenség az okát megszüntetni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "bántó, sértő, hogy ezt kell hallgatnom, de képtelenség az okát megszüntetni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "bántó, sértő, hogy ezt kell hallgatnom, de képtelenség az okát megszüntetni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem szeretek hozzáérni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem szeretek hozzáérni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem szeretek hozzáérni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem szeretek hozzáérni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "sértő az érintkezés, de nem lehet leválasztani, kiiktatni, megszüntetni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "sértő az érintkezés, de nem lehet leválasztani, kiiktatni, megszüntetni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy a "sértő az érintkezés, de nem lehet leválasztani, kiiktatni, megszüntetni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy a "sértő az érintkezés, de nem lehet leválasztani, kiiktatni, megszüntetni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "utálom a biztonsági övet mert vágja a nyakamat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "utálom a biztonsági övet mert vágja a nyakamat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertesse, hogy az "utálom a biztonsági övet mert vágja a nyakamat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az oka, hogy az "utálom a biztonsági övet mert vágja a nyakamat" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A neurofibrómánál hogyan zajlik az agyi részek együttműködése?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A szemölcs építésénél hogyan zajlik az agyi részek együttműködése?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hogyan keletkezik a szemölcs?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hol találjuk az agyi gócot a neurofibrómánál?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Hol találjuk az agyi gócot a szemölcsnél?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi az ún. neurofibróma?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi történhet a neurofibrómával a megoldás utáni szakaszban?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Mi történik a szemölccsel a megoldás utáni szakaszban?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Miről tanúskodik a neurofibróma?
3.1.9.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Miről tanúskodik a szemölcs?
4.1.A.	1.3.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen konfliktus hatására változnak el a kötőszövetek?
4.1.A.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.3.	Milyen konfliktusok befolyásolják a módosult kötőszövetek szövetmennyiségét?
4.1.B.	1.2.2.	4.1.C.	4.1.A.	Velőállomány vezérelte szöveteknél bekövetkezhet-e tartós maradandó funkció-károsodás?
4.1.B.	1.3.5.	4.1.C.	1.3.0.	Ismertesse a biológiai oldalúság jelentőségét a velőállomány vezérelte szerveknél!
4.1.B.	4.1.2.	4.1.3.	4.1.10.	Ismertessen egy velőállományból vezérelt biológiai különprogramot!
4.1.B.	4.1.2.	4.1.17.	5.1.B.	Mi az ún. sorvadás? Ismertessen egy ezzel járó biológiai különprogramot!
4.1.B.	4.1.3.	4.1.11.	5.1.8.	Mely szerveknél van szüksége a cisztának kilenc hónapra a megkeményedéshez (indurációhoz)?
4.1.B.	4.1.3.	4.1.11.	5.1.8.	Mi a különbség a valódi és a nem valódi ciszta között?
4.1.B.	4.1.3.	4.1.11.	5.1.8.	Mit nem nevezhetünk valódi cisztának és miért?
4.1.B.	4.1.3.	4.1.11.	5.1.8.	Mit nevezhetünk valódi cisztának és miért?
4.1.B.	4.1.3.	4.1.11.	5.1.8.	Mit neveztek cisztának a régi orvostudományban?
4.1.B.	4.1.3.	4.1.11.	5.1.8.	Mit nevezünk "valódi cisztának" és miért?
4.1.B.	4.1.3.	4.1.11.	4.1.17.	Van a cisztának biológiai értelme?
4.1.B.	4.1.3.	4.1.15.	4.1.17.	Mit kell tudni a velőállomány vezérelte mezodermális cisztákról?
4.1.B.	4.1.3.	4.1.15.	4.1.17.	Mondjon példát valódi cisztákra!
4.1.B.	4.1.4.	5.1.8.	5.1.14.	Mit kell tudni a cisztákról általánosságban?
4.1.B.	4.1.5.	4.1.C.	4.1.A.	Önbecsülés letörési konfliktusnál mi határozza meg az elváltozás helyét?
4.1.B.	4.1.5.	4.1.C.	4.1.A.	Önbecsülés letörési konfliktusnál mit határoz meg a biológiai oldalúság?
4.1.B.	4.1.5.	4.1.C.	4.1.A.	Önbecsülés letörési konfliktusnál mit határoz meg a konfliktus szociális vonatkozása?
4.1.B.	4.1.8.	4.1.7.	4.1.C.	Mi az ún. infarktus? Ismertessen egy ezzel járó biológiai különprogramot!
4.1.B.	4.1.11.	4.1.17.	4.1.18.	Mondjon példát módosult kötőszövetekre, és ismertesse biológiai funkciójukat!
4.1.B.	4.1.11.	4.1.C.	4.1.A.	Mikor ajánlatos eltávolítani egy lépcisztát?
4.1.B.	4.1.15.	4.1.16.	4.1.17.	Soroljon fel három velőállomány vezérelte szervet, ismertesse röviden elváltozásukat, elváltozásaik biológiai értelmét, és a kiváltó érzelmi tartalmat!
4.1.B.	4.1.16.	4.1.15.	4.1.C.	Rajzolja le, hol találhatók az agyban a petefészek és here reléközpontok!
4.1.B.	4.1.17.	5.1.8.	5.1.14.	Mi az ún. ciszta?
4.1.B.	5.1.8.	4.1.3.	4.1.11.	Mit nevezünk "nem valódi cisztának" és miért?
4.1.B.	1.4.0.	1.3.4.	1.3.2.	Mezodermális (velőállomány vezérelte) szöveteknél milyen mikróbák segítenek a helyreállításban?
4.1.B.	4.1.A.	4.1.C.	4.1.5.	Rajzolja le, hol találhatók az agyban az újabb (módosult) kötőszövetek reléközpontjai!
4.1.B.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.3.	Hol található a nagyagy velőállomány, és az értelmes biológiai különprogramoknál mi a funkciója?
4.1.B.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.3.	Hol található a nagyagy velőállomány, és az értelmes biológiai különprogramokon kívül mi a normál funkciója?
4.1.B.	4.1.C.	1.3.3.	1.3.4.	Milyen funkciókat vezérel a nagyagy velőállomány?
4.1.B.	4.1.C.	1.3.5.	1.3.6.	Önbecsülés letörési konfliktusoknál konfliktusoknál mi határozza meg, hogy az agy jobb vagy bal oldalán csapódik be a góc?
4.1.B.	4.1.C.	4.1.2.	4.1.3.	Milyen szövet, milyen szervek, szervrészek lehetnek érintettek egy önbecsülés-letörési konfliktusnál?
4.1.B.	4.1.C.	4.1.3.	4.1.17.	Agyunk melyik része reagál az önbecsülés letörési konfilktusokra?
4.1.B.	4.1.C.	4.1.3.	4.1.17.	Milyen szervrészek helyreállításában vesznek részt a baktériumok?
4.1.B.	4.1.C.	4.1.3.	4.1.17.	Velőállomány vezérelte szöveteknél milyen elváltozás következik be a biológiai konfliktus hatására?
4.1.B.	4.1.C.	4.1.4.	4.1.16.	Sorolja fel a velőállomány vezérlő központjait! Fogjon egy papírt, rajzolja le a reléközpontok elhelyezkedését arányosan!
4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	4.1.3.	Mezodermális szöveteknél, mi határozza meg, hogy a test bal vagy jobb oldalán nyilvánul meg az elváltozás?
4.1.B.	4.1.C.	4.1.10.	4.1.15.	Mi az ún. lízis? Ismertessen egy ezzel járó biológiai különprogramot!
4.1.B.	4.1.C.	4.1.10.	4.1.15.	Mi az ún. nekrózis? Ismertessen egy ezzel járó biológiai különprogramot!
4.1.B.	4.1.C.	4.1.17.	4.1.11.	Ha túlságosan nagy méretű, 9 cm-nél nagyobb ciszta keletkezik, és az mechanikai problémát okoz, mikor szabad eltávolítani, és miért akkor?
4.1.B.	4.1.C.	4.1.17.	4.1.11.	Ha túlságosan nagy méretű, 9 cm-nél nagyobb ciszta keletkezik, mi indokolhatja az eltávolítását, és azt mikor szabad végrehajtani?
4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	1.3.5.	Alapvetően mi határozza meg, hogy a velőállomány jobb vagy bal oldalára csapódik a góc?
4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	1.3.2.	Ismertesse a nagyagy velőállomány vezérelte mezodermális szöveteke közös tulajdonságait!
4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	1.3.6.	Mi a kötőszövetek biológiai funkciója?
4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	4.1.3.	Milyen folyamatok játszódnak le a velőállomány vezérelte szervekben konfliktus aktív és a gyógyulási szakaszban?
4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	1.3.5.	Mitől függ, hogy melyik oldalon csapódik be a góc a velőállományba?
4.1.B.	4.1.C.	4.1.D.	4.1.A.	A mezodermális, velőállomány vezérelte szövetek milyen elváltozást produkálnak a konfliktus-aktív szakaszban?
4.1.B.	4.1.C.	4.1.D.	4.1.A.	Milyen szerveket vezérel a nagyagy velőállomány?
4.1.B.	4.1.C.	6.3.A.	4.1.A.	Függ-e a hormonális állapottól a velőállományi konfliktusok becsapódási sorrendje?
4.1.B.	5.1.B.	4.1.C.	5.1.C.	A sorvadásnak mely típusait ismeri?
4.1.B.	5.1.B.	4.1.C.	5.1.C.	Ismertesse a biológiai különprogram hatására beinduló sorvadások típusait!
4.1.B.	5.1.B.	4.1.C.	5.1.C.	Mely agyi részek tartoznak (fejlődéstörténeti szempontból) a nagyagyhoz?
4.1.B.	5.1.B.	4.1.C.	5.1.C.	Mi a különbség a laphámszövetek sorvadása és a kötőszövetek sorvadása között?
4.1.B.	5.1.B.	4.1.C.	5.1.C.	Milyen sejteket, szöveteket vezérel a nagyagy?
4.1.C.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.17.	Ismertesse a velőállomány elhelyezkedését és szövetmennyiség vezérlő reléközpontjait!
4.1.1.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hol jelenik meg a kötőszövet sorvadása? Ismertesse a biológiai különprogramot, érzelmi tartalmat, elváltozás jellegét, menetét, és biológiai értelmét is beleértve!
4.1.1.	4.1.B.	3.1.1.	3.1.B.	Mi a különbség a furunculus és a pattanás között?
4.1.1.	4.1.B.	3.1.1.	3.1.B.	Mitől lehet az embernek nagy gennyes pattanás szerű bőrelváltozása?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fibróma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fibróma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a fibróma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A fibróma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a fibróma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fibróma tünetet okozza!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a fibróma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a fibróma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a fibróma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a fibróma? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A fibróma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A fibróma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fibróma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fibróma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a fibróma tünetről?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a fibróma Hameri-góca?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a fibróma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A fibróma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a fibróma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a fibróma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a fibróma?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fibróma?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A fibróma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a furunculosis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a furunculosis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a furunculosis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A furunculosis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a furunculosis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a furunculosis tünetet okozza!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a furunculosis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a furunculosis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a furunculosis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a furunculosis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A furunculosis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A furunculosis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a furunculosis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a furunculosis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a furunculosis tünetről?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a furunculosis Hameri-góca?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a furunculosis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A furunculosis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a furunculosis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a furunculosis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a furunculosis?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a furunculosis?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A furunculosis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a furunculus tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a furunculus létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a furunculus tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A furunculus tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a furunculus egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a furunculus tünetet okozza!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a furunculus, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a furunculus oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a furunculus tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a furunculus? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A furunculus során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A furunculus során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a furunculus? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a furunculus tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a furunculus tünetről?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a furunculus Hameri-góca?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a furunculus esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A furunculus miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a furunculus, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a furunculus, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a furunculus?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a furunculus?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A furunculus tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gennyes bőrgyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gennyes bőrgyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a gennyes bőrgyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A gennyes bőrgyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a gennyes bőrgyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gennyes bőrgyulladás tünetet okozza!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a gennyes bőrgyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a gennyes bőrgyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a gennyes bőrgyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a gennyes bőrgyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A gennyes bőrgyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A gennyes bőrgyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gennyes bőrgyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gennyes bőrgyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a gennyes bőrgyulladás tünetről?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a gennyes bőrgyulladás Hameri-góca?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a gennyes bőrgyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A gennyes bőrgyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a gennyes bőrgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a gennyes bőrgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a gennyes bőrgyulladás?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gennyes bőrgyulladás?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A gennyes bőrgyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kelés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kelés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a kelés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kelés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a kelés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kelés tünetet okozza!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a kelés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a kelés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a kelés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a kelés? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kelés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kelés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kelés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kelés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a kelés tünetről?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a kelés Hameri-góca?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a kelés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kelés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a kelés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a kelés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a kelés?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kelés?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kelés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kötőszövet daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kötőszövet daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a kötőszövet daganat tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet daganat tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a kötőszövet daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kötőszövet daganat tünetet okozza!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a kötőszövet daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a kötőszövet daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a kötőszövet daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a kötőszövet daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kötőszövet daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kötőszövet daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a kötőszövet daganat tünetről?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a kötőszövet daganat Hameri-góca?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a kötőszövet daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a kötőszövet daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a kötőszövet daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a kötőszövet daganat?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kötőszövet daganat?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kötőszövet gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kötőszövet gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a kötőszövet gyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet gyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a kötőszövet gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kötőszövet gyulladás tünetet okozza!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a kötőszövet gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a kötőszövet gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a kötőszövet gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a kötőszövet gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kötőszövet gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kötőszövet gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a kötőszövet gyulladás tünetről?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a kötőszövet gyulladás Hameri-góca?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a kötőszövet gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a kötőszövet gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a kötőszövet gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a kötőszövet gyulladás?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kötőszövet gyulladás?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a rostdaganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a rostdaganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a rostdaganat tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A rostdaganat tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a rostdaganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a rostdaganat tünetet okozza!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a rostdaganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a rostdaganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a rostdaganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a rostdaganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A rostdaganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A rostdaganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a rostdaganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a rostdaganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a rostdaganat tünetről?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a rostdaganat Hameri-góca?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a rostdaganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A rostdaganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a rostdaganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a rostdaganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a rostdaganat?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a rostdaganat?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A rostdaganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kötőszövet sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kötőszövet sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a kötőszövet sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a kötőszövet sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kötőszövet sorvadás tünetet okozza!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a kötőszövet sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a kötőszövet sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a kötőszövet sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a kötőszövet sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a kötőszövet sorvadás?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kötőszövet sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kötőszövet sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a kötőszövet sorvadás elváltozásról?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a kötőszövet sorvadás Hameri-góca?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a kötőszövet sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a kötőszövet sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a kötőszövet sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a kötőszövet sorvadás?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kötőszövet sorvadás?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a kötőszövet sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kötőszövet nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kötőszövet nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a kötőszövet nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a kötőszövet nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kötőszövet nekrózis tünetet okozza!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a kötőszövet nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a kötőszövet nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a kötőszövet nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a kötőszövet nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a kötőszövet nekrózis?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kötőszövet nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kötőszövet nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a kötőszövet nekrózis elváltozásról?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a kötőszövet nekrózis Hameri-góca?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a kötőszövet nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a kötőszövet nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a kötőszövet nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a kötőszövet nekrózis?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kötőszövet nekrózis?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a kötőszövet nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kötőszövet gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kötőszövet gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a kötőszövet gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a kötőszövet gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kötőszövet gyulladás tünetet okozza!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a kötőszövet gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a kötőszövet gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a kötőszövet gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a kötőszövet gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a kötőszövet gyulladás?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kötőszövet gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kötőszövet gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a kötőszövet gyulladás elváltozásról?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a kötőszövet gyulladás Hameri-góca?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a kötőszövet gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a kötőszövet gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a kötőszövet gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a kötőszövet gyulladás?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kötőszövet gyulladás?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a kötőszövet gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kötőszövet daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kötőszövet daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a kötőszövet daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a kötőszövet daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kötőszövet daganat tünetet okozza!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a kötőszövet daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a kötőszövet daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a kötőszövet daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a kötőszövet daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a kötőszövet daganat?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kötőszövet daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kötőszövet daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a kötőszövet daganat elváltozásról?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a kötőszövet daganat Hameri-góca?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a kötőszövet daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a kötőszövet daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a kötőszövet daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a kötőszövet daganat?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kötőszövet daganat?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kötőszövet daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a kötőszövet daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "kudarcot szenvedtem, nem vagyok elég jó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "kudarcot szenvedtem, nem vagyok elég jó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "kudarcot szenvedtem, nem vagyok elég jó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "kudarcot szenvedtem, nem vagyok elég jó" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudtam elhárítani, megvédeni magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudtam elhárítani, megvédeni magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudtam elhárítani, megvédeni magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudtam elhárítani, megvédeni magam" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem vagyok elég jó, mert nincs hátterem, hátszelem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem vagyok elég jó, mert nincs hátterem, hátszelem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem vagyok elég jó, mert nincs hátterem, hátszelem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem vagyok elég jó, mert nincs hátterem, hátszelem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem vagyok elég jó, mert nincs kire/mire támaszkodnom/hagyatkoznom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem vagyok elég jó, mert nincs kire/mire támaszkodnom/hagyatkoznom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem vagyok elég jó, mert nincs kire/mire támaszkodnom/hagyatkoznom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem vagyok elég jó, mert nincs kire/mire támaszkodnom/hagyatkoznom" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Egy enyhébb önbecsülés letörés mely szöveteket érintheti?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az a gennyes bakteriális bőrgyulladás?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.D.	Mik a fibromák?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	1.2.0.	Mitől függ a kötőszövet elváltozásának súlyossága, gyógyulási tünetek időtartama?
4.1.1.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mitől lehet az embernek kelése (nagyobb, fájdalmas, gennyes bőrgyulladása)?
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a köszvény tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a köszvény létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a köszvény tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	A köszvény tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a köszvény egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a köszvény tünetet okozza!
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a köszvény, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a köszvény oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a köszvény tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a köszvény? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	A köszvény során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	A köszvény során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a köszvény? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a köszvény tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a köszvény tünetről?
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a köszvény Hameri-góca?
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a köszvény esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	A köszvény miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a köszvény, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a köszvény, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a köszvény?
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a köszvény?
4.1.2.	2.1.21.	4.1.B.	4.1.C.	A köszvény tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.3.	1.2.1.	1.2.0.	Mit szolgálnak a fájdalmak?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gerincferdülés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gerincferdülés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a gerincferdülés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A gerincferdülés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gerincferdülés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gerincferdülés tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha a diagnózis a gerincferdülés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a gerincferdülés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a gerincferdülés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Hogyan jön létre a gerincferdülés? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A gerincferdülés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A gerincferdülés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gerincferdülés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gerincferdülés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gerincferdülés tünetről?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az agyban hol található a gerincferdülés Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi lehet a gerincferdülés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A gerincferdülés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a gerincferdülés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a gerincferdülés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gerincferdülés?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gerincferdülés?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A gerincferdülés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a lumbágó tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a lumbágó létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a lumbágó tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A lumbágó tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a lumbágó egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a lumbágó tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha a diagnózis a lumbágó, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a lumbágó oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a lumbágó tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Hogyan jön létre a lumbágó? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A lumbágó során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A lumbágó során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a lumbágó? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a lumbágó tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a lumbágó tünetről?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az agyban hol található a lumbágó Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi lehet a lumbágó esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A lumbágó miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a lumbágó, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a lumbágó, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a lumbágó?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a lumbágó?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A lumbágó tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a scoliosis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a scoliosis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a scoliosis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A scoliosis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a scoliosis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a scoliosis tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha a diagnózis a scoliosis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a scoliosis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a scoliosis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Hogyan jön létre a scoliosis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A scoliosis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A scoliosis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a scoliosis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a scoliosis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a scoliosis tünetről?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az agyban hol található a scoliosis Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi lehet a scoliosis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A scoliosis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a scoliosis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a scoliosis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a scoliosis?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a scoliosis?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A scoliosis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gerinc elmeszesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gerinc elmeszesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a gerinc elmeszesedés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A gerinc elmeszesedés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gerinc elmeszesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gerinc elmeszesedés tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha a diagnózis a gerinc elmeszesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a gerinc elmeszesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a gerinc elmeszesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Hogyan jön létre a gerinc elmeszesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A gerinc elmeszesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A gerinc elmeszesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gerinc elmeszesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gerinc elmeszesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gerinc elmeszesedés tünetről?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az agyban hol található a gerinc elmeszesedés Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi lehet a gerinc elmeszesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A gerinc elmeszesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a gerinc elmeszesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a gerinc elmeszesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gerinc elmeszesedés?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gerinc elmeszesedés?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A gerinc elmeszesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a térdízületi sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a térdízületi sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a térdízületi sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A térdízületi sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a térdízületi sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a térdízületi sorvadás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha a diagnózis a térdízületi sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a térdízületi sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a térdízületi sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Hogyan jön létre a térdízületi sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a térdízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A térdízületi sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A térdízületi sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a térdízületi sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a térdízületi sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a térdízületi sorvadás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az agyban hol található a térdízületi sorvadás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi lehet a térdízületi sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A térdízületi sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a térdízületi sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a térdízületi sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a térdízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a térdízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A térdízületi sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A térdízületi sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a térdízületi sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a térdízületi nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a térdízületi nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a térdízületi nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A térdízületi nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a térdízületi nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a térdízületi nekrózis tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha a diagnózis a térdízületi nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a térdízületi nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a térdízületi nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Hogyan jön létre a térdízületi nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a térdízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A térdízületi nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A térdízületi nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a térdízületi nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a térdízületi nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a térdízületi nekrózis elváltozásról?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az agyban hol található a térdízületi nekrózis Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi lehet a térdízületi nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A térdízületi nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a térdízületi nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a térdízületi nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a térdízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a térdízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A térdízületi nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A térdízületi nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a térdízületi nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a térdízületi gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a térdízületi gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a térdízületi gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A térdízületi gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a térdízületi gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a térdízületi gyulladás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha a diagnózis a térdízületi gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a térdízületi gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a térdízületi gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Hogyan jön létre a térdízületi gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a térdízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A térdízületi gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A térdízületi gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a térdízületi gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a térdízületi gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a térdízületi gyulladás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az agyban hol található a térdízületi gyulladás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi lehet a térdízületi gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A térdízületi gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a térdízületi gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a térdízületi gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a térdízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a térdízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A térdízületi gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A térdízületi gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a térdízületi gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a reuma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a reuma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a reuma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A reuma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a reuma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a reuma tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a reuma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a reuma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a reuma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a reuma? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A reuma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A reuma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a reuma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a reuma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a reuma tünetről?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a reuma Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a reuma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A reuma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a reuma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a reuma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a reuma?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a reuma?
4.1.2.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A reuma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az arthritis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az arthritis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az arthritis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az arthritis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az arthritis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az arthritis tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az arthritis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az arthritis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az arthritis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az arthritis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az arthritis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az arthritis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az arthritis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az arthritis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az arthritis tünetről?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az arthritis Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az arthritis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az arthritis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az arthritis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az arthritis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az arthritis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az arthritis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az arthritis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az ízületi gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az ízületi gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az ízületi gyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízületi gyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az ízületi gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az ízületi gyulladás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az ízületi gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ízületi gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ízületi gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az ízületi gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízületi gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízületi gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az ízületi gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az ízületi gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az ízületi gyulladás tünetről?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az ízületi gyulladás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az ízületi gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízületi gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az ízületi gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az ízületi gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az ízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az ízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízületi gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a porckopás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a porckopás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a porckopás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porckopás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a porckopás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a porckopás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a porckopás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a porckopás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a porckopás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a porckopás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porckopás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porckopás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a porckopás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a porckopás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a porckopás tünetről?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a porckopás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a porckopás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porckopás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a porckopás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a porckopás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a porckopás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a porckopás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porckopás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a porckorongsérv tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a porckorongsérv létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a porckorongsérv tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porckorongsérv tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a porckorongsérv egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a porckorongsérv tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a porckorongsérv, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a porckorongsérv oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a porckorongsérv tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a porckorongsérv? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porckorongsérv során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porckorongsérv során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a porckorongsérv? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a porckorongsérv tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a porckorongsérv tünetről?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a porckorongsérv Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a porckorongsérv esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porckorongsérv miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a porckorongsérv, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a porckorongsérv, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a porckorongsérv?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a porckorongsérv?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porckorongsérv tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a idegbecsípődés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a idegbecsípődés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a idegbecsípődés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A idegbecsípődés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a idegbecsípődés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a idegbecsípődés tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a idegbecsípődés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a idegbecsípődés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a idegbecsípődés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a idegbecsípődés? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A idegbecsípődés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A idegbecsípődés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a idegbecsípődés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a idegbecsípődés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a idegbecsípődés tünetről?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a idegbecsípődés Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a idegbecsípődés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A idegbecsípődés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a idegbecsípődés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a idegbecsípődés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a idegbecsípődés?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a idegbecsípődés?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A idegbecsípődés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni az ízület (módosult kötőszövet) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni az ízület (módosult kötőszövet) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni az ízület (módosult kötőszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni az ínszalag (módosult kötőszövet) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni az ínszalag (módosult kötőszövet) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni az ínszalag (módosult kötőszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni az inhüvely (módosult kötőszövet) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni az inhüvely (módosult kötőszövet) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni az inhüvely (módosult kötőszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vállízületi sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vállízületi sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a vállízületi sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vállízületi sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a vállízületi sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vállízületi sorvadás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a vállízületi sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a vállízületi sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a vállízületi sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a vállízületi sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a vállízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vállízületi sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vállízületi sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vállízületi sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vállízületi sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a vállízületi sorvadás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a vállízületi sorvadás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a vállízületi sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vállízületi sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a vállízületi sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a vállízületi sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a vállízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vállízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vállízületi sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vállízületi sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a vállízületi sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vállízületi nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vállízületi nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a vállízületi nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vállízületi nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a vállízületi nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vállízületi nekrózis tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a vállízületi nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a vállízületi nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a vállízületi nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a vállízületi nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a vállízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vállízületi nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vállízületi nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vállízületi nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vállízületi nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a vállízületi nekrózis elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a vállízületi nekrózis Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a vállízületi nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vállízületi nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a vállízületi nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a vállízületi nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a vállízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vállízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vállízületi nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vállízületi nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a vállízületi nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vállízületi gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vállízületi gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a vállízületi gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vállízületi gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a vállízületi gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vállízületi gyulladás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a vállízületi gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a vállízületi gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a vállízületi gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a vállízületi gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a vállízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vállízületi gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vállízületi gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vállízületi gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vállízületi gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a vállízületi gyulladás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a vállízületi gyulladás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a vállízületi gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vállízületi gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a vállízületi gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a vállízületi gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a vállízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vállízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vállízületi gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vállízületi gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a vállízületi gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a porc (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a porc (módosult kötőszövet) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a porc (módosult kötőszövet) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porc (módosult kötőszövet) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a porc (módosult kötőszövet) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a porc (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a porc (módosult kötőszövet) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a porc (módosult kötőszövet) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a porc (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a porc (módosult kötőszövet) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a porc (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porc (módosult kötőszövet) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porc (módosult kötőszövet) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a porc (módosult kötőszövet) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a porc (módosult kötőszövet) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a porc (módosult kötőszövet) sorvadás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a porc (módosult kötőszövet) sorvadás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a porc (módosult kötőszövet) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porc (módosult kötőszövet) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a porc (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a porc (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a porc (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a porc (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porc (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porc (módosult kötőszövet) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a porc (módosult kötőszövet) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a porc (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a porc (módosult kötőszövet) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a porc (módosult kötőszövet) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porc (módosult kötőszövet) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a porc (módosult kötőszövet) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a porc (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a porc (módosult kötőszövet) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a porc (módosult kötőszövet) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a porc (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a porc (módosult kötőszövet) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a porc (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porc (módosult kötőszövet) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porc (módosult kötőszövet) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a porc (módosult kötőszövet) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a porc (módosult kötőszövet) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a porc (módosult kötőszövet) nekrózis elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a porc (módosult kötőszövet) nekrózis Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a porc (módosult kötőszövet) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porc (módosult kötőszövet) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a porc (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a porc (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a porc (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a porc (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porc (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porc (módosult kötőszövet) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a porc (módosult kötőszövet) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a porc (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a porc (módosult kötőszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a porc (módosult kötőszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porc (módosult kötőszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a porc (módosult kötőszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a porc (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a porc (módosult kötőszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a porc (módosult kötőszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a porc (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a porc (módosult kötőszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a porc (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porc (módosult kötőszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porc (módosult kötőszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a porc (módosult kötőszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a porc (módosult kötőszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a porc (módosult kötőszövet) gyulladás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a porc (módosult kötőszövet) gyulladás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a porc (módosult kötőszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porc (módosult kötőszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a porc (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a porc (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a porc (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a porc (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porc (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A porc (módosult kötőszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a porc (módosult kötőszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyaki ízületi sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyaki ízületi sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a nyaki ízületi sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A nyaki ízületi sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a nyaki ízületi sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyaki ízületi sorvadás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a nyaki ízületi sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a nyaki ízületi sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a nyaki ízületi sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a nyaki ízületi sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyaki ízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A nyaki ízületi sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A nyaki ízületi sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyaki ízületi sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyaki ízületi sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a nyaki ízületi sorvadás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a nyaki ízületi sorvadás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a nyaki ízületi sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A nyaki ízületi sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a nyaki ízületi sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a nyaki ízületi sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a nyaki ízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyaki ízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A nyaki ízületi sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A nyaki ízületi sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a nyaki ízületi sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyaki ízületi nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyaki ízületi nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a nyaki ízületi nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A nyaki ízületi nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a nyaki ízületi nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyaki ízületi nekrózis tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a nyaki ízületi nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a nyaki ízületi nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a nyaki ízületi nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a nyaki ízületi nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyaki ízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A nyaki ízületi nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A nyaki ízületi nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyaki ízületi nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyaki ízületi nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a nyaki ízületi nekrózis elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a nyaki ízületi nekrózis Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a nyaki ízületi nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A nyaki ízületi nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a nyaki ízületi nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a nyaki ízületi nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a nyaki ízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyaki ízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A nyaki ízületi nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A nyaki ízületi nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a nyaki ízületi nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyaki ízületi gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyaki ízületi gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a nyaki ízületi gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A nyaki ízületi gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a nyaki ízületi gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyaki ízületi gyulladás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a nyaki ízületi gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a nyaki ízületi gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a nyaki ízületi gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a nyaki ízületi gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyaki ízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A nyaki ízületi gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A nyaki ízületi gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyaki ízületi gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyaki ízületi gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a nyaki ízületi gyulladás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a nyaki ízületi gyulladás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a nyaki ízületi gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A nyaki ízületi gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a nyaki ízületi gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a nyaki ízületi gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a nyaki ízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyaki ízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A nyaki ízületi gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A nyaki ízületi gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a nyaki ízületi gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a könyökízületi sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a könyökízületi sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a könyökízületi sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A könyökízületi sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a könyökízületi sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a könyökízületi sorvadás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a könyökízületi sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a könyökízületi sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a könyökízületi sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a könyökízületi sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a könyökízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A könyökízületi sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A könyökízületi sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a könyökízületi sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a könyökízületi sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a könyökízületi sorvadás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a könyökízületi sorvadás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a könyökízületi sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A könyökízületi sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a könyökízületi sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a könyökízületi sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a könyökízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a könyökízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A könyökízületi sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A könyökízületi sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a könyökízületi sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a könyökízületi nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a könyökízületi nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a könyökízületi nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A könyökízületi nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a könyökízületi nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a könyökízületi nekrózis tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a könyökízületi nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a könyökízületi nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a könyökízületi nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a könyökízületi nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a könyökízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A könyökízületi nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A könyökízületi nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a könyökízületi nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a könyökízületi nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a könyökízületi nekrózis elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a könyökízületi nekrózis Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a könyökízületi nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A könyökízületi nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a könyökízületi nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a könyökízületi nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a könyökízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a könyökízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A könyökízületi nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A könyökízületi nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a könyökízületi nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a könyökízületi gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a könyökízületi gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a könyökízületi gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A könyökízületi gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a könyökízületi gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a könyökízületi gyulladás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a könyökízületi gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a könyökízületi gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a könyökízületi gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a könyökízületi gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a könyökízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A könyökízületi gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A könyökízületi gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a könyökízületi gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a könyökízületi gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a könyökízületi gyulladás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a könyökízületi gyulladás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a könyökízületi gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A könyökízületi gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a könyökízületi gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a könyökízületi gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a könyökízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a könyökízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A könyökízületi gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A könyökízületi gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a könyökízületi gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kézízületi sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kézízületi sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a kézízületi sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A kézízületi sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a kézízületi sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kézízületi sorvadás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a kézízületi sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a kézízületi sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a kézízületi sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a kézízületi sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a kézízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A kézízületi sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A kézízületi sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kézízületi sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kézízületi sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a kézízületi sorvadás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a kézízületi sorvadás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a kézízületi sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A kézízületi sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a kézízületi sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a kézízületi sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a kézízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kézízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A kézízületi sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A kézízületi sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a kézízületi sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kézízületi nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kézízületi nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a kézízületi nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A kézízületi nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a kézízületi nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kézízületi nekrózis tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a kézízületi nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a kézízületi nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a kézízületi nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a kézízületi nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a kézízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A kézízületi nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A kézízületi nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kézízületi nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kézízületi nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a kézízületi nekrózis elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a kézízületi nekrózis Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a kézízületi nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A kézízületi nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a kézízületi nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a kézízületi nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a kézízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kézízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A kézízületi nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A kézízületi nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a kézízületi nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kézízületi gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kézízületi gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a kézízületi gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A kézízületi gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a kézízületi gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kézízületi gyulladás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a kézízületi gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a kézízületi gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a kézízületi gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a kézízületi gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a kézízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A kézízületi gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A kézízületi gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kézízületi gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kézízületi gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a kézízületi gyulladás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a kézízületi gyulladás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a kézízületi gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A kézízületi gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a kézízületi gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a kézízületi gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a kézízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kézízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A kézízületi gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A kézízületi gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a kézízületi gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gerincízületi sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gerincízületi sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a gerincízületi sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerincízületi sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a gerincízületi sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gerincízületi sorvadás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a gerincízületi sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a gerincízületi sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a gerincízületi sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a gerincízületi sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a gerincízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerincízületi sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerincízületi sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gerincízületi sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gerincízületi sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a gerincízületi sorvadás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a gerincízületi sorvadás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a gerincízületi sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerincízületi sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a gerincízületi sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a gerincízületi sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a gerincízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gerincízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerincízületi sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerincízületi sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a gerincízületi sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gerincízületi nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gerincízületi nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a gerincízületi nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerincízületi nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a gerincízületi nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gerincízületi nekrózis tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a gerincízületi nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a gerincízületi nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a gerincízületi nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a gerincízületi nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a gerincízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerincízületi nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerincízületi nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gerincízületi nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gerincízületi nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a gerincízületi nekrózis elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a gerincízületi nekrózis Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a gerincízületi nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerincízületi nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a gerincízületi nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a gerincízületi nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a gerincízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gerincízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerincízületi nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerincízületi nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a gerincízületi nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gerincízületi gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gerincízületi gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a gerincízületi gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerincízületi gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a gerincízületi gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gerincízületi gyulladás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a gerincízületi gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a gerincízületi gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a gerincízületi gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a gerincízületi gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a gerincízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerincízületi gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerincízületi gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gerincízületi gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gerincízületi gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a gerincízületi gyulladás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a gerincízületi gyulladás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a gerincízületi gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerincízületi gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a gerincízületi gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a gerincízületi gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a gerincízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gerincízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerincízületi gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerincízületi gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a gerincízületi gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a forgóízületi sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a forgóízületi sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a forgóízületi sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A forgóízületi sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a forgóízületi sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a forgóízületi sorvadás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a forgóízületi sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a forgóízületi sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a forgóízületi sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a forgóízületi sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a forgóízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A forgóízületi sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A forgóízületi sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a forgóízületi sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a forgóízületi sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a forgóízületi sorvadás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a forgóízületi sorvadás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a forgóízületi sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A forgóízületi sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a forgóízületi sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a forgóízületi sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a forgóízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a forgóízületi sorvadás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A forgóízületi sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A forgóízületi sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a forgóízületi sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a forgóízületi nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a forgóízületi nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a forgóízületi nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A forgóízületi nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a forgóízületi nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a forgóízületi nekrózis tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a forgóízületi nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a forgóízületi nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a forgóízületi nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a forgóízületi nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a forgóízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A forgóízületi nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A forgóízületi nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a forgóízületi nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a forgóízületi nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a forgóízületi nekrózis elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a forgóízületi nekrózis Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a forgóízületi nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A forgóízületi nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a forgóízületi nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a forgóízületi nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a forgóízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a forgóízületi nekrózis?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A forgóízületi nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A forgóízületi nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a forgóízületi nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a forgóízületi gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a forgóízületi gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a forgóízületi gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A forgóízületi gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a forgóízületi gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a forgóízületi gyulladás tünetet okozza!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a forgóízületi gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a forgóízületi gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a forgóízületi gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a forgóízületi gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a forgóízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A forgóízületi gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A forgóízületi gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a forgóízületi gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a forgóízületi gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a forgóízületi gyulladás elváltozásról?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a forgóízületi gyulladás Hameri-góca?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a forgóízületi gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A forgóízületi gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a forgóízületi gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a forgóízületi gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a forgóízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a forgóízületi gyulladás?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A forgóízületi gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A forgóízületi gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a forgóízületi gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Miért nem szabad a fájó, gyulladt ízületet erőltetni, terhelni?
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen fő biológiai konfliktus típusnál jelentkezhetnek ízületi problémák? Mondjon rá példát!
4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mitől függ az, hogy a testben hol jelentkeznek az ízületi problémák?
4.1.2.	4.1.9.	4.1.10.	4.1.B.	Egy közepes erősségű önbecsülés letörés mely szöveteket érintheti?
4.1.2.	4.1.B.	4.1.5.	5.1.10.	Mely elváltozásoknál lehet rheumát diagnosztizálni?
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "ez igazságtalan, és nem tudok rajta változtatni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "ez igazságtalan, és nem tudok rajta változtatni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "ez igazságtalan, és nem tudok rajta változtatni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "ez igazságtalan, és nem tudok rajta változtatni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem hajlik eléggé a könyököm/lábam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem hajlik eléggé a könyököm/lábam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem hajlik eléggé a könyököm/lábam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem hajlik eléggé a könyököm/lábam" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudok elég jól mozogni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudok elég jól mozogni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudok elég jól mozogni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudok elég jól mozogni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudom megcsinálni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudom megcsinálni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudom megcsinálni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudom megcsinálni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudtam igazságot tenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudtam igazságot tenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudtam igazságot tenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudtam igazságot tenni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Miért nem igaz az, hogy az idős kor miatt az ízületek, porcok elkopnak, a csontok megritkulnak?
4.1.2.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen konfliktusok az ízületeken elváltozást beindító konfliktusok?
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bechterew tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bechterew létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a bechterew tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	A bechterew tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a bechterew egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bechterew tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	Ha a diagnózis a bechterew, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a bechterew oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a bechterew tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	Hogyan jön létre a bechterew? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	A bechterew során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	A bechterew során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bechterew? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bechterew tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a bechterew tünetről?
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	Az agyban hol található a bechterew Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	Mi lehet a bechterew esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	A bechterew miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a bechterew, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a bechterew, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a bechterew?
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bechterew?
4.1.3.	4.1.2.	4.1.5.	4.1.B.	A bechterew tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a csont sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a csont sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a csont sorvadás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csont sorvadás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a csont sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a csont sorvadás tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a csont sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a csont sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a csont sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a csont sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csont sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csont sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a csont sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a csont sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a csont sorvadás tünetről?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a csont sorvadás Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a csont sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csont sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a csont sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a csont sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a csont sorvadás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a csont sorvadás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csont sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a csont-ciszta tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a csont-ciszta létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a csont-ciszta tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csont-ciszta tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a csont-ciszta egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a csont-ciszta tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a csont-ciszta, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a csont-ciszta oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a csont-ciszta tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a csont-ciszta? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csont-ciszta során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csont-ciszta során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a csont-ciszta? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a csont-ciszta tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a csont-ciszta tünetről?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a csont-ciszta Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a csont-ciszta esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csont-ciszta miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a csont-ciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a csont-ciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a csont-ciszta?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a csont-ciszta?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csont-ciszta tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a csontrák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a csontrák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a csontrák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontrák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a csontrák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a csontrák tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a csontrák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a csontrák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a csontrák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a csontrák? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontrák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontrák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a csontrák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a csontrák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a csontrák tünetről?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a csontrák Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a csontrák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontrák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a csontrák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a csontrák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a csontrák?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a csontrák?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontrák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az isiász tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az isiász létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az isiász tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az isiász tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az isiász egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az isiász tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az isiász, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az isiász oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az isiász tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az isiász? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az isiász során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az isiász során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az isiász? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az isiász tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az isiász tünetről?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az isiász Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az isiász esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az isiász miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az isiász, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az isiász, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az isiász?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az isiász?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az isiász tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az osteoporosis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az osteoporosis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az osteoporosis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az osteoporosis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az osteoporosis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az osteoporosis tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az osteoporosis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az osteoporosis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az osteoporosis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az osteoporosis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az osteoporosis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az osteoporosis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az osteoporosis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az osteoporosis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az osteoporosis tünetről?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az osteoporosis Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az osteoporosis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az osteoporosis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az osteoporosis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az osteoporosis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az osteoporosis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az osteoporosis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az osteoporosis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az osteosarcoma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az osteosarcoma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az osteosarcoma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az osteosarcoma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az osteosarcoma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az osteosarcoma tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az osteosarcoma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az osteosarcoma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az osteosarcoma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az osteosarcoma? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az osteosarcoma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az osteosarcoma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az osteosarcoma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az osteosarcoma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az osteosarcoma tünetről?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az osteosarcoma Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az osteosarcoma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az osteosarcoma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az osteosarcoma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az osteosarcoma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az osteosarcoma?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az osteosarcoma?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az osteosarcoma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a csontszövet-csökkenés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a csontszövet-csökkenés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a csontszövet-csökkenés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet-csökkenés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a csontszövet-csökkenés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a csontszövet-csökkenés tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a csontszövet-csökkenés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a csontszövet-csökkenés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a csontszövet-csökkenés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a csontszövet-csökkenés? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet-csökkenés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet-csökkenés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a csontszövet-csökkenés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a csontszövet-csökkenés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a csontszövet-csökkenés tünetről?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a csontszövet-csökkenés Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a csontszövet-csökkenés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet-csökkenés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a csontszövet-csökkenés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a csontszövet-csökkenés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a csontszövet-csökkenés?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a csontszövet-csökkenés?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet-csökkenés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a csontritkulás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a csontritkulás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a csontritkulás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontritkulás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a csontritkulás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a csontritkulás tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a csontritkulás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a csontritkulás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a csontritkulás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a csontritkulás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontritkulás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontritkulás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a csontritkulás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a csontritkulás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a csontritkulás tünetről?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a csontritkulás Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a csontritkulás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontritkulás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a csontritkulás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a csontritkulás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a csontritkulás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a csontritkulás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontritkulás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a csontkinövés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a csontkinövés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a csontkinövés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontkinövés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a csontkinövés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a csontkinövés tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a csontkinövés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a csontkinövés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a csontkinövés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a csontkinövés? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontkinövés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontkinövés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a csontkinövés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a csontkinövés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a csontkinövés tünetről?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a csontkinövés Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a csontkinövés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontkinövés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a csontkinövés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a csontkinövés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a csontkinövés?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a csontkinövés?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontkinövés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az orbitális csont nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az orbitális csont nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az orbitális csont nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az orbitális csont nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az orbitális csont nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az orbitális csont nekrózis tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az orbitális csont nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az orbitális csont nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az orbitális csont nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az orbitális csont nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az orbitális csont nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az orbitális csont nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az orbitális csont nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az orbitális csont nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az orbitális csont nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az orbitális csont nekrózis elváltozásról?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az orbitális csont nekrózis Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az orbitális csont nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az orbitális csont nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az orbitális csont nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az orbitális csont nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az orbitális csont nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az orbitális csont nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az orbitális csont nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az orbitális csont nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni az orbitális csont nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a koponya csontszövet sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a koponya csontszövet sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a koponya csontszövet sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A koponya csontszövet sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a koponya csontszövet sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a koponya csontszövet sorvadás tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a koponya csontszövet sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a koponya csontszövet sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a koponya csontszövet sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a koponya csontszövet sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a koponya csontszövet sorvadás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A koponya csontszövet sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A koponya csontszövet sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a koponya csontszövet sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a koponya csontszövet sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a koponya csontszövet sorvadás elváltozásról?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a koponya csontszövet sorvadás Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a koponya csontszövet sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A koponya csontszövet sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a koponya csontszövet sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a koponya csontszövet sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a koponya csontszövet sorvadás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a koponya csontszövet sorvadás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A koponya csontszövet sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A koponya csontszövet sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a koponya csontszövet sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a koponya csontszövet nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a koponya csontszövet nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a koponya csontszövet nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A koponya csontszövet nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a koponya csontszövet nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a koponya csontszövet nekrózis tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a koponya csontszövet nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a koponya csontszövet nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a koponya csontszövet nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a koponya csontszövet nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a koponya csontszövet nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A koponya csontszövet nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A koponya csontszövet nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a koponya csontszövet nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a koponya csontszövet nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a koponya csontszövet nekrózis elváltozásról?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a koponya csontszövet nekrózis Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a koponya csontszövet nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A koponya csontszövet nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a koponya csontszövet nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a koponya csontszövet nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a koponya csontszövet nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a koponya csontszövet nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A koponya csontszövet nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A koponya csontszövet nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a koponya csontszövet nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a koponya csontszövet gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a koponya csontszövet gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a koponya csontszövet gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A koponya csontszövet gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a koponya csontszövet gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a koponya csontszövet gyulladás tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a koponya csontszövet gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a koponya csontszövet gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a koponya csontszövet gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a koponya csontszövet gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a koponya csontszövet gyulladás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A koponya csontszövet gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A koponya csontszövet gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a koponya csontszövet gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a koponya csontszövet gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a koponya csontszövet gyulladás elváltozásról?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a koponya csontszövet gyulladás Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a koponya csontszövet gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A koponya csontszövet gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a koponya csontszövet gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a koponya csontszövet gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a koponya csontszövet gyulladás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a koponya csontszövet gyulladás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A koponya csontszövet gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A koponya csontszövet gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a koponya csontszövet gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gerinc csontszövet sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gerinc csontszövet sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a gerinc csontszövet sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerinc csontszövet sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a gerinc csontszövet sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gerinc csontszövet sorvadás tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a gerinc csontszövet sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a gerinc csontszövet sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a gerinc csontszövet sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a gerinc csontszövet sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a gerinc csontszövet sorvadás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerinc csontszövet sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerinc csontszövet sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gerinc csontszövet sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gerinc csontszövet sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a gerinc csontszövet sorvadás elváltozásról?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a gerinc csontszövet sorvadás Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a gerinc csontszövet sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerinc csontszövet sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a gerinc csontszövet sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a gerinc csontszövet sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a gerinc csontszövet sorvadás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gerinc csontszövet sorvadás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerinc csontszövet sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerinc csontszövet sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a gerinc csontszövet sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gerinc csontszövet nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gerinc csontszövet nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a gerinc csontszövet nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerinc csontszövet nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a gerinc csontszövet nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gerinc csontszövet nekrózis tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a gerinc csontszövet nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a gerinc csontszövet nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a gerinc csontszövet nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a gerinc csontszövet nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a gerinc csontszövet nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerinc csontszövet nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerinc csontszövet nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gerinc csontszövet nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gerinc csontszövet nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a gerinc csontszövet nekrózis elváltozásról?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a gerinc csontszövet nekrózis Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a gerinc csontszövet nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerinc csontszövet nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a gerinc csontszövet nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a gerinc csontszövet nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a gerinc csontszövet nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gerinc csontszövet nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerinc csontszövet nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerinc csontszövet nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a gerinc csontszövet nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gerinc csontszövet gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gerinc csontszövet gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a gerinc csontszövet gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerinc csontszövet gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a gerinc csontszövet gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gerinc csontszövet gyulladás tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a gerinc csontszövet gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a gerinc csontszövet gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a gerinc csontszövet gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a gerinc csontszövet gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a gerinc csontszövet gyulladás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerinc csontszövet gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerinc csontszövet gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gerinc csontszövet gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gerinc csontszövet gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a gerinc csontszövet gyulladás elváltozásról?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a gerinc csontszövet gyulladás Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a gerinc csontszövet gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerinc csontszövet gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a gerinc csontszövet gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a gerinc csontszövet gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a gerinc csontszövet gyulladás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gerinc csontszövet gyulladás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerinc csontszövet gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A gerinc csontszövet gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a gerinc csontszövet gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a femur csontszövet sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a femur csontszövet sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a femur csontszövet sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A femur csontszövet sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a femur csontszövet sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a femur csontszövet sorvadás tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a femur csontszövet sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a femur csontszövet sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a femur csontszövet sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a femur csontszövet sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a femur csontszövet sorvadás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A femur csontszövet sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A femur csontszövet sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a femur csontszövet sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a femur csontszövet sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a femur csontszövet sorvadás elváltozásról?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a femur csontszövet sorvadás Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a femur csontszövet sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A femur csontszövet sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a femur csontszövet sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a femur csontszövet sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a femur csontszövet sorvadás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a femur csontszövet sorvadás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A femur csontszövet sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A femur csontszövet sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a femur csontszövet sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a femur csontszövet nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a femur csontszövet nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a femur csontszövet nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A femur csontszövet nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a femur csontszövet nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a femur csontszövet nekrózis tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a femur csontszövet nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a femur csontszövet nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a femur csontszövet nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a femur csontszövet nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a femur csontszövet nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A femur csontszövet nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A femur csontszövet nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a femur csontszövet nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a femur csontszövet nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a femur csontszövet nekrózis elváltozásról?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a femur csontszövet nekrózis Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a femur csontszövet nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A femur csontszövet nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a femur csontszövet nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a femur csontszövet nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a femur csontszövet nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a femur csontszövet nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A femur csontszövet nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A femur csontszövet nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a femur csontszövet nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a femur csontszövet gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a femur csontszövet gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a femur csontszövet gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A femur csontszövet gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a femur csontszövet gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a femur csontszövet gyulladás tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a femur csontszövet gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a femur csontszövet gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a femur csontszövet gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a femur csontszövet gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a femur csontszövet gyulladás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A femur csontszövet gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A femur csontszövet gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a femur csontszövet gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a femur csontszövet gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a femur csontszövet gyulladás elváltozásról?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a femur csontszövet gyulladás Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a femur csontszövet gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A femur csontszövet gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a femur csontszövet gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a femur csontszövet gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a femur csontszövet gyulladás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a femur csontszövet gyulladás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A femur csontszövet gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A femur csontszövet gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a femur csontszövet gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás elváltozásról?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a csontszövet (módosult kötőszövet) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis elváltozásról?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a csontszövet (módosult kötőszövet) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás elváltozásról?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a csontszövet (módosult kötőszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a combnyak-csontszövet sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a combnyak-csontszövet sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a combnyak-csontszövet sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A combnyak-csontszövet sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a combnyak-csontszövet sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a combnyak-csontszövet sorvadás tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a combnyak-csontszövet sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a combnyak-csontszövet sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a combnyak-csontszövet sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a combnyak-csontszövet sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a combnyak-csontszövet sorvadás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A combnyak-csontszövet sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A combnyak-csontszövet sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a combnyak-csontszövet sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a combnyak-csontszövet sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a combnyak-csontszövet sorvadás elváltozásról?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a combnyak-csontszövet sorvadás Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a combnyak-csontszövet sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A combnyak-csontszövet sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a combnyak-csontszövet sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a combnyak-csontszövet sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a combnyak-csontszövet sorvadás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a combnyak-csontszövet sorvadás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A combnyak-csontszövet sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A combnyak-csontszövet sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a combnyak-csontszövet sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a combnyak-csontszövet nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a combnyak-csontszövet nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a combnyak-csontszövet nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A combnyak-csontszövet nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a combnyak-csontszövet nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a combnyak-csontszövet nekrózis tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a combnyak-csontszövet nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a combnyak-csontszövet nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a combnyak-csontszövet nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a combnyak-csontszövet nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a combnyak-csontszövet nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A combnyak-csontszövet nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A combnyak-csontszövet nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a combnyak-csontszövet nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a combnyak-csontszövet nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a combnyak-csontszövet nekrózis elváltozásról?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a combnyak-csontszövet nekrózis Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a combnyak-csontszövet nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A combnyak-csontszövet nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a combnyak-csontszövet nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a combnyak-csontszövet nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a combnyak-csontszövet nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a combnyak-csontszövet nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A combnyak-csontszövet nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A combnyak-csontszövet nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a combnyak-csontszövet nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a borda csontszövet sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a borda csontszövet sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a borda csontszövet sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A borda csontszövet sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a borda csontszövet sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a borda csontszövet sorvadás tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a borda csontszövet sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a borda csontszövet sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a borda csontszövet sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a borda csontszövet sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a borda csontszövet sorvadás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A borda csontszövet sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A borda csontszövet sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a borda csontszövet sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a borda csontszövet sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a borda csontszövet sorvadás elváltozásról?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a borda csontszövet sorvadás Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a borda csontszövet sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A borda csontszövet sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a borda csontszövet sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a borda csontszövet sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a borda csontszövet sorvadás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a borda csontszövet sorvadás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A borda csontszövet sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A borda csontszövet sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a borda csontszövet sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a borda csontszövet nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a borda csontszövet nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a borda csontszövet nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A borda csontszövet nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a borda csontszövet nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a borda csontszövet nekrózis tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a borda csontszövet nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a borda csontszövet nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a borda csontszövet nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a borda csontszövet nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a borda csontszövet nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A borda csontszövet nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A borda csontszövet nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a borda csontszövet nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a borda csontszövet nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a borda csontszövet nekrózis elváltozásról?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a borda csontszövet nekrózis Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a borda csontszövet nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A borda csontszövet nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a borda csontszövet nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a borda csontszövet nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a borda csontszövet nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a borda csontszövet nekrózis?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A borda csontszövet nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A borda csontszövet nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a borda csontszövet nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a borda csontszövet gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a borda csontszövet gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a borda csontszövet gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A borda csontszövet gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a borda csontszövet gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a borda csontszövet gyulladás tünetet okozza!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a borda csontszövet gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a borda csontszövet gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a borda csontszövet gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a borda csontszövet gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a borda csontszövet gyulladás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A borda csontszövet gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A borda csontszövet gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a borda csontszövet gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a borda csontszövet gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a borda csontszövet gyulladás elváltozásról?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a borda csontszövet gyulladás Hameri-góca?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a borda csontszövet gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A borda csontszövet gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a borda csontszövet gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a borda csontszövet gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a borda csontszövet gyulladás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a borda csontszövet gyulladás?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A borda csontszövet gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A borda csontszövet gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a borda csontszövet gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hol jelenik meg a csontok sorvadása? Ismertesse a biológiai különprogramot, érzelmi tartalmat, elváltozás jellegét, menetét, és biológiai értelmét is beleértve!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hol jelenik meg a porcok, inak sorvadása? Ismertesse a biológiai különprogramot, érzelmi tartalmat, elváltozás jellegét, menetét, és biológiai értelmét is beleértve!
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ún. bechterew tünet?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mikor jelentkezik a bambusznád-gerinc?
4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen konfliktust kell elszenvedni a bambusznád-gerinc kialakulásához?
4.1.3.	4.1.6.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ún. dekalcifikáció?
4.1.3.	4.1.6.	4.1.B.	4.1.C.	Mikor alakul ki myeloid leukémia?
4.1.3.	4.1.6.	4.1.B.	4.1.C.	Mikor van callus-képződés?
4.1.3.	4.1.6.	4.1.B.	4.1.C.	Mikor vonja ki a szervezetünk a kálciumot a csontozatból?
4.1.3.	4.1.10.	4.1.6.	4.1.B.	Mi a különbség a myeloid és lymfoid leukémia között?
4.1.3.	4.1.10.	4.1.6.	4.1.B.	Miben hasonló a myeloid és limfoid leukémia?
4.1.3.	4.1.10.	4.1.15.	4.1.17.	Ismertessen négy velőállomány által vezérelt szervet és azok biológiai funkcióját!
4.1.3.	4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	A súlyos önbecsülés letörés mely szöveteket érinti?
4.1.3.	4.1.11.	4.1.4.	4.1.6.	Milyen részekből áll a vérképző, és vérösszetételi rendszer?
4.1.3.	5.1.1.	5.1.10.	4.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a fog?
4.1.3.	5.1.1.	5.1.10.	4.1.B.	Mi a fog biológiai funkciója?
4.1.3.	5.1.10.	4.1.B.	5.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a csont?
4.1.3.	5.1.10.	4.1.B.	5.1.B.	Mi a csont biológiai funkciója?
4.1.3.	4.1.A.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen konfliktusok befolyásolják a csontok szövetmennyiségét?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.14.	4.1.A.	Mitől lesz egy újszülött leukémiás?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "csődöt mondtam, kudarcot vallottam, és nem tudom visszacsinálni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "csődöt mondtam, kudarcot vallottam, és nem tudom visszacsinálni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "csődöt mondtam, kudarcot vallottam, és nem tudom visszacsinálni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "csődöt mondtam, kudarcot vallottam, és nem tudom visszacsinálni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudok mozogni, haladni, helyet változtatni, nem vagyok elég jó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudok mozogni, haladni, helyet változtatni, nem vagyok elég jó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudok mozogni, haladni, helyet változtatni, nem vagyok elég jó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudok mozogni, haladni, helyet változtatni, nem vagyok elég jó" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudom, nem bírom hordozni, cipelni, gondját viselni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudom, nem bírom hordozni, cipelni, gondját viselni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudom, nem bírom hordozni, cipelni, gondját viselni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudom, nem bírom hordozni, cipelni, gondját viselni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "úgy ahogy vagyok leírhatom magam, értéktelen, haszontalan lettem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "úgy ahogy vagyok leírhatom magam, értéktelen, haszontalan lettem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy az "úgy ahogy vagyok leírhatom magam, értéktelen, haszontalan lettem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy az "úgy ahogy vagyok leírhatom magam, értéktelen, haszontalan lettem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jöhet létre a csontok elmésztelenedése?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jöhet létre a csontok sorvadása?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a leukocita, hol termelődik és mi a funkciója?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az ún. oszteoszarkóma?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az ún. rekalcifikáció?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.21.	Mi okoz fájdalmat helyreállítási szakaszban a csontoknál?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mikor jelentkezik csontszövet daganat?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen konfliktusok a csontokon elváltozást beindító konfliktusok?
4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Minek szokták diagnosztizálni a szerkezetileg megerősített csontszövetet?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fogszuvasodás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fogszuvasodás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a fogszuvasodás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A fogszuvasodás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a fogszuvasodás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fogszuvasodás tünetet okozza!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a fogszuvasodás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a fogszuvasodás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a fogszuvasodás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a fogszuvasodás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A fogszuvasodás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A fogszuvasodás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fogszuvasodás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fogszuvasodás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a fogszuvasodás tünetről?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a fogszuvasodás Hameri-góca?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a fogszuvasodás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A fogszuvasodás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a fogszuvasodás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a fogszuvasodás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a fogszuvasodás?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fogszuvasodás?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A fogszuvasodás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet okozza!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás elváltozásról?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás Hameri-góca?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni az állkapocscsont (módosult kötőszövet) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet okozza!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis elváltozásról?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis Hameri-góca?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni az állkapocscsont (módosult kötőszövet) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet okozza!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás elváltozásról?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás Hameri-góca?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni az állkapocscsont (módosult kötőszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat tünetet okozza!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat elváltozásról?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat Hameri-góca?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni az állkapocscsont (módosult kötőszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet okozza!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás elváltozásról?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás Hameri-góca?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a fogcsont (módosult kötőszövet) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet okozza!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis elváltozásról?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis Hameri-góca?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a fogcsont (módosult kötőszövet) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a dentin (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a dentin (módosult kötőszövet) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a dentin (módosult kötőszövet) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A dentin (módosult kötőszövet) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a dentin (módosult kötőszövet) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a dentin (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet okozza!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a dentin (módosult kötőszövet) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a dentin (módosult kötőszövet) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a dentin (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a dentin (módosult kötőszövet) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a dentin (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A dentin (módosult kötőszövet) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A dentin (módosult kötőszövet) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a dentin (módosult kötőszövet) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a dentin (módosult kötőszövet) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a dentin (módosult kötőszövet) sorvadás elváltozásról?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a dentin (módosult kötőszövet) sorvadás Hameri-góca?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a dentin (módosult kötőszövet) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A dentin (módosult kötőszövet) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a dentin (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a dentin (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a dentin (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a dentin (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A dentin (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A dentin (módosult kötőszövet) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a dentin (módosult kötőszövet) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a dentin (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a dentin (módosult kötőszövet) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a dentin (módosult kötőszövet) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A dentin (módosult kötőszövet) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a dentin (módosult kötőszövet) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a dentin (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet okozza!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a dentin (módosult kötőszövet) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a dentin (módosult kötőszövet) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a dentin (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a dentin (módosult kötőszövet) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a dentin (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A dentin (módosult kötőszövet) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A dentin (módosult kötőszövet) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a dentin (módosult kötőszövet) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a dentin (módosult kötőszövet) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a dentin (módosult kötőszövet) nekrózis elváltozásról?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a dentin (módosult kötőszövet) nekrózis Hameri-góca?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a dentin (módosult kötőszövet) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A dentin (módosult kötőszövet) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a dentin (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a dentin (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a dentin (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a dentin (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A dentin (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	A dentin (módosult kötőszövet) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.4.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a dentin (módosult kötőszövet) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.4.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "megharapnám, de nem tudom, kisebb/gyengébb vagyok nála" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.4.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "megharapnám, de nem tudom, kisebb/gyengébb vagyok nála" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.4.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "megharapnám, de nem tudom, kisebb/gyengébb vagyok nála" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.4.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "megharapnám, de nem tudom, kisebb/gyengébb vagyok nála" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.4.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudok rágni, érzékeny a fogam, nem elég jó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.4.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudok rágni, érzékeny a fogam, nem elég jó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.4.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudok rágni, érzékeny a fogam, nem elég jó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.4.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudok rágni, érzékeny a fogam, nem elég jó" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.4.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudok valaminek véget vetni, nem tudom befejezni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.4.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudok valaminek véget vetni, nem tudom befejezni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.4.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudok valaminek véget vetni, nem tudom befejezni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.4.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudok valaminek véget vetni, nem tudom befejezni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.4.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A dentin-oszteolízisnél mi lehet komplikáció?
4.1.4.	4.1.B.	4.1.C.	1.4.0.	Igaz, hogy rendszeres és alapos fogmosással megakadályozhatjuk a fogszuvasodás kialakulását?
4.1.4.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a dentin?
4.1.4.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Miért lehet ésszerű megoldás fogszuvasodás esetén a lyukas fog betömése porcelánnal, műanyaggal?
4.1.4.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen konfliktusok a kötőszöveteken elváltozást beindító konfliktusok?
4.1.4.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit jelez a fogfájás?
4.1.5.	4.1.3.	4.1.6.	4.1.B.	Hol jelenik meg a nyirokcsomók sorvadása? Ismertesse a biológiai különprogramot, érzelmi tartalmat, elváltozás jellegét, menetét, és biológiai értelmét is beleértve!
4.1.5.	4.1.3.	4.1.6.	4.1.B.	Hol jelenik meg a nyirokérgyulladás? Ismertesse a biológiai különprogramot, érzelmi tartalmat, elváltozás jellegét, menetét, és biológiai értelmét is beleértve!
4.1.5.	4.1.3.	4.1.6.	4.1.B.	Mitől függ, hogy vérér vagy nyirokér/nyirokcsomó lesz érintett egy önbecsülés letörési konfliktusnál?
4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.3.	Az önbecsülés letörés súlyossága mit határoz meg?
4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Hol jelenik meg az ízületi gyulladás? Ismertesse a biológiai különprogramot, érzelmi tartalmat, elváltozás jellegét, menetét, és biológiai értelmét is beleértve!
4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.3.	Ismertesse a csontvázon az önbecsülés letörések funkcionális vonatkozásait!
4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.1.	Melyek az önértékelés letörés fokozatai és szervi megnyilvánulásai?
4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.3.	Mitől függ, hogy kötőszövet, vagy ízület, porc, netán csont lesz érintett egy biológiai különprogramban?
4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.3.	Mitől függ, hogy melyik mezodermális szerv lesz érintett önbecsülés letörési konfliktusnál?
4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.3.	Önbecsülés letörési konfliktusnál mit határoz meg a konfliktus funkcionális vonatkozása?
4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.3.	Önbecsülés letörési konfliktusnál mit határoz meg a konfliktus súlyossága?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az anémia tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az anémia létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha valakinél fellép az anémia tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az anémia tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha az anémia egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az anémia tünetet okozza!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha a diagnózis az anémia, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi az anémia oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi az anémia tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Hogyan jön létre az anémia? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az anémia során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az anémia során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az anémia? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az anémia tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az anémia tünetről?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az agyban hol található az anémia Hameri-góca?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi lehet az anémia esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az anémia miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e az anémia, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e az anémia, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az anémia?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az anémia?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az anémia tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az erythrocitémia tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az erythrocitémia létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha valakinél fellép az erythrocitémia tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az erythrocitémia tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha az erythrocitémia egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az erythrocitémia tünetet okozza!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha a diagnózis az erythrocitémia, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi az erythrocitémia oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi az erythrocitémia tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Hogyan jön létre az erythrocitémia? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az erythrocitémia során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az erythrocitémia során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az erythrocitémia? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az erythrocitémia tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az erythrocitémia tünetről?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az agyban hol található az erythrocitémia Hameri-góca?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi lehet az erythrocitémia esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az erythrocitémia miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e az erythrocitémia, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e az erythrocitémia, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az erythrocitémia?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az erythrocitémia?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az erythrocitémia tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fehérvérsejttúltengés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fehérvérsejttúltengés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a fehérvérsejttúltengés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A fehérvérsejttúltengés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a fehérvérsejttúltengés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fehérvérsejttúltengés tünetet okozza!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha a diagnózis a fehérvérsejttúltengés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a fehérvérsejttúltengés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a fehérvérsejttúltengés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Hogyan jön létre a fehérvérsejttúltengés? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A fehérvérsejttúltengés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A fehérvérsejttúltengés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fehérvérsejttúltengés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fehérvérsejttúltengés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a fehérvérsejttúltengés tünetről?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az agyban hol található a fehérvérsejttúltengés Hameri-góca?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi lehet a fehérvérsejttúltengés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A fehérvérsejttúltengés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a fehérvérsejttúltengés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a fehérvérsejttúltengés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a fehérvérsejttúltengés?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fehérvérsejttúltengés?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A fehérvérsejttúltengés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a leucocytopenia tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a leucocytopenia létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a leucocytopenia tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A leucocytopenia tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a leucocytopenia egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a leucocytopenia tünetet okozza!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha a diagnózis a leucocytopenia, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a leucocytopenia oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a leucocytopenia tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Hogyan jön létre a leucocytopenia? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A leucocytopenia során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A leucocytopenia során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a leucocytopenia? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a leucocytopenia tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a leucocytopenia tünetről?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az agyban hol található a leucocytopenia Hameri-góca?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi lehet a leucocytopenia esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A leucocytopenia miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a leucocytopenia, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a leucocytopenia, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a leucocytopenia?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a leucocytopenia?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A leucocytopenia tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a leukémia tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a leukémia létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a leukémia tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A leukémia tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a leukémia egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a leukémia tünetet okozza!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha a diagnózis a leukémia, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a leukémia oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a leukémia tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Hogyan jön létre a leukémia? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A leukémia során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A leukémia során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a leukémia? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a leukémia tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a leukémia tünetről?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az agyban hol található a leukémia Hameri-góca?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi lehet a leukémia esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A leukémia miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a leukémia, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a leukémia, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a leukémia?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a leukémia?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A leukémia tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a policitémia tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a policitémia létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a policitémia tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A policitémia tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a policitémia egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a policitémia tünetet okozza!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha a diagnózis a policitémia, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a policitémia oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a policitémia tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Hogyan jön létre a policitémia? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A policitémia során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A policitémia során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a policitémia? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a policitémia tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a policitémia tünetről?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az agyban hol található a policitémia Hameri-góca?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi lehet a policitémia esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A policitémia miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a policitémia, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a policitémia, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a policitémia?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a policitémia?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A policitémia tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vérszegénység tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vérszegénység létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a vérszegénység tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A vérszegénység tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a vérszegénység egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vérszegénység tünetet okozza!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha a diagnózis a vérszegénység, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a vérszegénység oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a vérszegénység tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Hogyan jön létre a vérszegénység? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A vérszegénység során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A vérszegénység során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vérszegénység? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vérszegénység tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a vérszegénység tünetről?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az agyban hol található a vérszegénység Hameri-góca?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi lehet a vérszegénység esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A vérszegénység miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a vérszegénység, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a vérszegénység, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a vérszegénység?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vérszegénység?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A vérszegénység tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vörösvérsejttúltengés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vörösvérsejttúltengés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a vörösvérsejttúltengés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A vörösvérsejttúltengés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a vörösvérsejttúltengés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vörösvérsejttúltengés tünetet okozza!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Ha a diagnózis a vörösvérsejttúltengés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a vörösvérsejttúltengés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a vörösvérsejttúltengés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Hogyan jön létre a vörösvérsejttúltengés? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A vörösvérsejttúltengés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A vörösvérsejttúltengés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vörösvérsejttúltengés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vörösvérsejttúltengés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a vörösvérsejttúltengés tünetről?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Az agyban hol található a vörösvérsejttúltengés Hameri-góca?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi lehet a vörösvérsejttúltengés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A vörösvérsejttúltengés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a vörösvérsejttúltengés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Előfordulhat-e a vörösvérsejttúltengés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a vörösvérsejttúltengés?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vörösvérsejttúltengés?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	A vörösvérsejttúltengés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Hol termelődnek a fehér vérsejtek?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Hol termelődnek a vörös vérsejtek?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a fehér vérsejtek biológiai funkciója?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.5.	4.1.B.	Mi a vörös vérsejtek biológiai funkciója?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Egy elváltozás különprogram során, mikor kezdi el nagyobb mennyiségben termelni a szervezet a leukoblasztokat?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Egy elváltozás különprogram során, mikor kezdi el nagyobb mennyiségben termelni a szervezet a normoblasztokat?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a különbség a leukocita és a leukoblaszt között?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ún. normoblaszt, hol és mikor termelődik, és mi a funkciója?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Miért nem is betegség a leukémia?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Miért nem is betegség az eritrocitémia?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mire használja a leukoblastokat a szervezet?
4.1.6.	4.1.3.	4.1.B.	4.1.C.	Mire jó a hemoglobin?
4.1.6.	4.1.10.	4.1.11.	4.1.3.	Csak a csontelváltozásoknál jelentkezik vérszegénység, vagy máskor is?
4.1.6.	4.1.10.	4.1.11.	4.1.3.	Ismertesse mikor jelentkezik vérszegénység!
4.1.6.	4.1.10.	4.1.11.	4.1.3.	Miért lehet becsapós, miért lehet könnyen félreértelmezni a vérszegénységet?
4.1.6.	4.1.10.	4.1.11.	4.1.3.	Miért lehet vagotóniában is vérszegénységet diagnosztizálni?
4.1.6.	4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	Mikor alakul ki limfoid leukémia?
4.1.6.	4.1.B.	4.1.3.	4.1.10.	Hogyan alakul a leukémia hagyományos beavatkozások nélkül?
4.1.6.	4.1.B.	4.1.3.	4.1.10.	Ismertesse a policitémia lefutását!
4.1.6.	4.1.B.	4.1.3.	4.1.10.	Ismertesse az eritrocitémia lefutását!
4.1.6.	4.1.B.	4.1.3.	4.1.10.	Ismertesse és értelmezze a leukémia kialakulásást és lefutását!
4.1.6.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a hemoglobin, hol termelődik, mi a funkciója?
4.1.6.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a leukoblaszt, hol termelődik, és mi a funkciója?
4.1.6.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a normoblaszt, hol termelődik, és mi a funkciója?
4.1.6.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi kezdődik el a leukociták (leukoblasztok) gyors emelkedésével?
4.1.6.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Minek a pozitív jele a leukémia?
4.1.7.	2.2.3.	5.1.11.	5.1.B.	Mely különprogramoknál fordulhat elő izomremegés, izomrángatódzás?
4.1.7.	2.2.3.	4.1.B.	2.2.B.	Hány fajta izomszövetünk van, és mik a funkcióik?
4.1.7.	2.2.3.	4.1.B.	2.2.B.	Hasonlítsa össze a harántcsíkolt és a sima-izomszövetet, konfliktus, mozgási képesség, mozgási jellegzetesség, szövetmennyiség-alakulás szempontjából!
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az izomfájdalom tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az izomfájdalom létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az izomfájdalom tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az izomfájdalom tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az izomfájdalom egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az izomfájdalom tünetet okozza!
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az izomfájdalom, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az izomfájdalom oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az izomfájdalom tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az izomfájdalom? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az izomfájdalom során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az izomfájdalom során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az izomfájdalom? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az izomfájdalom tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az izomfájdalom tünetről?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az izomfájdalom Hameri-góca?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az izomfájdalom esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az izomfájdalom miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az izomfájdalom, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az izomfájdalom, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az izomfájdalom?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az izomfájdalom?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az izomfájdalom tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az izomduzzanat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az izomduzzanat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az izomduzzanat tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az izomduzzanat tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az izomduzzanat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az izomduzzanat tünetet okozza!
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az izomduzzanat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az izomduzzanat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az izomduzzanat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az izomduzzanat? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az izomduzzanat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az izomduzzanat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az izomduzzanat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az izomduzzanat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az izomduzzanat tünetről?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az izomduzzanat Hameri-góca?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az izomduzzanat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az izomduzzanat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az izomduzzanat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az izomduzzanat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az izomduzzanat?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az izomduzzanat?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az izomduzzanat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.7.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hol jelenik meg a izomszövet sorvadása? Ismertesse a biológiai különprogramot, érzelmi tartalmat, elváltozás jellegét, menetét, és biológiai értelmét is beleértve!
4.1.7.	4.1.8.	2.2.3.	4.1.B.	Ha izomremegéssel találkozunk, az milyen izomszövet biológiai különprogramjára utal?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az ALS (amyothrophic lateral sclerosis) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az ALS (amyothrophic lateral sclerosis) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép az ALS (amyothrophic lateral sclerosis) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az ALS (amyothrophic lateral sclerosis) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha az ALS (amyothrophic lateral sclerosis) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az ALS (amyothrophic lateral sclerosis) tünetet okozza!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis az ALS (amyothrophic lateral sclerosis), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mi az ALS (amyothrophic lateral sclerosis) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mi az ALS (amyothrophic lateral sclerosis) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre az ALS (amyothrophic lateral sclerosis)? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az ALS (amyothrophic lateral sclerosis) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az ALS (amyothrophic lateral sclerosis) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az ALS (amyothrophic lateral sclerosis)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az ALS (amyothrophic lateral sclerosis) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az ALS (amyothrophic lateral sclerosis) tünetről?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az agyban hol található az ALS (amyothrophic lateral sclerosis) Hameri-góca?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mi lehet az ALS (amyothrophic lateral sclerosis) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az ALS (amyothrophic lateral sclerosis) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az ALS (amyothrophic lateral sclerosis), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az ALS (amyothrophic lateral sclerosis), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az ALS (amyothrophic lateral sclerosis)?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az ALS (amyothrophic lateral sclerosis)?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az ALS (amyothrophic lateral sclerosis) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS) tünetet okozza!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mi az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mi az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS)? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS) tünetről?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az agyban hol található az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS) Hameri-góca?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mi lehet az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS)?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS)?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az amyotrophikus laterál szklerózis (ALS) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az izomremegés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az izomremegés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép az izomremegés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az izomremegés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha az izomremegés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az izomremegés tünetet okozza!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis az izomremegés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mi az izomremegés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mi az izomremegés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre az izomremegés? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az izomremegés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az izomremegés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az izomremegés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az izomremegés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az izomremegés tünetről?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az agyban hol található az izomremegés Hameri-góca?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mi lehet az izomremegés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az izomremegés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az izomremegés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az izomremegés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az izomremegés?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az izomremegés?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az izomremegés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az izomrángás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az izomrángás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép az izomrángás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az izomrángás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha az izomrángás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az izomrángás tünetet okozza!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis az izomrángás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mi az izomrángás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mi az izomrángás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre az izomrángás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az izomrángás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az izomrángás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az izomrángás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az izomrángás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az izomrángás tünetről?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az agyban hol található az izomrángás Hameri-góca?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mi lehet az izomrángás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az izomrángás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az izomrángás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az izomrángás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az izomrángás?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az izomrángás?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az izomrángás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az izomgyengeség tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az izomgyengeség létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép az izomgyengeség tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az izomgyengeség tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha az izomgyengeség egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az izomgyengeség tünetet okozza!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis az izomgyengeség, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mi az izomgyengeség oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mi az izomgyengeség tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre az izomgyengeség? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az izomgyengeség során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az izomgyengeség során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az izomgyengeség? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az izomgyengeség tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az izomgyengeség tünetről?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az agyban hol található az izomgyengeség Hameri-góca?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mi lehet az izomgyengeség esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az izomgyengeség miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az izomgyengeség, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az izomgyengeség, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az izomgyengeség?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az izomgyengeség?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az izomgyengeség tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Az izomsorvadás hogyan függhet össze az izombénulással?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Mi a különbség az izomsorvadás és az izombénulás epileptokrízise között?
4.1.7.	5.1.11.	4.1.B.	5.1.B.	Van-e izomsorvadáskor izombénulás?
4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	2.2.B.	Miért fejlettebbek a harántcsíkolt izomszövetek a simaizomszöveteknél?
4.1.7.	4.1.B.	5.1.11.	5.1.B.	A harántcsíkolt izomszövetek sorvadásos különprogramja azonos-e a bénulással?
4.1.7.	4.1.B.	5.1.11.	5.1.B.	A harántcsíkolt izomszövetek sorvadásos különprogramja együtt jár-e bénulással?
4.1.7.	4.1.B.	5.1.11.	5.1.B.	Miből vehetjük biztosra, hogy izomsorvadásnál biológiai különprogrammal van dolgunk?
4.1.7.	4.1.B.	5.1.11.	5.1.B.	Miféle görcsöt produkálhatnak a harántcsíkolt izomszövetek, és milyen okból kifolyólag?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet okozza!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás elváltozásról?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás Hameri-góca?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet okozza!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis elváltozásról?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis Hameri-góca?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet okozza!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás elváltozásról?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás Hameri-góca?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat tünetet okozza!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat elváltozásról?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat Hameri-góca?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a harántcsíkolt izomszövet (módosult kötőszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem bírok kapaszkodni/terhet cipelni/emelni/karon vinni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem bírok kapaszkodni/terhet cipelni/emelni/karon vinni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem bírok kapaszkodni/terhet cipelni/emelni/karon vinni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem bírok kapaszkodni/terhet cipelni/emelni/karon vinni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem bírok munkát végezni/mozogni/lépést tartani" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem bírok munkát végezni/mozogni/lépést tartani" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem bírok munkát végezni/mozogni/lépést tartani" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem bírok munkát végezni/mozogni/lépést tartani" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem elég jó a mozgásom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem elég jó a mozgásom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem elég jó a mozgásom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem elég jó a mozgásom" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudok járni, nem tudom a testemet mozgatni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudok járni, nem tudom a testemet mozgatni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudok járni, nem tudom a testemet mozgatni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudok járni, nem tudom a testemet mozgatni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövetek sorvadása esetében milyen tüneteket tapasztalunk az érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövetek sorvadásos biológiai különprogramja esetében melyik szakaszban nyilvánul meg az elváltozás biológiai értelme?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövetek sorvadásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a konfliktus-aktív szakaszban?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövetek sorvadásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a különprogram két szakaszában?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövetek sorvadásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a megoldás utáni szakaszban?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövetek sorvadásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk az EK idején VEKA lefutásnál?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövetek sorvadásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk az EK idején VTKA lefutásnál?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövetek sorvadásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk FKA lefutásnál?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövetek sorvadásos biológiai különprogramja esetében, ha a konfliktus megoldódott, hogyan normalizálódik a szövetmennyiség?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A harántcsíkolt izomszövetek sorvadásos biológiai különprogramja miért és hogyan tud (élettani szinten) kellemetlenségeket okozni?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben, a szerven hol találhatók a harántcsíkolt izomszövetek és milyen konfliktusra reagálnak funkciócsökkenéssel?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Elmúlik-e a harántcsíkolt izom daganat?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a harántcsíkolt izomszövetek sorvadásos biológiai különprogramjával járó kellemetlenségeket?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hol található az agyban a harántcsíkolt izomszövetek szövetmennyiséget vezérlő reléközpontjai?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.8.	Izomdaganatnál mikor van izomremegés, görcsös rángatódzás?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.8.	Izomsorvadásnál mikor lehet izomremegés, görcsös rángatódzás?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.8.	Izomsorvadással járó különprogram melyik szakaszában van izomremegés?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely agyi rész vezérli a harántcsíkolt izomszövetek sorvadásos biológiai különprogramjait?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Melyik agyi részből történik a harántcsíkolt izomszövetek sorvadásos biológiai különprogramjának vezérlése?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a biológiai értelme a harántcsíkolt izomszövetek sorvadásos biológiai különprogramjának?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az ún. atrófia (atrophia)?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az ún. Ewing szarkóma?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az ún. hipertrófia (hypertrophia)?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi történik a harántcsíkolt izomszövetek szövetmennyiség-változásos elváltozásainál epileptokrízisben?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen konfliktus hatására indul be a harántcsíkolt izomszövetek behatárolt területen megjelenő sorvadása?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen konfliktusok idézhetnek elő behatárolt területen megjelenő sorvadásos elváltozás tüneteket a harántcsíkolt izomszöveteken?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen konfliktustípusra, és milyen konfliktus érzelmi tartalomra reagálnak a harántcsíkolt izomszövetek sorvadással?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mitől lehet valakinek izom atrófiája (lokális izomsorvadása)?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mitől lehet valakinek izom hipertrófiája (izomdaganata)?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Okozhat-e élettani komplikációt a harántcsíkolt izomszövetek sorvadásos különprogramja?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Rajzolja le, hol található az agyban a harántcsíkolt izomszövetek szövetmennyiséget vezérlő reléközpontjai!
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a harántcsíkolt izomszövetek sorvadásos különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a nemnek és a hormonális állapotnak a harántcsíkolt izomszövetek sorvadásos különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
4.1.8.	2.2.3.	5.2.5.	5.2.6.	Ismertessen lehetőségeket, amikor egy konfliktus hatására két különprogram is beindul!
4.1.8.	2.2.3.	4.1.B.	2.2.B.	Hány százaléka a harántcsíkolt izomszövet a kamrának?
4.1.8.	2.2.3.	4.1.B.	2.2.B.	Milyen különbségeket ismer a harántcsíkolt és a simaizomszövetek között, anatómiailag és egy elváltozás különprogramnál?
4.1.8.	2.2.3.	4.1.B.	2.2.B.	Össze-vissza kalapáló szívritmuszavarnál kell-e tartani szívmegállástól?
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kamra-fibrilláció tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kamra-fibrilláció létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	Ha valakinél fellép a kamra-fibrilláció tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	A kamra-fibrilláció tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	Ismertesse, hogy ha a kamra-fibrilláció egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kamra-fibrilláció tünetet okozza!
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	Ha a diagnózis a kamra-fibrilláció, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	Mi a kamra-fibrilláció oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	Mi a kamra-fibrilláció tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	Hogyan jön létre a kamra-fibrilláció? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	A kamra-fibrilláció során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	A kamra-fibrilláció során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kamra-fibrilláció? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kamra-fibrilláció tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	Mit tud elmondani tíz percben a kamra-fibrilláció tünetről?
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	Az agyban hol található a kamra-fibrilláció Hameri-góca?
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	Mi lehet a kamra-fibrilláció esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	A kamra-fibrilláció miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	Előfordulhat-e a kamra-fibrilláció, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	Előfordulhat-e a kamra-fibrilláció, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	Milyen természetes módon jön létre a kamra-fibrilláció?
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kamra-fibrilláció?
4.1.8.	4.1.7.	2.2.3.	2.2.B.	A kamra-fibrilláció tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az arrythmia tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az arrythmia létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Ha valakinél fellép az arrythmia tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Az arrythmia tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Ismertesse, hogy ha az arrythmia egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az arrythmia tünetet okozza!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Ha a diagnózis az arrythmia, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Mi az arrythmia oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Mi az arrythmia tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Hogyan jön létre az arrythmia? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Az arrythmia során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Az arrythmia során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az arrythmia? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az arrythmia tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Mit tud elmondani tíz percben az arrythmia tünetről?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Az agyban hol található az arrythmia Hameri-góca?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Mi lehet az arrythmia esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Az arrythmia miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Előfordulhat-e az arrythmia, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Előfordulhat-e az arrythmia, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Milyen természetes módon jön létre az arrythmia?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az arrythmia?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Az arrythmia tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívritmuszavar (arrythmia) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívritmuszavar (arrythmia) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	Ha valakinél fellép a szívritmuszavar (arrythmia) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	A szívritmuszavar (arrythmia) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	Ismertesse, hogy ha a szívritmuszavar (arrythmia) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívritmuszavar (arrythmia) tünetet okozza!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	Ha a diagnózis a szívritmuszavar (arrythmia), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	Mi a szívritmuszavar (arrythmia) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	Mi a szívritmuszavar (arrythmia) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	Hogyan jön létre a szívritmuszavar (arrythmia)? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	A szívritmuszavar (arrythmia) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	A szívritmuszavar (arrythmia) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívritmuszavar (arrythmia)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívritmuszavar (arrythmia) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	Mit tud elmondani tíz percben a szívritmuszavar (arrythmia) tünetről?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	Az agyban hol található a szívritmuszavar (arrythmia) Hameri-góca?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	Mi lehet a szívritmuszavar (arrythmia) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	A szívritmuszavar (arrythmia) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	Előfordulhat-e a szívritmuszavar (arrythmia), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	Előfordulhat-e a szívritmuszavar (arrythmia), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	Milyen természetes módon jön létre a szívritmuszavar (arrythmia)?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívritmuszavar (arrythmia)?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	5.2.8.	A szívritmuszavar (arrythmia) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az akadozó pulzus tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az akadozó pulzus létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az akadozó pulzus tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Az akadozó pulzus tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az akadozó pulzus egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az akadozó pulzus tünetet okozza!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az akadozó pulzus, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az akadozó pulzus oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az akadozó pulzus tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az akadozó pulzus? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Az akadozó pulzus során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Az akadozó pulzus során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az akadozó pulzus? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az akadozó pulzus tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az akadozó pulzus tünetről?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az akadozó pulzus Hameri-góca?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az akadozó pulzus esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Az akadozó pulzus miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az akadozó pulzus, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az akadozó pulzus, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az akadozó pulzus?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az akadozó pulzus?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Az akadozó pulzus tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kihagyó pulzus tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kihagyó pulzus létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a kihagyó pulzus tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A kihagyó pulzus tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a kihagyó pulzus egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kihagyó pulzus tünetet okozza!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a kihagyó pulzus, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a kihagyó pulzus oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a kihagyó pulzus tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a kihagyó pulzus? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A kihagyó pulzus során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A kihagyó pulzus során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kihagyó pulzus? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kihagyó pulzus tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a kihagyó pulzus tünetről?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a kihagyó pulzus Hameri-góca?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a kihagyó pulzus esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A kihagyó pulzus miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a kihagyó pulzus, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a kihagyó pulzus, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a kihagyó pulzus?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kihagyó pulzus?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A kihagyó pulzus tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a félreverő pulzus tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a félreverő pulzus létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Ha valakinél fellép a félreverő pulzus tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	A félreverő pulzus tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Ismertesse, hogy ha a félreverő pulzus egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a félreverő pulzus tünetet okozza!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Ha a diagnózis a félreverő pulzus, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Mi a félreverő pulzus oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Mi a félreverő pulzus tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Hogyan jön létre a félreverő pulzus? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	A félreverő pulzus során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	A félreverő pulzus során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a félreverő pulzus? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a félreverő pulzus tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Mit tud elmondani tíz percben a félreverő pulzus tünetről?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Az agyban hol található a félreverő pulzus Hameri-góca?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Mi lehet a félreverő pulzus esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	A félreverő pulzus miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Előfordulhat-e a félreverő pulzus, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Előfordulhat-e a félreverő pulzus, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Milyen természetes módon jön létre a félreverő pulzus?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a félreverő pulzus?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	2.2.3.	A félreverő pulzus tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás tünetet okozza!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás elváltozásról?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás Hameri-góca?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis tünetet okozza!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis elváltozásról?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis Hameri-góca?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás tünetet okozza!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás elváltozásról?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás Hameri-góca?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat tünetet okozza!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat elváltozásról?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat Hameri-góca?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a szívizom (harántcsíkolt izomszövet rész) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	A szívizom megvastagodásának folyamatában milyen tünetekkel találkozhatunk?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Melyik az a harántcsíkolt izomszövet a testünkben, ami akaratlagosan nem vezérelhető?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Melyik az a harántcsíkolt izomszövet a testünkben, ami nem reagál bénulással motorikus konfliktusra?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Melyik az a harántcsíkolt izomszövet ami nem reagál bénulással elválasztási, elhatárolódási konfliktusra?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a szívizom megvastagodás biológiai értelme?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mikor találkozhatunk megvastagodott szívizommal?
4.1.8.	4.1.7.	4.1.B.	4.1.C.	Mikor vastagodik meg a szívizom?
4.1.8.	4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ún. aorta?
4.1.8.	5.2.5.	5.2.7.	5.2.8.	Mikor jelentkezhet szívritmuszavar? Ismertessen két lehetőséget!
4.1.8.	5.2.5.	5.2.7.	5.2.8.	Mikor jelentkezik arrythmia (össze-vissza kalapáló szívritmuszavar)?
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	A bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás) tünetet okozza!
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás)? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	A bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	A bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás) tünetről?
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás) Hameri-góca?
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	A bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás)?
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás)?
4.1.8.	5.2.8.	4.1.B.	4.1.C.	A bal kamra infarktus (nem szívmegállás, csak sorvadás) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.8.	4.1.B.	2.2.3.	2.2.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a szív izomzat?
4.1.8.	4.1.B.	2.2.3.	2.2.B.	Mi a szív izomzat biológiai funkciója?
4.1.8.	4.1.B.	2.2.3.	2.2.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a szív kamra izomszövet?
4.1.8.	4.1.B.	2.2.3.	2.2.B.	Mi a szív kamra izomszövet biológiai funkciója?
4.1.8.	4.1.B.	2.2.3.	4.1.7.	Hány százalék simaizom van a pitvar izomszövetében?
4.1.8.	4.1.B.	5.1.11.	5.1.B.	Mi történik a szívizmok harántcsíkolt izomszöveteinél epileptokrízisben?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az infarktus (mint szívizom sorvadás) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az infarktus (mint szívizom sorvadás) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Ha valakinél fellép az infarktus (mint szívizom sorvadás) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Az infarktus (mint szívizom sorvadás) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Ismertesse, hogy ha az infarktus (mint szívizom sorvadás) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az infarktus (mint szívizom sorvadás) tünetet okozza!
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Ha a diagnózis az infarktus (mint szívizom sorvadás), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Mi az infarktus (mint szívizom sorvadás) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Mi az infarktus (mint szívizom sorvadás) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Hogyan jön létre az infarktus (mint szívizom sorvadás)? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Az infarktus (mint szívizom sorvadás) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Az infarktus (mint szívizom sorvadás) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az infarktus (mint szívizom sorvadás)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az infarktus (mint szívizom sorvadás) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Mit tud elmondani tíz percben az infarktus (mint szívizom sorvadás) tünetről?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Az agyban hol található az infarktus (mint szívizom sorvadás) Hameri-góca?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Mi lehet az infarktus (mint szívizom sorvadás) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Az infarktus (mint szívizom sorvadás) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Előfordulhat-e az infarktus (mint szívizom sorvadás), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Előfordulhat-e az infarktus (mint szívizom sorvadás), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Milyen természetes módon jön létre az infarktus (mint szívizom sorvadás)?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az infarktus (mint szívizom sorvadás)?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Az infarktus (mint szívizom sorvadás) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "kicsi a teljesítményem, és nem vagyok elég jó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "kicsi a teljesítményem, és nem vagyok elég jó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "kicsi a teljesítményem, és nem vagyok elég jó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "kicsi a teljesítményem, és nem vagyok elég jó" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem bírok teljesíteni/túl sokat várnak tőlem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem bírok teljesíteni/túl sokat várnak tőlem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem bírok teljesíteni/túl sokat várnak tőlem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem bírok teljesíteni/túl sokat várnak tőlem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudok annyit teljesíteni, hogy kilábaljak a helyzetből" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudok annyit teljesíteni, hogy kilábaljak a helyzetből" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudok annyit teljesíteni, hogy kilábaljak a helyzetből" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudok annyit teljesíteni, hogy kilábaljak a helyzetből" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "túl vagyok terhelve, nem bírok többet, megszakadok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "túl vagyok terhelve, nem bírok többet, megszakadok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "túl vagyok terhelve, nem bírok többet, megszakadok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "túl vagyok terhelve, nem bírok többet, megszakadok" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Ismertesse hogyan alakul ki bal oldali szívizom-sorvadás balkezes férfinál!
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Ismertesse hogyan alakul ki bal oldali szívizom-sorvadás balkezes nőnél!
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Ismertesse hogyan alakul ki bal oldali szívizom-sorvadás jobbkezes férfinál!
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Ismertesse hogyan alakul ki bal oldali szívizom-sorvadás jobbkezes nőnél!
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	1.2.2.	Mely esetben lehet veszélyes a szívizom elváltozása?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Miféle görcsöt produkálhat a szívizom, és milyen okból kifolyólag?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Milyen tüneteket tapasztalunk szívizom-infarktus (szívizom-sorvadás) idején?
4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.7.	Van-e a szívizomnál kereszteződő beidegezés?
4.1.9.	1.2.2.	1.2.4.	1.2.3.	Hogyan jöhet létre agyér repedés, és mi ennek a kockázata?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az érfal sorvadás (érfal-nekrózis) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az érfal sorvadás (érfal-nekrózis) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az érfal sorvadás (érfal-nekrózis) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az érfal sorvadás (érfal-nekrózis) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az érfal sorvadás (érfal-nekrózis) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az érfal sorvadás (érfal-nekrózis) tünetet okozza!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az érfal sorvadás (érfal-nekrózis), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az érfal sorvadás (érfal-nekrózis) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az érfal sorvadás (érfal-nekrózis) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az érfal sorvadás (érfal-nekrózis)? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az érfal sorvadás (érfal-nekrózis) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az érfal sorvadás (érfal-nekrózis) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az érfal sorvadás (érfal-nekrózis)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az érfal sorvadás (érfal-nekrózis) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az érfal sorvadás (érfal-nekrózis) tünetről?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az érfal sorvadás (érfal-nekrózis) Hameri-góca?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az érfal sorvadás (érfal-nekrózis) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az érfal sorvadás (érfal-nekrózis) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az érfal sorvadás (érfal-nekrózis), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az érfal sorvadás (érfal-nekrózis), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az érfal sorvadás (érfal-nekrózis)?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az érfal sorvadás (érfal-nekrózis)?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az érfal sorvadás (érfal-nekrózis) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az érszűkület tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az érszűkület létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az érszűkület tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az érszűkület tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az érszűkület egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az érszűkület tünetet okozza!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az érszűkület, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az érszűkület oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az érszűkület tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az érszűkület? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az érszűkület során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az érszűkület során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az érszűkület? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az érszűkület tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az érszűkület tünetről?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az érszűkület Hameri-góca?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az érszűkület esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az érszűkület miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az érszűkület, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az érszűkület, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az érszűkület?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az érszűkület?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az érszűkület tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hemangióma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hemangióma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a hemangióma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A hemangióma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a hemangióma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hemangióma tünetet okozza!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a hemangióma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a hemangióma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a hemangióma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a hemangióma? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A hemangióma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A hemangióma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hemangióma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hemangióma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a hemangióma tünetről?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a hemangióma Hameri-góca?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a hemangióma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A hemangióma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a hemangióma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a hemangióma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a hemangióma?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hemangióma?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A hemangióma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az érgörcs tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az érgörcs létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Ha valakinél fellép az érgörcs tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Az érgörcs tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Ismertesse, hogy ha az érgörcs egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az érgörcs tünetet okozza!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Ha a diagnózis az érgörcs, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Mi az érgörcs oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Mi az érgörcs tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Hogyan jön létre az érgörcs? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Az érgörcs során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Az érgörcs során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az érgörcs? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az érgörcs tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Mit tud elmondani tíz percben az érgörcs tünetről?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Az agyban hol található az érgörcs Hameri-góca?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Mi lehet az érgörcs esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Az érgörcs miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Előfordulhat-e az érgörcs, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Előfordulhat-e az érgörcs, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Milyen természetes módon jön létre az érgörcs?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az érgörcs?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	2.2.4.	Az érgörcs tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az erek megsokasodása (hemangióma) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az erek megsokasodása (hemangióma) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az erek megsokasodása (hemangióma) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az erek megsokasodása (hemangióma) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az erek megsokasodása (hemangióma) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az erek megsokasodása (hemangióma) tünetet okozza!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az erek megsokasodása (hemangióma), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az erek megsokasodása (hemangióma) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az erek megsokasodása (hemangióma) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az erek megsokasodása (hemangióma)? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az erek megsokasodása (hemangióma) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az erek megsokasodása (hemangióma) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az erek megsokasodása (hemangióma)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az erek megsokasodása (hemangióma) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az erek megsokasodása (hemangióma) tünetről?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az erek megsokasodása (hemangióma) Hameri-góca?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az erek megsokasodása (hemangióma) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az erek megsokasodása (hemangióma) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az erek megsokasodása (hemangióma), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az erek megsokasodása (hemangióma), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az erek megsokasodása (hemangióma)?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az erek megsokasodása (hemangióma)?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az erek megsokasodása (hemangióma) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vénák falának sorvadása tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vénák falának sorvadása létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a vénák falának sorvadása tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vénák falának sorvadása tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a vénák falának sorvadása egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vénák falának sorvadása tünetet okozza!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a vénák falának sorvadása, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a vénák falának sorvadása oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a vénák falának sorvadása tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a vénák falának sorvadása? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vénák falának sorvadása során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vénák falának sorvadása során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vénák falának sorvadása? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vénák falának sorvadása tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a vénák falának sorvadása tünetről?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a vénák falának sorvadása Hameri-góca?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a vénák falának sorvadása esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vénák falának sorvadása miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a vénák falának sorvadása, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a vénák falának sorvadása, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a vénák falának sorvadása?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vénák falának sorvadása?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vénák falának sorvadása tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet okozza!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás elváltozásról?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás Hameri-góca?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a vérerek fala (módosult kötőszövet) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet okozza!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis elváltozásról?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis Hameri-góca?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a vérerek fala (módosult kötőszövet) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép a vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha a vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet okozza!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis a vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi a vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás elváltozásról?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található a vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás Hameri-góca?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet a vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e a vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	A vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan lehet elkerülni a vérerek fala (módosult kötőszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre a tűzfolt?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az artériaplakk?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az éranyajegy, és miben különbözik a normál anyajegytől?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az érszűkület?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az ún. meszes vénacsomó?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Hol jelenik meg a visszér? Ismertesse a biológiai különprogramot, érzelmi tartalmat, elváltozás jellegét, menetét, és biológiai értelmét is beleértve!
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ún. meszes vénacsomó?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mi köze van a koleszterinnek az érelváltozásokhoz?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Miért nevezik a hemangiómát tűzfoltnak?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Miért téves és pontatlan az ún. érelmeszesedés kifejezés?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mikor emelkedik meg a HDL koleszterin szint egy elváltozás különprogram során?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Mikor emelkedik meg az LDL koleszterin szint egy elváltozás különprogram során?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen szerepet játszik az LDL és HDL koleszterin az érelváltozás folyamatokban?
4.1.9.	4.1.5.	4.1.B.	4.1.C.	Miről árulkodik a tűzfolt?
4.1.9.	4.1.8.	4.1.B.	4.1.C.	Az LDL koleszterin képes érelmeszesedést vagy infarktust okozni?
4.1.9.	4.1.B.	2.1.4.	2.2.B.	Mi az ún. érgörcs?
4.1.9.	4.1.B.	2.2.4.	2.2.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a vérér?
4.1.9.	4.1.B.	2.2.4.	2.2.B.	Mi a vérér biológiai funkciója?
4.1.9.	4.1.B.	2.2.4.	2.2.B.	Miféle görcsöt produkálhatnak a vérerek, és milyen okból kifolyólag?
4.1.9.	4.1.B.	2.2.4.	5.2.7.	Milyen konfliktusok a vérereken elváltozást beindító konfliktusok?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "bekorlátozódott a mozgásterem/mozgásszabadságom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "bekorlátozódott a mozgásterem/mozgásszabadságom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "bekorlátozódott a mozgásterem/mozgásszabadságom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "bekorlátozódott a mozgásterem/mozgásszabadságom" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "le vagyok kötelezve, hátráltatva vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "le vagyok kötelezve, hátráltatva vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "le vagyok kötelezve, hátráltatva vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "le vagyok kötelezve, hátráltatva vagyok" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "akadályoztatva, hátráltatva, terhelve érzem magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "akadályoztatva, hátráltatva, terhelve érzem magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy az "akadályoztatva, hátráltatva, terhelve érzem magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy az "akadályoztatva, hátráltatva, terhelve érzem magam" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha magas a vér HDL koleszterin szintje számíthatunk érszűkületre?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha magas a vér LDL koleszterin szintje a vérnek, számíthatunk érszűkületre?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.4.	Hogyan jöhet létre érfal-simaizom-vastagodás (érfal-mióma)?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.4.	Hogyan jöhet létre érfal-vastagodás?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	1.5.0.	Létezik "jó" koleszterin és "rossz" koleszterin?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a különbség az érszűkület kialakulásának "hagyományos" elképzelése, és a tudományosan igazolt Új Medicinás leírás szerint?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az artéria plakk biológiai rendeltetése?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen külön programoknál van kiemelt szerepe a HDL koleszterinnek? Mire használja a HDL-t a szervezetünk egy elváltozásnál?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen külön programoknál van kiemelt szerepe az LDL koleszterinnek? Mire használja a LDL-t a szervezetünk egy elváltozásnál?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Minek a jele az HDL-koleszterol emelkedése a vérben?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Minek a jele az LDL-koleszterol emelkedése a vérben?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mire utal a magas HDL koleszterinszint? Lehet ez veszélyes?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mire utal a magas LDL-koleszterin szint? Lehet ez veszélyes?
4.1.9.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mitől alakulhat ki érfal megvastagodás (régi nevén érelmeszesedés)?
4.1.10.	4.1.6.	4.1.B.	4.1.C.	Mikor alakul ki limfóma?
4.1.10.	4.1.B.	5.1.15.	5.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a nyirokér?
4.1.10.	4.1.B.	5.1.15.	5.1.B.	Mi a nyirokér biológiai funkciója?
4.1.10.	4.1.B.	5.1.15.	5.1.B.	Milyen konfliktusok a nyirokereken elváltozást beindító konfliktusok?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hodgkin-limfóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hodgkin-limfóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a hodgkin-limfóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hodgkin-limfóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a hodgkin-limfóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hodgkin-limfóma tünetet okozza!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a hodgkin-limfóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a hodgkin-limfóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a hodgkin-limfóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a hodgkin-limfóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hodgkin-limfóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hodgkin-limfóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hodgkin-limfóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hodgkin-limfóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a hodgkin-limfóma tünetről?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a hodgkin-limfóma Hameri-góca?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a hodgkin-limfóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hodgkin-limfóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a hodgkin-limfóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a hodgkin-limfóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a hodgkin-limfóma?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hodgkin-limfóma?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hodgkin-limfóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyirokrák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyirokrák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a nyirokrák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokrák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a nyirokrák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyirokrák tünetet okozza!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a nyirokrák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a nyirokrák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a nyirokrák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a nyirokrák? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokrák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokrák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyirokrák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyirokrák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a nyirokrák tünetről?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a nyirokrák Hameri-góca?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a nyirokrák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokrák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a nyirokrák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a nyirokrák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a nyirokrák?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyirokrák?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokrák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet okozza!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás elváltozásról?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás Hameri-góca?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a nyirokér (módosult kötőszövet) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet okozza!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis elváltozásról?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis Hameri-góca?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a nyirokér (módosult kötőszövet) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet okozza!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás elváltozásról?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás Hameri-góca?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a nyirokér (módosult kötőszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyirokér (módosult kötőszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyirokér (módosult kötőszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a nyirokér (módosult kötőszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a nyirokér (módosult kötőszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyirokér (módosult kötőszövet) daganat tünetet okozza!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a nyirokér (módosult kötőszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a nyirokér (módosult kötőszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a nyirokér (módosult kötőszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a nyirokér (módosult kötőszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyirokér (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyirokér (módosult kötőszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyirokér (módosult kötőszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a nyirokér (módosult kötőszövet) daganat elváltozásról?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a nyirokér (módosult kötőszövet) daganat Hameri-góca?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a nyirokér (módosult kötőszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a nyirokér (módosult kötőszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a nyirokér (módosult kötőszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a nyirokér (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyirokér (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nyirokér (módosult kötőszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a nyirokér (módosult kötőszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Ha valakinél fellép a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Ismertesse, hogy ha a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet okozza!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Ha a diagnózis a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mi a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mi a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Hogyan jön létre a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mit tud elmondani tíz percben a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás elváltozásról?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Az agyban hol található a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás Hameri-góca?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mi lehet a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Előfordulhat-e a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Előfordulhat-e a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Milyen természetes módon jön létre a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Hogyan lehet elkerülni a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Ha valakinél fellép a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Ismertesse, hogy ha a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet okozza!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Ha a diagnózis a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mi a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mi a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Hogyan jön létre a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mit tud elmondani tíz percben a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis elváltozásról?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Az agyban hol található a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis Hameri-góca?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mi lehet a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Előfordulhat-e a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Előfordulhat-e a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Milyen természetes módon jön létre a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Hogyan lehet elkerülni a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Ha valakinél fellép a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Ismertesse, hogy ha a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet okozza!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Ha a diagnózis a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mi a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mi a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Hogyan jön létre a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mit tud elmondani tíz percben a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás elváltozásról?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Az agyban hol található a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás Hameri-góca?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mi lehet a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Előfordulhat-e a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Előfordulhat-e a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Milyen természetes módon jön létre a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Hogyan lehet elkerülni a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Ha valakinél fellép a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Ismertesse, hogy ha a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat tünetet okozza!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Ha a diagnózis a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mi a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mi a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Hogyan jön létre a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mit tud elmondani tíz percben a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat elváltozásról?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Az agyban hol található a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat Hameri-góca?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mi lehet a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Előfordulhat-e a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Előfordulhat-e a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Milyen természetes módon jön létre a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	A nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Hogyan lehet elkerülni a nyirokcsomó (módosult kötőszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "komoly életviteli/keringési akadályoztatásom van, és nem tudok vele mit kezdeni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "komoly életviteli/keringési akadályoztatásom van, és nem tudok vele mit kezdeni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "komoly életviteli/keringési akadályoztatásom van, és nem tudok vele mit kezdeni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "komoly életviteli/keringési akadályoztatásom van, és nem tudok vele mit kezdeni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudok már normális életet élni a betegségem, rákom hátráltat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudok már normális életet élni a betegségem, rákom hátráltat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudok már normális életet élni a betegségem, rákom hátráltat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudok már normális életet élni a betegségem, rákom hátráltat" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "rákos lettem, és nem tudom már azt csinálni, úgy élni, ahogy előtte" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "rákos lettem, és nem tudom már azt csinálni, úgy élni, ahogy előtte" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "rákos lettem, és nem tudom már azt csinálni, úgy élni, ahogy előtte" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "rákos lettem, és nem tudom már azt csinálni, úgy élni, ahogy előtte" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "életben/adott szituációban komolyan hátráltatva, ellehetetlenítve érzem magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "életben/adott szituációban komolyan hátráltatva, ellehetetlenítve érzem magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy az "életben/adott szituációban komolyan hátráltatva, ellehetetlenítve érzem magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy az "életben/adott szituációban komolyan hátráltatva, ellehetetlenítve érzem magam" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a limfocita, hol termelődik, és mi a funkciója?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mi a limfoid sejtek biológiai funkciója?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mi a nyirokrendszer biológiai funkciója?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.5.	Mi a nyiroksejtek biológiai funkciója?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Miért lehet fájdalmas a nyirokcsomó duzzanat?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Miért nem áttét az, amikor egyéb szöveteket találunk a nyirokcsomókban?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Miért nem szabad félni a nyirokcsomó duzzanatoktól?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Miért produkálnak tüneteket a nyirokcsomók egyéb szövetek, szövetrészek elváltozása során?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Miért találhatunk az elváltozások során a nyirokrendszerben és nyirokcsomókban egyéb szövetmaradványokat?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mikor jöhet létre a nyirokcsomók daganata?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mikor jöhet létre a nyirokcsomók fájdalmas duzzanata?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mikor jöhet létre a nyirokcsomók gyulladásos tünete?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mikor jöhet létre a nyirokcsomók megduzzadása?
4.1.10.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mitől lehet a hónaljban egy nyirokcsomó duzzanat?
4.1.11.	4.1.15.	4.1.16.	4.1.17.	Sorolja fel a szerveket, melyeknél a ciszta megkeményedése kilenc hónapig tart!
4.1.11.	5.1.15.	5.1.5.	5.1.7.	Hogyan lehet a kialakult ördögi kört megtörni?
4.1.11.	5.1.15.	5.1.5.	5.1.7.	Mit nevezünk ördögi körnek a biológiai különprogramoknál?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a lépciszta tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a lépciszta létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a lépciszta tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lépciszta tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a lépciszta egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a lépciszta tünetet okozza!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a lépciszta, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a lépciszta oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a lépciszta tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a lépciszta? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lépciszta során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lépciszta során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a lépciszta? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a lépciszta tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a lépciszta tünetről?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a lépciszta Hameri-góca?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a lépciszta esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lépciszta miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a lépciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a lépciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a lépciszta?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a lépciszta?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lépciszta tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a splenomegalia tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a splenomegalia létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a splenomegalia tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A splenomegalia tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a splenomegalia egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a splenomegalia tünetet okozza!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a splenomegalia, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a splenomegalia oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a splenomegalia tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a splenomegalia? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A splenomegalia során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A splenomegalia során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a splenomegalia? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a splenomegalia tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a splenomegalia tünetről?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a splenomegalia Hameri-góca?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a splenomegalia esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A splenomegalia miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a splenomegalia, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a splenomegalia, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a splenomegalia?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a splenomegalia?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A splenomegalia tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a thrombocitopenia tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a thrombocitopenia létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a thrombocitopenia tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A thrombocitopenia tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a thrombocitopenia egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a thrombocitopenia tünetet okozza!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a thrombocitopenia, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a thrombocitopenia oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a thrombocitopenia tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a thrombocitopenia? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A thrombocitopenia során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A thrombocitopenia során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a thrombocitopenia? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a thrombocitopenia tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a thrombocitopenia tünetről?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a thrombocitopenia Hameri-góca?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a thrombocitopenia esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A thrombocitopenia miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a thrombocitopenia, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a thrombocitopenia, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a thrombocitopenia?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a thrombocitopenia?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A thrombocitopenia tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vérzékenység (hemofília) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vérzékenység (hemofília) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a vérzékenység (hemofília) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vérzékenység (hemofília) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a vérzékenység (hemofília) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vérzékenység (hemofília) tünetet okozza!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a vérzékenység (hemofília), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a vérzékenység (hemofília) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a vérzékenység (hemofília) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a vérzékenység (hemofília)? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vérzékenység (hemofília) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vérzékenység (hemofília) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vérzékenység (hemofília)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vérzékenység (hemofília) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a vérzékenység (hemofília) tünetről?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a vérzékenység (hemofília) Hameri-góca?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a vérzékenység (hemofília) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vérzékenység (hemofília) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a vérzékenység (hemofília), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a vérzékenység (hemofília), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a vérzékenység (hemofília)?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vérzékenység (hemofília)?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vérzékenység (hemofília) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia) tünetet okozza!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia)? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia) tünetről?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia) Hameri-góca?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia)?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia)?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vérlemezkék szokatlanul alacsony száma (vagotonia, thrombocytopenia) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia) tünetet okozza!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia)? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia) tünetről?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia) Hameri-góca?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia)?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia)?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vérlemezkék számának csökkenése, alacsony száma (thrombocitopenia) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a véralvadás-zavar tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a véralvadás-zavar létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a véralvadás-zavar tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A véralvadás-zavar tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a véralvadás-zavar egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a véralvadás-zavar tünetet okozza!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a véralvadás-zavar, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a véralvadás-zavar oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a véralvadás-zavar tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a véralvadás-zavar? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A véralvadás-zavar során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A véralvadás-zavar során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a véralvadás-zavar? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a véralvadás-zavar tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a véralvadás-zavar tünetről?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a véralvadás-zavar Hameri-góca?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a véralvadás-zavar esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A véralvadás-zavar miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a véralvadás-zavar, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a véralvadás-zavar, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a véralvadás-zavar?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a véralvadás-zavar?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A véralvadás-zavar tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a lép megnagyobbodása tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a lép megnagyobbodása létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a lép megnagyobbodása tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép megnagyobbodása tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a lép megnagyobbodása egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a lép megnagyobbodása tünetet okozza!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a lép megnagyobbodása, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a lép megnagyobbodása oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a lép megnagyobbodása tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a lép megnagyobbodása? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép megnagyobbodása során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép megnagyobbodása során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a lép megnagyobbodása? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a lép megnagyobbodása tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a lép megnagyobbodása tünetről?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a lép megnagyobbodása Hameri-góca?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a lép megnagyobbodása esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép megnagyobbodása miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a lép megnagyobbodása, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a lép megnagyobbodása, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a lép megnagyobbodása?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a lép megnagyobbodása?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép megnagyobbodása tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a lép (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a lép (módosult kötőszövet) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a lép (módosult kötőszövet) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a lép (módosult kötőszövet) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a lép (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet okozza!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a lép (módosult kötőszövet) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a lép (módosult kötőszövet) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a lép (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a lép (módosult kötőszövet) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a lép (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a lép (módosult kötőszövet) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a lép (módosult kötőszövet) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a lép (módosult kötőszövet) sorvadás elváltozásról?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a lép (módosult kötőszövet) sorvadás Hameri-góca?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a lép (módosult kötőszövet) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a lép (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a lép (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a lép (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a lép (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a lép (módosult kötőszövet) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a lép (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a lép (módosult kötőszövet) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a lép (módosult kötőszövet) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a lép (módosult kötőszövet) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a lép (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet okozza!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a lép (módosult kötőszövet) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a lép (módosult kötőszövet) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a lép (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a lép (módosult kötőszövet) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a lép (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a lép (módosult kötőszövet) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a lép (módosult kötőszövet) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a lép (módosult kötőszövet) nekrózis elváltozásról?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a lép (módosult kötőszövet) nekrózis Hameri-góca?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a lép (módosult kötőszövet) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a lép (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a lép (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a lép (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a lép (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a lép (módosult kötőszövet) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a lép (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a lép (módosult kötőszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a lép (módosult kötőszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a lép (módosult kötőszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a lép (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet okozza!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a lép (módosult kötőszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a lép (módosult kötőszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a lép (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a lép (módosult kötőszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a lép (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a lép (módosult kötőszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a lép (módosult kötőszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a lép (módosult kötőszövet) gyulladás elváltozásról?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a lép (módosult kötőszövet) gyulladás Hameri-góca?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a lép (módosult kötőszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a lép (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a lép (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a lép (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a lép (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a lép (módosult kötőszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a lép (módosult kötőszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a lép (módosult kötőszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a lép (módosult kötőszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a lép (módosult kötőszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a lép (módosult kötőszövet) daganat tünetet okozza!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a lép (módosult kötőszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a lép (módosult kötőszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a lép (módosult kötőszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a lép (módosult kötőszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a lép (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a lép (módosult kötőszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a lép (módosult kötőszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a lép (módosult kötőszövet) daganat elváltozásról?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a lép (módosult kötőszövet) daganat Hameri-góca?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a lép (módosult kötőszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a lép (módosult kötőszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a lép (módosult kötőszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a lép (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a lép (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lép (módosult kötőszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a lép (módosult kötőszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a lép?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a lép biológiai funkciója?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek a vérfertőzéstől, vérátömlesztéstől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek a vérfertőzéstől, vérátömlesztéstől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek a vérfertőzéstől, vérátömlesztéstől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek a vérfertőzéstől, vérátömlesztéstől" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek a vérzéstől, vérvételtől, vérveszteségtől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek a vérzéstől, vérvételtől, vérveszteségtől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek a vérzéstől, vérvételtől, vérveszteségtől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek a vérzéstől, vérvételtől, vérveszteségtől" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem áll el a vérzésem, nem vagyok elég jó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem áll el a vérzésem, nem vagyok elég jó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem áll el a vérzésem, nem vagyok elég jó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem áll el a vérzésem, nem vagyok elég jó" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem bírom a vért" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem bírom a vért" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem bírom a vért" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem bírom a vért" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "rossz a vérem, beteg a vérem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "rossz a vérem, beteg a vérem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "rossz a vérem, beteg a vérem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "rossz a vérem, beteg a vérem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hol termelődnek a thrombociták?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hol termelődnek a vérlemezkék?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Melyik szerv elváltozásánál jelentkezik a vérzékenység?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a thrombociták biológiai funkciója?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a trombocita, hol termelődik és mi a funkciója?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a vérlemezkék biológiai funkciója?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a vérzékenység biológiai értelme?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az ún. hemofília?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az ún. vérzékenység?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mikor jelentkezhet valakinél véralvadás-zavar (vérzékenység)?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mikor találunk lyukakat a lépben?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus tud lépnekrózist előidézni?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen konfliktust lehet elszenvedni vérvételkor? Mi ennek a tünete?
4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen konfliktust szenvedhet el egy vérátömlesztésben részesülő ember?
4.1.12.	2.1.4.	2.1.21.	2.1.20.	Lehet-e elhízás tünet biológiai konfliktus hatására?
4.1.12.	2.1.4.	2.1.21.	2.1.20.	Mi lehet a túlsúly oka?
4.1.12.	2.1.4.	2.1.21.	2.1.20.	Mi lehet az elhízás oka?
4.1.12.	2.1.4.	2.1.21.	2.1.20.	Miért nem azonos az elhízás a zsírszövet elváltozás különprogramjaival?
4.1.12.	2.1.4.	2.1.21.	2.1.20.	Miért nem betegség a túlsúly?
4.1.12.	2.1.4.	2.1.21.	2.1.20.	Miért nem betegség az elhízás?
4.1.12.	2.1.4.	2.1.21.	2.1.20.	Milyen következményei lehetnek az elhízásnak?
4.1.12.	2.1.20.	2.1.4.	2.1.B.	Hogyan jön létre a túlsúly?
4.1.12.	2.1.20.	2.1.4.	2.1.B.	Milyen esetekben jöhet létre elhízáshoz hasonló túlsúly?
4.1.12.	2.1.20.	2.1.4.	2.1.B.	Milyen konfliktusok esetén hízhat az ember?
4.1.12.	2.1.20.	2.1.4.	2.1.B.	Túlsúlynál milyen konfliktusok jönnek szóba?
4.1.12.	5.1.16.	1.0.2.	1.1.0.	Ismertesse a túlsúly lehetséges okait gyakoriság szerinti sorrendben!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a lipóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a lipóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a lipóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lipóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a lipóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a lipóma tünetet okozza!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a lipóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a lipóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a lipóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a lipóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lipóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lipóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a lipóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a lipóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a lipóma tünetről?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a lipóma Hameri-góca?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a lipóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lipóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a lipóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a lipóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a lipóma?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a lipóma?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A lipóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a zsírdaganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a zsírdaganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a zsírdaganat tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírdaganat tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a zsírdaganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a zsírdaganat tünetet okozza!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a zsírdaganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a zsírdaganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a zsírdaganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a zsírdaganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírdaganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírdaganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a zsírdaganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a zsírdaganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a zsírdaganat tünetről?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a zsírdaganat Hameri-góca?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a zsírdaganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírdaganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a zsírdaganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a zsírdaganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a zsírdaganat?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a zsírdaganat?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírdaganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet okozza!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás elváltozásról?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás Hameri-góca?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a zsírszövet (módosult kötőszövet) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet okozza!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis elváltozásról?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis Hameri-góca?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a zsírszövet (módosult kötőszövet) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet okozza!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás elváltozásról?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás Hameri-góca?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a zsírszövet (módosult kötőszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat tünetet okozza!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat elváltozásról?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat Hameri-góca?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a zsírszövet (módosult kötőszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem vagyok elég jó, túl kövér vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem vagyok elég jó, túl kövér vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem vagyok elég jó, túl kövér vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem vagyok elég jó, túl kövér vagyok" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem vagyok elég jó, túl vékony, vézna, gebe vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem vagyok elég jó, túl vékony, vézna, gebe vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem vagyok elég jó, túl vékony, vézna, gebe vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem vagyok elég jó, túl vékony, vézna, gebe vagyok" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem vagyok elégedett az alakommal" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem vagyok elégedett az alakommal" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem vagyok elégedett az alakommal" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem vagyok elégedett az alakommal" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "ezen a tájékon nem elég jó az alakom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "ezen a tájékon nem elég jó az alakom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy az "ezen a tájékon nem elég jó az alakom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy az "ezen a tájékon nem elég jó az alakom" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a zsírszövet biológiai funkciója?
4.1.12.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mik a lipómák?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az inkontinencia tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az inkontinencia létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép az inkontinencia tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Az inkontinencia tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha az inkontinencia egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az inkontinencia tünetet okozza!
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis az inkontinencia, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Mi az inkontinencia oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Mi az inkontinencia tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre az inkontinencia? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Az inkontinencia során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Az inkontinencia során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az inkontinencia? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az inkontinencia tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az inkontinencia tünetről?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Az agyban hol található az inkontinencia Hameri-góca?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Mi lehet az inkontinencia esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Az inkontinencia miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az inkontinencia, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az inkontinencia, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az inkontinencia?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az inkontinencia?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Az inkontinencia tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Mi a vizeletvisszatartási nehézség oka?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Miért nem szabad a bepisilésből ügyet csinálni?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Miért nem szabad kiakadni azon, ha valakinél bepisilés előfordul?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.D.	Miféle görcsöt produkálhat a húgyhólyag, és milyen okból kifolyólag?
4.1.13.	5.2.14.	4.1.B.	5.1.B.	Mit tud a bepisilés miatti szégyenkezés előidézni?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia) tünetet okozza!
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia)? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia) tünetről?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia) Hameri-góca?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia)?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia)?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vizeletvisszatartási nehézség (inkontinencia) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás tünetet okozza!
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás elváltozásról?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás Hameri-góca?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis tünetet okozza!
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis elváltozásról?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis Hameri-góca?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a húgyhólyag-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "megszégyenültem a bepisilés miatt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "megszégyenültem a bepisilés miatt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "megszégyenültem a bepisilés miatt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "megszégyenültem a bepisilés miatt" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem vagyok elég jó, mert előfordul hogy becsorog a pisi" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem vagyok elég jó, mert előfordul hogy becsorog a pisi" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem vagyok elég jó, mert előfordul hogy becsorog a pisi" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem vagyok elég jó, mert előfordul hogy becsorog a pisi" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem vagyok elég jó, mert nem tudom a vizeletem visszatartani" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem vagyok elég jó, mert nem tudom a vizeletem visszatartani" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem vagyok elég jó, mert nem tudom a vizeletem visszatartani" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.13.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem vagyok elég jó, mert nem tudom a vizeletem visszatartani" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a méhnyak-izomgyengülés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a méhnyak-izomgyengülés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Ha valakinél fellép a méhnyak-izomgyengülés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	A méhnyak-izomgyengülés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Ismertesse, hogy ha a méhnyak-izomgyengülés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a méhnyak-izomgyengülés tünetet okozza!
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Ha a diagnózis a méhnyak-izomgyengülés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Mi a méhnyak-izomgyengülés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Mi a méhnyak-izomgyengülés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Hogyan jön létre a méhnyak-izomgyengülés? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	A méhnyak-izomgyengülés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	A méhnyak-izomgyengülés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a méhnyak-izomgyengülés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a méhnyak-izomgyengülés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Mit tud elmondani tíz percben a méhnyak-izomgyengülés tünetről?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Az agyban hol található a méhnyak-izomgyengülés Hameri-góca?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Mi lehet a méhnyak-izomgyengülés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	A méhnyak-izomgyengülés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Előfordulhat-e a méhnyak-izomgyengülés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Előfordulhat-e a méhnyak-izomgyengülés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Milyen természetes módon jön létre a méhnyak-izomgyengülés?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a méhnyak-izomgyengülés?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	A méhnyak-izomgyengülés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Ha valakinél fellép a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	A méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Ismertesse, hogy ha a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás tünetet okozza!
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Ha a diagnózis a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Mi a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Mi a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Hogyan jön létre a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	A méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	A méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Mit tud elmondani tíz percben a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás elváltozásról?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Az agyban hol található a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás Hameri-góca?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Mi lehet a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	A méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Előfordulhat-e a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Előfordulhat-e a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Milyen természetes módon jön létre a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	A méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	A méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Hogyan lehet elkerülni a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Ha valakinél fellép a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	A méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Ismertesse, hogy ha a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis tünetet okozza!
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Ha a diagnózis a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Mi a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Mi a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Hogyan jön létre a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	A méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	A méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Mit tud elmondani tíz percben a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis elváltozásról?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Az agyban hol található a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis Hameri-góca?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Mi lehet a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	A méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Előfordulhat-e a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Előfordulhat-e a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Milyen természetes módon jön létre a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	A méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	A méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.2.2.	Hogyan lehet elkerülni a méhnyak-záróizomzat (harántcsíkolt izom) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek hogy nem bírom megtartani, megszülni a gyereket" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek hogy nem bírom megtartani, megszülni a gyereket" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek hogy nem bírom megtartani, megszülni a gyereket" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek hogy nem bírom megtartani, megszülni a gyereket" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem vagyok elég jó, hogy kihordjam, megszüljem a gyereket" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem vagyok elég jó, hogy kihordjam, megszüljem a gyereket" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem vagyok elég jó, hogy kihordjam, megszüljem a gyereket" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem vagyok elég jó, hogy kihordjam, megszüljem a gyereket" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem vagyok elég jó, úgy érzem képtelen vagyok a gyereket rendesen kihordani" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem vagyok elég jó, úgy érzem képtelen vagyok a gyereket rendesen kihordani" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem vagyok elég jó, úgy érzem képtelen vagyok a gyereket rendesen kihordani" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem vagyok elég jó, úgy érzem képtelen vagyok a gyereket rendesen kihordani" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.21.	Mi a kockázata annak, ha valaki nem tartja magát elég jónak hogy a gyermekét megszülje?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.21.	Mi a veszélye annak, ha valaki attól retteg, hogy nem fog tudni megszülni?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.21.	Mi okozhat koraszülést?
4.1.14.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.21.	Miért nem szabad a várandós kismamának konfliktusokat elszenvedni, vagy benne lenni konfliktusokban?
4.1.14.	4.1.B.	5.1.B.	1.1.0.	Tíz éves kornál fiatalabb gyermek elváltozásának esetfeltárásánál mit kell mindenképpen figyelembe venni?
4.1.15.	2.1.24.	5.2.A.	6.5.B.	Mi a női meddőség 3 alapvető oka, ha nem baleset, fejlődési rendellenesség vagy mérgezés áll a háttérben?
4.1.15.	2.1.24.	5.2.A.	6.5.B.	Miben különbözik a frigiditás hagyományos és Új Medicinás értelemben?
4.1.15.	2.1.24.	5.2.A.	6.5.B.	Mikor alakul ki meddőség?
4.1.15.	2.1.24.	5.2.A.	6.5.B.	Petefészek eltávolítás esetén milyen lényeges biológiai változás következhet be?
4.1.15.	2.1.24.	5.2.A.	6.5.B.	Petefészek nekrózis esetén milyen lényeges biológiai változás következhet be?
4.1.15.	2.1.24.	5.2.A.	6.5.B.	Sorolja fel a meddőség lehetséges okait!
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az aszexuális viselkedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az aszexuális viselkedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinél fellép az aszexuális viselkedés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Az aszexuális viselkedés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Ismertesse, hogy ha az aszexuális viselkedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az aszexuális viselkedés tünetet okozza!
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Ha a diagnózis az aszexuális viselkedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az aszexuális viselkedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az aszexuális viselkedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre az aszexuális viselkedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Az aszexuális viselkedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Az aszexuális viselkedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az aszexuális viselkedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az aszexuális viselkedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben az aszexuális viselkedés tünetről?
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Az agyban hol található az aszexuális viselkedés Hameri-góca?
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Mi lehet az aszexuális viselkedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Az aszexuális viselkedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az aszexuális viselkedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Előfordulhat-e az aszexuális viselkedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen természetes módon jön létre az aszexuális viselkedés?
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az aszexuális viselkedés?
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Az aszexuális viselkedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan fordulhat ördögi körbe a nemzőképességgel kapcsolatos önbecsülés letörés?
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.A.	Mely szociális konfliktusok idézhetnek elő hormonális változást? Hogyan?
4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ún. hormonális patthelyzet?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nemi hormon zavar tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nemi hormon zavar létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Ha valakinél fellép a nemi hormon zavar tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	A nemi hormon zavar tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Ismertesse, hogy ha a nemi hormon zavar egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nemi hormon zavar tünetet okozza!
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Ha a diagnózis a nemi hormon zavar, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Mi a nemi hormon zavar oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Mi a nemi hormon zavar tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Hogyan jön létre a nemi hormon zavar? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	A nemi hormon zavar során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	A nemi hormon zavar során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nemi hormon zavar? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nemi hormon zavar tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Mit tud elmondani tíz percben a nemi hormon zavar tünetről?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Az agyban hol található a nemi hormon zavar Hameri-góca?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Mi lehet a nemi hormon zavar esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	A nemi hormon zavar miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Előfordulhat-e a nemi hormon zavar, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Előfordulhat-e a nemi hormon zavar, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Milyen természetes módon jön létre a nemi hormon zavar?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nemi hormon zavar?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	A nemi hormon zavar tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Ha valakinél fellép a nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	A nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Ismertesse, hogy ha a nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás) tünetet okozza!
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Ha a diagnózis a nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Mi a nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Mi a nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Hogyan jön létre a nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás)? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	A nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	A nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Mit tud elmondani tíz percben a nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás) tünetről?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Az agyban hol található a nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás) Hameri-góca?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Mi lehet a nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	A nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Előfordulhat-e a nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Előfordulhat-e a nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Milyen természetes módon jön létre a nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás)?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás)?
4.1.15.	4.1.16.	5.2.A.	2.1.24.	A nemi érdektelenség (lásd még régi nevén frigiditás) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a petefészek-ciszta tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a petefészek-ciszta létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a petefészek-ciszta tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek-ciszta tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a petefészek-ciszta egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a petefészek-ciszta tünetet okozza!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a petefészek-ciszta, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a petefészek-ciszta oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a petefészek-ciszta tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a petefészek-ciszta? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek-ciszta során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek-ciszta során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a petefészek-ciszta? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a petefészek-ciszta tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a petefészek-ciszta tünetről?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a petefészek-ciszta Hameri-góca?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a petefészek-ciszta esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek-ciszta miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a petefészek-ciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a petefészek-ciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a petefészek-ciszta?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a petefészek-ciszta?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek-ciszta tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a petefészekrák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a petefészekrák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a petefészekrák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészekrák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a petefészekrák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a petefészekrák tünetet okozza!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a petefészekrák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a petefészekrák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a petefészekrák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a petefészekrák? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészekrák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészekrák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a petefészekrák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a petefészekrák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a petefészekrák tünetről?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a petefészekrák Hameri-góca?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a petefészekrák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészekrák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a petefészekrák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a petefészekrák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a petefészekrák?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a petefészekrák?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészekrák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a petefészek hormon hiány tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a petefészek hormon hiány létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a petefészek hormon hiány tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek hormon hiány tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a petefészek hormon hiány egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a petefészek hormon hiány tünetet okozza!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a petefészek hormon hiány, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a petefészek hormon hiány oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a petefészek hormon hiány tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a petefészek hormon hiány? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek hormon hiány során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek hormon hiány során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a petefészek hormon hiány? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a petefészek hormon hiány tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a petefészek hormon hiány tünetről?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a petefészek hormon hiány Hameri-góca?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a petefészek hormon hiány esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek hormon hiány miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a petefészek hormon hiány, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a petefészek hormon hiány, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a petefészek hormon hiány?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a petefészek hormon hiány?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek hormon hiány tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet okozza!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás elváltozásról?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás Hameri-góca?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a petefészek (módosult kötőszövet) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet okozza!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis elváltozásról?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis Hameri-góca?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a petefészek (módosult kötőszövet) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet okozza!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás elváltozásról?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás Hameri-góca?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a petefészek (módosult kötőszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a petefészek (módosult kötőszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a petefészek (módosult kötőszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a petefészek (módosult kötőszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a petefészek (módosult kötőszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a petefészek (módosult kötőszövet) daganat tünetet okozza!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a petefészek (módosult kötőszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a petefészek (módosult kötőszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a petefészek (módosult kötőszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a petefészek (módosult kötőszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a petefészek (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a petefészek (módosult kötőszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a petefészek (módosult kötőszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a petefészek (módosult kötőszövet) daganat elváltozásról?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a petefészek (módosult kötőszövet) daganat Hameri-góca?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a petefészek (módosult kötőszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a petefészek (módosult kötőszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a petefészek (módosult kötőszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a petefészek (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a petefészek (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A petefészek (módosult kötőszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a petefészek (módosult kötőszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a petefészek?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a petefészek biológiai funkciója?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem vagyok elég jó, mert elveszítettem a hozzátartozóm (férjem, gyermekem, háziállatom)" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem vagyok elég jó, mert elveszítettem a hozzátartozóm (férjem, gyermekem, háziállatom)" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem vagyok elég jó, mert elveszítettem a hozzátartozóm (férjem, gyermekem, háziállatom)" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem vagyok elég jó, mert elveszítettem a hozzátartozóm (férjem, gyermekem, háziállatom)" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem vagyok elég nőies" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem vagyok elég nőies" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem vagyok elég nőies" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem vagyok elég nőies" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nincs velem a hozzátartozóm (férjem, gyermekem, háziállatom), ez veszteség nekem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nincs velem a hozzátartozóm (férjem, gyermekem, háziállatom), ez veszteség nekem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nincs velem a hozzátartozóm (férjem, gyermekem, háziállatom), ez veszteség nekem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nincs velem a hozzátartozóm (férjem, gyermekem, háziállatom), ez veszteség nekem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nőként/gyereknemzésben/családalapításban csődöt mondtam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nőként/gyereknemzésben/családalapításban csődöt mondtam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nőként/gyereknemzésben/családalapításban csődöt mondtam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nőként/gyereknemzésben/családalapításban csődöt mondtam" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Legalább meddig kell várni egy petefészek ciszta esetleges eltávolításáig?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Miért jó, ha petefészekcisztája van egy nőnek?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Miféle görcsöt produkálhat a petefészek, és milyen okból kifolyólag?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mikor ajánlatos eltávolítani egy petefészek cisztát?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mikor diagnosztizálnak infiltrációs petefészekrákot?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mikorra válik működő petefészekszövetté a petefészekciszta?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen hormont termel a petefészek?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mire jó a petefészekciszta?
4.1.15.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mire jó a petefészekrák?
4.1.15.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.24.	Mely érzelmi konfliktusok válthatnak ki a nőnél hormonális állapot változást?
4.1.15.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.24.	Mely szervek elváltozása van kihatással a nő hormonális állapotára?
4.1.15.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.24.	Milyen nem természetes esetekben billen ki egy ivarérett nő a normál hormonális állapotából?
4.1.16.	2.1.24.	5.2.A.	6.5.B.	Here eltávolítás esetén milyen lényeges biológiai változás következhet be?
4.1.16.	2.1.24.	5.2.A.	6.5.B.	Here nekrózis esetén milyen lényeges biológiai változás következhet be?
4.1.16.	2.1.24.	5.2.A.	6.5.B.	Milyen tünetekkel jár a férfiassági önbecsülés letörés?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hereciszta tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hereciszta létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a hereciszta tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hereciszta tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a hereciszta egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hereciszta tünetet okozza!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a hereciszta, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a hereciszta oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a hereciszta tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a hereciszta? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hereciszta során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hereciszta során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hereciszta? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hereciszta tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a hereciszta tünetről?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a hereciszta Hameri-góca?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a hereciszta esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hereciszta miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a hereciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a hereciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a hereciszta?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hereciszta?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hereciszta tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hererák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hererák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a hererák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hererák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a hererák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hererák tünetet okozza!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a hererák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a hererák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a hererák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a hererák? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hererák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hererák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hererák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hererák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a hererák tünetről?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a hererák Hameri-góca?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a hererák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hererák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a hererák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a hererák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a hererák?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hererák?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hererák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a here hormon hiány tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a here hormon hiány létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a here hormon hiány tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here hormon hiány tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a here hormon hiány egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a here hormon hiány tünetet okozza!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a here hormon hiány, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a here hormon hiány oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a here hormon hiány tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a here hormon hiány? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here hormon hiány során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here hormon hiány során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a here hormon hiány? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a here hormon hiány tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a here hormon hiány tünetről?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a here hormon hiány Hameri-góca?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a here hormon hiány esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here hormon hiány miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a here hormon hiány, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a here hormon hiány, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a here hormon hiány?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a here hormon hiány?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here hormon hiány tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a here (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a here (módosult kötőszövet) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a here (módosult kötőszövet) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a here (módosult kötőszövet) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a here (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet okozza!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a here (módosult kötőszövet) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a here (módosult kötőszövet) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a here (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a here (módosult kötőszövet) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a here (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a here (módosult kötőszövet) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a here (módosult kötőszövet) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a here (módosult kötőszövet) sorvadás elváltozásról?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a here (módosult kötőszövet) sorvadás Hameri-góca?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a here (módosult kötőszövet) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a here (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a here (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a here (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a here (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a here (módosult kötőszövet) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a here (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a here (módosult kötőszövet) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a here (módosult kötőszövet) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a here (módosult kötőszövet) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a here (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet okozza!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a here (módosult kötőszövet) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a here (módosult kötőszövet) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a here (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a here (módosult kötőszövet) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a here (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a here (módosult kötőszövet) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a here (módosult kötőszövet) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a here (módosult kötőszövet) nekrózis elváltozásról?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a here (módosult kötőszövet) nekrózis Hameri-góca?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a here (módosult kötőszövet) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a here (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a here (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a here (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a here (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a here (módosult kötőszövet) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a here (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a here (módosult kötőszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a here (módosult kötőszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a here (módosult kötőszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a here (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet okozza!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a here (módosult kötőszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a here (módosult kötőszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a here (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a here (módosult kötőszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a here (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a here (módosult kötőszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a here (módosult kötőszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a here (módosult kötőszövet) gyulladás elváltozásról?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a here (módosult kötőszövet) gyulladás Hameri-góca?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a here (módosult kötőszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a here (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a here (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a here (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a here (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a here (módosult kötőszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a here (módosult kötőszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a here (módosult kötőszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a here (módosult kötőszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a here (módosult kötőszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a here (módosult kötőszövet) daganat tünetet okozza!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a here (módosult kötőszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a here (módosult kötőszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a here (módosult kötőszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a here (módosult kötőszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a here (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a here (módosult kötőszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a here (módosult kötőszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a here (módosult kötőszövet) daganat elváltozásról?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a here (módosult kötőszövet) daganat Hameri-góca?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a here (módosult kötőszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a here (módosult kötőszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a here (módosult kötőszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a here (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a here (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A here (módosult kötőszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a here (módosult kötőszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a here?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a here biológiai funkciója?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "férfiként/gyereknemzésben/családalapításban csődöt mondtam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "férfiként/gyereknemzésben/családalapításban csődöt mondtam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "férfiként/gyereknemzésben/családalapításban csődöt mondtam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "férfiként/gyereknemzésben/családalapításban csődöt mondtam" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem vagyok elég férfias" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem vagyok elég férfias" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem vagyok elég férfias" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem vagyok elég férfias" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem vagyok elég jó, mert elveszítettem a hozzátartozóm (feleségem, gyermekem, háziállatom)" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem vagyok elég jó, mert elveszítettem a hozzátartozóm (feleségem, gyermekem, háziállatom)" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem vagyok elég jó, mert elveszítettem a hozzátartozóm (feleségem, gyermekem, háziállatom)" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem vagyok elég jó, mert elveszítettem a hozzátartozóm (feleségem, gyermekem, háziállatom)" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nincs velem a hozzátartozóm (feleségem, gyermekem, háziállatom), ez veszteség nekem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nincs velem a hozzátartozóm (feleségem, gyermekem, háziállatom), ez veszteség nekem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nincs velem a hozzátartozóm (feleségem, gyermekem, háziállatom), ez veszteség nekem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nincs velem a hozzátartozóm (feleségem, gyermekem, háziállatom), ez veszteség nekem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kiegészítőleg képződött hereszövet milyen változásokat okozhat a férfi életében?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A kiegészítőleg képződött hereszövet milyen változásokat okozhat a férfi életében?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Here eltávolítás esetén milyen lényeges biológiai változás következhet be?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Here nekrózis esetén milyen lényeges biológiai változás következhet be?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Here nekrózis esetén milyen lényeges biológiai változás következhet be?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Here-eltávolítás esetén milyen lényeges biológiai változás következhet be?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan befolyásolja a here sorvadása a férfiak szaporító képességét?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Legalább meddig kell várni egy hereciszta esetleges eltávolításáig?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Miért nem okoz a here sorvadása a férfiaknál meddőséget?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	5.2.A.	Miért nem okoz a nemi/birtok zóna konfliktus a férfiaknál meddőséget?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Miféle görcsöt produkálhat a here, és milyen okból kifolyólag?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mikor ajánlatos eltávolítani egy herecisztát?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mikor diagnosztizálnak infiltrációs hererákot?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mikorra válik működő hereszövetté a hereciszta?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen hormont termel a here?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mire jó a hereciszta?
4.1.16.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mire jó a hererák?
4.1.16.	5.2.A.	5.2.B.	4.1.B.	Mely érzelmi konfliktusok válthatnak ki a férfinél hormonális állapot változást?
4.1.16.	5.2.A.	5.2.B.	4.1.B.	Mely szervek elváltozása van kihatással a férfi hormonális állapotára?
4.1.16.	5.2.A.	5.2.B.	4.1.B.	Milyen nem természetes esetekben billen ki egy ivarérett férfi a normál hormonális állapotából?
4.1.17.	1.2.1.	1.2.0.	4.1.18.	Mikor jelentkezik ingadozó vérnyomás, és mikor jelentkezik a tartósan magas vérnyomás?
4.1.17.	4.1.8.	4.1.11.	4.1.B.	Sorolja fel a szerveket, amelyeknél nincsen kereszteződő beidegezés. Mi ennek az oka?
4.1.17.	4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	Hogyan jön létre egy infiltrálódó daganat? Mi a beszűrődés biológiai értelme?
4.1.17.	4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ún. induráció mezodermális szöveteknél?
4.1.17.	4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ún. induráció?
4.1.17.	4.1.11.	4.1.B.	4.1.C.	Mi az ún. infiltráció mezodermális szöveteknél?
4.1.17.	4.1.15.	4.1.11.	4.1.B.	Mit neveztek régebben beszűrődő rákos növekedésnek?
4.1.17.	4.1.15.	4.1.11.	4.1.B.	Mit neveztek régebben infiltrációs rákos növekedésnek?
4.1.17.	4.1.B.	1.2.2.	4.1.18.	Mit jelent a tartósan, folyamatosan magas vérnyomás?
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a veserák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a veserák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	Ha valakinél fellép a veserák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	A veserák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	Ismertesse, hogy ha a veserák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a veserák tünetet okozza!
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	Ha a diagnózis a veserák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	Mi a veserák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	Mi a veserák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	Hogyan jön létre a veserák? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	A veserák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	A veserák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a veserák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a veserák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	Mit tud elmondani tíz percben a veserák tünetről?
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	Az agyban hol található a veserák Hameri-góca?
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	Mi lehet a veserák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	A veserák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	Előfordulhat-e a veserák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	Előfordulhat-e a veserák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	Milyen természetes módon jön létre a veserák?
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a veserák?
4.1.17.	4.1.B.	2.1.20.	5.2.13.	A veserák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hipertónia tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hipertónia létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a hipertónia tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hipertónia tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a hipertónia egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hipertónia tünetet okozza!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a hipertónia, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a hipertónia oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a hipertónia tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a hipertónia? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hipertónia során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hipertónia során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hipertónia? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hipertónia tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a hipertónia tünetről?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a hipertónia Hameri-góca?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a hipertónia esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hipertónia miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a hipertónia, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a hipertónia, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a hipertónia?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hipertónia?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hipertónia tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a veseciszta tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a veseciszta létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	Ha valakinél fellép a veseciszta tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	A veseciszta tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	Ismertesse, hogy ha a veseciszta egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a veseciszta tünetet okozza!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	Ha a diagnózis a veseciszta, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	Mi a veseciszta oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	Mi a veseciszta tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	Hogyan jön létre a veseciszta? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	A veseciszta során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	A veseciszta során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a veseciszta? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a veseciszta tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	Mit tud elmondani tíz percben a veseciszta tünetről?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	Az agyban hol található a veseciszta Hameri-góca?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	Mi lehet a veseciszta esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	A veseciszta miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	Előfordulhat-e a veseciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	Előfordulhat-e a veseciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	Milyen természetes módon jön létre a veseciszta?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a veseciszta?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	2.1.20.	A veseciszta tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a wilms-daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a wilms-daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a wilms-daganat tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A wilms-daganat tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a wilms-daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a wilms-daganat tünetet okozza!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a wilms-daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a wilms-daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a wilms-daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a wilms-daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A wilms-daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A wilms-daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a wilms-daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a wilms-daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a wilms-daganat tünetről?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a wilms-daganat Hameri-góca?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a wilms-daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A wilms-daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a wilms-daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a wilms-daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a wilms-daganat?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a wilms-daganat?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A wilms-daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a wilms-tumor tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a wilms-tumor létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a wilms-tumor tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A wilms-tumor tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a wilms-tumor egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a wilms-tumor tünetet okozza!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a wilms-tumor, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a wilms-tumor oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a wilms-tumor tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a wilms-tumor? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A wilms-tumor során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A wilms-tumor során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a wilms-tumor? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a wilms-tumor tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a wilms-tumor tünetről?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a wilms-tumor Hameri-góca?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a wilms-tumor esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A wilms-tumor miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a wilms-tumor, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a wilms-tumor, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a wilms-tumor?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a wilms-tumor?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A wilms-tumor tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vesegörcs (vk) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vesegörcs (vk) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a vesegörcs (vk) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesegörcs (vk) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a vesegörcs (vk) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vesegörcs (vk) tünetet okozza!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a vesegörcs (vk), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a vesegörcs (vk) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a vesegörcs (vk) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a vesegörcs (vk)? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesegörcs (vk) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesegörcs (vk) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vesegörcs (vk)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vesegörcs (vk) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a vesegörcs (vk) tünetről?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a vesegörcs (vk) Hameri-góca?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a vesegörcs (vk) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesegörcs (vk) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a vesegörcs (vk), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a vesegörcs (vk), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a vesegörcs (vk)?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vesegörcs (vk)?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesegörcs (vk) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a folyamatosan magas vérnyomás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a folyamatosan magas vérnyomás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a folyamatosan magas vérnyomás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A folyamatosan magas vérnyomás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a folyamatosan magas vérnyomás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a folyamatosan magas vérnyomás tünetet okozza!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a folyamatosan magas vérnyomás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a folyamatosan magas vérnyomás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a folyamatosan magas vérnyomás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a folyamatosan magas vérnyomás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A folyamatosan magas vérnyomás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A folyamatosan magas vérnyomás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a folyamatosan magas vérnyomás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a folyamatosan magas vérnyomás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a folyamatosan magas vérnyomás tünetről?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a folyamatosan magas vérnyomás Hameri-góca?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a folyamatosan magas vérnyomás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A folyamatosan magas vérnyomás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a folyamatosan magas vérnyomás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a folyamatosan magas vérnyomás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a folyamatosan magas vérnyomás?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a folyamatosan magas vérnyomás?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A folyamatosan magas vérnyomás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet okozza!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás elváltozásról?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás Hameri-góca?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a vesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet okozza!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis elváltozásról?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis Hameri-góca?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a vesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet okozza!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás elváltozásról?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás Hameri-góca?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a vesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat tünetet okozza!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat elváltozásról?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat Hameri-góca?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a vesekéreg (módosult kötőszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félelmem van vízzel, oltással, infúzióval, likvid pénzzel, folyószámlával kapcsolatban" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félelmem van vízzel, oltással, infúzióval, likvid pénzzel, folyószámlával kapcsolatban" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "félelmem van vízzel, oltással, infúzióval, likvid pénzzel, folyószámlával kapcsolatban" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "félelmem van vízzel, oltással, infúzióval, likvid pénzzel, folyószámlával kapcsolatban" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudok fizetni, nincs elég befolyó pénzem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudok fizetni, nincs elég befolyó pénzem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudok fizetni, nincs elég befolyó pénzem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudok fizetni, nincs elég befolyó pénzem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudom ezt a sok rám zúduló dolgot feldolgozni, átereszteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudom ezt a sok rám zúduló dolgot feldolgozni, átereszteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudom ezt a sok rám zúduló dolgot feldolgozni, átereszteni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudom ezt a sok rám zúduló dolgot feldolgozni, átereszteni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem vagyok elég jó folyadékkal, folyékony, áradó, zúduló, vagy elapadó anyag/dolog miatt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem vagyok elég jó folyadékkal, folyékony, áradó, zúduló, vagy elapadó anyag/dolog miatt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem vagyok elég jó folyadékkal, folyékony, áradó, zúduló, vagy elapadó anyag/dolog miatt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem vagyok elég jó folyadékkal, folyékony, áradó, zúduló, vagy elapadó anyag/dolog miatt" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "rám zúdult, nyakamba szakadt minden" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "rám zúdult, nyakamba szakadt minden" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "rám zúdult, nyakamba szakadt minden" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "rám zúdult, nyakamba szakadt minden" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A vesekéreg elváltozás megoldás utáni szakaszában miket lehet diagnosztizálni?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre veseciszta?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az ún. nephroblastoma?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Miben különbözik a nephroblastoma a vesecisztától és a Wilms-tumortól?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Miért jön létre veseciszta?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Miért veszélyes a veseciszta eltávolítása?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Miféle görcsöt produkálhat a vesekéreg, és milyen okból kifolyólag?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mikor ajánlatos eltávolítani egy vesecisztát?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit csinálnak a glomerulusok?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit csinálnak a nefronok?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mitől lehet vesegörcs vesehomok nélkül?
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Rajzolja le, hol találhatók az agyban a vesekéreg központok!
4.1.17.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e a vesekéregnél kereszteződő beidegezés?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az addison tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az addison létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép az addison tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az addison tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha az addison egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az addison tünetet okozza!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis az addison, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az addison oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az addison tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre az addison? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az addison során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az addison során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az addison? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az addison tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben az addison tünetről?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található az addison Hameri-góca?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet az addison esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az addison miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e az addison, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e az addison, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre az addison?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az addison?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az addison tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hirsutizmus tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hirsutizmus létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a hirsutizmus tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hirsutizmus tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a hirsutizmus egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hirsutizmus tünetet okozza!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a hirsutizmus, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a hirsutizmus oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a hirsutizmus tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a hirsutizmus? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hirsutizmus során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hirsutizmus során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hirsutizmus? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hirsutizmus tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a hirsutizmus tünetről?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a hirsutizmus Hameri-góca?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a hirsutizmus esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hirsutizmus miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a hirsutizmus, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a hirsutizmus, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a hirsutizmus?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hirsutizmus?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A hirsutizmus tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mellékvesekéreg-ciszta tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mellékvesekéreg-ciszta létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a mellékvesekéreg-ciszta tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg-ciszta tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a mellékvesekéreg-ciszta egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mellékvesekéreg-ciszta tünetet okozza!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a mellékvesekéreg-ciszta, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a mellékvesekéreg-ciszta oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a mellékvesekéreg-ciszta tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a mellékvesekéreg-ciszta? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg-ciszta során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg-ciszta során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mellékvesekéreg-ciszta? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mellékvesekéreg-ciszta tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a mellékvesekéreg-ciszta tünetről?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a mellékvesekéreg-ciszta Hameri-góca?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a mellékvesekéreg-ciszta esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg-ciszta miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a mellékvesekéreg-ciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a mellékvesekéreg-ciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a mellékvesekéreg-ciszta?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mellékvesekéreg-ciszta?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg-ciszta tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mellékvesekéreg-rák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mellékvesekéreg-rák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a mellékvesekéreg-rák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg-rák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a mellékvesekéreg-rák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mellékvesekéreg-rák tünetet okozza!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a mellékvesekéreg-rák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a mellékvesekéreg-rák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a mellékvesekéreg-rák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a mellékvesekéreg-rák? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg-rák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg-rák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mellékvesekéreg-rák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mellékvesekéreg-rák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a mellékvesekéreg-rák tünetről?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a mellékvesekéreg-rák Hameri-góca?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a mellékvesekéreg-rák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg-rák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a mellékvesekéreg-rák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a mellékvesekéreg-rák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a mellékvesekéreg-rák?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mellékvesekéreg-rák?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg-rák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a túlszőrösödés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a túlszőrösödés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a túlszőrösödés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A túlszőrösödés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a túlszőrösödés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a túlszőrösödés tünetet okozza!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a túlszőrösödés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a túlszőrösödés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a túlszőrösödés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a túlszőrösödés? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A túlszőrösödés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A túlszőrösödés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a túlszőrösödés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a túlszőrösödés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a túlszőrösödés tünetről?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a túlszőrösödés Hameri-góca?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a túlszőrösödés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A túlszőrösödés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a túlszőrösödés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a túlszőrösödés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a túlszőrösödés?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a túlszőrösödés?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A túlszőrösödés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mellékvesekéreg hormon hiány tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mellékvesekéreg hormon hiány létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a mellékvesekéreg hormon hiány tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg hormon hiány tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a mellékvesekéreg hormon hiány egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mellékvesekéreg hormon hiány tünetet okozza!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a mellékvesekéreg hormon hiány, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a mellékvesekéreg hormon hiány oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a mellékvesekéreg hormon hiány tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a mellékvesekéreg hormon hiány? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg hormon hiány során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg hormon hiány során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mellékvesekéreg hormon hiány? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mellékvesekéreg hormon hiány tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a mellékvesekéreg hormon hiány tünetről?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a mellékvesekéreg hormon hiány Hameri-góca?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a mellékvesekéreg hormon hiány esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg hormon hiány miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a mellékvesekéreg hormon hiány, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a mellékvesekéreg hormon hiány, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a mellékvesekéreg hormon hiány?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mellékvesekéreg hormon hiány?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg hormon hiány tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a cushing-szindróma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a cushing-szindróma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a cushing-szindróma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A cushing-szindróma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a cushing-szindróma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a cushing-szindróma tünetet okozza!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a cushing-szindróma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a cushing-szindróma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a cushing-szindróma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a cushing-szindróma? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A cushing-szindróma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A cushing-szindróma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a cushing-szindróma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a cushing-szindróma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a cushing-szindróma tünetről?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a cushing-szindróma Hameri-góca?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a cushing-szindróma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A cushing-szindróma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a cushing-szindróma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a cushing-szindróma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a cushing-szindróma?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a cushing-szindróma?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A cushing-szindróma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás tünetet okozza!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás elváltozásról?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás Hameri-góca?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis tünetet okozza!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis elváltozásról?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis Hameri-góca?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) nekrózis biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás tünetet okozza!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás elváltozásról?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás Hameri-góca?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha valakinél fellép a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy ha a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat tünetet okozza!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ha a diagnózis a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan jön létre a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mit tud elmondani tíz percben a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat elváltozásról?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Az agyban hol található a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat Hameri-góca?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi lehet a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Előfordulhat-e a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen természetes módon jön létre a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Hogyan lehet elkerülni a mellékvesekéreg (módosult kötőszövet) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a mellékvese?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a mellékvese biológiai funkciója?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudok elég gyorsan reagálni, nem vagyok elég jó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudok elég gyorsan reagálni, nem vagyok elég jó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudok elég gyorsan reagálni, nem vagyok elég jó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudok elég gyorsan reagálni, nem vagyok elég jó" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem vagyok elég jó, ezt elszúrtam, elmulasztottam, figyelmetlen vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem vagyok elég jó, ezt elszúrtam, elmulasztottam, figyelmetlen vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem vagyok elég jó, ezt elszúrtam, elmulasztottam, figyelmetlen vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem vagyok elég jó, ezt elszúrtam, elmulasztottam, figyelmetlen vagyok" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "pályát tévesztettem, nem azt tettem, amit kellett volna" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "pályát tévesztettem, nem azt tettem, amit kellett volna" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "pályát tévesztettem, nem azt tettem, amit kellett volna" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "pályát tévesztettem, nem azt tettem, amit kellett volna" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "rosszul választottam, nem voltam elég éber és figyelmes" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "rosszul választottam, nem voltam elég éber és figyelmes" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertesse, hogy a "rosszul választottam, nem voltam elég éber és figyelmes" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az oka, hogy a "rosszul választottam, nem voltam elég éber és figyelmes" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.D.	Melyik szervünk termeli a kortizont és mire használja?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.D.	Melyik szervünk termeli az adrenalint és mire használja?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi a mellékvesekéreg különprogramja során milyen hormonális változásokkal találkozunk?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az ún. Cushing-szindróma?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi az ún. hirsutizmus?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mi okozza a hiperaktivitást (mint kényszeres, ill. átlagosnál nagyobb mozgásigényt)?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mikor jelentkezik az embernél apátia?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.D.	Mikor nehezednek el az ember végtagjai, mikor vesz rajta erőt a roppant fáradtság egy elváltozás aktív szakaszában, és mi annak biológiai értelme?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Milyen elváltozást indíthat be egy pályatévesztési önbecsülés letörés?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Mitől lesz az embernek mellékvesekéreg-cisztája?
4.1.18.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Rajzolja le, hol találhatók az agyban a mellékvesekéreg központok!
4.1.18.	4.1.B.	6.5.A.	6.5.B.	Mi a különbség az apátia és a depresszió között?
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az apátia tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az apátia létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Ha valakinél fellép az apátia tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Az apátia tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Ismertesse, hogy ha az apátia egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az apátia tünetet okozza!
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Ha a diagnózis az apátia, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Mi az apátia oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Mi az apátia tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Hogyan jön létre az apátia? Mit tart fontosnak közölni róla?
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Az apátia során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Az apátia során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az apátia? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az apátia tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Mit tud elmondani tíz percben az apátia tünetről?
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Az agyban hol található az apátia Hameri-góca?
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Mi lehet az apátia esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Az apátia miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Előfordulhat-e az apátia, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Előfordulhat-e az apátia, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Milyen természetes módon jön létre az apátia?
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az apátia?
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Az apátia tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Miért keverték össze régebben az apátiát a depresszióval? Mi a különbség?
4.1.18.	4.1.B.	6.5.H.	6.5.A.	Mikor jelentkezik apátiás viselkedés (kóros lomhaság)?
5.1.A.	1.3.3.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen konfliktus hatására változnak el a laphámszövetek?
5.1.A.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktusok befolyásolják a laphámszövetek szövetmennyiségét?
5.1.B.	1.2.2.	5.1.C.	5.1.A.	Kéregállomány vezérelte szöveteknél bekövetkezhet-e tartós maradandó funkció-károsodás?
5.1.B.	1.3.5.	5.1.C.	1.3.0.	Ismertesse a biológiai oldalúság jelentőségét a kéregállomány vezérelte szerveknél!
5.1.B.	5.1.1.	5.1.C.	5.1.A.	Rajzolja le, hol találhatók az agyban a fogzománc vezérlő központjai!
5.1.B.	5.1.2.	5.1.5.	5.1.6.	Soroljon fel három kéregállomány vezérelte szervet, ismertesse röviden elváltozásukat, elváltozásaik biológiai értelmét, és a kiváltó érzelmi tartalmat!
5.1.B.	5.1.6.	5.1.8.	5.1.11.	Ismertessen egy kéregállományból vezérelt biológiai különprogramot!
5.1.B.	5.1.7.	5.1.8.	5.1.D.	Mi az ún. fekélyesedés (ulceráció)? Ismertessen egy ezzel járó biológiai különprogramot!
5.1.B.	5.1.7.	5.2.A.	5.2.B.	Ismertesse a biológiai oldalúság jelentőségét a szenzorikus kéregmezőből vezérelt szerveknél!
5.1.B.	5.1.11.	5.2.2.	5.2.B.	Mi az ún. motorikus bénulás? Ismertessen egy ezzel járó biológiai különprogramot!
5.1.B.	5.1.11.	5.2.A.	5.2.B.	Ismertesse a biológiai oldalúság jelentőségét a motorikus kéregmezőből vezérelt szerveknél!
5.1.B.	5.1.12.	6.4.F.	6.5.H.	Ismertesse a biológiai oldalúság jelentőségét a halló kéregből vezérelt szerveknél!
5.1.B.	5.1.13.	5.1.C.	6.4.F.	Ismertesse a biológiai oldalúság jelentőségét a látókéregből vezérelt szerveknél!
5.1.B.	5.1.13.	5.1.C.	6.4.F.	Rajzolja le, hol található az agyban a látókéregmező!
5.1.B.	5.1.14.	5.1.15.	5.2.A.	Ismertesse a biológiai oldalúság jelentőségét a FrontálNégy relékből vezérelt szerveknél!
5.1.B.	5.1.14.	5.1.15.	5.1.16.	Soroljon fel legalább három vezérlő központot, amelyek a premotorikus-szenzorikus kéregben találhatók!
5.1.B.	5.1.15.	5.1.16.	5.1.C.	Rajzolja le, hol találhatók az agyban a cukor központok!
5.1.B.	5.1.15.	5.1.16.	5.1.13.	Sorolja fel az insula magasságában található kéregállományi vezérlő központokat, és hogy melyik milyen kéregmezőbe tartozik!
5.1.B.	5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	Ismertesse a biológiai oldalúság jelentőségét a posztszenzorikus kéregmezőből vezérelt szerveknél!
5.1.B.	1.4.0.	1.3.4.	1.3.2.	Ektodermális (laphám) szöveteknél milyen mikróbák segítenek a helyreállításban?
5.1.B.	5.1.A.	5.1.C.	5.1.7.	Rajzolja le, hol találhatók az agyban a laphámszövetek reléközpontjai!
5.1.B.	5.1.B.	5.1.7.	5.2.10.	Milyen szövet, milyen szervek, szervrészek lehetnek érintettek egy elhatárol(ód)ási konfliktusnál?
5.1.B.	5.1.C.	1.3.3.	1.3.4.	Milyen funkciókat vezérel a nagyagy kéregállomány?
5.1.B.	5.1.C.	5.1.7.	5.2.B.	Ektodermális szöveteknél, mi határozza meg, hogy a test bal vagy jobb oldalán nyilvánul meg az elváltozás?
5.1.B.	5.1.C.	5.1.7.	5.2.2.	Sorolja fel a szenzorikus kéregmező vezérlő központjait! Fogjon egy papírt, rajzolja le a reléközpontok elhelyezkedését arányosan!
5.1.B.	5.1.C.	5.1.13.	6.4.F.	Sorolja fel a látókéregmező vezérlő központjait! Fogjon egy papírt, rajzolja le a reléközpontok elhelyezkedését arányosan!
5.1.B.	5.1.C.	5.1.14.	5.1.15.	Sorolja fel a premotorikus-szenzorikus kéregmező vezérlő központjait! Fogjon egy papírt, rajzolja le a reléközpontok elhelyezkedését arányosan!
5.1.B.	5.1.C.	5.2.9.	5.2.12.	Sorolja fel a posztszenzorikus kéregmező vezérlő központjait! Fogjon egy papírt, rajzolja le a reléközpontok elhelyezkedését arányosan!
5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	1.3.2.	Ismertesse a kéregállomány vezérelte ektodermális szövetek közös tulajdonságait!
5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	5.1.3.	Milyen folyamatok játszódnak le a kéregállomány agytörzs vezérelte szervekben konfliktus aktív és a gyógyulási szakaszban?
5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	5.1.A.	Agyunk melyik része reagál az elválasztási konfliktusokra?
5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	5.1.A.	Az ektodermális, kéregállomány vezérelte szövetek milyen elváltozást produkálnak a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	5.1.7.	Hogyan alakul ki megvastagodás laphámszövetnél?
5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	5.1.A.	Hol található a nagyagy kéregállomány, és az értelmes biológiai különprogramoknál mi a funkciója?
5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	5.1.A.	Hol található a nagyagy kéregállomány, és az értelmes biológiai különprogramokon kívül mi a normál funkciója?
5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	5.1.A.	Kéregállomány vezérelte szöveteknél milyen elváltozás következik be a biológiai konfliktus hatására?
5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	5.1.11.	Mely elválaszt(ód)ási, elhatárol(ód)ási konfliktusoknál mit határoz meg a konfliktus szociális vonatkozása?
5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	1.3.6.	Mi a laphámszövetek biológiai funkciója?
5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	5.1.7.	Mi az a folyamat laphámszöveteknél, amit régebben megvastagodásnak, daganatnak neveztek?
5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	5.1.11.	Mi az ún. funkciócsökkenés? Ismertessen egy ezzel járó biológiai különprogramot!
5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	5.1.17.	Mi az ún. funkciókimaradás? Ismertessen egy ezzel járó biológiai különprogramot!
5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	5.1.A.	Milyen szervek tartoznak az ektodermához?
5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	5.1.A.	Milyen szerveket vezérel a nagyagy kéregállomány?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.A.	6.5.H.	A hallás vonatkozású elválasztási, elhatárolódási konfliktusok milyen vonatkozásúak lehetnek?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.A.	6.5.H.	A hallókéreg szerkezetileg melyik kéregmezőhöz tartozik?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.A.	5.2.B.	A kéregállománynál, az adott kéregmezőknél miben meghatározó a biológiai oldalúság?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.A.	5.2.B.	A motorikus konfliktusok milyen vonatkozásúak lehetnek?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.A.	5.2.B.	A posztszenzorikus konfliktusok milyen vonatkozásúak lehetnek?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.A.	5.2.B.	A szenzorikus konfliktusok milyen vonatkozásúak lehetnek?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.A.	5.2.B.	Elhatárolódási konfliktusoknál mi határozza meg, hogy az agy jobb vagy bal oldalán csapódik be a góc?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.A.	5.1.D.	Elválaszt(ód)ási, elhatárol(ód)ási konfliktusoknál mi határozza meg az elváltozás helyét?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.A.	5.2.B.	Elválasztási konfliktusoknál mi határozza meg, hogy az agy jobb vagy bal oldalán csapódik be a góc?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.A.	5.1.D.	Mely elválaszt(ód)ási, elhatárol(ód)ási konfliktusoknál mit határoz meg a biológiai oldalúság?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.A.	5.1.D.	Mi a különbség a szociális és a nemi/birtok típusú elhatárolódási konfliktusok között?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.A.	5.1.D.	Vannak-e olyan elválaszt(ód)ási, elhatárol(ód)ási konfliktusok, melyeknél egyáltalán nem számít a biológiai oldalúság?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.B.	5.1.A.	A kéregállományba becsapódó konfliktusoknál vonatkozás szempontjából mi jöhet szóba?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.B.	5.2.A.	A nemi/birtok zónák mely kéregmezőket érintik?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.B.	5.2.A.	Ektodermális szöveteknél, mi határozza meg, hogy hol nyilvánul meg az elváltozás?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.B.	6.4.D.	Mely motorikus relék tartoznak a nemi/birtok zónába?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.B.	6.4.E.	Mely posztszenzorikus relék tartoznak a nemi/birtok zónába?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.B.	6.4.D.	Mely relék vannak a motorikus kéregmezőben az insula magasságának metszetén?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.B.	6.4.E.	Mely relék vannak a posztszenzorikus kéregmezőben az insula magasságának metszetén?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.B.	6.4.D.	Mely relék vannak a premotorikus-szenzorikus kéregmezőben az insula magasságának metszetén?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.B.	6.4.E.	Mely relék vannak a szenzorikus kéregmezőben az insula magasságának metszetén?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.B.	6.5.F.	Mely szenzorikus relék tartoznaka nemi/birtok zónába?
5.1.B.	5.1.C.	5.2.B.	6.4.D.	Mely szervrészek mozgató reléi találhatók a motorikus kéregmezőben?
5.1.B.	5.1.C.	6.4.C.	6.4.D.	A PMSC kéregmezőbe becsapódó konfliktusoknak mi a közös jellemzője?
5.1.B.	5.1.C.	6.4.C.	6.4.D.	A PMSC kéregmezőbe becsapódó konfliktusoknál milyen lehet a konfliktus vonatkozása?
5.1.B.	5.1.C.	6.4.C.	6.4.D.	A PMSC kéregmezőben található vezérlő központok funkcióinak mi a közös jellemzője?
5.1.B.	5.1.C.	6.4.C.	5.2.5.	Sorolja fel a nemi/birtok zónák vezérlő központjait! Fogjon egy papírt, rajzolja le a reléközpontok elhelyezkedését arányosan!
5.1.B.	5.1.D.	5.1.7.	5.1.4.	Mely szöveteknek van programozott érzékenység lefutása?
5.1.B.	5.2.A.	5.2.B.	5.2.4.	Ismertesse a biológiai oldalúság jelentőségét a nemi/birtok zónák reléiből vezérelt szerveknél!
5.1.B.	5.2.A.	5.2.B.	6.4.C.	Mely reléközpontok tartoznak a nemi/birtok zónába?
5.1.B.	5.2.B.	5.1.7.	5.1.C.	A nemi/birtok zónák reléinek kivételével a szenzorikus kéregnél miben meghatározó a biológiai oldalúság?
5.1.B.	5.2.B.	5.1.7.	5.1.C.	A nemi/birtok zónák, a hallókéreg, és az ún. FrontálNégy kéreg relék kivételével miben meghatározó a biológiai oldalúság?
5.1.B.	5.2.B.	5.1.C.	6.4.D.	A MC kéregmezőbe becsapódó konfliktusoknak mi a közös jellemzője?
5.1.B.	5.2.B.	5.1.C.	6.4.D.	A MC kéregmezőbe becsapódó konfliktusoknál milyen lehet a konfliktus vonatkozása?
5.1.B.	5.2.B.	5.1.C.	6.4.D.	A MC kéregmezőben található vezérlő központok funkcióinak mi a közös jellemzője?
5.1.B.	5.2.B.	5.1.C.	6.4.E.	A PSC kéregmezőbe becsapódó konfliktusoknak mi a közös jellemzője?
5.1.B.	5.2.B.	5.1.C.	6.4.E.	A PSC kéregmezőbe becsapódó konfliktusoknál milyen lehet a konfliktus vonatkozása?
5.1.B.	5.2.B.	5.1.C.	6.4.E.	A PSC kéregmezőben található vezérlő központok funkcióinak mi a közös jellemzője?
5.1.B.	5.2.B.	5.1.C.	6.4.E.	A SC kéregmezőbe becsapódó konfliktusoknak mi a közös jellemzője?
5.1.B.	5.2.B.	5.1.C.	6.4.E.	A SC kéregmezőbe becsapódó konfliktusoknál milyen lehet a konfliktus vonatkozása?
5.1.B.	5.2.B.	5.1.C.	1.3.5.	Alapvetően mik határozzák meg, hogy a kéregállomány jobb vagy bal oldalára csapódik a góc?
5.1.B.	5.2.B.	5.1.C.	6.4.E.	Az SC kéregmezőben található vezérlő központok funkcióinak mi a közös jellemzője?
5.1.B.	5.2.B.	5.1.C.	1.3.5.	Mitől függ, hogy melyik oldalon csapódik be a góc a kéregállomány egyes részeinél?
5.1.B.	5.2.B.	5.1.C.	6.5.E.	Mitől függ, hogy melyik oldalon csapódik be a góc a MC kéregmezőnél?
5.1.B.	5.2.B.	5.1.C.	6.5.E.	Mitől függ, hogy melyik oldalon csapódik be a góc a PMSC kéregmezőnél?
5.1.B.	5.2.B.	5.1.C.	6.5.E.	Mitől függ, hogy melyik oldalon csapódik be a góc a PSC kéregmezőnél?
5.1.B.	5.2.B.	5.1.C.	6.5.E.	Mitől függ, hogy melyik oldalon csapódik be a góc a SC kéregmezőnél?
5.1.C.	5.1.2.	5.1.14.	6.4.C.	Rajzolja le, hol található az agyban a premotorikus-szenzorikus kéregmező!
5.1.C.	5.1.7.	5.1.B.	5.1.8.	Melyik kéregmezőre jellemző a K.A. szakaszban fellépő feledékenység? Mi ennek az oka és biológiai értelme?
5.1.C.	5.1.7.	6.4.E.	6.4.G.	Hol helyezkedik el az agyban a szenzorikus kéregmező?
5.1.C.	5.1.7.	6.4.E.	6.4.G.	Mi az ún. szenzorikus cortex?
5.1.C.	5.1.8.	5.2.2.	6.4.C.	Rajzolja le, hol található az agyban a szenzorikus kéregmező!
5.1.C.	5.1.11.	5.2.1.	6.4.C.	Rajzolja le, hol található az agyban a motorikus kéregmező!
5.1.C.	5.1.11.	5.1.B.	1.3.2.	Melyik, vagy melyek azok a kéreg relék, ahol mozgás-bénulás előfordulhat?
5.1.C.	5.1.11.	5.1.B.	1.3.2.	Melyik, vagy melyek azok a kéregmezők, ahol funkciócsökkenés előfordulhat?
5.1.C.	5.1.11.	5.1.B.	1.3.2.	Melyik, vagy melyek azok a kéregmezők, ahol funkciókimaradás előfordulhat?
5.1.C.	5.1.11.	5.1.B.	5.1.A.	Rajzolja le, az agyban honnan történik az akaratlagos mozgatás vezérlése!
5.1.C.	5.1.11.	6.4.D.	6.4.G.	Hol helyezkedik el az agyban a motorikus kéregmező?
5.1.C.	5.1.11.	6.4.D.	6.4.G.	Mi az ún. motorikus cortex?
5.1.C.	5.1.13.	5.1.B.	6.4.F.	Hol helyezkedik el az agyban a vizuáliskéreg mező?
5.1.C.	5.1.13.	5.1.B.	6.4.F.	Mi az ún. vizuális cortex?
5.1.C.	5.1.17.	6.4.D.	6.4.G.	Hol helyezkedik el az agyban a premotorikus-szenzorikus kéregmező?
5.1.C.	5.1.17.	6.4.D.	6.4.G.	Mi az ún. premotorikus-szenzorikus cortex?
5.1.C.	5.1.17.	6.4.D.	6.4.G.	Mit vezérel a premotorikus-szenzorikus cortex?
5.1.C.	5.2.10.	5.2.13.	6.4.C.	Rajzolja le, hol található az agyban a posztszenzorikus kéregmező!
5.1.C.	5.2.10.	6.4.E.	6.4.G.	Hol helyezkedik el az agyban a poszt-szenzorikus kéregmező?
5.1.C.	5.2.10.	6.4.E.	6.4.G.	Mi az ún. posztszenzorikus cortex?
5.1.C.	5.1.B.	5.1.11.	5.2.1.	Fejtse ki röviden, hogy mit takar a kifejezés "motorikus konfliktus"!
5.1.C.	5.1.B.	5.1.13.	6.4.F.	Fejtse ki röviden, hogy mit takar a kifejezés "látókéreg konfliktus"!
5.1.C.	5.1.B.	5.1.A.	5.1.D.	Mit vezérel posztszenzorikus cortex?
5.1.C.	5.1.B.	5.1.D.	5.2.11.	Fejtse ki röviden, hogy mit takar a kifejezés "posztszenzorikus konfliktus"!
5.1.C.	5.1.B.	5.1.D.	5.1.14.	Fejtse ki röviden, hogy mit takar a kifejezés "premotorikus-szenzorikus konfliktus"!
5.1.C.	5.1.B.	5.1.D.	5.2.2.	Fejtse ki röviden, hogy mit takar a kifejezés "szenzorikus konfliktus"!
5.1.C.	5.1.B.	5.1.D.	5.1.A.	Ismertesse a kéregállomány elhelyezkedését és szövetmennyiség vezérlő reléközpontjait!
5.1.C.	5.1.B.	5.1.D.	5.1.A.	Ismertesse a kéregállomány kéregmezőit!
5.1.C.	5.1.B.	6.4.D.	6.4.G.	Mit vezérel a motorikus cortex?
5.1.C.	5.1.B.	6.4.E.	6.4.G.	Mit vezérel a szenzorikus cortex?
5.1.C.	5.1.D.	5.1.12.	6.4.C.	Sorolja fel a kéregállomány kéregmezőit, és jellemezze őket röviden!
5.1.C.	5.1.D.	5.1.B.	5.1.A.	Hogyan és miért lehet veszélyes a szenzorikus konfliktusok epileptokrízise?
5.1.C.	5.1.D.	5.1.B.	5.1.A.	Melyek azok a kéreg relék, ahol érzékenységcsökkenés vagy túlérzékenység előfordulhat?
5.1.C.	5.2.B.	6.4.C.	5.2.2.	Mely reléközpontok metszik a nemi/birtok zónákat?
5.1.C.	6.4.C.	6.4.G.	6.4.F.	Milyen részekből áll az agy a kéregmezők tekintetében?
5.1.D.	5.1.2.	5.1.4.	5.2.10.	Mi az ún. belső bőr szenzorika?
5.1.D.	5.1.2.	5.1.4.	5.2.10.	Sorolj fel a szerveket, melyek az ún. belső bőr érzékenység lefutás séma szerint működnek!
5.1.D.	5.1.2.	5.1.4.	5.2.7.	Soroljon fel laphámszöveteket az emberi testben, melyek érzékenység lefutása a belső bőr séma szerint zajlik!
5.1.D.	5.1.4.	5.2.12.	5.2.14.	Mi az ún. tenezmus (tenesmus), és mikor jelentkezik?
5.1.D.	5.1.6.	5.1.7.	5.1.8.	Mi az ún. külső bőr szenzorika?
5.1.D.	5.1.7.	5.1.4.	5.1.10.	Mi az ún. szenzorikus bénulás? Ismertessen egy ezzel járó biológiai különprogramot!
5.1.D.	5.1.7.	5.1.8.	5.1.6.	Sorolj fel a szerveket, melyek az ún. külső bőr érzékenység lefutás séma szerint működnek!
5.1.D.	5.1.7.	5.1.8.	5.1.5.	Soroljon fel laphámszöveteket az emberi testben, melyek érzékenység lefutása a külső bőr séma szerint zajlik!
5.1.D.	5.2.14.	5.2.12.	5.2.9.	Mik azok a tonikus-klonikus görcsök, mikor és mely szerveknél jelentkezhetnek?
5.1.D.	5.1.B.	5.1.4.	5.1.5.	Miben különbözik a belső bőr szenzorika a külső bőr szenzorikától?
5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	5.2.10.	Hogyan működik a posztszenzorikus kéregmezőbe beidegezett laphámszövetek érzékenység lefutása?
5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.14.	Hogyan működik a premotorikus-szenzorikus kéregmezőbe beidegezett laphámszövetek érzékenység lefutása?
5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.7.	Hogyan működik a szenzorikus kéregmezőbe beidegezett laphámszövetek érzékenység lefutása?
5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.2.	Ismertesse a premotorikus-szenzorikus kéregmező tulajdonságait, az oda bekábelezett szerveket, érzékenység-lefutásukat!
5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Jellemezd a belső bőr sémát érzékenység lefutás szempontjából a K.A. és a M.U. szakaszban!
5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Jellemezd a külső bőr sémát érzékenység lefutás szempontjából a K.A. és a M.U. szakaszban!
5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.7.	Laphám szövetek esetén mit nevezünk érzéketlenségnek?
5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.7.	Laphám szövetek esetén mit nevezünk túlérzékenységnek?
5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.7.	Laphám szöveteknél mikor jelentkezik érzéketlenség?
5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.7.	Laphám szöveteknél mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az ún. ábszansz (absence)? Mely kéregmező(k) vezérelte szervek külön programjainál fordulhat elő? Melyik szakaszban?
5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	5.2.10.	Mi az ún. belső bőr érzékenység lefutás?
5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.7.	Mi az ún. külső bőr érzékenység lefutás?
5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.7.	Mi az ún. kültakaró-laphám érzékenység lefutás?
5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	5.2.10.	Mi az ún. ősszáj-laphám érzékenység lefutás?
5.1.D.	6.4.G.	5.1.B.	5.1.11.	A motorikus kéregmezőbe beidegzett szervek esetén beszélhetünk a belső vagy külső bőr sémáról?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fogzománc túlérzékenység tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fogzománc túlérzékenység létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a fogzománc túlérzékenység tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fogzománc túlérzékenység tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a fogzománc túlérzékenység egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fogzománc túlérzékenység tünetet okozza!
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a fogzománc túlérzékenység, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a fogzománc túlérzékenység oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a fogzománc túlérzékenység tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a fogzománc túlérzékenység? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fogzománc túlérzékenység során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fogzománc túlérzékenység során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fogzománc túlérzékenység? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fogzománc túlérzékenység tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a fogzománc túlérzékenység tünetről?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a fogzománc túlérzékenység Hameri-góca?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a fogzománc túlérzékenység esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fogzománc túlérzékenység miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a fogzománc túlérzékenység, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a fogzománc túlérzékenység, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a fogzománc túlérzékenység?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fogzománc túlérzékenység?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fogzománc túlérzékenység tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a fogzománc (módosult laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a fogzománc (módosult laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a fogzománc (módosult laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a fogzománc (módosult laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a fogzománc (módosult laphám) az epileptokrízis idején?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a fogzománc (módosult laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fogzománc (módosult laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fogzománc (módosult laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "legszívesebben beleharapnék, de nem szabad, nem tehetem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "legszívesebben beleharapnék, de nem szabad, nem tehetem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "legszívesebben beleharapnék, de nem szabad, nem tehetem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "legszívesebben beleharapnék, de nem szabad, nem tehetem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "legszívesebben rávicsorognék, de nem tehetem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "legszívesebben rávicsorognék, de nem tehetem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "legszívesebben rávicsorognék, de nem tehetem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "legszívesebben rávicsorognék, de nem tehetem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem mondhatok nemet, nem zavarhatom el magamtól" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem mondhatok nemet, nem zavarhatom el magamtól" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem mondhatok nemet, nem zavarhatom el magamtól" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.1.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem mondhatok nemet, nem zavarhatom el magamtól" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.1.	5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	A fogak túlérzékenységénél pontosan mi az, ami túlérzékenységet produkál?
5.1.1.	5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	Mi a fogzománc biológiai funkciója?
5.1.1.	5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	Mi az oka annak, hogy a fogzománc biológiai különprogramja csak érzékenység változással jár?
5.1.1.	5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	Mi köze van az agressziónak a fogzománchoz?
5.1.1.	5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	Miért nem produkál a fogzománc szövetmennyiségi elváltozásokat?
5.1.1.	5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	Mikor jelentkezik a fogak túlérzékenysége?
5.1.1.	5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	Mit jelez a szürkés fogzománc elszíneződés?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pharyngitis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pharyngitis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Ha valakinél fellép a pharyngitis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	A pharyngitis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Ismertesse, hogy ha a pharyngitis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pharyngitis tünetet okozza!
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Ha a diagnózis a pharyngitis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Mi a pharyngitis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Mi a pharyngitis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Hogyan jön létre a pharyngitis? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	A pharyngitis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	A pharyngitis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pharyngitis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pharyngitis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a pharyngitis tünetről?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Az agyban hol található a pharyngitis Hameri-góca?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Mi lehet a pharyngitis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	A pharyngitis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Előfordulhat-e a pharyngitis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Előfordulhat-e a pharyngitis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a pharyngitis?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pharyngitis?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	A pharyngitis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Ha valakinek kapar a torka, annak mi az oka? Melyik szakaszban van?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Ha valakinél szájrákot diagnosztizáltak, ez mely szövetrészek elváltozása lehet?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	5.1.D.	Mikor produkál egy szájseb fájdalmat?
5.1.2.	2.1.1.	5.1.B.	5.1.D.	Nyálkahártyáknál, mit találunk még a laphám alatt?
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az afta (aphta) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az afta (aphta) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Ha valakinél fellép az afta (aphta) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Az afta (aphta) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Ismertesse, hogy ha az afta (aphta) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az afta (aphta) tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Ha a diagnózis az afta (aphta), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Mi az afta (aphta) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Mi az afta (aphta) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Hogyan jön létre az afta (aphta)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Az afta (aphta) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Az afta (aphta) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az afta (aphta)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az afta (aphta) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az afta (aphta) tünetről?
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Az agyban hol található az afta (aphta) Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Mi lehet az afta (aphta) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Az afta (aphta) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Előfordulhat-e az afta (aphta), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Előfordulhat-e az afta (aphta), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az afta (aphta)?
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az afta (aphta)?
5.1.2.	5.1.B.	2.1.1.	2.1.B.	Az afta (aphta) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a garatgyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a garatgyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	Ha valakinél fellép a garatgyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	A garatgyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	Ismertesse, hogy ha a garatgyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a garatgyulladás tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	Ha a diagnózis a garatgyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	Mi a garatgyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	Mi a garatgyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	Hogyan jön létre a garatgyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	A garatgyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	A garatgyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a garatgyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a garatgyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	Mit tud elmondani tíz percben a garatgyulladás tünetről?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	Az agyban hol található a garatgyulladás Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	Mi lehet a garatgyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	A garatgyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	Előfordulhat-e a garatgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	Előfordulhat-e a garatgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	Milyen természetes módon jön létre a garatgyulladás?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a garatgyulladás?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.1.	A garatgyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelv fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelv fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a nyelv fekélyesedés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv fekélyesedés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyelv fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelv fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a nyelv fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyelv fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyelv fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a nyelv fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelv fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelv fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelv fekélyesedés tünetről?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a nyelv fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a nyelv fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyelv fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyelv fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyelv fekélyesedés?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelv fekélyesedés?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelv-laphám-rák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelv-laphám-rák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a nyelv-laphám-rák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv-laphám-rák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyelv-laphám-rák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelv-laphám-rák tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a nyelv-laphám-rák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyelv-laphám-rák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyelv-laphám-rák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a nyelv-laphám-rák? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv-laphám-rák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv-laphám-rák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelv-laphám-rák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelv-laphám-rák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelv-laphám-rák tünetről?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a nyelv-laphám-rák Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a nyelv-laphám-rák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv-laphám-rák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyelv-laphám-rák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyelv-laphám-rák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyelv-laphám-rák?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelv-laphám-rák?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv-laphám-rák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a száj-laphám-rák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a száj-laphám-rák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a száj-laphám-rák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-laphám-rák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a száj-laphám-rák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a száj-laphám-rák tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a száj-laphám-rák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a száj-laphám-rák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a száj-laphám-rák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a száj-laphám-rák? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-laphám-rák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-laphám-rák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a száj-laphám-rák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a száj-laphám-rák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a száj-laphám-rák tünetről?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a száj-laphám-rák Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a száj-laphám-rák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-laphám-rák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a száj-laphám-rák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a száj-laphám-rák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a száj-laphám-rák?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a száj-laphám-rák?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-laphám-rák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szájrák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szájrák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a szájrák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szájrák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szájrák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szájrák tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a szájrák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szájrák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szájrák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a szájrák? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szájrák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szájrák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szájrák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szájrák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szájrák tünetről?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a szájrák Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a szájrák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szájrák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szájrák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szájrák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szájrák?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szájrák?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szájrák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a torokgyulladás (laphámszövetnél) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a torokgyulladás (laphámszövetnél) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a torokgyulladás (laphámszövetnél) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torokgyulladás (laphámszövetnél) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a torokgyulladás (laphámszövetnél) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a torokgyulladás (laphámszövetnél) tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a torokgyulladás (laphámszövetnél), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a torokgyulladás (laphámszövetnél) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a torokgyulladás (laphámszövetnél) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a torokgyulladás (laphámszövetnél)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torokgyulladás (laphámszövetnél) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torokgyulladás (laphámszövetnél) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a torokgyulladás (laphámszövetnél)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a torokgyulladás (laphámszövetnél) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a torokgyulladás (laphámszövetnél) tünetről?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a torokgyulladás (laphámszövetnél) Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a torokgyulladás (laphámszövetnél) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torokgyulladás (laphámszövetnél) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a torokgyulladás (laphámszövetnél), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a torokgyulladás (laphámszövetnél), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a torokgyulladás (laphámszövetnél)?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a torokgyulladás (laphámszövetnél)?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torokgyulladás (laphámszövetnél) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a torok vérzés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a torok vérzés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a torok vérzés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok vérzés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a torok vérzés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a torok vérzés tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a torok vérzés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a torok vérzés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a torok vérzés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a torok vérzés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok vérzés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok vérzés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a torok vérzés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a torok vérzés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a torok vérzés tünetről?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a torok vérzés Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a torok vérzés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok vérzés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a torok vérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a torok vérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a torok vérzés?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a torok vérzés?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok vérzés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a torok laphám túlérzékenység tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a torok laphám túlérzékenység létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a torok laphám túlérzékenység tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok laphám túlérzékenység tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a torok laphám túlérzékenység egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a torok laphám túlérzékenység tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a torok laphám túlérzékenység, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a torok laphám túlérzékenység oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a torok laphám túlérzékenység tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a torok laphám túlérzékenység? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok laphám túlérzékenység során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok laphám túlérzékenység során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a torok laphám túlérzékenység? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a torok laphám túlérzékenység tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a torok laphám túlérzékenység tünetről?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a torok laphám túlérzékenység Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a torok laphám túlérzékenység esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok laphám túlérzékenység miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a torok laphám túlérzékenység, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a torok laphám túlérzékenység, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a torok laphám túlérzékenység?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a torok laphám túlérzékenység?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok laphám túlérzékenység tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szájüregi vérzés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szájüregi vérzés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a szájüregi vérzés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szájüregi vérzés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szájüregi vérzés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szájüregi vérzés tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a szájüregi vérzés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szájüregi vérzés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szájüregi vérzés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a szájüregi vérzés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szájüregi vérzés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szájüregi vérzés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szájüregi vérzés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szájüregi vérzés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szájüregi vérzés tünetről?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a szájüregi vérzés Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a szájüregi vérzés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szájüregi vérzés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szájüregi vérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szájüregi vérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szájüregi vérzés?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szájüregi vérzés?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szájüregi vérzés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szájon belüli sebesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szájon belüli sebesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a szájon belüli sebesedés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szájon belüli sebesedés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szájon belüli sebesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szájon belüli sebesedés tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a szájon belüli sebesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szájon belüli sebesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szájon belüli sebesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a szájon belüli sebesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szájon belüli sebesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szájon belüli sebesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szájon belüli sebesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szájon belüli sebesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szájon belüli sebesedés tünetről?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a szájon belüli sebesedés Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a szájon belüli sebesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szájon belüli sebesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szájon belüli sebesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szájon belüli sebesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szájon belüli sebesedés?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szájon belüli sebesedés?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szájon belüli sebesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a száj laphám hólyag tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a száj laphám hólyag létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a száj laphám hólyag tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj laphám hólyag tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a száj laphám hólyag egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a száj laphám hólyag tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a száj laphám hólyag, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a száj laphám hólyag oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a száj laphám hólyag tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a száj laphám hólyag? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj laphám hólyag során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj laphám hólyag során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a száj laphám hólyag? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a száj laphám hólyag tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a száj laphám hólyag tünetről?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a száj laphám hólyag Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a száj laphám hólyag esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj laphám hólyag miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a száj laphám hólyag, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a száj laphám hólyag, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a száj laphám hólyag?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a száj laphám hólyag?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj laphám hólyag tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a torok-nyálkahártya (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a torok-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a torok-nyálkahártya (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a torok-nyálkahártya (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a torok-nyálkahártya (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok-nyálkahártya (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a torok-nyálkahártya (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a torok-nyálkahártya (laphám) daganat tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a torok-nyálkahártya (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a torok-nyálkahártya (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a torok-nyálkahártya (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a torok-nyálkahártya (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a torok-nyálkahártya (laphám) daganat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok-nyálkahártya (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok-nyálkahártya (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a torok-nyálkahártya (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a torok-nyálkahártya (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a torok-nyálkahártya (laphám) daganat elváltozásról?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a torok-nyálkahártya (laphám) daganat Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a torok-nyálkahártya (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok-nyálkahártya (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a torok-nyálkahártya (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a torok-nyálkahártya (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a torok-nyálkahártya (laphám) daganat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a torok-nyálkahártya (laphám) daganat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok-nyálkahártya (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok-nyálkahártya (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a torok-nyálkahártya (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a száj-nyálkahártya (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a száj-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a száj-nyálkahártya (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a száj-nyálkahártya (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a száj-nyálkahártya (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-nyálkahártya (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a száj-nyálkahártya (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a száj-nyálkahártya (laphám) daganat tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a száj-nyálkahártya (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a száj-nyálkahártya (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a száj-nyálkahártya (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a száj-nyálkahártya (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a száj-nyálkahártya (laphám) daganat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-nyálkahártya (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-nyálkahártya (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a száj-nyálkahártya (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a száj-nyálkahártya (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a száj-nyálkahártya (laphám) daganat elváltozásról?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a száj-nyálkahártya (laphám) daganat Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a száj-nyálkahártya (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-nyálkahártya (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a száj-nyálkahártya (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a száj-nyálkahártya (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a száj-nyálkahártya (laphám) daganat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a száj-nyálkahártya (laphám) daganat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-nyálkahártya (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-nyálkahártya (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a száj-nyálkahártya (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelv (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelv (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a nyelv (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyelv (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelv (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a nyelv (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyelv (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyelv (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a nyelv (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelv (laphám) gyulladás?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelv (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelv (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelv (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a nyelv (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a nyelv (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyelv (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyelv (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyelv (laphám) gyulladás?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelv (laphám) gyulladás?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a nyelv (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelv (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelv (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a nyelv (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyelv (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelv (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a nyelv (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyelv (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyelv (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a nyelv (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelv (laphám) fekélyesedés?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelv (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelv (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelv (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a nyelv (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a nyelv (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyelv (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyelv (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyelv (laphám) fekélyesedés?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelv (laphám) fekélyesedés?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a nyelv (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelv (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelv (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a nyelv (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyelv (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelv (laphám) daganat tünetet okozza!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a nyelv (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyelv (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyelv (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a nyelv (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelv (laphám) daganat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelv (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelv (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelv (laphám) daganat elváltozásról?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a nyelv (laphám) daganat Hameri-góca?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a nyelv (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyelv (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyelv (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyelv (laphám) daganat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelv (laphám) daganat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a nyelv (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a torok-nyálkahártya (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a torok-nyálkahártya (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a torok-nyálkahártya (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a torok-nyálkahártya (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a torok-nyálkahártya (laphám) az epileptokrízis idején?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a torok-nyálkahártya (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok-nyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A torok-nyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a száj-nyálkahártya (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a száj-nyálkahártya (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a száj-nyálkahártya (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a száj-nyálkahártya (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a száj-nyálkahártya (laphám) az epileptokrízis idején?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a száj-nyálkahártya (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-nyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A száj-nyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a nyelv (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyelv (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyelv (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyelv (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyelv (laphám) az epileptokrízis idején?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a nyelv (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem akarom a számba venni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem akarom a számba venni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem akarom a számba venni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem akarom a számba venni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "utálom a szájsebeimet" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "utálom a szájsebeimet" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy az "utálom a szájsebeimet" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy az "utálom a szájsebeimet" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "utálom a számban" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "utálom a számban" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy az "utálom a számban" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy az "utálom a számban" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valaki szúró, szúrkáló fájdalmat érez a szájában miközben sebesedést tapasztal, annak mi az oka? Melyik szakaszban van?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit jelez a fogínyvérzés, mely szövet elválozása során jelentkezhet vérzés, és a lefutás során mikor?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.D.	1.2.1.	Mely szövetrész mely szakaszában fordulhat elő szájüregi vérzés?
5.1.2.	5.1.B.	5.1.D.	1.2.1.	Mely szövetrész mely szakaszában fordulhat elő torok vérzés?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mumpsz tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mumpsz létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a mumpsz tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mumpsz tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a mumpsz egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mumpsz tünetet okozza!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a mumpsz, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a mumpsz oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a mumpsz tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a mumpsz? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mumpsz során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mumpsz során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mumpsz? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mumpsz tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a mumpsz tünetről?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a mumpsz Hameri-góca?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a mumpsz esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mumpsz miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a mumpsz, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a mumpsz, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a mumpsz?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mumpsz?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mumpsz tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyálvezeték elzáródás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyálvezeték elzáródás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a nyálvezeték elzáródás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyálvezeték elzáródás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyálvezeték elzáródás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyálvezeték elzáródás tünetet okozza!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a nyálvezeték elzáródás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyálvezeték elzáródás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyálvezeték elzáródás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a nyálvezeték elzáródás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyálvezeték elzáródás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyálvezeték elzáródás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyálvezeték elzáródás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyálvezeték elzáródás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyálvezeték elzáródás tünetről?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a nyálvezeték elzáródás Hameri-góca?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a nyálvezeték elzáródás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyálvezeték elzáródás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyálvezeték elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyálvezeték elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyálvezeték elzáródás?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyálvezeték elzáródás?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyálvezeték elzáródás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél) tünetet okozza!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél) tünetről?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél) Hameri-góca?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél)?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél)?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fültőmirigy megnagyobbodás (laphámszövetnél) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a fültőmirigy-vezeték (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a fültőmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) az epileptokrízis idején?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelv alatti nyálmirigy-vezeték (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a fültőmirigy-vezeték (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a fültőmirigy-vezeték (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a fültőmirigy-vezeték (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a fültőmirigy-vezeték (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a fültőmirigy-vezeték (laphám) az epileptokrízis idején?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a fültőmirigy-vezeték (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fültőmirigy-vezeték (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fültőmirigy-vezeték (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem akarom megenni, szájba venni, benyálazni, megnyálazni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem akarom megenni, szájba venni, benyálazni, megnyálazni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem akarom megenni, szájba venni, benyálazni, megnyálazni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem akarom megenni, szájba venni, benyálazni, megnyálazni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem engedik meg, hogy megegyek megigyak valamit" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem engedik meg, hogy megegyek megigyak valamit" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem engedik meg, hogy megegyek megigyak valamit" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem engedik meg, hogy megegyek megigyak valamit" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem szabad megennem, meginnom valamit" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem szabad megennem, meginnom valamit" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem szabad megennem, meginnom valamit" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem szabad megennem, meginnom valamit" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "eltiltják tőlem a kedvenc ennivalóm, innivalóm" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "eltiltják tőlem a kedvenc ennivalóm, innivalóm" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy az "eltiltják tőlem a kedvenc ennivalóm, innivalóm" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy az "eltiltják tőlem a kedvenc ennivalóm, innivalóm" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a fültőmirigy-vezeték laphámszövetének konfliktus-aktív szakaszában fültőmirigy-vezeték-elzáródás?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a fültőmirigy-vezeték laphámszövetének konfliktus-aktív szakaszában fültőmirigy-vezeték-szűkület?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a fültőmirigy-vezeték laphámszövetének konfliktus-megoldás utáni szakaszában fültőmirigy-vezeték-elzáródás?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a fültőmirigy-vezeték laphámszövetének konfliktus-megoldás utáni szakaszában fültőmirigy-vezeték-szűkület?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték laphámszövetének konfliktus-aktív szakaszában nyelv alatti nyálmirigy-vezeték-elzáródás?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték laphámszövetének konfliktus-aktív szakaszában nyelv alatti nyálmirigy-vezeték-szűkület?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték laphámszövetének konfliktus-megoldás utáni szakaszában nyelv alatti nyálmirigy-vezeték-elzáródás?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a nyelv alatti nyálmirigy-vezeték laphámszövetének konfliktus-megoldás utáni szakaszában nyelv alatti nyálmirigy-vezeték-szűkület?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Miért téves és helytelen a fertőző-fültőmirigy-gyulladás kifejezés?
5.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mikor jelentkezik a mumpsz tünet?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelőcső vérzés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelőcső vérzés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Ha valakinél fellép a nyelőcső vérzés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	A nyelőcső vérzés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Ismertesse, hogy ha a nyelőcső vérzés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelőcső vérzés tünetet okozza!
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Ha a diagnózis a nyelőcső vérzés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Mi a nyelőcső vérzés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Mi a nyelőcső vérzés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Hogyan jön létre a nyelőcső vérzés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	A nyelőcső vérzés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	A nyelőcső vérzés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelőcső vérzés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelőcső vérzés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelőcső vérzés tünetről?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Az agyban hol található a nyelőcső vérzés Hameri-góca?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Mi lehet a nyelőcső vérzés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	A nyelőcső vérzés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Előfordulhat-e a nyelőcső vérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Előfordulhat-e a nyelőcső vérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a nyelőcső vérzés?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelőcső vérzés?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	A nyelőcső vérzés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelőcső elzáródás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelőcső elzáródás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Ha valakinél fellép a nyelőcső elzáródás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	A nyelőcső elzáródás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Ismertesse, hogy ha a nyelőcső elzáródás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelőcső elzáródás tünetet okozza!
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Ha a diagnózis a nyelőcső elzáródás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Mi a nyelőcső elzáródás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Mi a nyelőcső elzáródás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Hogyan jön létre a nyelőcső elzáródás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	A nyelőcső elzáródás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	A nyelőcső elzáródás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelőcső elzáródás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelőcső elzáródás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelőcső elzáródás tünetről?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Az agyban hol található a nyelőcső elzáródás Hameri-góca?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Mi lehet a nyelőcső elzáródás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	A nyelőcső elzáródás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Előfordulhat-e a nyelőcső elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Előfordulhat-e a nyelőcső elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a nyelőcső elzáródás?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelőcső elzáródás?
5.1.4.	2.1.6.	5.1.B.	2.1.B.	A nyelőcső elzáródás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelőcső táji fájdalmak tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelőcső táji fájdalmak létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	Ha valakinél fellép a nyelőcső táji fájdalmak tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	A nyelőcső táji fájdalmak tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	Ismertesse, hogy ha a nyelőcső táji fájdalmak egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelőcső táji fájdalmak tünetet okozza!
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	Ha a diagnózis a nyelőcső táji fájdalmak, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	Mi a nyelőcső táji fájdalmak oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	Mi a nyelőcső táji fájdalmak tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	Hogyan jön létre a nyelőcső táji fájdalmak? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	A nyelőcső táji fájdalmak során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	A nyelőcső táji fájdalmak során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelőcső táji fájdalmak? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelőcső táji fájdalmak tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelőcső táji fájdalmak tünetről?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	Az agyban hol található a nyelőcső táji fájdalmak Hameri-góca?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	Mi lehet a nyelőcső táji fájdalmak esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	A nyelőcső táji fájdalmak miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	Előfordulhat-e a nyelőcső táji fájdalmak, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	Előfordulhat-e a nyelőcső táji fájdalmak, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	Milyen természetes módon jön létre a nyelőcső táji fájdalmak?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelőcső táji fájdalmak?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	5.1.15.	A nyelőcső táji fájdalmak tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelőcső izomremegés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelőcső izomremegés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a nyelőcső izomremegés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	A nyelőcső izomremegés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a nyelőcső izomremegés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelőcső izomremegés tünetet okozza!
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Ha a diagnózis a nyelőcső izomremegés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mi a nyelőcső izomremegés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mi a nyelőcső izomremegés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Hogyan jön létre a nyelőcső izomremegés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	A nyelőcső izomremegés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	A nyelőcső izomremegés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelőcső izomremegés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelőcső izomremegés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelőcső izomremegés tünetről?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Az agyban hol található a nyelőcső izomremegés Hameri-góca?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mi lehet a nyelőcső izomremegés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	A nyelőcső izomremegés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Előfordulhat-e a nyelőcső izomremegés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Előfordulhat-e a nyelőcső izomremegés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a nyelőcső izomremegés?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelőcső izomremegés?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	A nyelőcső izomremegés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelőcső izomgörcs tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelőcső izomgörcs létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a nyelőcső izomgörcs tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	A nyelőcső izomgörcs tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a nyelőcső izomgörcs egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelőcső izomgörcs tünetet okozza!
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Ha a diagnózis a nyelőcső izomgörcs, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mi a nyelőcső izomgörcs oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mi a nyelőcső izomgörcs tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Hogyan jön létre a nyelőcső izomgörcs? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	A nyelőcső izomgörcs során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	A nyelőcső izomgörcs során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelőcső izomgörcs? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelőcső izomgörcs tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelőcső izomgörcs tünetről?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Az agyban hol található a nyelőcső izomgörcs Hameri-góca?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mi lehet a nyelőcső izomgörcs esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	A nyelőcső izomgörcs miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Előfordulhat-e a nyelőcső izomgörcs, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Előfordulhat-e a nyelőcső izomgörcs, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a nyelőcső izomgörcs?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelőcső izomgörcs?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	A nyelőcső izomgörcs tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelőcső fájdalomgörcs tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelőcső fájdalomgörcs létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Ha valakinél fellép a nyelőcső fájdalomgörcs tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	A nyelőcső fájdalomgörcs tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Ismertesse, hogy ha a nyelőcső fájdalomgörcs egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelőcső fájdalomgörcs tünetet okozza!
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Ha a diagnózis a nyelőcső fájdalomgörcs, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mi a nyelőcső fájdalomgörcs oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mi a nyelőcső fájdalomgörcs tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Hogyan jön létre a nyelőcső fájdalomgörcs? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	A nyelőcső fájdalomgörcs során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	A nyelőcső fájdalomgörcs során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelőcső fájdalomgörcs? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelőcső fájdalomgörcs tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelőcső fájdalomgörcs tünetről?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Az agyban hol található a nyelőcső fájdalomgörcs Hameri-góca?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mi lehet a nyelőcső fájdalomgörcs esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	A nyelőcső fájdalomgörcs miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Előfordulhat-e a nyelőcső fájdalomgörcs, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Előfordulhat-e a nyelőcső fájdalomgörcs, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a nyelőcső fájdalomgörcs?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelőcső fájdalomgörcs?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	A nyelőcső fájdalomgörcs tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.4.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Miféle görcsöt produkálhatnak a nyelőcső harántcsíkolt izomszövetek és milyen okból kifolyólag?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelési nehézségek tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelési nehézségek létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Ha valakinél fellép a nyelési nehézségek tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	A nyelési nehézségek tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Ismertesse, hogy ha a nyelési nehézségek egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelési nehézségek tünetet okozza!
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Ha a diagnózis a nyelési nehézségek, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Mi a nyelési nehézségek oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Mi a nyelési nehézségek tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Hogyan jön létre a nyelési nehézségek? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	A nyelési nehézségek során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	A nyelési nehézségek során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelési nehézségek? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelési nehézségek tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelési nehézségek tünetről?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Az agyban hol található a nyelési nehézségek Hameri-góca?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Mi lehet a nyelési nehézségek esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	A nyelési nehézségek miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Előfordulhat-e a nyelési nehézségek, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Előfordulhat-e a nyelési nehézségek, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Milyen természetes módon jön létre a nyelési nehézségek?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelési nehézségek?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	A nyelési nehézségek tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fájdalmas nyelés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fájdalmas nyelés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Ha valakinél fellép a fájdalmas nyelés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	A fájdalmas nyelés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Ismertesse, hogy ha a fájdalmas nyelés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fájdalmas nyelés tünetet okozza!
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Ha a diagnózis a fájdalmas nyelés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Mi a fájdalmas nyelés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Mi a fájdalmas nyelés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Hogyan jön létre a fájdalmas nyelés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	A fájdalmas nyelés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	A fájdalmas nyelés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fájdalmas nyelés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fájdalmas nyelés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Mit tud elmondani tíz percben a fájdalmas nyelés tünetről?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Az agyban hol található a fájdalmas nyelés Hameri-góca?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Mi lehet a fájdalmas nyelés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	A fájdalmas nyelés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Előfordulhat-e a fájdalmas nyelés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Előfordulhat-e a fájdalmas nyelés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Milyen természetes módon jön létre a fájdalmas nyelés?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fájdalmas nyelés?
5.1.4.	5.1.2.	2.1.1.	2.1.6.	A fájdalmas nyelés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a reflux tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a reflux létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a reflux tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A reflux tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a reflux egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a reflux tünetet okozza!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a reflux, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a reflux oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a reflux tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a reflux? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A reflux során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A reflux során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a reflux? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a reflux tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a reflux tünetről?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a reflux Hameri-góca?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a reflux esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A reflux miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a reflux, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a reflux, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a reflux?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a reflux?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A reflux tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a nyelőcső felső kétharmada (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a nyelőcső felső kétharmada (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat tünetet okozza!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat elváltozásról?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat Hameri-góca?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a nyelőcső felső kétharmada (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a nyelőcső felső kétharmada (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyelőcső felső kétharmada (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyelőcső felső kétharmada (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyelőcső felső kétharmada (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyelőcső felső kétharmada (laphám) az epileptokrízis idején?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a nyelőcső felső kétharmada (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelőcső felső kétharmada (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyelőcső felső kétharmada (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem akarom lenyelni, benyelni, elsajátítani, elhinni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem akarom lenyelni, benyelni, elsajátítani, elhinni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem akarom lenyelni, benyelni, elsajátítani, elhinni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem akarom lenyelni, benyelni, elsajátítani, elhinni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem akarom, hogy hozzám tartozzon és az életem része legyen" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem akarom, hogy hozzám tartozzon és az életem része legyen" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem akarom, hogy hozzám tartozzon és az életem része legyen" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem akarom, hogy hozzám tartozzon és az életem része legyen" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "rám erőltettek valamit de nem akarok ezzel együtt élni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "rám erőltettek valamit de nem akarok ezzel együtt élni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "rám erőltettek valamit de nem akarok ezzel együtt élni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "rám erőltettek valamit de nem akarok ezzel együtt élni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "akaratom ellenére kényszerülök valamire" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "akaratom ellenére kényszerülök valamire" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy az "akaratom ellenére kényszerülök valamire" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy az "akaratom ellenére kényszerülök valamire" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyelőcső-laphám a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyelőcső-laphám a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyelőcső-laphám a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyelőcső-laphám az epileptokrízis idején?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a nyelőcső laphámszövetének konfliktus-aktív szakaszában nyelőcső-elzáródás?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a nyelőcső laphámszövetének konfliktus-aktív szakaszában nyelőcső-szűkület?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a nyelőcső laphámszövetének konfliktus-megoldás utáni szakaszában nyelőcső-elzáródás?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a nyelőcső laphámszövetének konfliktus-megoldás utáni szakaszában nyelőcső-szűkület?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az esophagus?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mikor jelentkezhetnek nyelési nehézségek, részleges nyelőcső-záróizom bénulás?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktus keresendő a reflux hátterében?
5.1.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen tünetek jelzik, hogy bekapcsolt a nyelőcső laphámszövet biológiai különprogramja?
5.1.5.	5.1.7.	5.1.8.	5.2.10.	Ismertessen négy kéregállomány által vezérelt szervet és azok biológiai funkcióját!
5.1.5.	5.1.13.	2.1.23.	5.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a szem?
5.1.5.	5.1.13.	2.1.23.	5.1.B.	Mi a szem biológiai funkciója?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a látásromlás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a látásromlás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Ha valakinél fellép a látásromlás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	A látásromlás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Ismertesse, hogy ha a látásromlás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a látásromlás tünetet okozza!
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Ha a diagnózis a látásromlás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Mi a látásromlás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Mi a látásromlás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Hogyan jön létre a látásromlás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	A látásromlás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	A látásromlás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a látásromlás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a látásromlás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Mit tud elmondani tíz percben a látásromlás tünetről?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Az agyban hol található a látásromlás Hameri-góca?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Mi lehet a látásromlás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	A látásromlás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Előfordulhat-e a látásromlás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Előfordulhat-e a látásromlás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Milyen természetes módon jön létre a látásromlás?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a látásromlás?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	A látásromlás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	1.2.2.	A szem elváltozásai közül mikor jöhet létre fénytörési hiba?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Hogyan jöhet létre látászavar biológiai konfliktus hatására?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Hogyan jöhet létre megvakulás biológiai konfliktus hatására?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Hogyan jöhet létre vakság egyik napról a másikra?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	1.2.2.	Mikor zavarosodik a szem?
5.1.5.	5.1.13.	5.1.B.	2.1.23.	Milyen látászavarokat ismer?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a cataracta tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a cataracta létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a cataracta tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A cataracta tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a cataracta egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a cataracta tünetet okozza!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a cataracta, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a cataracta oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a cataracta tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a cataracta? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A cataracta során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A cataracta során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a cataracta? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a cataracta tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a cataracta tünetről?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a cataracta Hameri-góca?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a cataracta esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A cataracta miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a cataracta, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a cataracta, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a cataracta?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a cataracta?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A cataracta tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a conjuctivitis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a conjuctivitis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a conjuctivitis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A conjuctivitis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a conjuctivitis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a conjuctivitis tünetet okozza!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a conjuctivitis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a conjuctivitis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a conjuctivitis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a conjuctivitis? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A conjuctivitis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A conjuctivitis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a conjuctivitis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a conjuctivitis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a conjuctivitis tünetről?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a conjuctivitis Hameri-góca?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a conjuctivitis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A conjuctivitis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a conjuctivitis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a conjuctivitis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a conjuctivitis?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a conjuctivitis?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A conjuctivitis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a keratitis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a keratitis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a keratitis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A keratitis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a keratitis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a keratitis tünetet okozza!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a keratitis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a keratitis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a keratitis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a keratitis? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A keratitis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A keratitis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a keratitis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a keratitis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a keratitis tünetről?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a keratitis Hameri-góca?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a keratitis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A keratitis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a keratitis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a keratitis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a keratitis?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a keratitis?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A keratitis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kötőhártya gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kötőhártya gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a kötőhártya gyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kötőhártya gyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a kötőhártya gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kötőhártya gyulladás tünetet okozza!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a kötőhártya gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a kötőhártya gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a kötőhártya gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a kötőhártya gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kötőhártya gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kötőhártya gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kötőhártya gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kötőhártya gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a kötőhártya gyulladás tünetről?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a kötőhártya gyulladás Hameri-góca?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a kötőhártya gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kötőhártya gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a kötőhártya gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a kötőhártya gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a kötőhártya gyulladás?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kötőhártya gyulladás?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kötőhártya gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szaruhártya gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szaruhártya gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a szaruhártya gyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szaruhártya gyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szaruhártya gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szaruhártya gyulladás tünetet okozza!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a szaruhártya gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szaruhártya gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szaruhártya gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a szaruhártya gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szaruhártya gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szaruhártya gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szaruhártya gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szaruhártya gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szaruhártya gyulladás tünetről?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a szaruhártya gyulladás Hameri-góca?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a szaruhártya gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szaruhártya gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szaruhártya gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szaruhártya gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szaruhártya gyulladás?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szaruhártya gyulladás?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szaruhártya gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szürke hályog tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szürke hályog létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a szürke hályog tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szürke hályog tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szürke hályog egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szürke hályog tünetet okozza!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a szürke hályog, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szürke hályog oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szürke hályog tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a szürke hályog? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szürke hályog során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szürke hályog során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szürke hályog? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szürke hályog tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szürke hályog tünetről?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a szürke hályog Hameri-góca?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a szürke hályog esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szürke hályog miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szürke hályog, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szürke hályog, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szürke hályog?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szürke hályog?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szürke hályog tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szemlencse (módosult laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szemlencse (módosult laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a szemlencse (módosult laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szemlencse (módosult laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szemlencse (módosult laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szemlencse (módosult laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a szemlencse (módosult laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szemlencse (módosult laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szemlencse (módosult laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a szemlencse (módosult laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szemlencse (módosult laphám) gyulladás?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szemlencse (módosult laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szemlencse (módosult laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szemlencse (módosult laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szemlencse (módosult laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szemlencse (módosult laphám) gyulladás elváltozásról?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a szemlencse (módosult laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a szemlencse (módosult laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szemlencse (módosult laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szemlencse (módosult laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szemlencse (módosult laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szemlencse (módosult laphám) gyulladás?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szemlencse (módosult laphám) gyulladás?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szemlencse (módosult laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szemlencse (módosult laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a szemlencse (módosult laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a szemlencse (módosult laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás elváltozásról?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a szem szaruhártya (módosult laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a szem szaruhártya (módosult laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szem kötőhártya (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szem kötőhártya (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a szem kötőhártya (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem kötőhártya (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szem kötőhártya (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szem kötőhártya (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a szem kötőhártya (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szem kötőhártya (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szem kötőhártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a szem kötőhártya (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szem kötőhártya (laphám) gyulladás?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem kötőhártya (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem kötőhártya (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szem kötőhártya (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szem kötőhártya (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szem kötőhártya (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a szem kötőhártya (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a szem kötőhártya (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem kötőhártya (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szem kötőhártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szem kötőhártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szem kötőhártya (laphám) gyulladás?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szem kötőhártya (laphám) gyulladás?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem kötőhártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem kötőhártya (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a szem kötőhártya (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a szem kötőhártya (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a szem szaruhártya (módosult laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a szem szaruhártya (módosult laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a szem szaruhártya (módosult laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a szem szaruhártya (módosult laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a szem szaruhártya (módosult laphám) az epileptokrízis idején?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a szem szaruhártya (módosult laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem szaruhártya (módosult laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem szaruhártya (módosult laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a szem kötőhártya (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a szem kötőhártya (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a szem kötőhártya (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a szem kötőhártya (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a szem kötőhártya (laphám) az epileptokrízis idején?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a szem kötőhártya (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem kötőhártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem kötőhártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "bárcsak láthatnám, de már soha többé nem láthatom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "bárcsak láthatnám, de már soha többé nem láthatom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "bárcsak láthatnám, de már soha többé nem láthatom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "bárcsak láthatnám, de már soha többé nem láthatom" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem bírom nézni, nem bírom elviselni a látványát" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem bírom nézni, nem bírom elviselni a látványát" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem bírom nézni, nem bírom elviselni a látványát" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem bírom nézni, nem bírom elviselni a látványát" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem látom eleget a számomra kedves embereket" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem látom eleget a számomra kedves embereket" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem látom eleget a számomra kedves embereket" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem látom eleget a számomra kedves embereket" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "útálom a szembetegségemet" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "útálom a szembetegségemet" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy az "útálom a szembetegségemet" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy az "útálom a szembetegségemet" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szemnél, milyen visszafordíthatatlan elváltozást okozhat a hiányzik valakinek a látványa konfliktus?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a kötőhártya a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a kötőhártya a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a kötőhártya a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a kötőhártya az epileptokrízis idején?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a szaruhártya a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a szaruhártya a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a szaruhártya a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a szaruhártya az epileptokrízis idején?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Hogyan keletkezik a szürkehályog?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Konfliktus súlyosságától függően milyen helyreállítási szakaszok vannak a szemnél (szaruhártya, kötőhártya, lencse)?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi jelzi, hogy kötőhártya gyulladásunk van?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mikor jelentkeznek foltok a szaruhártyán?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mikor vörösödik ki a szem kötőhártyája?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit jelent a vizuális elválaszt(ód)ási konfliktus?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mitől fekélyesedhet a kötőhártya?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mitől fekélyesedhet a szaruhártya?
5.1.5.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mitől fekélyesedhet a szemlencse?
5.1.6.	1.2.3.	5.1.B.	5.1.D.	Hogyan jön létre egy orr-nyálkahártya allergiás tünet?
5.1.6.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll az orrnyálkahártya?
5.1.6.	2.1.1.	5.1.B.	2.1.B.	Mi az orrnyálkahártya biológiai funkciója?
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az influenza tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az influenza létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Ha valakinél fellép az influenza tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Az influenza tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha az influenza egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az influenza tünetet okozza!
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Ha a diagnózis az influenza, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Mi az influenza oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Mi az influenza tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Hogyan jön létre az influenza? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Az influenza során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Az influenza során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az influenza? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az influenza tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az influenza tünetről?
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Az agyban hol található az influenza Hameri-góca?
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Mi lehet az influenza esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Az influenza miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Előfordulhat-e az influenza, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Előfordulhat-e az influenza, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az influenza?
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az influenza?
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Az influenza tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.6.	5.2.2.	5.2.4.	5.1.B.	Milyen szövetrészek elváltozásait vonták össze influenza fedőnév alatt?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nátha tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nátha létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a nátha tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nátha tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nátha egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nátha tünetet okozza!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a nátha, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nátha oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nátha tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a nátha? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nátha során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nátha során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nátha? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nátha tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nátha tünetről?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a nátha Hameri-góca?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a nátha esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nátha miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nátha, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nátha, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nátha?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nátha?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nátha tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az orrnyálkahártya gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az orrnyálkahártya gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az orrnyálkahártya gyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrnyálkahártya gyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az orrnyálkahártya gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az orrnyálkahártya gyulladás tünetet okozza!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az orrnyálkahártya gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az orrnyálkahártya gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az orrnyálkahártya gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az orrnyálkahártya gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrnyálkahártya gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrnyálkahártya gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az orrnyálkahártya gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az orrnyálkahártya gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az orrnyálkahártya gyulladás tünetről?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az orrnyálkahártya gyulladás Hameri-góca?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az orrnyálkahártya gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrnyálkahártya gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az orrnyálkahártya gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az orrnyálkahártya gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az orrnyálkahártya gyulladás?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az orrnyálkahártya gyulladás?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrnyálkahártya gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a rhinitis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a rhinitis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a rhinitis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A rhinitis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a rhinitis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a rhinitis tünetet okozza!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a rhinitis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a rhinitis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a rhinitis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a rhinitis? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A rhinitis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A rhinitis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a rhinitis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a rhinitis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a rhinitis tünetről?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a rhinitis Hameri-góca?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a rhinitis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A rhinitis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a rhinitis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a rhinitis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a rhinitis?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a rhinitis?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A rhinitis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a sinusitis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a sinusitis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a sinusitis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A sinusitis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a sinusitis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a sinusitis tünetet okozza!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a sinusitis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a sinusitis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a sinusitis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a sinusitis? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A sinusitis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A sinusitis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a sinusitis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a sinusitis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a sinusitis tünetről?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a sinusitis Hameri-góca?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a sinusitis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A sinusitis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a sinusitis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a sinusitis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a sinusitis?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a sinusitis?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A sinusitis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az orrvérzés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az orrvérzés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az orrvérzés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrvérzés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az orrvérzés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az orrvérzés tünetet okozza!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az orrvérzés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az orrvérzés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az orrvérzés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az orrvérzés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrvérzés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrvérzés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az orrvérzés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az orrvérzés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az orrvérzés tünetről?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az orrvérzés Hameri-góca?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az orrvérzés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrvérzés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az orrvérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az orrvérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az orrvérzés?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az orrvérzés?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrvérzés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az orrdugulás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az orrdugulás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az orrdugulás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrdugulás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az orrdugulás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az orrdugulás tünetet okozza!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az orrdugulás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az orrdugulás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az orrdugulás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az orrdugulás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrdugulás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrdugulás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az orrdugulás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az orrdugulás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az orrdugulás tünetről?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az orrdugulás Hameri-góca?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az orrdugulás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrdugulás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az orrdugulás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az orrdugulás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az orrdugulás?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az orrdugulás?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrdugulás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni az orrnyálkahártya (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni az orrnyálkahártya (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni az arcüreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni az arcüreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a homloküreg-nyálkahártya (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a homloküreg-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse az orrnyálkahártya (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az orrnyálkahártya (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az orrnyálkahártya (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az orrnyálkahártya (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az orrnyálkahártya (laphám) az epileptokrízis idején?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik az orrnyálkahártya (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrnyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrnyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) az epileptokrízis idején?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az orrmelléküreg-nyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse az arcüreg-nyálkahártya (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az arcüreg-nyálkahártya (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az arcüreg-nyálkahártya (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az arcüreg-nyálkahártya (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az arcüreg-nyálkahártya (laphám) az epileptokrízis idején?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik az arcüreg-nyálkahártya (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az arcüreg-nyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az arcüreg-nyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a homloküreg-nyálkahártya (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a homloküreg-nyálkahártya (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a homloküreg-nyálkahártya (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a homloküreg-nyálkahártya (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a homloküreg-nyálkahártya (laphám) az epileptokrízis idején?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a homloküreg-nyálkahártya (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A homloküreg-nyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A homloküreg-nyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek hogy arcüreggyulladásom lesz" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek hogy arcüreggyulladásom lesz" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek hogy arcüreggyulladásom lesz" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek hogy arcüreggyulladásom lesz" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tetszik ez nekem (ez nem jó jel, félek valami előre várható dologtól)" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tetszik ez nekem (ez nem jó jel, félek valami előre várható dologtól)" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tetszik ez nekem (ez nem jó jel, félek valami előre várható dologtól)" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tetszik ez nekem (ez nem jó jel, félek valami előre várható dologtól)" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "van valami az orromban, ami számomra nemkívánatos" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "van valami az orromban, ami számomra nemkívánatos" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "van valami az orromban, ami számomra nemkívánatos" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "van valami az orromban, ami számomra nemkívánatos" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "úgy útálom az allergiát az orrüregemben" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "úgy útálom az allergiát az orrüregemben" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy az "úgy útálom az allergiát az orrüregemben" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy az "úgy útálom az allergiát az orrüregemben" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az orrnyálkahártya a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az orrnyálkahártya a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az orrnyálkahártya a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az orrnyálkahártya az epileptokrízis idején?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinek viszket az orr-nyálkahártyája, csöpög az orra, annak mi az oka? Melyik szakaszban van?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Miért nem lesz mindig mindenki influenzás?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mitől függ az, hogy valaki influenzás lesz vagy sem?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.D.	1.2.1.	Mely szövetrész mely szakaszában fordulhat elő orrüregi vérzés?
5.1.6.	5.1.B.	5.1.D.	1.1.0.	Mi a bizonyíték arra, hogy az influenza nem fertőző?
5.1.7.	1.2.3.	5.1.B.	5.1.D.	Hogyan jön létre egy bőr allergiás tünet?
5.1.7.	3.1.1.	4.1.9.	5.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a bőr?
5.1.7.	3.1.1.	4.1.9.	5.1.B.	Mi a bőr biológiai funkciója?
5.1.7.	3.1.1.	5.1.B.	3.1.B.	Mi a különbség a bőr felhám és a bőr irha elváltozása között?
5.1.7.	3.1.3.	4.1.1.	5.1.B.	Mely szövetrész elváltozását szokták bőrkiütésnek diagnosztizálni?
5.1.7.	3.1.3.	4.1.1.	5.1.B.	Mitől lesz valakinek bőrkiütése?
5.1.7.	5.1.6.	5.2.4.	5.2.6.	Soroljon fel négy szervrészt, melynek reléi a szenzorikus kéregmezőben találhatók!
5.1.7.	5.1.8.	5.1.B.	5.2.7.	Mi az ún. ulceráció?
5.1.7.	5.1.B.	1.4.0.	5.1.D.	Kialakulhat-e szájherpesz attól, ha más poharából iszol?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.A.	1.5.0.	Mitől jöhet létre bőrkeményedés a kézen is, és valójában mi az?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az alopecia tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az alopecia létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az alopecia tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az alopecia tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az alopecia egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az alopecia tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az alopecia, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az alopecia oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az alopecia tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az alopecia? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az alopecia során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az alopecia során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az alopecia? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az alopecia tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az alopecia tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az alopecia Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az alopecia esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az alopecia miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az alopecia, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az alopecia, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az alopecia?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az alopecia?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az alopecia tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a basalioma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a basalioma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a basalioma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A basalioma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a basalioma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a basalioma tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a basalioma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a basalioma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a basalioma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a basalioma? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A basalioma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A basalioma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a basalioma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a basalioma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a basalioma tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a basalioma Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a basalioma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A basalioma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a basalioma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a basalioma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a basalioma?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a basalioma?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A basalioma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bőr felhám allergia tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bőr felhám allergia létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a bőr felhám allergia tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőr felhám allergia tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a bőr felhám allergia egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bőr felhám allergia tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a bőr felhám allergia, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a bőr felhám allergia oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a bőr felhám allergia tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a bőr felhám allergia? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőr felhám allergia során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőr felhám allergia során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bőr felhám allergia? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bőr felhám allergia tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a bőr felhám allergia tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a bőr felhám allergia Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a bőr felhám allergia esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőr felhám allergia miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a bőr felhám allergia, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a bőr felhám allergia, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a bőr felhám allergia?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bőr felhám allergia?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőr felhám allergia tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bőrkiütés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bőrkiütés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a bőrkiütés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőrkiütés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a bőrkiütés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bőrkiütés tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a bőrkiütés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a bőrkiütés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a bőrkiütés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a bőrkiütés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőrkiütés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőrkiütés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bőrkiütés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bőrkiütés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a bőrkiütés tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a bőrkiütés Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a bőrkiütés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőrkiütés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a bőrkiütés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a bőrkiütés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a bőrkiütés?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bőrkiütés?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőrkiütés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bőrpír tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bőrpír létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a bőrpír tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőrpír tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a bőrpír egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bőrpír tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a bőrpír, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a bőrpír oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a bőrpír tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a bőrpír? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőrpír során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőrpír során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bőrpír? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bőrpír tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a bőrpír tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a bőrpír Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a bőrpír esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőrpír miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a bőrpír, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a bőrpír, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a bőrpír?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bőrpír?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőrpír tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a csalánkiütés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a csalánkiütés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a csalánkiütés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A csalánkiütés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a csalánkiütés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a csalánkiütés tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a csalánkiütés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a csalánkiütés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a csalánkiütés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a csalánkiütés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A csalánkiütés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A csalánkiütés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a csalánkiütés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a csalánkiütés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a csalánkiütés tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a csalánkiütés Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a csalánkiütés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A csalánkiütés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a csalánkiütés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a csalánkiütés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a csalánkiütés?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a csalánkiütés?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A csalánkiütés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a dermatitis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a dermatitis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a dermatitis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A dermatitis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a dermatitis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a dermatitis tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a dermatitis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a dermatitis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a dermatitis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a dermatitis? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A dermatitis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A dermatitis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a dermatitis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a dermatitis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a dermatitis tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a dermatitis Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a dermatitis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A dermatitis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a dermatitis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a dermatitis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a dermatitis?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a dermatitis?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A dermatitis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az ekcéma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az ekcéma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az ekcéma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az ekcéma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az ekcéma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az ekcéma tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az ekcéma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az ekcéma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az ekcéma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az ekcéma? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az ekcéma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az ekcéma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az ekcéma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az ekcéma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az ekcéma tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az ekcéma Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az ekcéma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az ekcéma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az ekcéma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az ekcéma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az ekcéma?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az ekcéma?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az ekcéma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az erythema tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az erythema létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az erythema tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az erythema tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az erythema egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az erythema tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az erythema, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az erythema oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az erythema tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az erythema? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az erythema során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az erythema során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az erythema? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az erythema tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az erythema tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az erythema Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az erythema esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az erythema miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az erythema, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az erythema, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az erythema?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az erythema?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az erythema tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fehér folt betegség tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fehér folt betegség létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a fehér folt betegség tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fehér folt betegség tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a fehér folt betegség egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fehér folt betegség tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a fehér folt betegség, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a fehér folt betegség oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a fehér folt betegség tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a fehér folt betegség? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fehér folt betegség során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fehér folt betegség során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fehér folt betegség? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fehér folt betegség tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a fehér folt betegség tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a fehér folt betegség Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a fehér folt betegség esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fehér folt betegség miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a fehér folt betegség, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a fehér folt betegség, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a fehér folt betegség?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fehér folt betegség?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fehér folt betegség tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a festékhiányos bőr tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a festékhiányos bőr létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a festékhiányos bőr tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A festékhiányos bőr tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a festékhiányos bőr egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a festékhiányos bőr tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a festékhiányos bőr, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a festékhiányos bőr oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a festékhiányos bőr tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a festékhiányos bőr? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A festékhiányos bőr során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A festékhiányos bőr során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a festékhiányos bőr? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a festékhiányos bőr tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a festékhiányos bőr tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a festékhiányos bőr Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a festékhiányos bőr esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A festékhiányos bőr miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a festékhiányos bőr, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a festékhiányos bőr, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a festékhiányos bőr?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a festékhiányos bőr?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A festékhiányos bőr tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hajhullás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hajhullás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a hajhullás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hajhullás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hajhullás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hajhullás tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a hajhullás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a hajhullás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a hajhullás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a hajhullás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hajhullás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hajhullás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hajhullás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hajhullás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hajhullás tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a hajhullás Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a hajhullás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hajhullás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a hajhullás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a hajhullás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hajhullás?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hajhullás?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hajhullás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a herpesz tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a herpesz létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a herpesz tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A herpesz tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a herpesz egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a herpesz tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a herpesz, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a herpesz oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a herpesz tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a herpesz? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A herpesz során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A herpesz során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a herpesz? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a herpesz tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a herpesz tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a herpesz Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a herpesz esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A herpesz miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a herpesz, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a herpesz, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a herpesz?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a herpesz?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A herpesz tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a neurodermitis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a neurodermitis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a neurodermitis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A neurodermitis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a neurodermitis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a neurodermitis tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a neurodermitis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a neurodermitis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a neurodermitis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a neurodermitis? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A neurodermitis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A neurodermitis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a neurodermitis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a neurodermitis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a neurodermitis tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a neurodermitis Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a neurodermitis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A neurodermitis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a neurodermitis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a neurodermitis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a neurodermitis?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a neurodermitis?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A neurodermitis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pikkelysömör tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pikkelysömör létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a pikkelysömör tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pikkelysömör tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a pikkelysömör egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pikkelysömör tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a pikkelysömör, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a pikkelysömör oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a pikkelysömör tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a pikkelysömör? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pikkelysömör során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pikkelysömör során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pikkelysömör? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pikkelysömör tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a pikkelysömör tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a pikkelysömör Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a pikkelysömör esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pikkelysömör miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a pikkelysömör, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a pikkelysömör, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a pikkelysömör?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pikkelysömör?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pikkelysömör tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az urticaria tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az urticaria létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az urticaria tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az urticaria tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az urticaria egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az urticaria tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az urticaria, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az urticaria oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az urticaria tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az urticaria? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az urticaria során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az urticaria során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az urticaria? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az urticaria tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az urticaria tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az urticaria Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az urticaria esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az urticaria miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az urticaria, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az urticaria, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az urticaria?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az urticaria?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az urticaria tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vitiligo tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vitiligo létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a vitiligo tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vitiligo tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vitiligo egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vitiligo tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a vitiligo, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a vitiligo oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a vitiligo tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a vitiligo? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vitiligo során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vitiligo során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vitiligo? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vitiligo tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vitiligo tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a vitiligo Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a vitiligo esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vitiligo miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a vitiligo, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a vitiligo, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vitiligo?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vitiligo?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vitiligo tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a részleges hajhullás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a részleges hajhullás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a részleges hajhullás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A részleges hajhullás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a részleges hajhullás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a részleges hajhullás tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a részleges hajhullás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a részleges hajhullás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a részleges hajhullás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a részleges hajhullás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A részleges hajhullás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A részleges hajhullás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a részleges hajhullás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a részleges hajhullás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a részleges hajhullás tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a részleges hajhullás Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a részleges hajhullás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A részleges hajhullás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a részleges hajhullás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a részleges hajhullás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a részleges hajhullás?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a részleges hajhullás?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A részleges hajhullás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pigmenthiányos bőr (vitiligo) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pigmenthiányos bőr (vitiligo) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a pigmenthiányos bőr (vitiligo) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pigmenthiányos bőr (vitiligo) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a pigmenthiányos bőr (vitiligo) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pigmenthiányos bőr (vitiligo) tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a pigmenthiányos bőr (vitiligo), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a pigmenthiányos bőr (vitiligo) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a pigmenthiányos bőr (vitiligo) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a pigmenthiányos bőr (vitiligo)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pigmenthiányos bőr (vitiligo) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pigmenthiányos bőr (vitiligo) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pigmenthiányos bőr (vitiligo)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pigmenthiányos bőr (vitiligo) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a pigmenthiányos bőr (vitiligo) tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a pigmenthiányos bőr (vitiligo) Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a pigmenthiányos bőr (vitiligo) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pigmenthiányos bőr (vitiligo) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a pigmenthiányos bőr (vitiligo), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a pigmenthiányos bőr (vitiligo), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a pigmenthiányos bőr (vitiligo)?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pigmenthiányos bőr (vitiligo)?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pigmenthiányos bőr (vitiligo) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kopaszodás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kopaszodás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a kopaszodás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopaszodás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a kopaszodás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kopaszodás tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a kopaszodás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a kopaszodás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a kopaszodás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a kopaszodás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopaszodás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopaszodás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kopaszodás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kopaszodás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a kopaszodás tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a kopaszodás Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a kopaszodás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopaszodás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a kopaszodás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a kopaszodás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a kopaszodás?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kopaszodás?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopaszodás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a foltos hajhullás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a foltos hajhullás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a foltos hajhullás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A foltos hajhullás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a foltos hajhullás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a foltos hajhullás tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a foltos hajhullás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a foltos hajhullás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a foltos hajhullás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a foltos hajhullás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A foltos hajhullás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A foltos hajhullás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a foltos hajhullás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a foltos hajhullás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a foltos hajhullás tünetről?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a foltos hajhullás Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a foltos hajhullás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A foltos hajhullás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a foltos hajhullás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a foltos hajhullás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a foltos hajhullás?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a foltos hajhullás?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A foltos hajhullás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bőr felhám (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bőr felhám (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a bőr felhám (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőr felhám (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a bőr felhám (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bőr felhám (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a bőr felhám (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a bőr felhám (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a bőr felhám (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a bőr felhám (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a bőr felhám (laphám) gyulladás?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőr felhám (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőr felhám (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bőr felhám (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bőr felhám (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a bőr felhám (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a bőr felhám (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a bőr felhám (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőr felhám (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a bőr felhám (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a bőr felhám (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a bőr felhám (laphám) gyulladás?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bőr felhám (laphám) gyulladás?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőr felhám (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőr felhám (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a bőr felhám (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bőr felhám (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bőr felhám (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a bőr felhám (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőr felhám (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a bőr felhám (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bőr felhám (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a bőr felhám (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a bőr felhám (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a bőr felhám (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a bőr felhám (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a bőr felhám (laphám) fekélyesedés?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőr felhám (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőr felhám (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bőr felhám (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bőr felhám (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a bőr felhám (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a bőr felhám (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a bőr felhám (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőr felhám (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a bőr felhám (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a bőr felhám (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a bőr felhám (laphám) fekélyesedés?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bőr felhám (laphám) fekélyesedés?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőr felhám (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőr felhám (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a bőr felhám (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a bőr felhám (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a bőr felhám (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a bőr felhám (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a bőr felhám (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a bőr felhám (laphám) az epileptokrízis idején?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a bőr felhám (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőr felhám (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bőr felhám (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem akarok hozzáérni/érintkezni vele" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem akarok hozzáérni/érintkezni vele" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem akarok hozzáérni/érintkezni vele" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem akarok hozzáérni/érintkezni vele" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudom megölelni, érinteni a kezét" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudom megölelni, érinteni a kezét" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudom megölelni, érinteni a kezét" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudom megölelni, érinteni a kezét" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "szociális érintkezés megszűnéséből adódó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "szociális érintkezés megszűnéséből adódó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "szociális érintkezés megszűnéséből adódó" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "szociális érintkezés megszűnéséből adódó" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "utálom a bőrömön az irritáló, viszkető foltjaim" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "utálom a bőrömön az irritáló, viszkető foltjaim" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy az "utálom a bőrömön az irritáló, viszkető foltjaim" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy az "utálom a bőrömön az irritáló, viszkető foltjaim" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.E.	A feledékenységet (mint fennálló probléma) milyen konfliktusok okozhatják?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hajhagymák milyen csíralemezből származnak?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hajhagymák növekedésének leállása milyen konfliktusra utal?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hajhagymák sorvadása és a hajhullás milyen biológiai különprogramra utal?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Elhatárolódási konfliktus milyen bőrproblémát okozhat?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a felhám a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a felhám a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a felhám a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a felhám az epileptokrízis idején?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzelmi konfliktus szempontjából, mi a különbség a felhám belső és külső oldalának elváltozása között?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinek ki van pirosodva és viszket a bőre, annak mi az oka? Melyik szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinek kirepedezik a bőre, annak mi az oka? Melyik szakaszban van?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hol jelenik meg a bőr fekélyesedése? Ismertesse a biológiai különprogramot, érzelmi tartalmat, elváltozás jellegét, menetét, és biológiai értelmét!
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a herpesz vírusok feladata?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Miért olyan gyakori az újszülötteknék a bőrpír?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mikor és hol jelenik meg a pszoriázis?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mikor és hol jelenik meg a vitiligo?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	1.2.2.	Mikor jönnek létre a bőr felszínén hámló pikkelyek vörös alapon? Hogy hívják ezt az elváltozást?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktusok a laphámszöveteken elváltozást beindító konfliktusok?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit jelez a viszketés?
5.1.7.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mitől lehetett vitiligója Michael Jacksonnak?
5.1.7.	5.1.D.	5.1.B.	5.1.A.	Mi a bőrhámlás oka?
5.1.7.	5.1.D.	5.1.B.	5.1.C.	Minek a jele, ha viszket a bőrünk?
5.1.7.	5.1.D.	5.1.B.	5.1.A.	Mitől hólyagosodhat a bőr?
5.1.7.	5.1.D.	5.1.B.	5.1.A.	Mitől repedezik ki a bőr?
5.1.8.	1.2.2.	5.1.B.	5.1.C.	Mely szervrész érintett, amikor mikrokalcifikációról beszélünk?
5.1.8.	1.2.2.	5.1.B.	5.1.C.	Mi az ún. mikrokalcifikáció és hogyan jön létre?
5.1.8.	1.2.2.	5.1.B.	5.1.C.	Miért keletkezik a tejvezetékben kalcitos kicsapódás?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mellciszta tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mellciszta létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	Ha valakinél fellép a mellciszta tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	A mellciszta tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	Ismertesse, hogy ha a mellciszta egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mellciszta tünetet okozza!
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	Ha a diagnózis a mellciszta, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	Mi a mellciszta oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	Mi a mellciszta tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	Hogyan jön létre a mellciszta? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	A mellciszta során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	A mellciszta során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mellciszta? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mellciszta tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a mellciszta tünetről?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	Az agyban hol található a mellciszta Hameri-góca?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	Mi lehet a mellciszta esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	A mellciszta miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	Előfordulhat-e a mellciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	Előfordulhat-e a mellciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a mellciszta?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mellciszta?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	5.1.C.	A mellciszta tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mellrák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mellrák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Ha valakinél fellép a mellrák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	A mellrák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Ismertesse, hogy ha a mellrák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mellrák tünetet okozza!
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Ha a diagnózis a mellrák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Mi a mellrák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Mi a mellrák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Hogyan jön létre a mellrák? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	A mellrák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	A mellrák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mellrák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mellrák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a mellrák tünetről?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Az agyban hol található a mellrák Hameri-góca?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Mi lehet a mellrák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	A mellrák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Előfordulhat-e a mellrák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Előfordulhat-e a mellrák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a mellrák?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mellrák?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	A mellrák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Emlőrák diagnózisnál milyen elváltozások jöhetnek szóba?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Jobbkezes nőnél a mellben milyen elváltozás lehetséges?
5.1.8.	3.1.3.	5.1.B.	3.1.B.	Milyen külső tünetei vannak a tejvezeték gyulladásnak?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a duktális mellrák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a duktális mellrák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a duktális mellrák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A duktális mellrák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a duktális mellrák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a duktális mellrák tünetet okozza!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a duktális mellrák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a duktális mellrák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a duktális mellrák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a duktális mellrák? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A duktális mellrák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A duktális mellrák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a duktális mellrák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a duktális mellrák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a duktális mellrák tünetről?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a duktális mellrák Hameri-góca?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a duktális mellrák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A duktális mellrák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a duktális mellrák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a duktális mellrák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a duktális mellrák?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a duktális mellrák?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A duktális mellrák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az intraduktális mellrák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az intraduktális mellrák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az intraduktális mellrák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az intraduktális mellrák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az intraduktális mellrák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az intraduktális mellrák tünetet okozza!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az intraduktális mellrák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az intraduktális mellrák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az intraduktális mellrák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az intraduktális mellrák? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az intraduktális mellrák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az intraduktális mellrák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az intraduktális mellrák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az intraduktális mellrák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az intraduktális mellrák tünetről?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az intraduktális mellrák Hameri-góca?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az intraduktális mellrák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az intraduktális mellrák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az intraduktális mellrák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az intraduktális mellrák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az intraduktális mellrák?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az intraduktális mellrák?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az intraduktális mellrák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tejvezeték elzáródás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tejvezeték elzáródás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a tejvezeték elzáródás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték elzáródás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a tejvezeték elzáródás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tejvezeték elzáródás tünetet okozza!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a tejvezeték elzáródás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a tejvezeték elzáródás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a tejvezeték elzáródás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a tejvezeték elzáródás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték elzáródás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték elzáródás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tejvezeték elzáródás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tejvezeték elzáródás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a tejvezeték elzáródás tünetről?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a tejvezeték elzáródás Hameri-góca?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a tejvezeték elzáródás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték elzáródás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a tejvezeték elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a tejvezeték elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a tejvezeték elzáródás?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tejvezeték elzáródás?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték elzáródás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mellbimbó behúzódás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mellbimbó behúzódás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a mellbimbó behúzódás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellbimbó behúzódás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a mellbimbó behúzódás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mellbimbó behúzódás tünetet okozza!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a mellbimbó behúzódás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a mellbimbó behúzódás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a mellbimbó behúzódás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a mellbimbó behúzódás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellbimbó behúzódás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellbimbó behúzódás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mellbimbó behúzódás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mellbimbó behúzódás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a mellbimbó behúzódás tünetről?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a mellbimbó behúzódás Hameri-góca?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a mellbimbó behúzódás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellbimbó behúzódás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a mellbimbó behúzódás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a mellbimbó behúzódás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a mellbimbó behúzódás?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mellbimbó behúzódás?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellbimbó behúzódás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mell vörösödés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mell vörösödés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a mell vörösödés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mell vörösödés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a mell vörösödés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mell vörösödés tünetet okozza!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a mell vörösödés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a mell vörösödés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a mell vörösödés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a mell vörösödés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mell vörösödés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mell vörösödés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mell vörösödés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mell vörösödés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a mell vörösödés tünetről?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a mell vörösödés Hameri-góca?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a mell vörösödés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mell vörösödés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a mell vörösödés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a mell vörösödés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a mell vörösödés?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mell vörösödés?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mell vörösödés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a emlő-horpadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a emlő-horpadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a emlő-horpadás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A emlő-horpadás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a emlő-horpadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a emlő-horpadás tünetet okozza!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a emlő-horpadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a emlő-horpadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a emlő-horpadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a emlő-horpadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A emlő-horpadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A emlő-horpadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a emlő-horpadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a emlő-horpadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a emlő-horpadás tünetről?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a emlő-horpadás Hameri-góca?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a emlő-horpadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A emlő-horpadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a emlő-horpadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a emlő-horpadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a emlő-horpadás?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a emlő-horpadás?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A emlő-horpadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tejvezeték (módosult laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tejvezeték (módosult laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a tejvezeték (módosult laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték (módosult laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a tejvezeték (módosult laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tejvezeték (módosult laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a tejvezeték (módosult laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a tejvezeték (módosult laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a tejvezeték (módosult laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a tejvezeték (módosult laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a tejvezeték (módosult laphám) gyulladás?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték (módosult laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték (módosult laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tejvezeték (módosult laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tejvezeték (módosult laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a tejvezeték (módosult laphám) gyulladás elváltozásról?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a tejvezeték (módosult laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a tejvezeték (módosult laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték (módosult laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a tejvezeték (módosult laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a tejvezeték (módosult laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a tejvezeték (módosult laphám) gyulladás?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tejvezeték (módosult laphám) gyulladás?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték (módosult laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték (módosult laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a tejvezeték (módosult laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a tejvezeték (módosult laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tejvezeték (módosult laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tejvezeték (módosult laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a tejvezeték (módosult laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték (módosult laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a tejvezeték (módosult laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tejvezeték (módosult laphám) daganat tünetet okozza!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a tejvezeték (módosult laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a tejvezeték (módosult laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a tejvezeték (módosult laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a tejvezeték (módosult laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a tejvezeték (módosult laphám) daganat?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték (módosult laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték (módosult laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tejvezeték (módosult laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tejvezeték (módosult laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a tejvezeték (módosult laphám) daganat elváltozásról?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a tejvezeték (módosult laphám) daganat Hameri-góca?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a tejvezeték (módosult laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték (módosult laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a tejvezeték (módosult laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a tejvezeték (módosult laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a tejvezeték (módosult laphám) daganat?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tejvezeték (módosult laphám) daganat?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték (módosult laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték (módosult laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a tejvezeték (módosult laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a tejvezeték (módosult laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a tejvezeték (módosult laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a tejvezeték (módosult laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a tejvezeték (módosult laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a tejvezeték (módosult laphám) az epileptokrízis idején?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a tejvezeték (módosult laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték (módosult laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezeték (módosult laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy kapcsolatilag eltávolodik tőlem az anyám, gyermekem, férjem, kedvesem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy kapcsolatilag eltávolodik tőlem az anyám, gyermekem, férjem, kedvesem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy kapcsolatilag eltávolodik tőlem az anyám, gyermekem, férjem, kedvesem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy kapcsolatilag eltávolodik tőlem az anyám, gyermekem, férjem, kedvesem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy tönkre megy, hogy elhidegül a kapcsolatunk" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy tönkre megy, hogy elhidegül a kapcsolatunk" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy tönkre megy, hogy elhidegül a kapcsolatunk" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy tönkre megy, hogy elhidegül a kapcsolatunk" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "hiányzik a közelsége, hogy megölelgessem, keblemre vegyem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "hiányzik a közelsége, hogy megölelgessem, keblemre vegyem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "hiányzik a közelsége, hogy megölelgessem, keblemre vegyem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "hiányzik a közelsége, hogy megölelgessem, keblemre vegyem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem szeretném, hogy eltávolodjon a keblemről" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem szeretném, hogy eltávolodjon a keblemről" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem szeretném, hogy eltávolodjon a keblemről" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem szeretném, hogy eltávolodjon a keblemről" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezetékek elváltozása balkezes embernél bal oldalon milyen vonatkozású konfliktusra utal?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezetékek elváltozása balkezes embernél jobb oldali szerven milyen vonatkozású konfliktusra utal?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezetékek elváltozása jobbkezes embernél bal oldalon milyen vonatkozású konfliktusra utal?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tejvezetékek elváltozása jobbkezes embernél jobb oldali szerven milyen vonatkozású konfliktusra utal?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.2.10.	Csőformájú laphám szöveteknél mi az ami súlyosbíthatja a tüneteket a biológiai különprogram során?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy elváltozás különprogram során mikor záródhatnak el a tejvezetékek, és ez miféle tüneteket okoz?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkálnak a tejvezetékek a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkálnak a tejvezetékek a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkálnak a tejvezetékek a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkálnak a tejvezetékek az epileptokrízis idején?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	4.1.B.	Létezik-e ciszta a tejvezetékben?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az ún. intraductalis tumor (intraduktális daganat)?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi történik akkor, ha a tejvezeték elzáródik?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Miből alakultak ki a tejvezetékek?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.21.	Miért nem beszélhetünk infiltrációról ektodermális szöveteknél?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen csíralemezből származik a mellbimbó?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen elváltozás alakulhat ki a mellbimbón?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktus idézhet elő elváltozást a mellbimbón?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktusnál fekélyesedik biológiailag balkezes embernél a bal mell tejvezetéke?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktusnál fekélyesedik biológiailag jobbkezes embernél a bal mell tejvezetéke?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mitől érzünk viszketést a mellben?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.2.10.	Mitől jöhet létre szűkület vagy elzáródás a csőformájú laphámszöveteken? Mondjon rá példát!
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mitől viszket a mellbimbó?
5.1.8.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e közvetlen összefüggésben a hormonális állapot azzal, hogy melyik oldali tejvezetékek fekélyesednek?
5.1.8.	5.1.B.	5.2.B.	5.1.D.	Hogyan hat a tejvezeték különprogramokra a hormonális állapot változás? Ismertesse a lehetséges eseteket!
5.1.9.	5.1.B.	2.1.19.	2.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a hüvely-laphám a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.9.	5.1.B.	2.1.19.	2.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a hüvely-laphám a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.9.	5.1.B.	2.1.19.	2.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a hüvely-laphám a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.9.	5.1.B.	2.1.19.	2.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a hüvely-laphám az epileptokrízis idején?
5.1.9.	5.1.B.	2.1.19.	2.1.B.	Lehet-e valakinek egyszerre hüvely-laphám gyulladása gennyes fehérfolyással?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a hüvely-nyálkahártya (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a hüvely-nyálkahártya (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat tünetet okozza!
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat elváltozásról?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat Hameri-góca?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a hüvely-nyálkahártya (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a hüvely-nyálkahártya (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a hüvely-nyálkahártya (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a hüvely-nyálkahártya (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a hüvely-nyálkahártya (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a hüvely-nyálkahártya (laphám) az epileptokrízis idején?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a hüvely-nyálkahártya (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hüvely-nyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hüvely-nyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem akarom, hogy belém hatoljon" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem akarom, hogy belém hatoljon" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem akarom, hogy belém hatoljon" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem akarom, hogy belém hatoljon" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem elég vagy nem esik jól a közösülés" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem elég vagy nem esik jól a közösülés" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem elég vagy nem esik jól a közösülés" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem elég vagy nem esik jól a közösülés" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudom az aktust véghez vinni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudom az aktust véghez vinni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudom az aktust véghez vinni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudom az aktust véghez vinni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jöhet létre ördögi kör a hüvely laphámszövet esetében?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Miben különbözik a hüvely-laphám gyulladása a gennyes fehérfolyástól?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mikor produkál a hüvely-laphám túlérzékenységet?
5.1.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen tünetekkel jár a hüvely-laphámszövetének elváltozása?
5.1.10.	4.1.2.	5.1.B.	4.1.B.	Honnan ered a rheuma elnevezése, és mely szövetek elváltozásainál diagnosztizálható?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fájdalom szindróma (csonthártya) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fájdalom szindróma (csonthártya) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a fájdalom szindróma (csonthártya) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fájdalom szindróma (csonthártya) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a fájdalom szindróma (csonthártya) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fájdalom szindróma (csonthártya) tünetet okozza!
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a fájdalom szindróma (csonthártya), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a fájdalom szindróma (csonthártya) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a fájdalom szindróma (csonthártya) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a fájdalom szindróma (csonthártya)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fájdalom szindróma (csonthártya) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fájdalom szindróma (csonthártya) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fájdalom szindróma (csonthártya)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fájdalom szindróma (csonthártya) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a fájdalom szindróma (csonthártya) tünetről?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a fájdalom szindróma (csonthártya) Hameri-góca?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a fájdalom szindróma (csonthártya) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fájdalom szindróma (csonthártya) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a fájdalom szindróma (csonthártya), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a fájdalom szindróma (csonthártya), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a fájdalom szindróma (csonthártya)?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fájdalom szindróma (csonthártya)?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fájdalom szindróma (csonthártya) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "csontomig hatolt a fájdalom, amikor elragadták tőlem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "csontomig hatolt a fájdalom, amikor elragadták tőlem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "csontomig hatolt a fájdalom, amikor elragadták tőlem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "csontomig hatolt a fájdalom, amikor elragadták tőlem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nagyon fáj, hogy nincs velem, fájdalmas a kapcsolat megszakadás" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nagyon fáj, hogy nincs velem, fájdalmas a kapcsolat megszakadás" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nagyon fáj, hogy nincs velem, fájdalmas a kapcsolat megszakadás" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nagyon fáj, hogy nincs velem, fájdalmas a kapcsolat megszakadás" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem bírom elviselni az elvesztését, elszakadását, belepusztulok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem bírom elviselni az elvesztését, elszakadását, belepusztulok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem bírom elviselni az elvesztését, elszakadását, belepusztulok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem bírom elviselni az elvesztését, elszakadását, belepusztulok" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "rettegek, nagyon szenvedek a fájdalomtól, hogy nem tudok megszabadulni tőle" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "rettegek, nagyon szenvedek a fájdalomtól, hogy nem tudok megszabadulni tőle" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "rettegek, nagyon szenvedek a fájdalomtól, hogy nem tudok megszabadulni tőle" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "rettegek, nagyon szenvedek a fájdalomtól, hogy nem tudok megszabadulni tőle" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A csonthártya biológiai különprogramja együtt jár-e funkciócsökkenéssel? Ha igen, melyik szakaszban?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A csonthártya biológiai különprogramja együtt jár-e szövetmennyiség-csökkenéssel? Ha igen, melyik szakaszban?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A csonthártya biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A csonthártya biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a különprogram két szakaszában?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A csonthártya biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a megoldás utáni szakaszban?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A csonthártya biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk az epileptokrízisben?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A csonthártya biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk FKA lefutásnál?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A csonthártya biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk VEKA lefutásnál?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A csonthártya biológiai különprogramja esetében, ha a konfliktus megoldódott, jelentkezik-e gyulladás?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A csonthártya biológiai különprogramja miért és hogyan tud (élettani szinten) kellemetlenségeket okozni?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A csonthártya biológiai különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A csonthártya biológiai különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A csonthártya esetében jelentkezik-e gyulladás?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A csonthártya esetében melyik szakaszban nyilvánul meg a különprogram biológiai értelme?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A csonthártya esetében milyen tüneteket tapasztalunk az érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A testben, a szerven hol található a csonthártya és milyen konfliktus hatására változik meg az érzékenysége?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e átmeneti öntudatvesztés a csonthártya különprogramjánál?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a csonthártya a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a csonthártya a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a csonthártya a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a csonthártya az epileptokrízis idején?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a csonthártya biológiai különprogramjával járó kellemetlenségeket?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hol található az agyban a csonthártya vezérlő és adatfeldolgozó központja?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a csonthártya biológiai funkcióját!
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a csonthártya érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy honnan történik a csonthártya érzékenység vezérlése és milyen biológiai különprogramot produkálhat!
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a csonthártya érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely agyi rész vezérli a csonthártya érzékenység csökkenéssel járó biológiai különprogramját?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Melyik agyi részből történik a csonthártya adatfeldolgozás és érzékenység vezérlése?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Melyik csíralemezből származik a csonthártya és ez lehetséges elváltozásai szempontjából miben meghatározó?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a biológiai értelme a csonthártya biológiai különprogramjának?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a rendszeresen visszatérő fájdalom oka, ha nincsenek gyulladásos tünetek?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Miért van ábszansz a csonthártyánál?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktus hatására indul be a csonthártya biológiai különprogramja?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktusok idézhetnek elő normálistól eltérő tüneteket a csonthártyánál? Miféle tüneteket?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktustípusra, és milyen konfliktus érzelmi tartalomra reagál a csonthártya érzékenység csökkenéssel?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Okozhat-e élettani komplikációt a csonthártya érzékenység csökkenéssel járó biológiai különprogramja?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Rajzolja le, hol találhatók az agyban a csonthártya érzékelés adatfeldolgozó reléközpontjai!
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Történik-e szövetmennyiség változás a csonthártya biológiai különprogramjánál? Mi történik ott?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a csonthártya biológiai különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
5.1.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a nemnek és a hormonális állapotnak a csonthártya biológiai különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
5.1.11.	1.2.2.	5.1.B.	5.1.C.	Bénulásnál mely esetben következhet be tartós, maradandó funkció-károsodás?
5.1.11.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.C.	Ha kontrollál(hat)atlan izomrángatódzással találkozunk, az milyen izomszövet biológiai különprogramjára utal?
5.1.11.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.C.	Hogyan nevezzük a rendszertelen nagyobb összehúzódásokat, és az milyen izomszöveten lehetséges?
5.1.11.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mely elváltozás különprogramok hatására jöhet létre izomgyengülés?
5.1.11.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mi a különbség a harántcsíkolt izomszövetek bénulásos és sorvadásos különprogramjának epileptokrízise között?
5.1.11.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Mikor jelentkezik a bénulás mellett izomsorvadás?
5.1.11.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Van-e izombénuláskor izomsorvadás?
5.1.11.	4.1.7.	5.1.B.	4.1.B.	Van-e izomgyulladás a bénulások után az epileptokrízisben?
5.1.11.	1.1.0.	1.2.0.	5.1.B.	Mitől lehet egy magzatnak mozgásbénulása?
5.1.11.	5.1.B.	1.2.2.	5.1.C.	Bénulásnál, a megoldás utáni A utószakasz tünetei miért lehetnek megtévesztőek?
5.1.11.	5.1.B.	1.2.2.	5.1.C.	Előfordulhat-e a bénulásnál állapotromlás a megoldás utáni A utószakaszban?
5.1.11.	5.1.B.	1.2.2.	1.2.0.	Ha valaki epilepsziás, mikor jelentkezik a grand mal?
5.1.11.	5.1.B.	1.2.2.	5.1.C.	Mennyi ideig tart még a bénulás, ha megoldási szakaszba kapcsolt a különprogram?
5.1.11.	5.1.B.	1.2.2.	5.1.C.	Tünetileg fokozódhat-e a bénulás a megoldás utáni szakaszban? Jelenti-e ez a gyógyulási esélyek csökkenését?
5.1.11.	5.1.B.	2.2.1.	2.2.B.	Milyen epileptokrízis tüneteket ismer, melyek motorikus és falatmozgatási konfliktusok után jelentkeznek?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.A.	5.1.C.	Mi az ún. motorikus paralízis, mely izomszöveteknél fordul ez elő, és az agyban hol találjuk a Hameri-gócát?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.B.	1.2.2.	Mitől függ az izombénulás mértéke?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bénulás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bénulás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a bénulás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bénulás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a bénulás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bénulás tünetet okozza!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a bénulás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a bénulás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a bénulás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a bénulás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bénulás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bénulás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bénulás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bénulás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a bénulás tünetről?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a bénulás Hameri-góca?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a bénulás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bénulás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a bénulás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a bénulás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a bénulás?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bénulás?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A bénulás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az epilepszia tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az epilepszia létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az epilepszia tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az epilepszia tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az epilepszia egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az epilepszia tünetet okozza!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az epilepszia, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az epilepszia oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az epilepszia tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az epilepszia? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az epilepszia során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az epilepszia során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az epilepszia? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az epilepszia tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az epilepszia tünetről?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az epilepszia Hameri-góca?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az epilepszia esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az epilepszia miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az epilepszia, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az epilepszia, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az epilepszia?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az epilepszia?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az epilepszia tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az epilepsziás roham tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az epilepsziás roham létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az epilepsziás roham tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az epilepsziás roham tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az epilepsziás roham egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az epilepsziás roham tünetet okozza!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az epilepsziás roham, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az epilepsziás roham oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az epilepsziás roham tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az epilepsziás roham? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az epilepsziás roham során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az epilepsziás roham során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az epilepsziás roham? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az epilepsziás roham tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az epilepsziás roham tünetről?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az epilepsziás roham Hameri-góca?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az epilepsziás roham esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az epilepsziás roham miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az epilepsziás roham, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az epilepsziás roham, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az epilepsziás roham?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az epilepsziás roham?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az epilepsziás roham tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a motorikus paralízis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a motorikus paralízis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a motorikus paralízis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A motorikus paralízis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a motorikus paralízis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a motorikus paralízis tünetet okozza!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a motorikus paralízis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a motorikus paralízis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a motorikus paralízis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a motorikus paralízis? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A motorikus paralízis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A motorikus paralízis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a motorikus paralízis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a motorikus paralízis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a motorikus paralízis tünetről?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a motorikus paralízis Hameri-góca?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a motorikus paralízis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A motorikus paralízis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a motorikus paralízis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a motorikus paralízis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a motorikus paralízis?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a motorikus paralízis?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A motorikus paralízis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mozgásbénulás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mozgásbénulás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a mozgásbénulás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mozgásbénulás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a mozgásbénulás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mozgásbénulás tünetet okozza!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a mozgásbénulás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a mozgásbénulás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a mozgásbénulás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a mozgásbénulás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mozgásbénulás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mozgásbénulás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mozgásbénulás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mozgásbénulás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a mozgásbénulás tünetről?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a mozgásbénulás Hameri-góca?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a mozgásbénulás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mozgásbénulás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a mozgásbénulás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a mozgásbénulás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a mozgásbénulás?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mozgásbénulás?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mozgásbénulás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a paralysis (paralízis) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a paralysis (paralízis) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a paralysis (paralízis) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A paralysis (paralízis) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a paralysis (paralízis) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a paralysis (paralízis) tünetet okozza!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a paralysis (paralízis), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a paralysis (paralízis) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a paralysis (paralízis) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a paralysis (paralízis)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A paralysis (paralízis) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A paralysis (paralízis) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a paralysis (paralízis)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a paralysis (paralízis) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a paralysis (paralízis) tünetről?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a paralysis (paralízis) Hameri-góca?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a paralysis (paralízis) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A paralysis (paralízis) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a paralysis (paralízis), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a paralysis (paralízis), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a paralysis (paralízis)?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a paralysis (paralízis)?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A paralysis (paralízis) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a parkinson tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a parkinson létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a parkinson tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A parkinson tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a parkinson egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a parkinson tünetet okozza!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a parkinson, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a parkinson oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a parkinson tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a parkinson? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A parkinson során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A parkinson során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a parkinson? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a parkinson tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a parkinson tünetről?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a parkinson Hameri-góca?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a parkinson esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A parkinson miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a parkinson, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a parkinson, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a parkinson?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a parkinson?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A parkinson tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szklerózis multiplex, sm tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szklerózis multiplex, sm létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a szklerózis multiplex, sm tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szklerózis multiplex, sm tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szklerózis multiplex, sm egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szklerózis multiplex, sm tünetet okozza!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a szklerózis multiplex, sm, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szklerózis multiplex, sm oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szklerózis multiplex, sm tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a szklerózis multiplex, sm? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szklerózis multiplex, sm során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szklerózis multiplex, sm során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szklerózis multiplex, sm? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szklerózis multiplex, sm tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szklerózis multiplex, sm tünetről?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a szklerózis multiplex, sm Hameri-góca?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a szklerózis multiplex, sm esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szklerózis multiplex, sm miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szklerózis multiplex, sm, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szklerózis multiplex, sm, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szklerózis multiplex, sm?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szklerózis multiplex, sm?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szklerózis multiplex, sm tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az izom bénulás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az izom bénulás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az izom bénulás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az izom bénulás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az izom bénulás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az izom bénulás tünetet okozza!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az izom bénulás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az izom bénulás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az izom bénulás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az izom bénulás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az izom bénulás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az izom bénulás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az izom bénulás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az izom bénulás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az izom bénulás tünetről?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az izom bénulás Hameri-góca?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az izom bénulás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az izom bénulás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az izom bénulás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az izom bénulás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az izom bénulás?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az izom bénulás?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az izom bénulás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tikkelés (pl. szem alatti izomrángás) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tikkelés (pl. szem alatti izomrángás) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a tikkelés (pl. szem alatti izomrángás) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tikkelés (pl. szem alatti izomrángás) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a tikkelés (pl. szem alatti izomrángás) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tikkelés (pl. szem alatti izomrángás) tünetet okozza!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a tikkelés (pl. szem alatti izomrángás), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a tikkelés (pl. szem alatti izomrángás) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a tikkelés (pl. szem alatti izomrángás) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a tikkelés (pl. szem alatti izomrángás)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tikkelés (pl. szem alatti izomrángás) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tikkelés (pl. szem alatti izomrángás) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tikkelés (pl. szem alatti izomrángás)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tikkelés (pl. szem alatti izomrángás) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a tikkelés (pl. szem alatti izomrángás) tünetről?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a tikkelés (pl. szem alatti izomrángás) Hameri-góca?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a tikkelés (pl. szem alatti izomrángás) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tikkelés (pl. szem alatti izomrángás) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a tikkelés (pl. szem alatti izomrángás), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a tikkelés (pl. szem alatti izomrángás), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a tikkelés (pl. szem alatti izomrángás)?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tikkelés (pl. szem alatti izomrángás)?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tikkelés (pl. szem alatti izomrángás) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szemmozgatóizom bénulás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szemmozgatóizom bénulás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Ha valakinél fellép a szemmozgatóizom bénulás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	A szemmozgatóizom bénulás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Ismertesse, hogy ha a szemmozgatóizom bénulás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szemmozgatóizom bénulás tünetet okozza!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Ha a diagnózis a szemmozgatóizom bénulás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Mi a szemmozgatóizom bénulás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Mi a szemmozgatóizom bénulás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Hogyan jön létre a szemmozgatóizom bénulás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	A szemmozgatóizom bénulás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	A szemmozgatóizom bénulás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szemmozgatóizom bénulás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szemmozgatóizom bénulás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Mit tud elmondani tíz percben a szemmozgatóizom bénulás tünetről?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Az agyban hol található a szemmozgatóizom bénulás Hameri-góca?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Mi lehet a szemmozgatóizom bénulás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	A szemmozgatóizom bénulás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Előfordulhat-e a szemmozgatóizom bénulás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Előfordulhat-e a szemmozgatóizom bénulás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Milyen természetes módon jön létre a szemmozgatóizom bénulás?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szemmozgatóizom bénulás?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	A szemmozgatóizom bénulás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a sm szindróma (szklerózis multiplex) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a sm szindróma (szklerózis multiplex) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a sm szindróma (szklerózis multiplex) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A sm szindróma (szklerózis multiplex) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a sm szindróma (szklerózis multiplex) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a sm szindróma (szklerózis multiplex) tünetet okozza!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a sm szindróma (szklerózis multiplex), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a sm szindróma (szklerózis multiplex) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a sm szindróma (szklerózis multiplex) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a sm szindróma (szklerózis multiplex)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A sm szindróma (szklerózis multiplex) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A sm szindróma (szklerózis multiplex) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a sm szindróma (szklerózis multiplex)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a sm szindróma (szklerózis multiplex) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a sm szindróma (szklerózis multiplex) tünetről?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a sm szindróma (szklerózis multiplex) Hameri-góca?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a sm szindróma (szklerózis multiplex) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A sm szindróma (szklerózis multiplex) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a sm szindróma (szklerózis multiplex), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a sm szindróma (szklerózis multiplex), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a sm szindróma (szklerózis multiplex)?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a sm szindróma (szklerózis multiplex)?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A sm szindróma (szklerózis multiplex) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a harántcsíkolt izomszövet bénulás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a harántcsíkolt izomszövet bénulás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a harántcsíkolt izomszövet bénulás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövet bénulás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a harántcsíkolt izomszövet bénulás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a harántcsíkolt izomszövet bénulás tünetet okozza!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a harántcsíkolt izomszövet bénulás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a harántcsíkolt izomszövet bénulás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a harántcsíkolt izomszövet bénulás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a harántcsíkolt izomszövet bénulás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövet bénulás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövet bénulás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a harántcsíkolt izomszövet bénulás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a harántcsíkolt izomszövet bénulás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a harántcsíkolt izomszövet bénulás tünetről?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a harántcsíkolt izomszövet bénulás Hameri-góca?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a harántcsíkolt izomszövet bénulás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövet bénulás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a harántcsíkolt izomszövet bénulás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a harántcsíkolt izomszövet bénulás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a harántcsíkolt izomszövet bénulás?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a harántcsíkolt izomszövet bénulás?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövet bénulás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudok a bántás elől menekülni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudok a bántás elől menekülni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudok a bántás elől menekülni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudok a bántás elől menekülni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudok védekezni, kapaszkodni, kitérni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudok védekezni, kapaszkodni, kitérni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem tudok védekezni, kapaszkodni, kitérni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem tudok védekezni, kapaszkodni, kitérni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "egy lehetetlen helyzettől való elhatárolódási" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "egy lehetetlen helyzettől való elhatárolódási" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy az "egy lehetetlen helyzettől való elhatárolódási" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy az "egy lehetetlen helyzettől való elhatárolódási" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "elmozdulással, mozgással kapcsolatos elválasztási" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "elmozdulással, mozgással kapcsolatos elválasztási" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy az "elmozdulással, mozgással kapcsolatos elválasztási" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy az "elmozdulással, mozgással kapcsolatos elválasztási" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövetek bénulása esetében milyen tüneteket tapasztalunk az érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja együtt jár-e érzékenység csökkenéssel? Miért?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja együtt jár-e túlérzékenységgel? Miért?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében jelentkezik-e gyulladás?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében melyik szakaszban nyilvánul meg a különprogram biológiai értelme?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a különprogram két szakaszában?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a megoldás utáni szakaszban?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk az EK idején VEKA lefutásnál?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk az EK idején VTKA lefutásnál?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk FKA lefutásnál?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk VEKA lefutásnál?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében, ha a konfliktus megoldódott, hogyan normalizálódik a funkció?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja miért és hogyan tud (élettani szinten) kellemetlenségeket okozni?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövetek bénulásos különprogramja azonos-e a szövetmennyiség-csökkenéssel?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A harántcsíkolt izomszövetek bénulásos különprogramja együtt jár-e szövetmennyiség-csökkenéssel?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A testben, a szerven hol találhatók a harántcsíkolt izomszövetek és milyen konfliktusra reagálnak funkciócsökkenéssel?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A végtagok bénulásánál a konfliktus milyen vonatkozású? Végtagoknál számít-e a hormonális állapot?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	1.2.2.	Bénulásnál mikor van izomremegés, görcsös rángatódzás?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha hosszabb ideig tartó izomrángatódzás, remegés van harántcsíkolt izomszöveten, hogy nevezzük azt a tünetet?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hány féle beidegezése van a harántcsíkolt izomszöveteknek, és ez biológiai különprogramjuk szempontjából miben meghatározó?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Hogyan lehet egy bénulást megszüntetni?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a harántcsíkolt izomszövetek bénulásos biológiai különprogramjával járó kellemetlenségeket?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Hogyan működik egy bénulás-különprogram?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hol található az agyban a harántcsíkolt izomszövetek motorikus (mozgató) vezérlő központja?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a harántcsíkolt izomszövetek biológiai funkcióját!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	1.2.2.	Ismertesse a Parkinson tünetek működését!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	1.2.2.	Ismertesse a Szklerózis Multiplex működését!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	1.2.2.	Ismertesse az amyothrophikus laterál szklerózis kialakulását, a törvényszerű, és nem törvényszerű összefüggéseket!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy a harántcsíkolt izomszövetek milyen csíralemezből származnak, milyen biológiai különprogramokat produkálhatnak?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	4.1.7.	Létezik-e fertőző gyermekbénulás?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely agyi rész vezérli a harántcsíkolt izomszövetek bénulásos biológiai különprogramjait?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Melyik agyi részből történik a harántcsíkolt izomszövetek bénulásos biológiai különprogramjának vezérlése?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a biológiai értelme a harántcsíkolt izomszövetek bénulásos biológiai különprogramjának?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi a különbség a lokális és a perifériális bénulás között?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az oka a gyermekbénulásnak, ha ez elváltozás különprogram következménye?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az ún. hullareflex biológiai értelme?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen elváltozásnál kapcsol be az ún. hullareflex?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktus hatására bénulhatnak le az akaratlagosan vezérelhető harántcsíkolt izmok?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktus hatására indul be a harántcsíkolt izomszövetek bénulása?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktusok az idegpályákon elváltozást beindító konfliktusok?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktusok idézhetnek elő bénulásos elváltozás tüneteket a harántcsíkolt izomszöveteken?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktustípusra, és milyen konfliktus érzelmi tartalomra reagálnak a harántcsíkolt izomszövetek funkció-csökkenéssel, funkció-kimaradással?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.2.1.	Milyen természetes módon jön létre mozgás(at)bénulás?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	1.2.2.	Milyen típusai lehetnek egy bénulással járó elváltozásnak?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	1.2.2.	Milyen tünetekre számíthatunk egy motorikus konfliktus epileptokrízisében?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	1.2.2.	Milyen tünetekre számíthatunk egy motorikus konfliktus megoldás utáni szakaszában?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mire utal, ha izomszövetek gyulladás nélkül rángatódzanak?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	1.3.4.	Mit tapasztalunk egy menekülési konfliktus aktív szakaszában?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Okozhat-e élettani komplikációt a harántcsíkolt izomszövetek bénulásos különprogramja?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Rajzolja le, hol található az agyban a harántcsíkolt izomszövetek mozgatást vezérlő (motorikus) reléközpontjai!
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a harántcsíkolt izomszövetek bénulásos különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
5.1.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a nemnek és a hormonális állapotnak a harántcsíkolt izomszövetek bénulásos különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
5.1.11.	6.4.D.	5.1.B.	1.2.2.	Mire utal a tickelés?
5.1.12.	2.1.22.	3.1.9.	5.1.B.	Mely három típusú konfliktusa lehet a hallás funkciónak?
5.1.12.	3.1.9.	2.1.22.	6.5.H.	A hallás konfliktusok milyen vonatkozásúak lehetnek?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az egyensúlyvesztés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az egyensúlyvesztés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az egyensúlyvesztés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az egyensúlyvesztés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az egyensúlyvesztés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az egyensúlyvesztés tünetet okozza!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az egyensúlyvesztés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az egyensúlyvesztés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az egyensúlyvesztés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az egyensúlyvesztés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az egyensúlyvesztés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az egyensúlyvesztés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az egyensúlyvesztés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az egyensúlyvesztés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az egyensúlyvesztés tünetről?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az egyensúlyvesztés Hameri-góca?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az egyensúlyvesztés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az egyensúlyvesztés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az egyensúlyvesztés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az egyensúlyvesztés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az egyensúlyvesztés?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az egyensúlyvesztés?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az egyensúlyvesztés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tinnitus tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tinnitus létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a tinnitus tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tinnitus tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a tinnitus egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tinnitus tünetet okozza!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a tinnitus, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a tinnitus oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a tinnitus tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a tinnitus? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tinnitus során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tinnitus során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tinnitus? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tinnitus tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a tinnitus tünetről?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a tinnitus Hameri-góca?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a tinnitus esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tinnitus miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a tinnitus, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a tinnitus, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a tinnitus?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tinnitus?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A tinnitus tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vertigo tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vertigo létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a vertigo tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vertigo tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vertigo egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vertigo tünetet okozza!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a vertigo, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a vertigo oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a vertigo tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a vertigo? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vertigo során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vertigo során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vertigo? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vertigo tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vertigo tünetről?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a vertigo Hameri-góca?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a vertigo esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vertigo miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a vertigo, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a vertigo, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vertigo?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vertigo?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vertigo tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás) tünetet okozza!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás) tünetről?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás) Hameri-góca?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás)?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás)?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az oldalra menés, oldalra dőlés (lateralizálás) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szédülés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szédülés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a szédülés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szédülés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szédülés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szédülés tünetet okozza!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a szédülés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szédülés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szédülés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a szédülés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szédülés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szédülés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szédülés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szédülés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szédülés tünetről?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a szédülés Hameri-góca?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a szédülés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szédülés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szédülés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szédülés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szédülés?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szédülés?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szédülés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fülzúgás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fülzúgás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a fülzúgás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fülzúgás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a fülzúgás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fülzúgás tünetet okozza!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a fülzúgás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a fülzúgás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a fülzúgás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a fülzúgás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fülzúgás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fülzúgás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fülzúgás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fülzúgás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a fülzúgás tünetről?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a fülzúgás Hameri-góca?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a fülzúgás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fülzúgás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a fülzúgás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a fülzúgás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a fülzúgás?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fülzúgás?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fülzúgás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fülcsengés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fülcsengés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a fülcsengés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fülcsengés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a fülcsengés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fülcsengés tünetet okozza!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a fülcsengés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a fülcsengés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a fülcsengés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a fülcsengés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fülcsengés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fülcsengés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fülcsengés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fülcsengés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a fülcsengés tünetről?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a fülcsengés Hameri-góca?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a fülcsengés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fülcsengés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a fülcsengés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a fülcsengés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a fülcsengés?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fülcsengés?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A fülcsengés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy elesek, elcsúszok, lecsúszok, lezuhanok és megütöm magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy elesek, elcsúszok, lecsúszok, lezuhanok és megütöm magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy elesek, elcsúszok, lecsúszok, lezuhanok és megütöm magam" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy elesek, elcsúszok, lecsúszok, lezuhanok és megütöm magam" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "láttam, hallottam valakit lezuhanni, és sokkot kaptam tőle" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "láttam, hallottam valakit lezuhanni, és sokkot kaptam tőle" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "láttam, hallottam valakit lezuhanni, és sokkot kaptam tőle" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "láttam, hallottam valakit lezuhanni, és sokkot kaptam tőle" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem akarom a fecsegését hallgatni, rosszul vagyok tőle" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem akarom a fecsegését hallgatni, rosszul vagyok tőle" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem akarom a fecsegését hallgatni, rosszul vagyok tőle" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem akarom a fecsegését hallgatni, rosszul vagyok tőle" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem akarom ezt a hangot hallgatni, hallani" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem akarom ezt a hangot hallgatni, hallani" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem akarom ezt a hangot hallgatni, hallani" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem akarom ezt a hangot hallgatni, hallani" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem bírom ezt a zajt, hangot hallgatni, eltűrni, elviselni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem bírom ezt a zajt, hangot hallgatni, eltűrni, elviselni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem bírom ezt a zajt, hangot hallgatni, eltűrni, elviselni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem bírom ezt a zajt, hangot hallgatni, eltűrni, elviselni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem hiszek a fülemnek, ezt nem is akarom hallani" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem hiszek a fülemnek, ezt nem is akarom hallani" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "nem hiszek a fülemnek, ezt nem is akarom hallani" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "nem hiszek a fülemnek, ezt nem is akarom hallani" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül csiga részének biológiai különprogramja együtt jár-e érzékenység csökkenéssel? Ha igen, melyik szakaszban?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül csiga részének biológiai különprogramja együtt jár-e szövetmennyiség-csökkenéssel?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül csiga részének biológiai különprogramja együtt jár-e túlérzékenységgel? Ha igen, melyik szakaszban?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül csiga részének biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül csiga részének biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a különprogram két szakaszában?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül csiga részének biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a megoldás utáni szakaszban?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül csiga részének biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk az érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül csiga részének biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk FKA lefutásnál?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül csiga részének biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk VEKA lefutásnál?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül csiga részének biológiai különprogramja esetében, ha a konfliktus megoldódott, jelentkezik-e gyulladás?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül csiga részének biológiai különprogramja miért és hogyan tud (élettani szinten) kellemetlenségeket okozni?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül csiga részének különprogramjánál melyik szakaszban nyilvánul meg a különprogram biológiai értelme?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül félkörös ívjáratok biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk az érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül félkörös ívjáratok részének biológiai különprogramja együtt jár-e funkciócsökkenéssel? Ha igen, melyik szakaszban?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül félkörös ívjáratok részének biológiai különprogramja együtt jár-e szövetmennyiség-csökkenéssel?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül félkörös ívjáratok részének biológiai különprogramja együtt jár-e túlérzékenységgel? Ha igen, melyik szakaszban?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül félkörös ívjáratok részének biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül félkörös ívjáratok részének biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a különprogram két szakaszában?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül félkörös ívjáratok részének biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a megoldás utáni szakaszban?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül félkörös ívjáratok részének biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk FKA lefutásnál?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül félkörös ívjáratok részének biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk VEKA lefutásnál?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül félkörös ívjáratok részének biológiai különprogramja esetében, ha a konfliktus megoldódott, jelentkezik-e gyulladás?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül félkörös ívjáratok részének biológiai különprogramja miért és hogyan tud (élettani szinten) kellemetlenségeket okozni?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A belső fül félkörös ívjáratok részének különprogramjánál melyik szakaszban nyilvánul meg különprogram biológiai értelme?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A testben, a szerven hol található a belső fül csiga része és milyen konfliktusra reagál?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A testben, a szerven hol található a belső fül félkörös ívjáratok része és milyen konfliktusra reagál?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a belső fül csiga része a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a belső fül csiga része a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a belső fül csiga része a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a belső fül csiga része az epileptokrízis idején?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinek cseng a füle, annak mi az oka? Melyik szakaszban van?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jöhet létre átmeneti egyensúlyvesztés (egyensúlyozási képtelenség) egy biológiai különprogramból kifolyólag?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.22.	Hogyan jöhet létre halláscsökkenés egy biológiai különprogramból kifolyólag?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.22.	Hogyan jöhet létre halláscsökkenés több biológiai különprogramból kifolyólag?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jöhet létre maradandó egyensúlyozási képtelenség több biológiai különprogramból kifolyólag?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.22.	Hogyan jöhet létre megsüketülés egy biológiai különprogramból kifolyólag?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.22.	Hogyan jöhet létre megsüketülés több biológiai különprogramból kifolyólag?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a belső fül csiga részének biológiai különprogramjával járó kellemetlenségeket?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a belső fül félkörös ívjáratok biológiai különprogramjával járó kellemetlenségeket?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.22.	Hogyan lehet elkerülni a halláscsökkenést?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.22.	Hogyan lehet elkerülni a megsüketülést?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hol található az agyban a belső fül csiga részének vezérlő és adatfeldolgozó központja?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hol található az agyban a belső fül félkörös ívjáratok részének vezérlő és adatfeldolgozó központja?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a belső fül csiga részének biológiai funkcióját!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a belső fül félkörös ívjáratok részének biológiai funkcióját!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy a belső fül csiga része milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy a belső fül félkörös ívjáratok része milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely agyi rész vezérli a belső fül csiga részének érzékenység változással járó tüneteit?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely agyi rész vezérli a belső fül félkörös ívjáratok részének funkciócsökkenéssel, funkciókimaradással járó tüneteit?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Melyik agyi részből történik a belső fül csiga részének adatfeldolgozás és érzékenység vezérlése?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Melyik agyi részből történik a belső fül félkörös ívjáratok részének adatfeldolgozás és funkcióvezérlése?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a biológiai értelme a belső fül (csiga részének) biológiai különprogramjának?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a biológiai értelme a belső fül (félkörös ívjáratok részének) biológiai különprogramjának?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az ún. egyensúlyvesztés biológiai háttere? Mikor jelentkezhet egyensúlyzavar, és mikor jelentkezik szédülési roham?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az ún. lateralizálás, és mi az oka?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Miben miben különbözik egy hallókéreg relé és egy egyensúly(kéreg) relé?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Miért nem eszközöl az Anyatermészet laphámszövet-mennyiség változást a belső fül biológiai különprogramjainál?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Miért volna veszélyes egy laphámszövet-mennyiség változás a belső fül biológiai különprogramjainál?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktus hatására indul be a belső fül csiga részének biológiai különprogram tünete, a fülcsengés (tinnitus)?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktus hatására indul be a belső fül félkörös ívjáratok részének biológiai különprogram tünete, az egyensúlyvesztés?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktusok idézhetnek elő normálistól eltérő tüneteket a belső fül csiga részében? Miféle tüneteket?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktusok idézhetnek elő normálistól eltérő tüneteket a belső fül félkörös ívjáratok részében? Miféle tüneteket?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktustípusra, és milyen konfliktus érzelmi tartalomra reagál a belső fül csiga része túlérzékenységgel?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktustípusra, és milyen konfliktus érzelmi tartalomra reagál a belső fül félkörös ívjáratok része funkciócsökkenéssel?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen különprogram lehet az egyensúly központon?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	2.1.22.	Mit jelent a részleges süketség?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	6.5.H.	Mitől függ a konfliktus becsapódási oldala nemi/birtok vonatkozású hallás konfliktus esetén?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	6.5.H.	Mitől függ a konfliktus becsapódási oldala személy vonatkozású hallás konfliktus esetén?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Okozhat-e élettani komplikációt a belső fül csiga részének biológiai különprogramja?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Okozhat-e élettani komplikációt a belső fül félkörös ívjáratok részének biológiai különprogramja?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Rajzolja le, hol található az agyban a belső fül csiga részének reléközpontja!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Rajzolja le, hol található az agyban a belső fül félkörös ívjáratok részének reléközpontja!
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Történik-e szövetmennyiség változás a belső fül csiga részének biológiai különprogramjánál? Mi történik ott?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Történik-e szövetmennyiség változás a belső fül félkörös ívjáratok részének biológiai különprogramjánál? Mi történik ott?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e a belső fül csiga részének biológiai különprogramjánál fülcsengés az epileptokrízisben?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e a belső fül csiga részének biológiai különprogramjánál szédülés az epileptokrízisben?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e a belső fül félkörös ívjáratok részének biológiai különprogramjánál fülcsengés az epileptokrízisben?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e a belső fül félkörös ívjáratok részének biológiai különprogramjánál szédülés az epileptokrízisben?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a belső fül csiga részének biológiai különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a belső fül félkörös ívjáratok részének biológiai különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a nemnek és a hormonális állapotnak a belső fül csiga részének biológiai különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
5.1.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a nemnek és a hormonális állapotnak a belső fül félkörös ívjáratok részének biológiai különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
5.1.12.	5.2.A.	5.2.B.	6.4.C.	Mi a közös bennük, és miben különböznek a hallókéregmező relék és a nemi/birtok zónák?
5.1.12.	6.4.E.	6.4.F.	6.5.H.	Hol helyezkedik el az agyban a hallókéregmező?
5.1.12.	6.4.E.	6.4.F.	6.5.H.	Mely szervrész reléi találhatók a hallókéregben?
5.1.12.	6.4.E.	6.4.F.	6.5.H.	Rajzolja le, hol található az agyban a hallókéregmező!
5.1.12.	6.5.H.	5.1.B.	6.5.A.	Ha a hallás vonatkozású elválasztási, elhatárolódási konfliktus szociális vonatkozású, akkor számít-e az egyén neme és hormonális állapota?
5.1.12.	6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	Okoznak-e hormonális kibillenést a hallókéreg reléken becsapódó nemi/birtok konfliktusok?
5.1.12.	6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	Okoznak-e hormonális kibillenést a hallókéreg reléken becsapódó szociális konfliktusok?
5.1.13.	5.2.14.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "szomszédasszony viháncol a férjemet" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.13.	5.2.14.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "szomszédasszony viháncol a férjemet" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.13.	5.2.14.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "szomszédasszony viháncol a férjemet" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.13.	5.2.14.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "szomszédasszony viháncol a férjemet" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.13.	5.2.14.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "testvérem folyton elszedi a cuccaimat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.13.	5.2.14.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "testvérem folyton elszedi a cuccaimat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.13.	5.2.14.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "testvérem folyton elszedi a cuccaimat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.13.	5.2.14.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "testvérem folyton elszedi a cuccaimat" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.13.	5.2.14.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "valaki kellemetlenkedik a határvonalaimnál" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.13.	5.2.14.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "valaki kellemetlenkedik a határvonalaimnál" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.13.	5.2.14.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "valaki kellemetlenkedik a határvonalaimnál" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.13.	5.2.14.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "valaki kellemetlenkedik a határvonalaimnál" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.13.	5.2.14.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "valaki nem tartja tiszteletben a határvonalakat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.13.	5.2.14.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "valaki nem tartja tiszteletben a határvonalakat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.13.	5.2.14.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "valaki nem tartja tiszteletben a határvonalakat" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.13.	5.2.14.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "valaki nem tartja tiszteletben a határvonalakat" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.13.	5.1.B.	1.2.1.	1.2.4.	Jelentkezik-e a látókéregbe becsapódó konfliktusok után a krízisben hányási roham?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a glaucoma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a glaucoma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a glaucoma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A glaucoma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a glaucoma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a glaucoma tünetet okozza!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a glaucoma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a glaucoma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a glaucoma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a glaucoma? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A glaucoma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A glaucoma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a glaucoma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a glaucoma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a glaucoma tünetről?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a glaucoma Hameri-góca?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a glaucoma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A glaucoma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a glaucoma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a glaucoma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a glaucoma?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a glaucoma?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A glaucoma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az üvegtest zavarosodás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az üvegtest zavarosodás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az üvegtest zavarosodás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az üvegtest zavarosodás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az üvegtest zavarosodás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az üvegtest zavarosodás tünetet okozza!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az üvegtest zavarosodás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az üvegtest zavarosodás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az üvegtest zavarosodás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az üvegtest zavarosodás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az üvegtest zavarosodás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az üvegtest zavarosodás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az üvegtest zavarosodás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az üvegtest zavarosodás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az üvegtest zavarosodás tünetről?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az üvegtest zavarosodás Hameri-góca?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az üvegtest zavarosodás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az üvegtest zavarosodás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az üvegtest zavarosodás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az üvegtest zavarosodás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az üvegtest zavarosodás?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az üvegtest zavarosodás?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az üvegtest zavarosodás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a zöldhályog tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a zöldhályog létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a zöldhályog tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A zöldhályog tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a zöldhályog egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a zöldhályog tünetet okozza!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a zöldhályog, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a zöldhályog oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a zöldhályog tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a zöldhályog? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A zöldhályog során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A zöldhályog során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a zöldhályog? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a zöldhályog tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a zöldhályog tünetről?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a zöldhályog Hameri-góca?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a zöldhályog esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A zöldhályog miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a zöldhályog, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a zöldhályog, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a zöldhályog?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a zöldhályog?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A zöldhályog tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az üvegtest homályosodás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az üvegtest homályosodás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az üvegtest homályosodás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az üvegtest homályosodás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az üvegtest homályosodás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az üvegtest homályosodás tünetet okozza!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az üvegtest homályosodás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az üvegtest homályosodás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az üvegtest homályosodás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az üvegtest homályosodás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az üvegtest homályosodás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az üvegtest homályosodás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az üvegtest homályosodás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az üvegtest homályosodás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az üvegtest homályosodás tünetről?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az üvegtest homályosodás Hameri-góca?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az üvegtest homályosodás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az üvegtest homályosodás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az üvegtest homályosodás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az üvegtest homályosodás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az üvegtest homályosodás?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az üvegtest homályosodás?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az üvegtest homályosodás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szem nyomás növekedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szem nyomás növekedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a szem nyomás növekedés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem nyomás növekedés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szem nyomás növekedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szem nyomás növekedés tünetet okozza!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a szem nyomás növekedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szem nyomás növekedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szem nyomás növekedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a szem nyomás növekedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem nyomás növekedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem nyomás növekedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szem nyomás növekedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szem nyomás növekedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szem nyomás növekedés tünetről?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a szem nyomás növekedés Hameri-góca?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a szem nyomás növekedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem nyomás növekedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szem nyomás növekedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szem nyomás növekedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szem nyomás növekedés?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szem nyomás növekedés?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem nyomás növekedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szem káprázás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szem káprázás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Ha valakinél fellép a szem káprázás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	A szem káprázás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Ismertesse, hogy ha a szem káprázás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szem káprázás tünetet okozza!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Ha a diagnózis a szem káprázás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Mi a szem káprázás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Mi a szem káprázás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Hogyan jön létre a szem káprázás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	A szem káprázás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	A szem káprázás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szem káprázás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szem káprázás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Mit tud elmondani tíz percben a szem káprázás tünetről?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Az agyban hol található a szem káprázás Hameri-góca?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Mi lehet a szem káprázás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	A szem káprázás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Előfordulhat-e a szem káprázás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Előfordulhat-e a szem káprázás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Milyen természetes módon jön létre a szem káprázás?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szem káprázás?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	A szem káprázás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a retina leválás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a retina leválás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a retina leválás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina leválás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a retina leválás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a retina leválás tünetet okozza!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a retina leválás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a retina leválás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a retina leválás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a retina leválás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina leválás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina leválás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a retina leválás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a retina leválás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a retina leválás tünetről?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a retina leválás Hameri-góca?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a retina leválás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina leválás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a retina leválás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a retina leválás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a retina leválás?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a retina leválás?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina leválás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a retina hegesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a retina hegesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a retina hegesedés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina hegesedés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a retina hegesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a retina hegesedés tünetet okozza!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a retina hegesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a retina hegesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a retina hegesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a retina hegesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina hegesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina hegesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a retina hegesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a retina hegesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a retina hegesedés tünetről?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a retina hegesedés Hameri-góca?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a retina hegesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina hegesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a retina hegesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a retina hegesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a retina hegesedés?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a retina hegesedés?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina hegesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás tünetet okozza!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás elváltozásról?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás Hameri-góca?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a szem üvegtest (módosult laphám) sorvadás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a szem üvegtest (módosult laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás elváltozásról?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a szem ideghártya (módosult laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a szem ideghártya (módosult laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a retina (módosult laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a retina (módosult laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a retina (módosult laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina (módosult laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a retina (módosult laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a retina (módosult laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a retina (módosult laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a retina (módosult laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a retina (módosult laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a retina (módosult laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a retina (módosult laphám) gyulladás?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina (módosult laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina (módosult laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a retina (módosult laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a retina (módosult laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a retina (módosult laphám) gyulladás elváltozásról?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a retina (módosult laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a retina (módosult laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina (módosult laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a retina (módosult laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a retina (módosult laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a retina (módosult laphám) gyulladás?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a retina (módosult laphám) gyulladás?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina (módosult laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina (módosult laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a retina (módosult laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a retina (módosult laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a retina (módosult laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a retina (módosult laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina (módosult laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a retina (módosult laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a retina (módosult laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a retina (módosult laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a retina (módosult laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a retina (módosult laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a retina (módosult laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a retina (módosult laphám) fekélyesedés?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina (módosult laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina (módosult laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a retina (módosult laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a retina (módosult laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a retina (módosult laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a retina (módosult laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a retina (módosult laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina (módosult laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a retina (módosult laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a retina (módosult laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a retina (módosult laphám) fekélyesedés?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a retina (módosult laphám) fekélyesedés?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina (módosult laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retina (módosult laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a retina (módosult laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy akkor fognak rám támadni, amikor nem számítok rá" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy akkor fognak rám támadni, amikor nem számítok rá" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy akkor fognak rám támadni, amikor nem számítok rá" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy akkor fognak rám támadni, amikor nem számítok rá" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy hátbatámadnak, rám támadnak, bántani fognak" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy hátbatámadnak, rám támadnak, bántani fognak" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy hátbatámadnak, rám támadnak, bántani fognak" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy hátbatámadnak, rám támadnak, bántani fognak" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy utolérnek, elkapnak, rajta kapnak, nyakon csípnek" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy utolérnek, elkapnak, rajta kapnak, nyakon csípnek" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy utolérnek, elkapnak, rajta kapnak, nyakon csípnek" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy utolérnek, elkapnak, rajta kapnak, nyakon csípnek" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "meglepetésszerűen hátbatámadtak, és veszélyeztetnek" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "meglepetésszerűen hátbatámadtak, és veszélyeztetnek" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "meglepetésszerűen hátbatámadtak, és veszélyeztetnek" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "meglepetésszerűen hátbatámadtak, és veszélyeztetnek" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A látásromlás (életlen látás) miért és hogyan tud (élettani szinten) kellemetlenségeket okozni?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A látásromlás (életlen látás) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A látásromlás (életlen látás) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A látásromlás (életlen látás) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A látásromlás (életlen látás) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	A látókéreg konfliktusok milyen vonatkozásúak lehetnek?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	A látókéregbe becsapódó konfliktusoknál milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a látásromlás (életlen látás) Hameri-góca?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az látásromlás (életlen látás)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a látásromlás (életlen látás), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a látásromlás (életlen látás), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a tünet a látásromlás (életlen látás), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a látásromlás (életlen látás) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan és mitől alakul ki tartós vagy maradandó életlen látás (rövid- vagy távollátás)?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jöhet létre maradandó vakság elválasztási konfliktusból kifolyólag?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jöhet létre tartós vakság elválasztási konfliktusból kifolyólag?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a látásromlás (életlen látás, rövid- vagy távollátás)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a rövidlátás (életlen látás)?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a távollátás (életlen látás)?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a látásromlást (életlen látást)?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a látásromlás (életlen látás)?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Mely relék vannak a látókéregben az insula magasságának metszetén?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a látásromlás (életlen látás) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a látásromlás (életlen látás) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi azonos a rövid- és távollátás (életlen látás) biológiai konfliktusában? Mi a különböző a rövid- és távollátás konfliktus érzelmi tartalmában?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a látásromlás (életlen látás) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mikor jelentkezik a szemnyomás-növekedés?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	1.2.4.	Mikor jelentkeznek ektodermális különprogramnál látászavarok, és mifélék?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mikor jön létre rövidlátás?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mikor jön létre távollátás?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a látásromlás (életlen látás) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a látásromlás (életlen látás) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a látásromlás (életlen látás)?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a látásromlás (életlen látás) tünetről?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a látásromlás (életlen látás) tünetet okozza!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Sorolja fel, mely szervek vezérlő központja található a vizuális kéregben!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	6.4.F.	Soroljon fel két szervrészt, melynek reléi a látókéregben találhatók!
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a látásromlás (életlen látás) tünet esetében? Ha igen, miben döntő?
5.1.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a nemnek és a hormonális állapotnak a látásromlás (életlen látás) tünet esetében? Ha igen, miben döntő?
5.1.14.	5.1.15.	5.1.16.	5.1.17.	Soroljon fel négy szervrészt, melynek reléi a premotorikus-szenzorikus kéregmezőben találhatók!
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a golyva tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a golyva létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Ha valakinél fellép a golyva tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	A golyva tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Ismertesse, hogy ha a golyva egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a golyva tünetet okozza!
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Ha a diagnózis a golyva, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Mi a golyva oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Mi a golyva tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Hogyan jön létre a golyva? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	A golyva során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	A golyva során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a golyva? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a golyva tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a golyva tünetről?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Az agyban hol található a golyva Hameri-góca?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Mi lehet a golyva esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	A golyva miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Előfordulhat-e a golyva, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Előfordulhat-e a golyva, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a golyva?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a golyva?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	A golyva tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pajzsmirigy-ciszta tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pajzsmirigy-ciszta létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Ha valakinél fellép a pajzsmirigy-ciszta tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	A pajzsmirigy-ciszta tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Ismertesse, hogy ha a pajzsmirigy-ciszta egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pajzsmirigy-ciszta tünetet okozza!
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Ha a diagnózis a pajzsmirigy-ciszta, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Mi a pajzsmirigy-ciszta oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Mi a pajzsmirigy-ciszta tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Hogyan jön létre a pajzsmirigy-ciszta? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	A pajzsmirigy-ciszta során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	A pajzsmirigy-ciszta során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pajzsmirigy-ciszta? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pajzsmirigy-ciszta tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a pajzsmirigy-ciszta tünetről?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Az agyban hol található a pajzsmirigy-ciszta Hameri-góca?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Mi lehet a pajzsmirigy-ciszta esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	A pajzsmirigy-ciszta miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy-ciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy-ciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a pajzsmirigy-ciszta?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pajzsmirigy-ciszta?
5.1.14.	5.1.B.	2.1.4.	2.1.B.	A pajzsmirigy-ciszta tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.14.	5.1.B.	1.2.0.	1.2.2.	Mit jelent a pajzsmirigy viszonylag hirtelen megduzzadása, és meddig tarthat ez?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az euthyreotikus ciszta tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az euthyreotikus ciszta létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az euthyreotikus ciszta tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az euthyreotikus ciszta tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az euthyreotikus ciszta egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az euthyreotikus ciszta tünetet okozza!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az euthyreotikus ciszta, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az euthyreotikus ciszta oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az euthyreotikus ciszta tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az euthyreotikus ciszta? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az euthyreotikus ciszta során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az euthyreotikus ciszta során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az euthyreotikus ciszta? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az euthyreotikus ciszta tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az euthyreotikus ciszta tünetről?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az euthyreotikus ciszta Hameri-góca?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az euthyreotikus ciszta esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az euthyreotikus ciszta miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az euthyreotikus ciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az euthyreotikus ciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az euthyreotikus ciszta?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az euthyreotikus ciszta?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az euthyreotikus ciszta tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mediastinális ciszta tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mediastinális ciszta létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a mediastinális ciszta tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mediastinális ciszta tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a mediastinális ciszta egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mediastinális ciszta tünetet okozza!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a mediastinális ciszta, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a mediastinális ciszta oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a mediastinális ciszta tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a mediastinális ciszta? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mediastinális ciszta során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mediastinális ciszta során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mediastinális ciszta? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mediastinális ciszta tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a mediastinális ciszta tünetről?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a mediastinális ciszta Hameri-góca?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a mediastinális ciszta esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mediastinális ciszta miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a mediastinális ciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a mediastinális ciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a mediastinális ciszta?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mediastinális ciszta?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mediastinális ciszta tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a retrosternális ciszta tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a retrosternális ciszta létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a retrosternális ciszta tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retrosternális ciszta tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a retrosternális ciszta egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a retrosternális ciszta tünetet okozza!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a retrosternális ciszta, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a retrosternális ciszta oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a retrosternális ciszta tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a retrosternális ciszta? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retrosternális ciszta során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retrosternális ciszta során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a retrosternális ciszta? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a retrosternális ciszta tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a retrosternális ciszta tünetről?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a retrosternális ciszta Hameri-góca?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a retrosternális ciszta esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retrosternális ciszta miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a retrosternális ciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a retrosternális ciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a retrosternális ciszta?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a retrosternális ciszta?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A retrosternális ciszta tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a strúma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a strúma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a strúma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A strúma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a strúma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a strúma tünetet okozza!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a strúma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a strúma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a strúma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a strúma? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A strúma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A strúma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a strúma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a strúma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a strúma tünetről?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a strúma Hameri-góca?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a strúma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A strúma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a strúma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a strúma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a strúma?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a strúma?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A strúma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pajzsmirigy-vezeték duzzanat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pajzsmirigy-vezeték duzzanat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a pajzsmirigy-vezeték duzzanat tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezeték duzzanat tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a pajzsmirigy-vezeték duzzanat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pajzsmirigy-vezeték duzzanat tünetet okozza!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a pajzsmirigy-vezeték duzzanat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a pajzsmirigy-vezeték duzzanat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a pajzsmirigy-vezeték duzzanat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a pajzsmirigy-vezeték duzzanat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezeték duzzanat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezeték duzzanat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pajzsmirigy-vezeték duzzanat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pajzsmirigy-vezeték duzzanat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a pajzsmirigy-vezeték duzzanat tünetről?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a pajzsmirigy-vezeték duzzanat Hameri-góca?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a pajzsmirigy-vezeték duzzanat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezeték duzzanat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy-vezeték duzzanat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy-vezeték duzzanat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a pajzsmirigy-vezeték duzzanat?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pajzsmirigy-vezeték duzzanat?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezeték duzzanat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pajzsmirigy vezeték elzáródás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pajzsmirigy vezeték elzáródás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a pajzsmirigy vezeték elzáródás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy vezeték elzáródás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a pajzsmirigy vezeték elzáródás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pajzsmirigy vezeték elzáródás tünetet okozza!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a pajzsmirigy vezeték elzáródás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a pajzsmirigy vezeték elzáródás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a pajzsmirigy vezeték elzáródás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a pajzsmirigy vezeték elzáródás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy vezeték elzáródás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy vezeték elzáródás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pajzsmirigy vezeték elzáródás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pajzsmirigy vezeték elzáródás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a pajzsmirigy vezeték elzáródás tünetről?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a pajzsmirigy vezeték elzáródás Hameri-góca?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a pajzsmirigy vezeték elzáródás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy vezeték elzáródás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy vezeték elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy vezeték elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a pajzsmirigy vezeték elzáródás?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pajzsmirigy vezeték elzáródás?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy vezeték elzáródás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a pajzsmirigy-vezeték (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a pajzsmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a pajzsmirigy-vezeték (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a pajzsmirigy-vezeték (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a pajzsmirigy-vezeték (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a pajzsmirigy-vezeték (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a pajzsmirigy-vezeték (laphám) az epileptokrízis idején?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a pajzsmirigy-vezeték (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezeték (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezeték (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy nem tehetek majd semmit, meg van vagy meg lesz kötve a kezem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy nem tehetek majd semmit, meg van vagy meg lesz kötve a kezem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy nem tehetek majd semmit, meg van vagy meg lesz kötve a kezem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy nem tehetek majd semmit, meg van vagy meg lesz kötve a kezem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy olyan helyzetbe kerülök, amikor tehetetlen leszek" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy olyan helyzetbe kerülök, amikor tehetetlen leszek" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy olyan helyzetbe kerülök, amikor tehetetlen leszek" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy olyan helyzetbe kerülök, amikor tehetetlen leszek" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramja együtt jár-e érzékenység-változásokkal?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramja együtt jár-e szövetmennyiség-csökkenéssel?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a különprogram két szakaszában?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a megoldás utáni szakaszban?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk az epileptokrízisben?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk az érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk FKA lefutásnál?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk VEKA lefutásnál?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramja esetében, ha a konfliktus megoldódott, jelentkezik-e gyulladás?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramja miért és hogyan tud (élettani szinten) kellemetlenségeket okozni?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pajzsmirigy-vezetékek különprogramjánál melyik szakaszban nyilvánul meg a különprogram biológiai értelme?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy pajzsmirigy-vezetéket érintő ÉBK-nál hogyan zajlik a két szakasz?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkálnak a pajzsmirigy-vezetékek a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkálnak a pajzsmirigy-vezetékek a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkálnak a pajzsmirigy-vezetékek a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkálnak a pajzsmirigy-vezetékek az epileptokrízis idején?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramjával járó kellemetlenségeket?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hol található az agyban a pajzsmirigy-vezetékek vezérlő és adatfeldolgozó központja?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hol található az agyban a pajzsmirigy-vezetékek vezérlő központja?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a pajzsmirigy-vezetékek biológiai funkcióját!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy honnan történik a pajzsmirigy-vezetékek szövetmennyiség vezérlése és milyen biológiai különprogramot produkálhatnak!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a biológiai értelme a pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramjának?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktus hatására indul be a balkezes férfinél pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramja?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktus hatására indul be a balkezes nőnél pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramja?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktus hatására indul be a jobbkezes férfinél pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramja?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktus hatására indul be a jobbkezes nőnél pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramja?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktustípusra, és milyen konfliktus érzelmi tartalomra reagálnak a pajzsmirigy-vezetékek?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Okozhat-e élettani komplikációt a pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramja?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Rajzolja le, hol található az agyban a pajzsmirigy-vezetékek vezérlő reléközpontja!
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Történik-e szövetmennyiség változás a pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramjánál? Mi történik ott?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
5.1.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a nemnek és a hormonális állapotnak a pajzsmirigy-vezetékek biológiai különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
5.1.14.	6.4.C.	5.1.15.	5.1.16.	Rajzolja le, hol található az agyban a FrontálNégy relé!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kissejtes hörgőkarcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kissejtes hörgőkarcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a kissejtes hörgőkarcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kissejtes hörgőkarcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a kissejtes hörgőkarcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kissejtes hörgőkarcinóma tünetet okozza!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a kissejtes hörgőkarcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a kissejtes hörgőkarcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a kissejtes hörgőkarcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a kissejtes hörgőkarcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kissejtes hörgőkarcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kissejtes hörgőkarcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kissejtes hörgőkarcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kissejtes hörgőkarcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a kissejtes hörgőkarcinóma tünetről?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a kissejtes hörgőkarcinóma Hameri-góca?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a kissejtes hörgőkarcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kissejtes hörgőkarcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a kissejtes hörgőkarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a kissejtes hörgőkarcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a kissejtes hörgőkarcinóma?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kissejtes hörgőkarcinóma?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kissejtes hörgőkarcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kissejtes hörgőrák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kissejtes hörgőrák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a kissejtes hörgőrák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kissejtes hörgőrák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a kissejtes hörgőrák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kissejtes hörgőrák tünetet okozza!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a kissejtes hörgőrák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a kissejtes hörgőrák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a kissejtes hörgőrák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a kissejtes hörgőrák? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kissejtes hörgőrák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kissejtes hörgőrák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kissejtes hörgőrák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kissejtes hörgőrák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a kissejtes hörgőrák tünetről?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a kissejtes hörgőrák Hameri-góca?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a kissejtes hörgőrák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kissejtes hörgőrák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a kissejtes hörgőrák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a kissejtes hörgőrák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a kissejtes hörgőrák?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kissejtes hörgőrák?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kissejtes hörgőrák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a non-hodgkin limfóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a non-hodgkin limfóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a non-hodgkin limfóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A non-hodgkin limfóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a non-hodgkin limfóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a non-hodgkin limfóma tünetet okozza!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a non-hodgkin limfóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a non-hodgkin limfóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a non-hodgkin limfóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a non-hodgkin limfóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A non-hodgkin limfóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A non-hodgkin limfóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a non-hodgkin limfóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a non-hodgkin limfóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a non-hodgkin limfóma tünetről?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a non-hodgkin limfóma Hameri-góca?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a non-hodgkin limfóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A non-hodgkin limfóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a non-hodgkin limfóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a non-hodgkin limfóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a non-hodgkin limfóma?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a non-hodgkin limfóma?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A non-hodgkin limfóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a non-hodkin limfóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a non-hodkin limfóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a non-hodkin limfóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A non-hodkin limfóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a non-hodkin limfóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a non-hodkin limfóma tünetet okozza!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a non-hodkin limfóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a non-hodkin limfóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a non-hodkin limfóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a non-hodkin limfóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A non-hodkin limfóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A non-hodkin limfóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a non-hodkin limfóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a non-hodkin limfóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a non-hodkin limfóma tünetről?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a non-hodkin limfóma Hameri-góca?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a non-hodkin limfóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A non-hodkin limfóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a non-hodkin limfóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a non-hodkin limfóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a non-hodkin limfóma?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a non-hodkin limfóma?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A non-hodkin limfóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pánikbetegség tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pánikbetegség létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a pánikbetegség tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pánikbetegség tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a pánikbetegség egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pánikbetegség tünetet okozza!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a pánikbetegség, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a pánikbetegség oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a pánikbetegség tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a pánikbetegség? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pánikbetegség során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pánikbetegség során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pánikbetegség? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pánikbetegség tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a pánikbetegség tünetről?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a pánikbetegség Hameri-góca?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a pánikbetegség esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pánikbetegség miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a pánikbetegség, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a pánikbetegség, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a pánikbetegség?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pánikbetegség?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pánikbetegség tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pánikroham tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pánikroham létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a pánikroham tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pánikroham tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a pánikroham egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pánikroham tünetet okozza!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a pánikroham, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a pánikroham oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a pánikroham tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a pánikroham? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pánikroham során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pánikroham során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pánikroham? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pánikroham tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a pánikroham tünetről?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a pánikroham Hameri-góca?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a pánikroham esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pánikroham miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a pánikroham, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a pánikroham, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a pánikroham?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pánikroham?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A pánikroham tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szorító fuldoklás érzés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szorító fuldoklás érzés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a szorító fuldoklás érzés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szorító fuldoklás érzés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a szorító fuldoklás érzés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szorító fuldoklás érzés tünetet okozza!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a szorító fuldoklás érzés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szorító fuldoklás érzés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a szorító fuldoklás érzés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a szorító fuldoklás érzés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szorító fuldoklás érzés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szorító fuldoklás érzés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szorító fuldoklás érzés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szorító fuldoklás érzés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a szorító fuldoklás érzés tünetről?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a szorító fuldoklás érzés Hameri-góca?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a szorító fuldoklás érzés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szorító fuldoklás érzés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szorító fuldoklás érzés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a szorító fuldoklás érzés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a szorító fuldoklás érzés?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szorító fuldoklás érzés?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szorító fuldoklás érzés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás tünetet okozza!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás tünetről?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás Hameri-góca?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellkasi-nyirokvezeték-folyadékpangás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem tünetet okozza!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem tünetről?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem Hameri-góca?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellkasi-nyirokvezeték-folyadékgyülem tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mellkasi-nyirokvezeték duzzanat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mellkasi-nyirokvezeték duzzanat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a mellkasi-nyirokvezeték duzzanat tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellkasi-nyirokvezeték duzzanat tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a mellkasi-nyirokvezeték duzzanat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mellkasi-nyirokvezeték duzzanat tünetet okozza!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a mellkasi-nyirokvezeték duzzanat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a mellkasi-nyirokvezeték duzzanat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a mellkasi-nyirokvezeték duzzanat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a mellkasi-nyirokvezeték duzzanat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellkasi-nyirokvezeték duzzanat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellkasi-nyirokvezeték duzzanat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mellkasi-nyirokvezeték duzzanat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mellkasi-nyirokvezeték duzzanat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a mellkasi-nyirokvezeték duzzanat tünetről?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a mellkasi-nyirokvezeték duzzanat Hameri-góca?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a mellkasi-nyirokvezeték duzzanat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellkasi-nyirokvezeték duzzanat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a mellkasi-nyirokvezeték duzzanat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a mellkasi-nyirokvezeték duzzanat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a mellkasi-nyirokvezeték duzzanat?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mellkasi-nyirokvezeték duzzanat?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellkasi-nyirokvezeték duzzanat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a mellkasi nyomás érzés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a mellkasi nyomás érzés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a mellkasi nyomás érzés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellkasi nyomás érzés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a mellkasi nyomás érzés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a mellkasi nyomás érzés tünetet okozza!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a mellkasi nyomás érzés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a mellkasi nyomás érzés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a mellkasi nyomás érzés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a mellkasi nyomás érzés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellkasi nyomás érzés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellkasi nyomás érzés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a mellkasi nyomás érzés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a mellkasi nyomás érzés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a mellkasi nyomás érzés tünetről?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a mellkasi nyomás érzés Hameri-góca?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a mellkasi nyomás érzés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellkasi nyomás érzés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a mellkasi nyomás érzés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a mellkasi nyomás érzés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a mellkasi nyomás érzés?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a mellkasi nyomás érzés?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A mellkasi nyomás érzés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham) tünetet okozza!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham) tünetről?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham) Hameri-góca?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham)?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham)?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A heves szívverés érzés, mellkasi nyomással (enyhe pánikroham) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás tünetet okozza!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás elváltozásról?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás Hameri-góca?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a nyaki nyirokér (laphám intima) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a nyaki nyirokér (laphám intima) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás tünetet okozza!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás elváltozásról?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás Hameri-góca?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés tünetet okozza!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés elváltozásról?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés Hameri-góca?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a nyaki nyirokér (laphám intima) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyaki nyirokér (laphám intima) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyaki nyirokér (laphám intima) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyaki nyirokér (laphám intima) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyaki nyirokér (laphám intima) az epileptokrízis idején?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a nyaki nyirokér (laphám intima) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyaki nyirokér (laphám intima) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A nyaki nyirokér (laphám intima) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) az epileptokrízis idején?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a kopoltyúív-vezeték (laphám intima) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezeték (laphám intima) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezeték (laphám intima) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a kopoltyúív-vezeték?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a kopoltyúív-vezeték biológiai funkciója?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy bajba, megszorult állapotba kerülök" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy bajba, megszorult állapotba kerülök" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy bajba, megszorult állapotba kerülök" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy bajba, megszorult állapotba kerülök" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy belefutok egy kínos, kiszolgáltatott helyzetbe" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy belefutok egy kínos, kiszolgáltatott helyzetbe" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy belefutok egy kínos, kiszolgáltatott helyzetbe" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy belefutok egy kínos, kiszolgáltatott helyzetbe" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy konfrontálódok, szembesülök egy veszélyes helyzettel" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy konfrontálódok, szembesülök egy veszélyes helyzettel" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy konfrontálódok, szembesülök egy veszélyes helyzettel" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy konfrontálódok, szembesülök egy veszélyes helyzettel" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy most mi fog történni, mi lesz velem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy most mi fog történni, mi lesz velem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy most mi fog történni, mi lesz velem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy most mi fog történni, mi lesz velem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "félek, hogy nehogy megint alkalmatlan időben törjön rám a rosszullét, a roham" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "félek, hogy nehogy megint alkalmatlan időben törjön rám a rosszullét, a roham" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse, hogy a "félek, hogy nehogy megint alkalmatlan időben törjön rám a rosszullét, a roham" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mi az oka, hogy a "félek, hogy nehogy megint alkalmatlan időben törjön rám a rosszullét, a roham" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramja együtt jár-e érzékenység-változásokkal?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramja együtt jár-e szövetmennyiség-csökkenéssel?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a különprogram két szakaszában?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a megoldás utáni szakaszban?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk az epileptokrízisben?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk az érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk FKA lefutásnál?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk VEKA lefutásnál?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramja esetében, ha a konfliktus megoldódott, jelentkezik-e gyulladás?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramja miért és hogyan tud (élettani szinten) kellemetlenségeket okozni?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A kopoltyúív-vezetékek különprogramjánál melyik szakaszban nyilvánul meg a különprogram biológiai értelme?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az ősóceán sekély partvonalán úszó hal szervezete hogyan reagált akkor, ha az állat megijedt attól, hogy oxigénhiányos közegbe kerül?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkálnak a kopoltyúív-vezetékek a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkálnak a kopoltyúív-vezetékek a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkálnak a kopoltyúív-vezetékek a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkálnak a kopoltyúív-vezetékek az epileptokrízis idején?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramjával járó kellemetlenségeket?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Hogyan segíthetünk egy pánikbetegnek a végleges gyógyulásban?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hol található az agyban a kopoltyúív-vezetékek vezérlő és adatfeldolgozó központja?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hol található az agyban a kopoltyúív-vezetékek vezérlő központja?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a kopoltyúív-vezetékek biológiai funkcióját!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy honnan történik a kopoltyúív-vezetékek szövetmennyiség vezérlése és milyen biológiai különprogramot produkálhatnak!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a biológiai értelme a kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramjának?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az oka a pánikrohamnak, pánikbetegségnek?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az ún. pánikroham?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Miért borítja a nyaki és mellkasi nyirokerek falát belülről ektodermális laphám-réteg?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	1.2.2.	Miért nem beszélhetünk pánikbetegségről? Mi az valójában, amit annak neveztek?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktus hatására indul be a balkezes férfinél kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramja?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktus hatására indul be a balkezes nőnél kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramja?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktus hatására indul be a jobbkezes férfinél kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramja?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktus hatására indul be a jobbkezes nőnél kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramja?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktustípusra, és milyen konfliktus érzelmi tartalomra reagálnak a kopoltyúív-vezetékek?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen szervrész érintett a pánikrohamnál?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen tünetei vannak az pánikrohamnak?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit nevezünk Non-Hodkin limfómának?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Okozhat-e élettani komplikációt a kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramja?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Rajzolja le, hol található az agyban a kopoltyúív-vezetékek vezérlő reléközpontja!
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Történik-e szövetmennyiség változás a kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramjánál? Mi történik ott?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
5.1.15.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a nemnek és a hormonális állapotnak a kopoltyúív-vezetékek biológiai különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
5.1.16.	5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	A cukorbetegség együtt jár a Langerhans szigetsejtek szövetelhalásával? Mire van bizonyíték?
5.1.16.	5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	Ismertesse a cukorbetegségnek nevezett tünetek típusait, lefutásait, tüneteit!
5.1.16.	5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen konfliktus hatására csökken a balkezes férfi glucagon szintje?
5.1.16.	5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen konfliktus hatására csökken a balkezes nő glucagon szintje?
5.1.16.	5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen konfliktus hatására csökken a jobbkezes férfi glucagon szintje?
5.1.16.	5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen konfliktus hatására csökken a jobbkezes nő glucagon szintje?
5.1.16.	5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen különprogramok lehetnek a cukor-központokon?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a cukorbetegség (alacsony cukorszint) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a cukorbetegség (alacsony cukorszint) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a cukorbetegség (alacsony cukorszint) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A cukorbetegség (alacsony cukorszint) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a cukorbetegség (alacsony cukorszint) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a cukorbetegség (alacsony cukorszint) tünetet okozza!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a cukorbetegség (alacsony cukorszint), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a cukorbetegség (alacsony cukorszint) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a cukorbetegség (alacsony cukorszint) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a cukorbetegség (alacsony cukorszint)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A cukorbetegség (alacsony cukorszint) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A cukorbetegség (alacsony cukorszint) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a cukorbetegség (alacsony cukorszint)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a cukorbetegség (alacsony cukorszint) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a cukorbetegség (alacsony cukorszint) tünetről?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a cukorbetegség (alacsony cukorszint) Hameri-góca?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a cukorbetegség (alacsony cukorszint) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A cukorbetegség (alacsony cukorszint) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a cukorbetegség (alacsony cukorszint), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a cukorbetegség (alacsony cukorszint), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a cukorbetegség (alacsony cukorszint)?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a cukorbetegség (alacsony cukorszint)?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A cukorbetegség (alacsony cukorszint) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hypoglycaemia tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hypoglycaemia létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a hypoglycaemia tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hypoglycaemia tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hypoglycaemia egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hypoglycaemia tünetet okozza!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a hypoglycaemia, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a hypoglycaemia oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a hypoglycaemia tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a hypoglycaemia? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hypoglycaemia során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hypoglycaemia során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hypoglycaemia? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hypoglycaemia tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hypoglycaemia tünetről?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a hypoglycaemia Hameri-góca?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a hypoglycaemia esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hypoglycaemia miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a hypoglycaemia, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a hypoglycaemia, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hypoglycaemia?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hypoglycaemia?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hypoglycaemia tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia) tünetet okozza!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia) tünetről?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia) Hameri-góca?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia)?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia)?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az alacsony vércukorszint (hypoglycaemia) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hypoglycaemiás sokk tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hypoglycaemiás sokk létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a hypoglycaemiás sokk tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hypoglycaemiás sokk tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hypoglycaemiás sokk egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hypoglycaemiás sokk tünetet okozza!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a hypoglycaemiás sokk, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a hypoglycaemiás sokk oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a hypoglycaemiás sokk tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a hypoglycaemiás sokk? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hypoglycaemiás sokk során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hypoglycaemiás sokk során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hypoglycaemiás sokk? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hypoglycaemiás sokk tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hypoglycaemiás sokk tünetről?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a hypoglycaemiás sokk Hameri-góca?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a hypoglycaemiás sokk esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hypoglycaemiás sokk miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a hypoglycaemiás sokk, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a hypoglycaemiás sokk, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hypoglycaemiás sokk?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hypoglycaemiás sokk?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hypoglycaemiás sokk tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja együtt jár-e funkciócsökkenéssel? Ha igen, melyik szakaszban?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja együtt jár-e szövetmennyiség-csökkenéssel?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a különprogram két szakaszában?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a megoldás utáni szakaszban?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk az epileptokrízisben?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk az érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk FKA lefutásnál?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk VEKA lefutásnál?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja esetében, ha a konfliktus megoldódott, jelentkezik-e gyulladás?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja miért és hogyan tud (élettani szinten) kellemetlenségeket okozni?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek különprogramjánál melyik szakaszban nyilvánul meg a különprogram biológiai értelme?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A testben, a szerven hol találhatók az alfa-Langerhans szigetsejtek és milyen konfliktus hatására változik meg a termelés mennyiségük?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramjával járó kellemetlenségeket?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hol található az agyban a glucagon szint vezérlő központja?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hol található az agyban a hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek vezérlő és adatfeldolgozó központja?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai funkcióját!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy honnan történik a hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek termelés vezérlése és milyen biológiai különprogramot produkálhatnak!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely agyi rész vezérli a hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek funkciócsökkenéssel, funkciókimaradással járó elváltozásait?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Melyik agyi részből történik a hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek adatfeldolgozás és funkcióvezérlése?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a biológiai értelme a hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramjának?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az ún. glucagon, mire való és hol termelődik?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az ún. hiperglycaemiás sokk, és milyen konfliktus előzi meg? Ismertesse a folyamatot!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	1.2.1.	Milyen életmentő beavatkozás eszközölhető egy hypoglycaemiás sokk esetén?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktus hatására indul be a hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogram tünete, a glucagon-csökkenés?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktusok idézhetnek elő normálistól eltérő tüneteket a hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinél? Miféle tüneteket?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktustípusra, és milyen konfliktus érzelmi tartalomra reagálnak a hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjei glucagon termelés csökkenéssel?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit lehet tenni a hypoglycaemiás sokk veszélyei ellen?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mitől esik le az ember vércukorszintje?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Okozhat-e élettani komplikációt a hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Rajzolja le, hol található az agyban a hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek termelés mennyiség vezérlő reléközpontja!
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Történik-e szövetmennyiség változás a hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramjánál? Mi történik ott?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a nemnek és a hormonális állapotnak a hasnyálmirigy alfa-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a farkaséhség (bulimia) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a farkaséhség (bulimia) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a farkaséhség (bulimia) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	A farkaséhség (bulimia) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a farkaséhség (bulimia) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a farkaséhség (bulimia) tünetet okozza!
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Ha a diagnózis a farkaséhség (bulimia), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Mi a farkaséhség (bulimia) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Mi a farkaséhség (bulimia) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Hogyan jön létre a farkaséhség (bulimia)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	A farkaséhség (bulimia) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	A farkaséhség (bulimia) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a farkaséhség (bulimia)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a farkaséhség (bulimia) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a farkaséhség (bulimia) tünetről?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Az agyban hol található a farkaséhség (bulimia) Hameri-góca?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Mi lehet a farkaséhség (bulimia) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	A farkaséhség (bulimia) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Előfordulhat-e a farkaséhség (bulimia), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Előfordulhat-e a farkaséhség (bulimia), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a farkaséhség (bulimia)?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a farkaséhség (bulimia)?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	A farkaséhség (bulimia) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a farkaséhség tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a farkaséhség létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a farkaséhség tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	A farkaséhség tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a farkaséhség egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a farkaséhség tünetet okozza!
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Ha a diagnózis a farkaséhség, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Mi a farkaséhség oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Mi a farkaséhség tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Hogyan jön létre a farkaséhség? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	A farkaséhség során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	A farkaséhség során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a farkaséhség? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a farkaséhség tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a farkaséhség tünetről?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Az agyban hol található a farkaséhség Hameri-góca?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Mi lehet a farkaséhség esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	A farkaséhség miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Előfordulhat-e a farkaséhség, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Előfordulhat-e a farkaséhség, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a farkaséhség?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a farkaséhség?
5.1.16.	6.5.H.	6.4.C.	5.1.B.	A farkaséhség tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.17.	5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen konfliktus hatására csökken a balkezes férfi inzulin szintje?
5.1.17.	5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen konfliktus hatására csökken a balkezes nő inzulin szintje?
5.1.17.	5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen konfliktus hatására csökken a jobbkezes férfi inzulin szintje?
5.1.17.	5.1.16.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen konfliktus hatására csökken a jobbkezes nő inzulin szintje?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a cukorbetegség (magas cukorszint) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a cukorbetegség (magas cukorszint) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a cukorbetegség (magas cukorszint) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A cukorbetegség (magas cukorszint) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a cukorbetegség (magas cukorszint) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a cukorbetegség (magas cukorszint) tünetet okozza!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a cukorbetegség (magas cukorszint), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a cukorbetegség (magas cukorszint) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a cukorbetegség (magas cukorszint) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a cukorbetegség (magas cukorszint)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A cukorbetegség (magas cukorszint) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A cukorbetegség (magas cukorszint) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a cukorbetegség (magas cukorszint)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a cukorbetegség (magas cukorszint) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a cukorbetegség (magas cukorszint) tünetről?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a cukorbetegség (magas cukorszint) Hameri-góca?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a cukorbetegség (magas cukorszint) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A cukorbetegség (magas cukorszint) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a cukorbetegség (magas cukorszint), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a cukorbetegség (magas cukorszint), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a cukorbetegség (magas cukorszint)?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a cukorbetegség (magas cukorszint)?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A cukorbetegség (magas cukorszint) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hyperglycaemia tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hyperglycaemia létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a hyperglycaemia tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hyperglycaemia tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hyperglycaemia egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hyperglycaemia tünetet okozza!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a hyperglycaemia, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a hyperglycaemia oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a hyperglycaemia tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a hyperglycaemia? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hyperglycaemia során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hyperglycaemia során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hyperglycaemia? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hyperglycaemia tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hyperglycaemia tünetről?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a hyperglycaemia Hameri-góca?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a hyperglycaemia esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hyperglycaemia miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a hyperglycaemia, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a hyperglycaemia, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hyperglycaemia?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hyperglycaemia?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hyperglycaemia tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a magas cukorszint (hiperglükémia) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a magas cukorszint (hiperglükémia) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a magas cukorszint (hiperglükémia) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A magas cukorszint (hiperglükémia) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a magas cukorszint (hiperglükémia) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a magas cukorszint (hiperglükémia) tünetet okozza!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a magas cukorszint (hiperglükémia), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a magas cukorszint (hiperglükémia) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a magas cukorszint (hiperglükémia) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a magas cukorszint (hiperglükémia)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A magas cukorszint (hiperglükémia) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A magas cukorszint (hiperglükémia) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a magas cukorszint (hiperglükémia)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a magas cukorszint (hiperglükémia) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a magas cukorszint (hiperglükémia) tünetről?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a magas cukorszint (hiperglükémia) Hameri-góca?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a magas cukorszint (hiperglükémia) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A magas cukorszint (hiperglükémia) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a magas cukorszint (hiperglükémia), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a magas cukorszint (hiperglükémia), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a magas cukorszint (hiperglükémia)?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a magas cukorszint (hiperglükémia)?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A magas cukorszint (hiperglükémia) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hyperglycaemiás sokk tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hyperglycaemiás sokk létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a hyperglycaemiás sokk tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hyperglycaemiás sokk tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a hyperglycaemiás sokk egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hyperglycaemiás sokk tünetet okozza!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a hyperglycaemiás sokk, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a hyperglycaemiás sokk oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a hyperglycaemiás sokk tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a hyperglycaemiás sokk? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hyperglycaemiás sokk során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hyperglycaemiás sokk során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hyperglycaemiás sokk? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hyperglycaemiás sokk tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a hyperglycaemiás sokk tünetről?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a hyperglycaemiás sokk Hameri-góca?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a hyperglycaemiás sokk esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hyperglycaemiás sokk miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a hyperglycaemiás sokk, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a hyperglycaemiás sokk, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a hyperglycaemiás sokk?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hyperglycaemiás sokk?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hyperglycaemiás sokk tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja együtt jár-e funkciócsökkenéssel? Ha igen, melyik szakaszban?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja együtt jár-e szövetmennyiség-csökkenéssel?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a konfliktus-aktív szakaszban?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a különprogram két szakaszában?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a megoldás utáni szakaszban?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk az epileptokrízisben?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk az érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk FKA lefutásnál?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk VEKA lefutásnál?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja esetében, ha a konfliktus megoldódott, jelentkezik-e gyulladás?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja miért és hogyan tud (élettani szinten) kellemetlenségeket okozni?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek különprogramjánál melyik szakaszban nyilvánul meg a különprogram biológiai értelme?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A testben, a szerven hol találhatók az béta-Langerhans szigetsejtek és milyen konfliktus hatására változik meg a termelés mennyiségük?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramjával járó kellemetlenségeket?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hol található az agyban a hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek vezérlő és adatfeldolgozó központja?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hol található az agyban az inzulin szint vezérlő központja?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai funkcióját!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse az 1-es típusú cukorbetegség konfliktusait, a különprogram lefutását és tüneteit!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Ismertesse az 2-es típusú cukorbetegség konfliktusait, a különprogram lefutását és tüneteit!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy honnan történik a hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek termelés vezérlése és milyen biológiai különprogramot produkálhatnak!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely agyi rész vezérli a hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek funkciócsökkenéssel, funkciókimaradással járó elváltozásait?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Melyik agyi részből történik a hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek adatfeldolgozás és funkcióvezérlése?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a biológiai értelme a hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramjának?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az ún. hypoglycaemiás sokk, és milyen konfliktus előzi meg? Ismertesse a folyamatot!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi az ún. inzulin, mire való és hol termelődik?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	1.2.1.	Milyen életmentő beavatkozás eszközölhető egy hyperglycaemiás sokk esetén?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktus hatására indul be a hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogram tünete, az inzulin-csökkenés?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktusok idézhetnek elő normálistól eltérő tüneteket a hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinél? Miféle tüneteket?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen konfliktustípusra, és milyen konfliktus érzelmi tartalomra reagálnak a hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjei inzulin termelés csökkenéssel?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit lehet tenni a hyperglycaemiás sokk veszélyei ellen?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	Mitől megy fel az ember vércukorszintje?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Okozhat-e élettani komplikációt a hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramja?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Rajzolja le, hol található az agyban a hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek termelés mennyiség vezérlő reléközpontja!
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Történik-e szövetmennyiség változás a hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramjánál? Mi történik ott?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
5.1.17.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a nemnek és a hormonális állapotnak a hasnyálmirigy béta-Langerhans szigetsejtjeinek biológiai különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
5.2.A.	4.1.15.	4.1.B.	5.2.B.	Mi az ún. ösztrogén?
5.2.A.	4.1.16.	4.1.B.	5.2.B.	Mi az ún. tesztoszteron?
5.2.A.	5.2.B.	1.3.7.	1.3.6.	Honnan ered egy adott konfliktusra való fokozott érzékenység?
5.2.A.	5.2.B.	4.1.15.	4.1.B.	A változókor egy férfi esetében milyen lényeges biológiai változást idéz elő?
5.2.A.	5.2.B.	4.1.15.	4.1.B.	Mi az ún. menopauza?
5.2.A.	5.2.B.	4.1.15.	4.1.B.	Mikor billenhet ki egy nő a normál hormonális állapotából?
5.2.A.	5.2.B.	4.1.15.	2.1.24.	Milyen esetekben válhat egy nő hormonálisan hímneművé, amikor ez nem biológiai konfliktus hatására következik be?
5.2.A.	5.2.B.	4.1.15.	6.5.E.	Milyen fizikai, érzelmi, és viselkedésbeli változások történnek egy nőnél a változókor idején, vagy hormonális kibillenés hatására?
5.2.A.	5.2.B.	4.1.15.	4.1.B.	Milyen hatása van egy nő érzelemvilágára, ha kibillen a normál hormonális állapotából?
5.2.A.	5.2.B.	4.1.15.	4.1.B.	Milyen természetes esetekben billen ki egy ivarérett férfi a normál hormonális állapotából?
5.2.A.	5.2.B.	4.1.15.	4.1.B.	Milyen természetes esetekben billen ki egy ivarérett nő a normál hormonális állapotából?
5.2.A.	5.2.B.	4.1.15.	2.1.19.	Mit jelent a női változókor, és milyen kihatással van ez a szaporítóképességre?
5.2.A.	5.2.B.	4.1.15.	4.1.B.	Mit jelent az, hogy hormonális patthelyzet?
5.2.A.	5.2.B.	4.1.16.	4.1.B.	A változókor egy nő esetében milyen lényeges biológiai változást idéz elő?
5.2.A.	5.2.B.	4.1.16.	4.1.B.	Hogyan befolyásolja a kibillent hormonális állapot a férfiak szaporítóképességét?
5.2.A.	5.2.B.	4.1.16.	4.1.B.	Mi az ún. andropauza?
5.2.A.	5.2.B.	4.1.16.	4.1.B.	Mikor billenhet ki egy férfi a normál hormonális állapotából?
5.2.A.	5.2.B.	4.1.16.	2.1.24.	Milyen esetekben válhat egy férfi hormonálisan nőneművé, amikor ez nem biológiai konfliktus hatására következik be?
5.2.A.	5.2.B.	4.1.16.	6.5.E.	Milyen fizikai, érzelmi, és viselkedésbeli változások történnek egy férfinál a változókor idején, vagy hormonális kibillenés hatására?
5.2.A.	5.2.B.	4.1.16.	4.1.B.	Milyen hatása van egy férfi érzelemvilágára, ha kibillen a normál hormonális állapotából?
5.2.A.	5.2.B.	4.1.16.	4.1.B.	Mit jelent a férfi változókor, és milyen kihatással van ez a szaporítóképességre?
5.2.A.	5.2.B.	5.2.2.	5.2.4.	Hogyan befolyásolja a hormonális állapot a konfliktusra való fokozott érzékenységet?
5.2.A.	5.2.B.	5.2.2.	5.2.4.	Hogyan befolyásolja a hormonális állapot az ember érzelemvilágát?
5.2.A.	5.2.B.	5.2.5.	5.2.7.	Fogamzásgátló szedése esetén milyen lényeges biológiai változás következik be?
5.2.A.	5.2.B.	5.2.5.	5.2.7.	Miért veszélyes a fogamzásgátló tabletta?
5.2.A.	5.2.B.	5.2.5.	5.2.7.	Miért veszélyes a hormonális manipuláció?
5.2.A.	5.2.B.	5.2.5.	5.2.7.	Mit okoznak a fogamzásgátló tabletták?
5.2.A.	5.2.B.	5.2.5.	5.2.7.	Mit okoznak a hormontartalmú gyógyszerek?
5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	6.5.A.	Fejtse ki röviden, hogy mit takar a kifejezés "férfias nemi/birtok konfliktus"!
5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	6.5.A.	Fejtse ki röviden, hogy mit takar a kifejezés "nemi/birtok zóna konfliktus"!
5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	6.5.A.	Fejtse ki röviden, hogy mit takar a kifejezés "nőies nemi/birtok konfliktus"!
5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.C.	Hogyan tudja az ember magánéletét tönkre tenni a hormonális manipuláció?
5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.C.	Hol találhatók az agyban az ún. nemi/birtok zónák?
5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.C.	Ismertessen egy nemi/birtok zóna konfliktust!
5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.C.	Mely ektodermális szervek elváltozásainál számít/meghatározó a kezűség, a nem és a hormonális állapot?
5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.C.	Mely reléközpontok biológiai különprogramjainál meghatározó a biológiai oldalúság, a nem és a hormonális állapot?
5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	4.1.16.	Mikor reagál egy férfi úgy, mintha nő lenne?
5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	4.1.15.	Mikor reagál egy nő úgy, mintha férfi lenne?
5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen konfliktusok csapódnak a nemi/birtok zónákba?
5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	6.5.E.	Mitől függ, hogy melyik oldalon csapódik be a góc a nemi/birtok zónák reléinél?
5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.C.	Mitől különlegesek az agyban az ún. nemi/birtok zónák?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	A nemi/birtok zónáknál számít-e a biológiai oldalúság?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	A nemi/birtok zónáknál számít-e a szociális vonatkozás?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Becsapódhat-e a nemi/birtok zónákba én-féltési konfliktus?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Egy konfliktus-feltárás során miért fontos tudni azt, hogy az érintett egyén milyen hormonális állapotban van, és volt a konfliktusa előtt?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Hogyan lesz valaki hormonálisan kasztrált?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Hogyan lesz valaki konfliktus hatására hormonálisan kasztrált?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Lehet-e egy ivarérett férfi nőies hormonális állapotban?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Lehet-e egy ivarérett nő férfias hormonális állapotban?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Mi az oka annak, hogy a balkezesek hangulatzavara jobban hangsúlyozódik az első NBZ konfliktustól?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Mi az oka annak, hogy a jobbkezesek hangulatzavara kevésbé hangsúlyozódik az első NBZ konfliktustól?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Mi az oka annak, hogy a jobbkezesek képesek biológiai identitás váltásra, míg a balkezesek nem?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Mi az ún. hormonális kasztrálás, és ez miben meghatározó?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Mi az ún. hormonális kibillenés, és ez miben meghatározó?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Mi az ún. nemi/birtok konfliktus?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Mi az ún. normál hormonális állapot?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Miben meghatározó a hormonális állapot?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Miért nem sorolhatók a nemi/birtok zóna relék az egyéb kéregmezők reléi közé?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Milyen három tényező határozza meg a becsapódó Hameri-gócok helyét és sorrendjét a kéregállomány nemi/birtok zónájában?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Milyen hatása van annak, ha egy férfi kibillent a normál hormonális állapotából?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Milyen hatása van annak, ha egy nő kibillent a normál hormonális állapotából?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Mit határoz meg a nemi/birtok zónákban a biológiai oldalúság?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Mit határoz meg a nemi/birtok zónákban a hormonális állapot?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Mit határoz meg a nemi/birtok zónákban a nem?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Mitől billenhet ki egy férfi a hormonális állapotából?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.A.	6.5.B.	Mitől billenhet ki egy nő a hormonális állapotából?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.B.	5.1.B.	Kemoterápia hatására válhat-e egy férfi hormonálisan nőneművé?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.B.	5.1.B.	Kemoterápia hatására válhat-e egy nő hormonálisan hímneművé?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.B.	6.5.E.	Milyen két alapvető fajtáját ismerjük annak, amikor egy férfi érzelemvilága nőiessé válik?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.B.	6.5.E.	Milyen két alapvető fajtáját ismerjük annak, amikor egy nő érzelemvilága férfiassá válik?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.B.	5.1.B.	Milyen következményei vannak annak, ha egy férfi hormonálisan nőneművé válik?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.B.	5.1.B.	Milyen következményei vannak annak, ha egy nő hormonálisan nőneművé válik?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mi az ún. kibillent hormonális állapot?
5.2.A.	5.2.B.	6.5.E.	5.2.A.	Az első nemi/birtok zóna konfliktus becsapódásának oldalánál milyen tényezők meghatározók? Ismertessen egy példát!
5.2.B.	5.2.5.	6.4.C.	6.5.A.	Rajzolja le, hol találhatók az agyban a nemi/birtok zónák!
5.2.B.	5.1.B.	5.2.1.	5.2.2.	Sorolja fel a bal oldali nemi/birtok zóna reléközpontjait!
5.2.B.	5.1.B.	5.2.3.	5.2.4.	Sorolja fel a jobb oldali nemi/birtok zóna reléközpontjait!
5.2.B.	5.2.A.	4.1.15.	4.1.B.	Mely konfliktusok hatására válhat egy nő hormonálisan hímneművé?
5.2.B.	5.2.A.	4.1.15.	4.1.B.	Mit jelent az, ha egy nő konfliktus-hímneművé válik?
5.2.B.	5.2.A.	4.1.16.	4.1.B.	Mely konfliktusok hatására válhat egy férfi hormonálisan nőneművé?
5.2.B.	5.2.A.	4.1.16.	4.1.B.	Mi a különbség férfiaknál, a hormonálisan hímneművé válás, és a konfliktus hatására hímneművé válás között?
5.2.B.	5.2.A.	4.1.16.	4.1.B.	Mi a különbség nőknél, a hormonálisan hímneművé válás, és a konfliktus hatására hímneművé válás között?
5.2.B.	5.2.A.	4.1.16.	4.1.B.	Mit jelent az, ha egy férfi konfliktus-nőneművé válik?
5.2.B.	5.2.A.	5.1.8.	5.1.B.	Minek szempontjából van jelentősége, hogy az érintett fogyasztott-e hormon tartalmú gyógyszert vagy kenőcsöt?
5.2.B.	5.2.A.	5.2.2.	5.2.12.	Milyen elváltozása lehet egy már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnek az elsődleges nemi/birtok konfliktusa hatására?
5.2.B.	5.2.A.	5.2.2.	5.2.12.	Milyen elváltozása lehet egy normál hormonális állapotú balkezes férfinak az elsődleges nemi/birtok konfliktusa hatására?
5.2.B.	5.2.A.	5.2.4.	5.2.10.	Milyen elváltozása lehet egy már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinak az elsődleges nemi/birtok konfliktusa hatására?
5.2.B.	5.2.A.	5.2.4.	5.2.10.	Milyen elváltozása lehet egy normál hormonális állapotú balkezes nőnek az elsődleges nemi/birtok konfliktusa hatására?
5.2.B.	5.2.A.	5.2.10.	5.2.4.	Milyen elváltozása lehet egy már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnek az elsődleges nemi/birtok konfliktusa hatására?
5.2.B.	5.2.A.	5.2.10.	5.2.4.	Milyen elváltozása lehet egy normál hormonális állapotú jobbkezes férfinak az elsődleges nemi/birtok konfliktusa hatására?
5.2.B.	5.2.A.	5.2.12.	5.2.2.	Milyen elváltozása lehet egy már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinak az elsődleges nemi/birtok konfliktusa hatására?
5.2.B.	5.2.A.	5.2.12.	5.2.2.	Milyen elváltozása lehet egy normál hormonális állapotú jobbkezes nőnek az elsődleges nemi/birtok konfliktusa hatására?
5.2.B.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Hogyan befolyásolják a nemi/birtok zóna konfliktusok egy balkezes férfi hormonális állapotát?
5.2.B.	5.2.A.	5.1.B.	6.5.D.	Hogyan befolyásolják a nemi/birtok zóna konfliktusok egy balkezes nő fogamzóképességét?
5.2.B.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Hogyan befolyásolják a nemi/birtok zóna konfliktusok egy balkezes nő hormonális állapotát?
5.2.B.	5.2.A.	5.1.B.	6.5.D.	Hogyan befolyásolják a nemi/birtok zóna konfliktusok egy balkezes nő menstruációját?
5.2.B.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Hogyan befolyásolják a nemi/birtok zóna konfliktusok egy jobbkezes férfi hormonális állapotát?
5.2.B.	5.2.A.	5.1.B.	6.5.C.	Hogyan befolyásolják a nemi/birtok zóna konfliktusok egy jobbkezes nő fogamzóképességét?
5.2.B.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Hogyan befolyásolják a nemi/birtok zóna konfliktusok egy jobbkezes nő hormonális állapotát?
5.2.B.	5.2.A.	5.1.B.	6.5.C.	Hogyan befolyásolják a nemi/birtok zóna konfliktusok egy jobbkezes nő menstruációját?
5.2.B.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Mely nemi/birtok zóna konfliktusok hatására válik egy férfi hormonálisan nőneművé?
5.2.B.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Mely nemi/birtok zóna konfliktusok hatására válik egy nő hormonálisan hímneművé?
5.2.B.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen nemi/birtok zóna konfliktusok hatására válik egy nő meddővé?
5.2.B.	5.2.A.	6.4.A.	5.1.B.	Függ-e a hormonális állapottól a nemi/birtok zóna konfliktusok becsapódási sorrendje?
5.2.B.	5.2.A.	6.5.A.	6.5.B.	Mely relék tartoznak az ún. nemi/birtok zónába?
5.2.B.	6.4.C.	6.5.C.	5.2.10.	Mely nemi/birtok zóna konfliktusok okozhatnak a balkezes nőnél kimaradó menstruációt és kimaradó peteérést?
5.2.B.	6.4.C.	6.5.C.	5.2.12.	Mely nemi/birtok zóna konfliktusok okozhatnak a jobbkezes nőnél kimaradó menstruációt és kimaradó peteérést?
5.2.B.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hova csapódik be a balkezes, ivarérett férfi elsődleges nemi/birtok konfliktusa, ha eredetileg nem volt kibillent hormonális állapotban?
5.2.B.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hova csapódik be a balkezes, ivarérett nő elsődleges nemi/birtok konfliktusa, ha eredetileg nem volt kibillent hormonális állapotban?
5.2.B.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hova csapódik be a jobbkezes, ivarérett férfi elsődleges nemi/birtok konfliktusa, ha eredetileg nem volt kibillent hormonális állapotban?
5.2.B.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hova csapódik be a jobbkezes, ivarérett nő elsődleges nemi/birtok konfliktusa, ha eredetileg nem volt kibillent hormonális állapotban?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a köhögési roham tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a köhögési roham létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Ha valakinél fellép a köhögési roham tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	A köhögési roham tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Ismertesse, hogy ha a köhögési roham egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a köhögési roham tünetet okozza!
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Ha a diagnózis a köhögési roham, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Mi a köhögési roham oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Mi a köhögési roham tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Hogyan jön létre a köhögési roham? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	A köhögési roham során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	A köhögési roham során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a köhögési roham? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a köhögési roham tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Mit tud elmondani tíz percben a köhögési roham tünetről?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Az agyban hol található a köhögési roham Hameri-góca?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Mi lehet a köhögési roham esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	A köhögési roham miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Előfordulhat-e a köhögési roham, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Előfordulhat-e a köhögési roham, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Milyen természetes módon jön létre a köhögési roham?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a köhögési roham?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	A köhögési roham tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a köhögés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a köhögés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Ha valakinél fellép a köhögés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	A köhögés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Ismertesse, hogy ha a köhögés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a köhögés tünetet okozza!
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Ha a diagnózis a köhögés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Mi a köhögés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Mi a köhögés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Hogyan jön létre a köhögés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	A köhögés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	A köhögés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a köhögés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a köhögés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Mit tud elmondani tíz percben a köhögés tünetről?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Az agyban hol található a köhögés Hameri-góca?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Mi lehet a köhögés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	A köhögés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Előfordulhat-e a köhögés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Előfordulhat-e a köhögés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Milyen természetes módon jön létre a köhögés?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a köhögés?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	A köhögés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Mi a különbség az izomszövetek és a laphámszövetek biológiai különprogramja hatására megjelenő köhögés között?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Mikor jelentkezik köhögési kényszer (ellenállhatatlan köhögés inger)?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.3.	5.2.4.	Mitől köhögünk?
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gége-köszörülési-kényszer tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gége-köszörülési-kényszer létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a gége-köszörülési-kényszer tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	A gége-köszörülési-kényszer tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a gége-köszörülési-kényszer egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gége-köszörülési-kényszer tünetet okozza!
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	Ha a diagnózis a gége-köszörülési-kényszer, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a gége-köszörülési-kényszer oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a gége-köszörülési-kényszer tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	Hogyan jön létre a gége-köszörülési-kényszer? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	A gége-köszörülési-kényszer során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	A gége-köszörülési-kényszer során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gége-köszörülési-kényszer? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gége-köszörülési-kényszer tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a gége-köszörülési-kényszer tünetről?
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	Az agyban hol található a gége-köszörülési-kényszer Hameri-góca?
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	Mi lehet a gége-köszörülési-kényszer esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	A gége-köszörülési-kényszer miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a gége-köszörülési-kényszer, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a gége-köszörülési-kényszer, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a gége-köszörülési-kényszer?
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gége-köszörülési-kényszer?
5.2.1.	5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	A gége-köszörülési-kényszer tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	Mikor bénulnak le a hangszálak?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	Mikor jelentkezik beszédzavar?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	Mikor jelentkezik dadogás?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	Mikor jelentkezik hangképzési nehézség?
5.2.1.	5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	Mikor jelentkezik rekedtség?
5.2.1.	5.2.3.	5.1.B.	5.1.C.	Mikor jelentkezik köhögést előidéző görcsös összehúzódás adott izomszöveteken?
5.2.1.	5.2.3.	5.1.D.	6.5.F.	Asztmás köhögőrohamnál mely esetben vesztheti el öntudatát az érintett?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a megnémulás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a megnémulás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a megnémulás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	A megnémulás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a megnémulás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a megnémulás tünetet okozza!
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	Ha a diagnózis a megnémulás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a megnémulás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a megnémulás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	Hogyan jön létre a megnémulás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	A megnémulás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	A megnémulás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a megnémulás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a megnémulás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a megnémulás tünetről?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	Az agyban hol található a megnémulás Hameri-góca?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	Mi lehet a megnémulás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	A megnémulás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a megnémulás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a megnémulás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a megnémulás?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a megnémulás?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	A megnémulás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "megijedtem, megriadtam, megrémültem valamitől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "megijedtem, megriadtam, megrémültem valamitől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "megijedtem, megriadtam, megrémültem valamitől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.1.	5.2.3.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "megijedtem, megriadtam, megrémültem valamitől" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "ijedtemben elakadt a hangom, ledermedtem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "ijedtemben elakadt a hangom, ledermedtem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy az "ijedtemben elakadt a hangom, ledermedtem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.1.	5.2.3.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy az "ijedtemben elakadt a hangom, ledermedtem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "ijedtemben elakadt a hangom, nem hangot adni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "ijedtemben elakadt a hangom, nem hangot adni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.1.	5.2.3.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy az "ijedtemben elakadt a hangom, nem hangot adni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.1.	5.2.3.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy az "ijedtemben elakadt a hangom, nem hangot adni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.1.	5.2.3.	6.5.F.	6.5.E.	Mikor léphet fel asztmás roham?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gégeizom epilepszia (száraz köhögés) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gégeizom epilepszia (száraz köhögés) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a gégeizom epilepszia (száraz köhögés) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	A gégeizom epilepszia (száraz köhögés) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gégeizom epilepszia (száraz köhögés) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gégeizom epilepszia (száraz köhögés) tünetet okozza!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Ha a diagnózis a gégeizom epilepszia (száraz köhögés), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mi a gégeizom epilepszia (száraz köhögés) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mi a gégeizom epilepszia (száraz köhögés) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Hogyan jön létre a gégeizom epilepszia (száraz köhögés)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	A gégeizom epilepszia (száraz köhögés) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	A gégeizom epilepszia (száraz köhögés) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gégeizom epilepszia (száraz köhögés)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gégeizom epilepszia (száraz köhögés) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gégeizom epilepszia (száraz köhögés) tünetről?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Az agyban hol található a gégeizom epilepszia (száraz köhögés) Hameri-góca?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mi lehet a gégeizom epilepszia (száraz köhögés) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	A gégeizom epilepszia (száraz köhögés) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gégeizom epilepszia (száraz köhögés), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gégeizom epilepszia (száraz köhögés), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gégeizom epilepszia (száraz köhögés)?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gégeizom epilepszia (száraz köhögés)?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	A gégeizom epilepszia (száraz köhögés) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	A gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham) tünetet okozza!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Ha a diagnózis a gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mi a gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mi a gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Hogyan jön létre a gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	A gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	A gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham) tünetről?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Az agyban hol található a gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham) Hameri-góca?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mi lehet a gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	A gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham)?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham)?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	A gégeizom epilepsziás roham (gége asztmás köhögő-roham) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gégeizom paralízis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gégeizom paralízis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a gégeizom paralízis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	A gégeizom paralízis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gégeizom paralízis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gégeizom paralízis tünetet okozza!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Ha a diagnózis a gégeizom paralízis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mi a gégeizom paralízis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mi a gégeizom paralízis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Hogyan jön létre a gégeizom paralízis? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	A gégeizom paralízis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	A gégeizom paralízis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gégeizom paralízis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gégeizom paralízis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gégeizom paralízis tünetről?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Az agyban hol található a gégeizom paralízis Hameri-góca?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mi lehet a gégeizom paralízis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	A gégeizom paralízis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gégeizom paralízis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gégeizom paralízis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gégeizom paralízis?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gégeizom paralízis?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	A gégeizom paralízis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gégeizom részleges bénulás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gégeizom részleges bénulás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a gégeizom részleges bénulás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	A gégeizom részleges bénulás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gégeizom részleges bénulás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gégeizom részleges bénulás tünetet okozza!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Ha a diagnózis a gégeizom részleges bénulás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mi a gégeizom részleges bénulás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mi a gégeizom részleges bénulás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Hogyan jön létre a gégeizom részleges bénulás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	A gégeizom részleges bénulás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	A gégeizom részleges bénulás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gégeizom részleges bénulás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gégeizom részleges bénulás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gégeizom részleges bénulás tünetről?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Az agyban hol található a gégeizom részleges bénulás Hameri-góca?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mi lehet a gégeizom részleges bénulás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	A gégeizom részleges bénulás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gégeizom részleges bénulás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gégeizom részleges bénulás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gégeizom részleges bénulás?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gégeizom részleges bénulás?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.11.	5.1.B.	A gégeizom részleges bénulás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége izomszövetek bénulása esetében milyen tüneteket tapasztalunk az érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja együtt jár-e érzékenység csökkenéssel? Miért?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja együtt jár-e túlérzékenységgel? Miért?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében jelentkezik-e gyulladás?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében melyik szakaszban nyilvánul meg a különprogram biológiai értelme?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a különprogram két szakaszában?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a megoldás utáni szakaszban?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk az EK idején VEKA lefutásnál?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk az EK idején VTKA lefutásnál?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk FKA lefutásnál?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk VEKA lefutásnál?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében, ha a konfliktus megoldódott, hogyan normalizálódik a funkció?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja miért és hogyan tud (élettani szinten) kellemetlenségeket okozni?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége izomszövetek bénulásos különprogramja azonos-e a szövetmennyiség-csökkenéssel?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége izomszövetek bénulásos különprogramja együtt jár-e szövetmennyiség-csökkenéssel?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A testben, a szerven hol találhatók a gége izomszövetek és milyen konfliktusra reagálnak funkciócsökkenéssel?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a gége izomszövetek bénulásos biológiai különprogramjával járó kellemetlenségeket?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Hol található az agyban a gége izomszövetek motorikus (mozgató) vezérlő központja?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ismertesse a gége izomszövetek biológiai funkcióját!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ismertesse, hogy a gége izomszövetek milyen csíralemezből származnak, milyen biológiai különprogramokat produkálhatnak?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mely agyi rész vezérli a gége izomszövetek bénulásos biológiai különprogramjait?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Melyik agyi részből történik a gége izomszövetek bénulásos biológiai különprogramjának vezérlése?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a biológiai értelme a gége izomszövetek bénulásos biológiai különprogramjának?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen konfliktus hatására indul be a gége izomszövetek bénulása?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen konfliktusok idézhetnek elő bénulásos elváltozás tüneteket a gége izomszöveteken?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen konfliktustípusra, és milyen konfliktus érzelmi tartalomra reagálnak a gége izomszövetek funkció-csökkenéssel, funkció-kimaradással?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Okozhat-e élettani komplikációt a gége izomszövetek bénulásos különprogramja?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Rajzolja le, hol található az agyban a gége izomszövetek mozgatást vezérlő (motorikus) reléközpontjai!
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gége izomszövetek bénulásos különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Van-e jelentősége a nemnek és a hormonális állapotnak a gége izomszövetek bénulásos különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham) tünetet okozza!
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham) tünetről?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham) Hameri-góca?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham)?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham)?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A száraz köhögési roham (gégeizom motorikus roham) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hangszál bénulás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hangszál bénulás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a hangszál bénulás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hangszál bénulás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hangszál bénulás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hangszál bénulás tünetet okozza!
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a hangszál bénulás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hangszál bénulás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hangszál bénulás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a hangszál bénulás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hangszál bénulás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hangszál bénulás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hangszál bénulás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hangszál bénulás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hangszál bénulás tünetről?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a hangszál bénulás Hameri-góca?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a hangszál bénulás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hangszál bénulás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hangszál bénulás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hangszál bénulás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hangszál bénulás?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hangszál bénulás?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hangszál bénulás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hangképzési képtelenség tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hangképzési képtelenség létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a hangképzési képtelenség tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hangképzési képtelenség tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hangképzési képtelenség egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hangképzési képtelenség tünetet okozza!
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a hangképzési képtelenség, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hangképzési képtelenség oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hangképzési képtelenség tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a hangképzési képtelenség? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hangképzési képtelenség során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hangképzési képtelenség során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hangképzési képtelenség? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hangképzési képtelenség tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hangképzési képtelenség tünetről?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a hangképzési képtelenség Hameri-góca?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a hangképzési képtelenség esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hangképzési képtelenség miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hangképzési képtelenség, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hangképzési képtelenség, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hangképzési képtelenség?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hangképzési képtelenség?
5.2.1.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hangképzési képtelenség tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.1.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat gégeizom bénulást?
5.2.1.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat gégeizom bénulást?
5.2.1.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat gégeizom bénulást?
5.2.1.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat gégeizom bénulást?
5.2.1.	6.5.F.	6.5.B.	5.2.A.	Mi a különbség a gégeizom-epilepszia és a jellegzetes, ún. gége-asztmás roham között?
5.2.1.	6.5.F.	6.5.B.	6.5.E.	Mikor lép fel gége asztmás roham?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a rekedtség tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a rekedtség létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a rekedtség tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	A rekedtség tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a rekedtség egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a rekedtség tünetet okozza!
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Ha a diagnózis a rekedtség, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a rekedtség oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a rekedtség tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Hogyan jön létre a rekedtség? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	A rekedtség során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	A rekedtség során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a rekedtség? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a rekedtség tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a rekedtség tünetről?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Az agyban hol található a rekedtség Hameri-góca?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Mi lehet a rekedtség esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	A rekedtség miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a rekedtség, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a rekedtség, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a rekedtség?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a rekedtség?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	A rekedtség tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a részleges hang-elvesztés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a részleges hang-elvesztés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a részleges hang-elvesztés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	A részleges hang-elvesztés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a részleges hang-elvesztés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a részleges hang-elvesztés tünetet okozza!
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Ha a diagnózis a részleges hang-elvesztés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a részleges hang-elvesztés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a részleges hang-elvesztés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Hogyan jön létre a részleges hang-elvesztés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	A részleges hang-elvesztés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	A részleges hang-elvesztés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a részleges hang-elvesztés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a részleges hang-elvesztés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a részleges hang-elvesztés tünetről?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Az agyban hol található a részleges hang-elvesztés Hameri-góca?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Mi lehet a részleges hang-elvesztés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	A részleges hang-elvesztés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a részleges hang-elvesztés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a részleges hang-elvesztés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a részleges hang-elvesztés?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a részleges hang-elvesztés?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	A részleges hang-elvesztés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a gége?
5.2.2.	5.2.1.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a gége biológiai funkciója?
5.2.2.	5.2.4.	5.1.6.	5.1.B.	Előidézhet-e a H1N1 vírus légúti gyulladást? Miért?
5.2.2.	5.2.4.	5.1.6.	5.1.B.	Előidézhet-e az influenza vírus légúti gyulladást? Miért?
5.2.2.	5.2.4.	5.1.6.	5.1.B.	Ismertesse a H1N1 vírus biológiai funkcióját!
5.2.2.	5.2.4.	5.1.6.	5.1.B.	Ismertesse az influenza vírus biológiai funkcióját!
5.2.2.	5.2.4.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "valaki vagy valami veszélyezteti azt, ami hozzám tartozik" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.2.	5.2.4.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "valaki vagy valami veszélyezteti azt, ami hozzám tartozik" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.2.	5.2.4.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "valaki vagy valami veszélyezteti azt, ami hozzám tartozik" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.2.	5.2.4.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "valaki vagy valami veszélyezteti azt, ami hozzám tartozik" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.2.	5.2.4.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "veszélybe kerültem, elakad a lélegzetem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.2.	5.2.4.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "veszélybe kerültem, elakad a lélegzetem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.2.	5.2.4.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "veszélybe kerültem, elakad a lélegzetem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.2.	5.2.4.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "veszélybe kerültem, elakad a lélegzetem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.2.	5.2.4.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "ijedtemben elakadt a lélegzetem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.2.	5.2.4.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "ijedtemben elakadt a lélegzetem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.2.	5.2.4.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy az "ijedtemben elakadt a lélegzetem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.2.	5.2.4.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy az "ijedtemben elakadt a lélegzetem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.2.	5.2.4.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél gége gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.2.	5.2.4.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél gége gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.2.	5.2.4.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú férfinél gége laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.2.	5.2.4.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú nőnél gége laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.2.	5.2.4.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél gége gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.2.	5.2.4.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél gége gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.2.	5.2.4.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú férfinél gége laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.2.	5.2.4.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú nőnél gége laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.2.	5.1.B.	5.1.D.	1.2.1.	Mely szövetrész mely szakaszában fordulhat elő gége vérzés?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gégegyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gégegyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a gégegyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gégegyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a gégegyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gégegyulladás tünetet okozza!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha a diagnózis a gégegyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a gégegyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a gégegyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Hogyan jön létre a gégegyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gégegyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gégegyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gégegyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gégegyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a gégegyulladás tünetről?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Az agyban hol található a gégegyulladás Hameri-góca?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi lehet a gégegyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gégegyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a gégegyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a gégegyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a gégegyulladás?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gégegyulladás?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gégegyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a krupp tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a krupp létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Ha valakinél fellép a krupp tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	A krupp tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Ismertesse, hogy ha a krupp egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a krupp tünetet okozza!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Ha a diagnózis a krupp, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Mi a krupp oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Mi a krupp tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Hogyan jön létre a krupp? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	A krupp során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	A krupp során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a krupp? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a krupp tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a krupp tünetről?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Az agyban hol található a krupp Hameri-góca?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Mi lehet a krupp esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	A krupp miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Előfordulhat-e a krupp, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Előfordulhat-e a krupp, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a krupp?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a krupp?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	A krupp tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gégén kaparó érzés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gégén kaparó érzés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a gégén kaparó érzés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gégén kaparó érzés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a gégén kaparó érzés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gégén kaparó érzés tünetet okozza!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha a diagnózis a gégén kaparó érzés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a gégén kaparó érzés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a gégén kaparó érzés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Hogyan jön létre a gégén kaparó érzés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gégén kaparó érzés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gégén kaparó érzés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gégén kaparó érzés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gégén kaparó érzés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a gégén kaparó érzés tünetről?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Az agyban hol található a gégén kaparó érzés Hameri-góca?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi lehet a gégén kaparó érzés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gégén kaparó érzés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a gégén kaparó érzés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a gégén kaparó érzés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a gégén kaparó érzés?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gégén kaparó érzés?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gégén kaparó érzés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gégefedő fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gégefedő fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a gégefedő fekélyesedés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gégefedő fekélyesedés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a gégefedő fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gégefedő fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha a diagnózis a gégefedő fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a gégefedő fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a gégefedő fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Hogyan jön létre a gégefedő fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gégefedő fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gégefedő fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gégefedő fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gégefedő fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a gégefedő fekélyesedés tünetről?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Az agyban hol található a gégefedő fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi lehet a gégefedő fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gégefedő fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a gégefedő fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a gégefedő fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a gégefedő fekélyesedés?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gégefedő fekélyesedés?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gégefedő fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gégefedő duzzanat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gégefedő duzzanat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a gégefedő duzzanat tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gégefedő duzzanat tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a gégefedő duzzanat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gégefedő duzzanat tünetet okozza!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha a diagnózis a gégefedő duzzanat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a gégefedő duzzanat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a gégefedő duzzanat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Hogyan jön létre a gégefedő duzzanat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gégefedő duzzanat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gégefedő duzzanat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gégefedő duzzanat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gégefedő duzzanat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a gégefedő duzzanat tünetről?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Az agyban hol található a gégefedő duzzanat Hameri-góca?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi lehet a gégefedő duzzanat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gégefedő duzzanat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a gégefedő duzzanat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a gégefedő duzzanat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a gégefedő duzzanat?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gégefedő duzzanat?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gégefedő duzzanat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gége vérzés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gége vérzés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	Ha valakinél fellép a gége vérzés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	A gége vérzés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	Ismertesse, hogy ha a gége vérzés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gége vérzés tünetet okozza!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	Ha a diagnózis a gége vérzés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	Mi a gége vérzés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	Mi a gége vérzés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	Hogyan jön létre a gége vérzés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	A gége vérzés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	A gége vérzés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gége vérzés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gége vérzés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	Mit tud elmondani tíz percben a gége vérzés tünetről?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	Az agyban hol található a gége vérzés Hameri-góca?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	Mi lehet a gége vérzés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	A gége vérzés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	Előfordulhat-e a gége vérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	Előfordulhat-e a gége vérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	Milyen természetes módon jön létre a gége vérzés?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gége vérzés?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.11.	A gége vérzés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége tünetet okozza!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha a diagnózis a gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Hogyan jön létre a gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége tünetről?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Az agyban hol található a gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége Hameri-góca?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi lehet a gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége (légutak) laphámszövetének túlérzékenysége tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gége nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gége nyálkahártya (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a gége nyálkahártya (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége nyálkahártya (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a gége nyálkahártya (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gége nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha a diagnózis a gége nyálkahártya (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a gége nyálkahártya (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a gége nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Hogyan jön létre a gége nyálkahártya (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a gége nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége nyálkahártya (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége nyálkahártya (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gége nyálkahártya (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gége nyálkahártya (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a gége nyálkahártya (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Az agyban hol található a gége nyálkahártya (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi lehet a gége nyálkahártya (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége nyálkahártya (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a gége nyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a gége nyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a gége nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gége nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége nyálkahártya (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a gége nyálkahártya (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha a diagnózis a gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Hogyan jön létre a gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Az agyban hol található a gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi lehet a gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a gége nyálkahártya (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gége nyálkahártya (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gége nyálkahártya (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a gége nyálkahártya (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége nyálkahártya (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a gége nyálkahártya (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gége nyálkahártya (laphám) daganat tünetet okozza!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha a diagnózis a gége nyálkahártya (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a gége nyálkahártya (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a gége nyálkahártya (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Hogyan jön létre a gége nyálkahártya (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a gége nyálkahártya (laphám) daganat?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége nyálkahártya (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége nyálkahártya (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gége nyálkahártya (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gége nyálkahártya (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a gége nyálkahártya (laphám) daganat elváltozásról?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Az agyban hol található a gége nyálkahártya (laphám) daganat Hameri-góca?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi lehet a gége nyálkahártya (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége nyálkahártya (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a gége nyálkahártya (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a gége nyálkahártya (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a gége nyálkahártya (laphám) daganat?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gége nyálkahártya (laphám) daganat?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége nyálkahártya (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége nyálkahártya (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a gége nyálkahártya (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ismertesse a gége nyálkahártya (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a gége nyálkahártya (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a gége nyálkahártya (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a gége nyálkahártya (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a gége nyálkahártya (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a gége nyálkahártya (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége nyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gége nyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mikor jelentkezik a rekedt hang jelenség?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mikor jelentkezik a sípoló gége jelenség?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mikor jelentkezik gombóc érzés a gégén (mintha fennakadt, ráragadt volna valami)?
5.2.2.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mikor megy el az ember hangja (elváltozás tünetekből kifolyólag)?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gégeödéma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gégeödéma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a gégeödéma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gégeödéma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gégeödéma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gégeödéma tünetet okozza!
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a gégeödéma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gégeödéma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gégeödéma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a gégeödéma? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gégeödéma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gégeödéma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gégeödéma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gégeödéma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gégeödéma tünetről?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a gégeödéma Hameri-góca?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a gégeödéma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gégeödéma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gégeödéma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gégeödéma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gégeödéma?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gégeödéma?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gégeödéma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gégerák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gégerák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a gégerák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gégerák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gégerák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gégerák tünetet okozza!
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a gégerák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gégerák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gégerák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a gégerák? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gégerák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gégerák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gégerák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gégerák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gégerák tünetről?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a gégerák Hameri-góca?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a gégerák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gégerák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gégerák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gégerák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gégerák?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gégerák?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gégerák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hangszálgyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hangszálgyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a hangszálgyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hangszálgyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hangszálgyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hangszálgyulladás tünetet okozza!
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a hangszálgyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hangszálgyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hangszálgyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a hangszálgyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hangszálgyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hangszálgyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hangszálgyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hangszálgyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hangszálgyulladás tünetről?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a hangszálgyulladás Hameri-góca?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a hangszálgyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hangszálgyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hangszálgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hangszálgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hangszálgyulladás?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hangszálgyulladás?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hangszálgyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a laryngitis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a laryngitis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a laryngitis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A laryngitis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a laryngitis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a laryngitis tünetet okozza!
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a laryngitis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a laryngitis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a laryngitis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a laryngitis? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A laryngitis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A laryngitis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a laryngitis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a laryngitis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a laryngitis tünetről?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a laryngitis Hameri-góca?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a laryngitis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A laryngitis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a laryngitis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a laryngitis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a laryngitis?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a laryngitis?
5.2.2.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A laryngitis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.2.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat gége-laphám fekélyesedést?
5.2.2.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat gége-laphám fekélyesedést?
5.2.2.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat gége-laphám fekélyesedést?
5.2.2.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat gége-laphám fekélyesedést?
5.2.2.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes férfinak elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására gégegyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.2.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes férfinak komoly, súlyos gégegyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.2.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes nőnek elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására gégegyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.2.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes nőnek komoly, súlyos gégegyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.2.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes férfinak elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására gégegyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.2.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes férfinak komoly, súlyos gégegyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.2.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes nőnek elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására gégegyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.2.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes nőnek komoly, súlyos gégegyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.3.	5.2.1.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "ledermedtem, úgy megilletődtem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.3.	5.2.1.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "ledermedtem, úgy megilletődtem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.3.	5.2.1.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "ledermedtem, úgy megilletődtem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.3.	5.2.1.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "ledermedtem, úgy megilletődtem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.3.	5.2.1.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "ledermedtem, veszélyben van valami, ami az enyém" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.3.	5.2.1.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "ledermedtem, veszélyben van valami, ami az enyém" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.3.	5.2.1.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "ledermedtem, veszélyben van valami, ami az enyém" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.3.	5.2.1.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "ledermedtem, veszélyben van valami, ami az enyém" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.3.	5.2.1.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "veszélytől ledermedt a lélegzésem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.3.	5.2.1.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "veszélytől ledermedt a lélegzésem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.3.	5.2.1.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "veszélytől ledermedt a lélegzésem" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.3.	5.2.1.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "veszélytől ledermedt a lélegzésem" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham) tünetet okozza!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham) tünetről?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham) Hameri-góca?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham)?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham)?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő epilepsziás roham (szorongató köhögési roham) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hörgőizom paralízis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hörgőizom paralízis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a hörgőizom paralízis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőizom paralízis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hörgőizom paralízis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hörgőizom paralízis tünetet okozza!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a hörgőizom paralízis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörgőizom paralízis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörgőizom paralízis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a hörgőizom paralízis? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőizom paralízis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőizom paralízis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hörgőizom paralízis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hörgőizom paralízis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hörgőizom paralízis tünetről?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a hörgőizom paralízis Hameri-góca?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a hörgőizom paralízis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőizom paralízis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörgőizom paralízis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörgőizom paralízis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hörgőizom paralízis?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hörgőizom paralízis?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőizom paralízis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom) tünetet okozza!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom) tünetről?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom) Hameri-góca?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom)?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom)?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A száraz, szorongató, "tüdőcsiklandozó" köhögési inger (hörgőizom) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hörgőizom görcs tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hörgőizom görcs létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a hörgőizom görcs tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőizom görcs tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hörgőizom görcs egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hörgőizom görcs tünetet okozza!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a hörgőizom görcs, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörgőizom görcs oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörgőizom görcs tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a hörgőizom görcs? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőizom görcs során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőizom görcs során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hörgőizom görcs? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hörgőizom görcs tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hörgőizom görcs tünetről?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a hörgőizom görcs Hameri-góca?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a hörgőizom görcs esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőizom görcs miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörgőizom görcs, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörgőizom görcs, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hörgőizom görcs?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hörgőizom görcs?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőizom görcs tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hörgőizom bénulás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hörgőizom bénulás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a hörgőizom bénulás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőizom bénulás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hörgőizom bénulás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hörgőizom bénulás tünetet okozza!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a hörgőizom bénulás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörgőizom bénulás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörgőizom bénulás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a hörgőizom bénulás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőizom bénulás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőizom bénulás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hörgőizom bénulás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hörgőizom bénulás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hörgőizom bénulás tünetről?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a hörgőizom bénulás Hameri-góca?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a hörgőizom bénulás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőizom bénulás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörgőizom bénulás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörgőizom bénulás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hörgőizom bénulás?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hörgőizom bénulás?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőizom bénulás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő izomszövetek bénulása esetében milyen tüneteket tapasztalunk az érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja együtt jár-e érzékenység csökkenéssel? Miért?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja együtt jár-e túlérzékenységgel? Miért?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében jelentkezik-e gyulladás?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében melyik szakaszban nyilvánul meg a különprogram biológiai értelme?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a különprogram két szakaszában?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk a megoldás utáni szakaszban?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk az EK idején VEKA lefutásnál?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk az EK idején VTKA lefutásnál?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk FKA lefutásnál?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében milyen tüneteket tapasztalunk VEKA lefutásnál?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja esetében, ha a konfliktus megoldódott, hogyan normalizálódik a funkció?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő izomszövetek bénulásos biológiai különprogramja miért és hogyan tud (élettani szinten) kellemetlenségeket okozni?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő izomszövetek bénulásos különprogramja azonos-e a szövetmennyiség-csökkenéssel?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő izomszövetek bénulásos különprogramja együtt jár-e szövetmennyiség-csökkenéssel?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A testben, a szerven hol találhatók a hörgő izomszövetek és milyen konfliktusra reagálnak funkciócsökkenéssel?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a hörgő izomszövetek bénulásos biológiai különprogramjával járó kellemetlenségeket?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hol található az agyban a hörgő izomszövetek motorikus (mozgató) vezérlő központja?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a hörgő izomszövetek biológiai funkcióját!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a hörgő izomszövetek milyen csíralemezből származnak, milyen biológiai különprogramokat produkálhatnak?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely agyi rész vezérli a hörgő izomszövetek bénulásos biológiai különprogramjait?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Melyik agyi részből történik a hörgő izomszövetek bénulásos biológiai különprogramjának vezérlése?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a biológiai értelme a hörgő izomszövetek bénulásos biológiai különprogramjának?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen konfliktus hatására indul be a hörgő izomszövetek bénulása?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen konfliktusok idézhetnek elő bénulásos elváltozás tüneteket a hörgő izomszöveteken?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen konfliktustípusra, és milyen konfliktus érzelmi tartalomra reagálnak a hörgő izomszövetek funkció-csökkenéssel, funkció-kimaradással?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Okozhat-e élettani komplikációt a hörgő izomszövetek bénulásos különprogramja?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Rajzolja le, hol található az agyban a hörgő izomszövetek mozgatást vezérlő (motorikus) reléközpontjai!
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hörgő izomszövetek bénulásos különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
5.2.3.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a nemnek és a hormonális állapotnak a hörgő izomszövetek bénulásos különprogramjánál? Ha igen, az miben döntő?
5.2.3.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat hörgőizom bénulást?
5.2.3.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat hörgőizom bénulást?
5.2.3.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat hörgőizom bénulást?
5.2.3.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat hörgőizom bénulást?
5.2.3.	6.5.F.	6.5.B.	5.2.A.	Mi a különbség a hörgőizom-epilepszia és az ún. hörgő-asztmás roham között?
5.2.3.	6.5.F.	6.5.B.	6.5.E.	Mikor lép fel hörgő asztmás roham?
5.2.4.	2.1.7.	2.1.8.	2.1.B.	Megfulladhatunk-e attól, hogy a tüdőnek egy része egyáltalán nem jut levegőhöz, pl. hörgő-atelektázia miatt?
5.2.4.	2.1.7.	5.1.B.	2.1.B.	Ha folyadék, váladék van a légutakban, az honnan származhat?
5.2.4.	2.1.21.	2.1.20.	5.1.B.	Mikor veszélyes a pneumotikus lízis (hörgő laphám EK)?
5.2.4.	2.1.21.	5.1.B.	1.2.4.	Mikor lehet veszélyes a hörgőgyulladás?
5.2.4.	5.2.2.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "fenyegetve vagyok, veszélyben a tulajdonom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.4.	5.2.2.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "fenyegetve vagyok, veszélyben a tulajdonom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.4.	5.2.2.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "fenyegetve vagyok, veszélyben a tulajdonom" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.4.	5.2.2.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "fenyegetve vagyok, veszélyben a tulajdonom" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.4.	5.2.2.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "megilletődtem és rástresszeltem, hogy elveszítek valamit" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.4.	5.2.2.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "megilletődtem és rástresszeltem, hogy elveszítek valamit" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.4.	5.2.2.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "megilletődtem és rástresszeltem, hogy elveszítek valamit" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.4.	5.2.2.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "megilletődtem és rástresszeltem, hogy elveszítek valamit" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.4.	5.2.2.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "valaki vagy valami veszélyezteti azt, ami az enyém" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.4.	5.2.2.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "valaki vagy valami veszélyezteti azt, ami az enyém" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.4.	5.2.2.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "valaki vagy valami veszélyezteti azt, ami az enyém" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.4.	5.2.2.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "valaki vagy valami veszélyezteti azt, ami az enyém" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.4.	5.2.2.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél hörgő gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.4.	5.2.2.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél hörgő gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.4.	5.2.2.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú férfinél hörgő laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.4.	5.2.2.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú nőnél hörgő laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.4.	5.2.2.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél hörgő gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.4.	5.2.2.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél hörgő gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.4.	5.2.2.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú férfinél hörgő laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.4.	5.2.2.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú nőnél hörgő laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.4.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a hörgő?
5.2.4.	5.2.3.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a hörgő biológiai funkciója?
5.2.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a hörgő laphámszövetének konfliktus-aktív szakaszában hörgő-elzáródás?
5.2.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a hörgő laphámszövetének konfliktus-aktív szakaszában hörgő-szűkület?
5.2.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a hörgő laphámszövetének konfliktus-megoldás utáni szakaszában hörgő-elzáródás?
5.2.4.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a hörgő laphámszövetének konfliktus-megoldás utáni szakaszában hörgő-szűkület?
5.2.4.	5.1.D.	5.1.B.	5.1.A.	Mi az ún. bronchial carcinoma?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az alveolitis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az alveolitis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép az alveolitis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az alveolitis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha az alveolitis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az alveolitis tünetet okozza!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis az alveolitis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az alveolitis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az alveolitis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre az alveolitis? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az alveolitis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az alveolitis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az alveolitis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az alveolitis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az alveolitis tünetről?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található az alveolitis Hameri-góca?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet az alveolitis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az alveolitis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az alveolitis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az alveolitis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az alveolitis?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az alveolitis?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az alveolitis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bronchitis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bronchitis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a bronchitis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bronchitis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a bronchitis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bronchitis tünetet okozza!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a bronchitis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a bronchitis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a bronchitis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a bronchitis? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bronchitis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bronchitis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bronchitis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bronchitis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a bronchitis tünetről?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a bronchitis Hameri-góca?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a bronchitis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bronchitis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a bronchitis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a bronchitis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a bronchitis?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bronchitis?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bronchitis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hörghurut tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hörghurut létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a hörghurut tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörghurut tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hörghurut egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hörghurut tünetet okozza!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a hörghurut, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörghurut oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörghurut tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a hörghurut? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörghurut során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörghurut során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hörghurut? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hörghurut tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hörghurut tünetről?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a hörghurut Hameri-góca?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a hörghurut esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörghurut miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörghurut, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörghurut, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hörghurut?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hörghurut?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörghurut tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hörgő carcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hörgő carcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a hörgő carcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő carcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hörgő carcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hörgő carcinóma tünetet okozza!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a hörgő carcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörgő carcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörgő carcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a hörgő carcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő carcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő carcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hörgő carcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hörgő carcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hörgő carcinóma tünetről?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a hörgő carcinóma Hameri-góca?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a hörgő carcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő carcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörgő carcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörgő carcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hörgő carcinóma?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hörgő carcinóma?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő carcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hörgőgyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hörgőgyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a hörgőgyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőgyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hörgőgyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hörgőgyulladás tünetet okozza!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a hörgőgyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörgőgyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörgőgyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a hörgőgyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőgyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőgyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hörgőgyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hörgőgyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hörgőgyulladás tünetről?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a hörgőgyulladás Hameri-góca?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a hörgőgyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőgyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörgőgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörgőgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hörgőgyulladás?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hörgőgyulladás?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőgyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hörgőrák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hörgőrák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a hörgőrák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőrák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hörgőrák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hörgőrák tünetet okozza!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a hörgőrák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörgőrák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörgőrák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a hörgőrák? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőrák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőrák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hörgőrák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hörgőrák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hörgőrák tünetről?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a hörgőrák Hameri-góca?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a hörgőrák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőrák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörgőrák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörgőrák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hörgőrák?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hörgőrák?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgőrák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pneumonia tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pneumonia létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a pneumonia tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pneumonia tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a pneumonia egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pneumonia tünetet okozza!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a pneumonia, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a pneumonia oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a pneumonia tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a pneumonia? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pneumonia során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pneumonia során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pneumonia? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pneumonia tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a pneumonia tünetről?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a pneumonia Hameri-góca?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a pneumonia esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pneumonia miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a pneumonia, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a pneumonia, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a pneumonia?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pneumonia?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pneumonia tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tüdőgyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tüdőgyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a tüdőgyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A tüdőgyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a tüdőgyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tüdőgyulladás tünetet okozza!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a tüdőgyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a tüdőgyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a tüdőgyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a tüdőgyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A tüdőgyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A tüdőgyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tüdőgyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tüdőgyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a tüdőgyulladás tünetről?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a tüdőgyulladás Hameri-góca?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a tüdőgyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A tüdőgyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a tüdőgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a tüdőgyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a tüdőgyulladás?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tüdőgyulladás?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A tüdőgyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a légcső nyálkahártya (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a légcső nyálkahártya (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a légcső nyálkahártya (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a légcső nyálkahártya (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a légcső nyálkahártya (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A légcső nyálkahártya (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a légcső nyálkahártya (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a légcső nyálkahártya (laphám) daganat tünetet okozza!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a légcső nyálkahártya (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a légcső nyálkahártya (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a légcső nyálkahártya (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a légcső nyálkahártya (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a légcső nyálkahártya (laphám) daganat?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A légcső nyálkahártya (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A légcső nyálkahártya (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a légcső nyálkahártya (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a légcső nyálkahártya (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a légcső nyálkahártya (laphám) daganat elváltozásról?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a légcső nyálkahártya (laphám) daganat Hameri-góca?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a légcső nyálkahártya (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A légcső nyálkahártya (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a légcső nyálkahártya (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a légcső nyálkahártya (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a légcső nyálkahártya (laphám) daganat?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a légcső nyálkahártya (laphám) daganat?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A légcső nyálkahártya (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A légcső nyálkahártya (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a légcső nyálkahártya (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a hörgő nyálkahártya (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a hörgő nyálkahártya (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hörgő nyálkahártya (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hörgő nyálkahártya (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a hörgő nyálkahártya (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő nyálkahártya (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hörgő nyálkahártya (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hörgő nyálkahártya (laphám) daganat tünetet okozza!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a hörgő nyálkahártya (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörgő nyálkahártya (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hörgő nyálkahártya (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a hörgő nyálkahártya (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a hörgő nyálkahártya (laphám) daganat?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő nyálkahártya (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő nyálkahártya (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hörgő nyálkahártya (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hörgő nyálkahártya (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hörgő nyálkahártya (laphám) daganat elváltozásról?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a hörgő nyálkahártya (laphám) daganat Hameri-góca?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a hörgő nyálkahártya (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő nyálkahártya (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörgő nyálkahártya (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hörgő nyálkahártya (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hörgő nyálkahártya (laphám) daganat?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hörgő nyálkahártya (laphám) daganat?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő nyálkahártya (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő nyálkahártya (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a hörgő nyálkahártya (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a légcső nyálkahártya (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a légcső nyálkahártya (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a légcső nyálkahártya (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a légcső nyálkahártya (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a légcső nyálkahártya (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a légcső nyálkahártya (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A légcső nyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A légcső nyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a hörgő nyálkahártya (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a hörgő nyálkahártya (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a hörgő nyálkahártya (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a hörgő nyálkahártya (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a hörgő nyálkahártya (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a hörgő nyálkahártya (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő nyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hörgő nyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan alakul a lázgörbe a hörgő-laphám elváltozásánál a megoldás utáni szakaszban?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mikor lehet pneumoniát diagnosztizálni?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mikor lehet tüdőgyulladást diagnosztizálni?
5.2.4.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mitől váladékozhat a tüdő-laphámszövete?
5.2.4.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.D.	Mi az ún. bronchial atelectasis?
5.2.4.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.D.	Mikor beszélünk hörgő atelektázisról?
5.2.4.	5.2.B.	5.1.B.	2.1.7.	Mitől jöhet létre szűkület a légutak ektodermális laphám csővezetékein?
5.2.4.	5.2.B.	5.1.B.	2.1.7.	Mitől jöhet létre szűkület ektodermális laphám csövekben?
5.2.4.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat hörgő-laphám fekélyesedést?
5.2.4.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat hörgő-laphám fekélyesedést?
5.2.4.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat hörgő-laphám fekélyesedést?
5.2.4.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat hörgő-laphám fekélyesedést?
5.2.4.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes férfinak elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására hörgőgyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.4.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes férfinak komoly, súlyos hörgőgyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.4.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes nőnek elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására hörgőgyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.4.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes nőnek komoly, súlyos hörgőgyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.4.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes férfinak elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására hörgőgyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.4.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes férfinak komoly, súlyos hörgőgyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.4.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes nőnek elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására hörgőgyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.4.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes nőnek komoly, súlyos hörgőgyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gyorsabb pulzus (tachycardia) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gyorsabb pulzus (tachycardia) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a gyorsabb pulzus (tachycardia) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	A gyorsabb pulzus (tachycardia) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gyorsabb pulzus (tachycardia) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gyorsabb pulzus (tachycardia) tünetet okozza!
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	Ha a diagnózis a gyorsabb pulzus (tachycardia), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	Mi a gyorsabb pulzus (tachycardia) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	Mi a gyorsabb pulzus (tachycardia) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	Hogyan jön létre a gyorsabb pulzus (tachycardia)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	A gyorsabb pulzus (tachycardia) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	A gyorsabb pulzus (tachycardia) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gyorsabb pulzus (tachycardia)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gyorsabb pulzus (tachycardia) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gyorsabb pulzus (tachycardia) tünetről?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	Az agyban hol található a gyorsabb pulzus (tachycardia) Hameri-góca?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	Mi lehet a gyorsabb pulzus (tachycardia) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	A gyorsabb pulzus (tachycardia) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyorsabb pulzus (tachycardia), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyorsabb pulzus (tachycardia), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gyorsabb pulzus (tachycardia)?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gyorsabb pulzus (tachycardia)?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.2.	5.1.B.	A gyorsabb pulzus (tachycardia) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tachycardia (gyorsabb pulzus) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tachycardia (gyorsabb pulzus) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a tachycardia (gyorsabb pulzus) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	A tachycardia (gyorsabb pulzus) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a tachycardia (gyorsabb pulzus) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tachycardia (gyorsabb pulzus) tünetet okozza!
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Ha a diagnózis a tachycardia (gyorsabb pulzus), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Mi a tachycardia (gyorsabb pulzus) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Mi a tachycardia (gyorsabb pulzus) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Hogyan jön létre a tachycardia (gyorsabb pulzus)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	A tachycardia (gyorsabb pulzus) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	A tachycardia (gyorsabb pulzus) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tachycardia (gyorsabb pulzus)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tachycardia (gyorsabb pulzus) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a tachycardia (gyorsabb pulzus) tünetről?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Az agyban hol található a tachycardia (gyorsabb pulzus) Hameri-góca?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Mi lehet a tachycardia (gyorsabb pulzus) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	A tachycardia (gyorsabb pulzus) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Előfordulhat-e a tachycardia (gyorsabb pulzus), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Előfordulhat-e a tachycardia (gyorsabb pulzus), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a tachycardia (gyorsabb pulzus)?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tachycardia (gyorsabb pulzus)?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	A tachycardia (gyorsabb pulzus) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívritmuszavar (tachycardia) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívritmuszavar (tachycardia) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a szívritmuszavar (tachycardia) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	A szívritmuszavar (tachycardia) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a szívritmuszavar (tachycardia) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívritmuszavar (tachycardia) tünetet okozza!
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Ha a diagnózis a szívritmuszavar (tachycardia), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Mi a szívritmuszavar (tachycardia) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Mi a szívritmuszavar (tachycardia) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Hogyan jön létre a szívritmuszavar (tachycardia)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	A szívritmuszavar (tachycardia) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	A szívritmuszavar (tachycardia) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívritmuszavar (tachycardia)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívritmuszavar (tachycardia) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a szívritmuszavar (tachycardia) tünetről?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Az agyban hol található a szívritmuszavar (tachycardia) Hameri-góca?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Mi lehet a szívritmuszavar (tachycardia) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	A szívritmuszavar (tachycardia) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Előfordulhat-e a szívritmuszavar (tachycardia), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Előfordulhat-e a szívritmuszavar (tachycardia), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a szívritmuszavar (tachycardia)?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívritmuszavar (tachycardia)?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	A szívritmuszavar (tachycardia) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szapora szívverés (tachycardia) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szapora szívverés (tachycardia) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a szapora szívverés (tachycardia) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	A szapora szívverés (tachycardia) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a szapora szívverés (tachycardia) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szapora szívverés (tachycardia) tünetet okozza!
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Ha a diagnózis a szapora szívverés (tachycardia), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Mi a szapora szívverés (tachycardia) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Mi a szapora szívverés (tachycardia) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Hogyan jön létre a szapora szívverés (tachycardia)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	A szapora szívverés (tachycardia) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	A szapora szívverés (tachycardia) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szapora szívverés (tachycardia)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szapora szívverés (tachycardia) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a szapora szívverés (tachycardia) tünetről?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Az agyban hol található a szapora szívverés (tachycardia) Hameri-góca?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Mi lehet a szapora szívverés (tachycardia) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	A szapora szívverés (tachycardia) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Előfordulhat-e a szapora szívverés (tachycardia), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Előfordulhat-e a szapora szívverés (tachycardia), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a szapora szívverés (tachycardia)?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szapora szívverés (tachycardia)?
5.2.5.	2.1.4.	5.1.15.	5.1.B.	A szapora szívverés (tachycardia) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.5.	5.2.6.	4.1.9.	2.2.4.	Ismertessen egy elváltozás különprogramot, mely során automatikusan beindul egy másik szövet(rész) elváltozása is!
5.2.5.	5.2.6.	5.2.7.	5.2.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "megcsaltak, megerőszakoltak, zaklatnak" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.7.	5.2.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "megcsaltak, megerőszakoltak, zaklatnak" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.7.	5.2.B.	Ismertesse, hogy a "megcsaltak, megerőszakoltak, zaklatnak" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.5.	5.2.6.	5.2.7.	5.2.B.	Mi az oka, hogy a "megcsaltak, megerőszakoltak, zaklatnak" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.7.	5.2.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem akarok a felesége lenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.7.	5.2.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem akarok a felesége lenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.7.	5.2.B.	Ismertesse, hogy a "nem akarok a felesége lenni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.5.	5.2.6.	5.2.7.	5.2.B.	Mi az oka, hogy a "nem akarok a felesége lenni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.7.	5.2.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem akarok valakihez hozzátartozni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.7.	5.2.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem akarok valakihez hozzátartozni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.7.	5.2.B.	Ismertesse, hogy a "nem akarok valakihez hozzátartozni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.5.	5.2.6.	5.2.7.	5.2.B.	Mi az oka, hogy a "nem akarok valakihez hozzátartozni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.7.	5.2.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem akarok valakivel lenni, nem akarok vele foglalkozni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.7.	5.2.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem akarok valakivel lenni, nem akarok vele foglalkozni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.7.	5.2.B.	Ismertesse, hogy a "nem akarok valakivel lenni, nem akarok vele foglalkozni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.5.	5.2.6.	5.2.7.	5.2.B.	Mi az oka, hogy a "nem akarok valakivel lenni, nem akarok vele foglalkozni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az amenorrhoea tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az amenorrhoea létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Ha valakinél fellép az amenorrhoea tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Az amenorrhoea tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Ismertesse, hogy ha az amenorrhoea egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az amenorrhoea tünetet okozza!
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Ha a diagnózis az amenorrhoea, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Mi az amenorrhoea oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Mi az amenorrhoea tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Hogyan jön létre az amenorrhoea? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Az amenorrhoea során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Az amenorrhoea során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az amenorrhoea? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az amenorrhoea tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Mit tud elmondani tíz percben az amenorrhoea tünetről?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Az agyban hol található az amenorrhoea Hameri-góca?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Mi lehet az amenorrhoea esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Az amenorrhoea miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Előfordulhat-e az amenorrhoea, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Előfordulhat-e az amenorrhoea, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Milyen természetes módon jön létre az amenorrhoea?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az amenorrhoea?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.15.	Az amenorrhoea tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívkoszorúér-véna infarktus esemény tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívkoszorúér-véna infarktus esemény létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	Ha valakinél fellép a szívkoszorúér-véna infarktus esemény tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	A szívkoszorúér-véna infarktus esemény tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	Ismertesse, hogy ha a szívkoszorúér-véna infarktus esemény egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívkoszorúér-véna infarktus esemény tünetet okozza!
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	Ha a diagnózis a szívkoszorúér-véna infarktus esemény, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	Mi a szívkoszorúér-véna infarktus esemény oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	Mi a szívkoszorúér-véna infarktus esemény tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	Hogyan jön létre a szívkoszorúér-véna infarktus esemény? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	A szívkoszorúér-véna infarktus esemény során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	A szívkoszorúér-véna infarktus esemény során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívkoszorúér-véna infarktus esemény? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívkoszorúér-véna infarktus esemény tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	Mit tud elmondani tíz percben a szívkoszorúér-véna infarktus esemény tünetről?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	Az agyban hol található a szívkoszorúér-véna infarktus esemény Hameri-góca?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	Mi lehet a szívkoszorúér-véna infarktus esemény esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	A szívkoszorúér-véna infarktus esemény miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	Előfordulhat-e a szívkoszorúér-véna infarktus esemény, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	Előfordulhat-e a szívkoszorúér-véna infarktus esemény, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	Milyen természetes módon jön létre a szívkoszorúér-véna infarktus esemény?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívkoszorúér-véna infarktus esemény?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	4.1.8.	A szívkoszorúér-véna infarktus esemény tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	5.1.B.	Mely szerv elváltozásának agyi duzzanata tud komolyabb gyorsult szívverés tüneteket előidézni?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.A.	5.1.B.	Mikor jelentkezik tachycardia (magasabb pulzussal járó szívritmuszavar)?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.B.	5.1.D.	Mi az oka annak, hogy a szívkoszorúér-véna különprogramjánál gyorsult szívverés (szapora pulzus) jelenik meg?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.B.	5.1.B.	Miért jár együtt a méhnyak-méhszáj-laphám elváltozás szívkoszorúér-véna-intima különprogrammal?
5.2.5.	5.2.6.	5.2.B.	5.1.D.	Milyen különprogram indul be egyszerre a szívkoszorúér-véna-fekélyesedéssel együtt?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	A szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris) tünetet okozza!
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Ha a diagnózis a szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Hogyan jön létre a szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	A szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	A szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris) tünetről?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Az agyban hol található a szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris) Hameri-góca?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Mi lehet a szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	A szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris)?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris)?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	A szúró-szorító mellkasi fájdalom (angina pectoris) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél angina pectoris elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél szapora szívverés elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél angina pectoris elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél szapora szívverés elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú férfinél szívkoszorúér-véna elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú nőnél szívkoszorúér-véna elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél angina pectoris elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél szapora szívverés elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.5.	5.2.7.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú nőnél szívkoszorúér-véna elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.5.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.9.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a szívkoszorúér-véna?
5.2.5.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.9.	Mi a szívkoszorúér-véna biológiai funkciója?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a tüdőembólia tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a tüdőembólia létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a tüdőembólia tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A tüdőembólia tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a tüdőembólia egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a tüdőembólia tünetet okozza!
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a tüdőembólia, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a tüdőembólia oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a tüdőembólia tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a tüdőembólia? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A tüdőembólia során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A tüdőembólia során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a tüdőembólia? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a tüdőembólia tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a tüdőembólia tünetről?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a tüdőembólia Hameri-góca?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a tüdőembólia esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A tüdőembólia miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a tüdőembólia, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a tüdőembólia, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a tüdőembólia?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a tüdőembólia?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A tüdőembólia tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a szívkoszorúér véna intima (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a szívkoszorúér véna intima (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a szívkoszorúér véna intima (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a szívkoszorúér véna intima (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a szívkoszorúér véna intima (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a szívkoszorúér véna intima (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a szívkoszorúér véna intima (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a szívkoszorúér véna intima (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér véna intima (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér véna intima (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy elváltozás különprogramból fakadó tüdőembólia lehet-e halálos kimenetelű?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy elváltozás különprogramból kifolyólag mikor következhet be tüdőembólia?
5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a tüdőembólia egy elváltozás különprogram esetleges kísérő tünete, akkor lehet halálos?
5.2.5.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat koszorúér-véna-intima fekélyesedést?
5.2.5.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat koszorúér-véna-intima fekélyesedést?
5.2.5.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat koszorúér-véna-intima fekélyesedést?
5.2.5.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat koszorúér-véna-intima fekélyesedést?
5.2.5.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes férfinak elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására tartósan szapora szívverése? Ha igen, mikor?
5.2.5.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes férfinak tartósan szapora szívverése? Ha igen, mikor?
5.2.5.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes nőnek elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására tartósan szapora szívverése? Ha igen, mikor?
5.2.5.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes nőnek tartósan szapora szívverése? Ha igen, mikor?
5.2.5.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes férfinak elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására tartósan szapora szívverése? Ha igen, mikor?
5.2.5.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes férfinak tartósan szapora szívverése? Ha igen, mikor?
5.2.5.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes nőnek elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására tartósan szapora szívverése? Ha igen, mikor?
5.2.5.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes nőnek tartósan szapora szívverése? Ha igen, mikor?
5.2.5.	6.5.E.	5.2.B.	5.1.B.	Lehet-e halálos kimenetelű a balkezes férfiak birtokveszteségi konfliktusa? Miért?
5.2.5.	6.5.E.	5.2.B.	5.1.B.	Lehet-e halálos kimenetelű a jobbkezes nők nemi-frusztrációs konfliktusa? Miért?
5.2.6.	5.2.5.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen szervrész különprogramjával együtt indul be a koszorúér-véna intima elváltozása?
5.2.6.	5.2.5.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen vírussal jár együtt a méhnyak-méhszáj különprogram?
5.2.6.	5.2.5.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél méhszáj laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.6.	5.2.5.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél méhszáj laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.6.	5.2.5.	5.2.B.	5.1.B.	Miért értelmetlen a méhszájseb fagyasztás, égetés vagy műtéti úton történő eltávolítása?
5.2.6.	5.2.5.	5.2.B.	5.1.B.	Miért jelennek meg vírusok a méhszáj felületén?
5.2.6.	5.2.5.	5.2.B.	5.1.D.	Milyen különprogram indul be egyszerre a méhnyak-, méhszáj nyálkahártya fekélyesedésével együtt?
5.2.6.	5.2.5.	5.2.B.	5.1.B.	Mivel jár együtt a méhnyak- méhszáj elváltozás?
5.2.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Melyik szervrész helyreállítási folyamatában vesz részt a HPV vírus?
5.2.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a carcinoma cervicis uteri?
5.2.6.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a HPV vírusok feladata?
5.2.6.	5.2.A.	4.1.14.	4.1.B.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a méhnyak?
5.2.6.	5.2.A.	4.1.14.	4.1.B.	Mi a méhnyak biológiai funkciója?
5.2.6.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi az összefüggés a méhnyakrák és a HPV vírus között?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a méhnyakrák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a méhnyakrák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a méhnyakrák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyakrák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a méhnyakrák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a méhnyakrák tünetet okozza!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a méhnyakrák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a méhnyakrák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a méhnyakrák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a méhnyakrák? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyakrák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyakrák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a méhnyakrák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a méhnyakrák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a méhnyakrák tünetről?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a méhnyakrák Hameri-góca?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a méhnyakrák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyakrák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a méhnyakrák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a méhnyakrák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a méhnyakrák?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a méhnyakrák?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyakrák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a méhszájseb tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a méhszájseb létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a méhszájseb tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszájseb tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a méhszájseb egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a méhszájseb tünetet okozza!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a méhszájseb, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a méhszájseb oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a méhszájseb tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a méhszájseb? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszájseb során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszájseb során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a méhszájseb? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a méhszájseb tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a méhszájseb tünetről?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a méhszájseb Hameri-góca?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a méhszájseb esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszájseb miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a méhszájseb, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a méhszájseb, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a méhszájseb?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a méhszájseb?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszájseb tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a méhszáj (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a méhszáj (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a méhszáj (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszáj (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a méhszáj (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a méhszáj (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a méhszáj (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a méhszáj (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a méhszáj (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a méhszáj (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a méhszáj (laphám) gyulladás?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszáj (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszáj (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a méhszáj (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a méhszáj (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a méhszáj (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a méhszáj (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a méhszáj (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszáj (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a méhszáj (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a méhszáj (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a méhszáj (laphám) gyulladás?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a méhszáj (laphám) gyulladás?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszáj (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszáj (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a méhszáj (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a méhszáj (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a méhszáj (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a méhszáj (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszáj (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a méhszáj (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a méhszáj (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a méhszáj (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a méhszáj (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a méhszáj (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a méhszáj (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a méhszáj (laphám) fekélyesedés?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszáj (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszáj (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a méhszáj (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a méhszáj (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a méhszáj (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a méhszáj (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a méhszáj (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszáj (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a méhszáj (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a méhszáj (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a méhszáj (laphám) fekélyesedés?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a méhszáj (laphám) fekélyesedés?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszáj (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszáj (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a méhszáj (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a méhszáj (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a méhszáj (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a méhszáj (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszáj (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a méhszáj (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a méhszáj (laphám) daganat tünetet okozza!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a méhszáj (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a méhszáj (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a méhszáj (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a méhszáj (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a méhszáj (laphám) daganat?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszáj (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszáj (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a méhszáj (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a méhszáj (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a méhszáj (laphám) daganat elváltozásról?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a méhszáj (laphám) daganat Hameri-góca?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a méhszáj (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszáj (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a méhszáj (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a méhszáj (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a méhszáj (laphám) daganat?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a méhszáj (laphám) daganat?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszáj (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszáj (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a méhszáj (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a méhnyak (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a méhnyak (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a méhnyak (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyak (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a méhnyak (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a méhnyak (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a méhnyak (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a méhnyak (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a méhnyak (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a méhnyak (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a méhnyak (laphám) gyulladás?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyak (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyak (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a méhnyak (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a méhnyak (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a méhnyak (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a méhnyak (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a méhnyak (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyak (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a méhnyak (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a méhnyak (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a méhnyak (laphám) gyulladás?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a méhnyak (laphám) gyulladás?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyak (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyak (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a méhnyak (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a méhnyak (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a méhnyak (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a méhnyak (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyak (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a méhnyak (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a méhnyak (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a méhnyak (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a méhnyak (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a méhnyak (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a méhnyak (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a méhnyak (laphám) fekélyesedés?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyak (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyak (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a méhnyak (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a méhnyak (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a méhnyak (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a méhnyak (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a méhnyak (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyak (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a méhnyak (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a méhnyak (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a méhnyak (laphám) fekélyesedés?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a méhnyak (laphám) fekélyesedés?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyak (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyak (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a méhnyak (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a méhnyak (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a méhnyak (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a méhnyak (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyak (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a méhnyak (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a méhnyak (laphám) daganat tünetet okozza!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a méhnyak (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a méhnyak (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a méhnyak (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a méhnyak (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a méhnyak (laphám) daganat?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyak (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyak (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a méhnyak (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a méhnyak (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a méhnyak (laphám) daganat elváltozásról?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a méhnyak (laphám) daganat Hameri-góca?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a méhnyak (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyak (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a méhnyak (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a méhnyak (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a méhnyak (laphám) daganat?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a méhnyak (laphám) daganat?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyak (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyak (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a méhnyak (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a méhszáj (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a méhszáj (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a méhszáj (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a méhszáj (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a méhszáj (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a méhszáj (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszáj (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhszáj (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a méhnyak (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a méhnyak (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a méhnyak (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a méhnyak (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a méhnyak (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a méhnyak (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyak (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A méhnyak (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előidézhet-e a HPV vírus méhnyakrákot? Miért?
5.2.6.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a HPV vírus biológiai funkcióját!
5.2.6.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.D.	Mi köze a HPV vírusnak a méhnyakrákhoz?
5.2.6.	6.5.E.	5.2.B.	5.1.B.	Mikor lehet balkezes nőnek méhnyakrákja?
5.2.6.	6.5.E.	5.2.B.	5.1.B.	Mikor lehet balkezes nőnek méhszáj-laphám elváltozása?
5.2.6.	6.5.E.	5.2.B.	5.1.B.	Mikor lehet jobbkezes nőnek méhnyakrákja?
5.2.6.	6.5.E.	5.2.B.	5.1.B.	Mikor lehet jobbkezes nőnek méhszáj-laphám elváltozása?
5.2.7.	4.1.8.	5.2.B.	5.1.B.	Kizárja-e egymást, hogy valakinek egyszerre legyen szívizomsorvadása szívlassulás (esetleges szívmegállás) eseménnyel?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az angina pectoris tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az angina pectoris létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Ha valakinél fellép az angina pectoris tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Az angina pectoris tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Ismertesse, hogy ha az angina pectoris egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az angina pectoris tünetet okozza!
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Ha a diagnózis az angina pectoris, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Mi az angina pectoris oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Mi az angina pectoris tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Hogyan jön létre az angina pectoris? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Az angina pectoris során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Az angina pectoris során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az angina pectoris? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az angina pectoris tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Mit tud elmondani tíz percben az angina pectoris tünetről?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Az agyban hol található az angina pectoris Hameri-góca?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Mi lehet az angina pectoris esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Az angina pectoris miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Előfordulhat-e az angina pectoris, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Előfordulhat-e az angina pectoris, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Milyen természetes módon jön létre az angina pectoris?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az angina pectoris?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.8.	4.1.8.	Az angina pectoris tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet felismerni a koszorúér-fekélyesedést?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél szívlassulás vagy szívmegállás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél szívlassulás vagy szívmegállás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú férfinél szívkoszorúér-artéria elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú nőnél szívkoszorúér-artéria elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél angina pectoris elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél szapora szívverés elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél szívlassulás vagy szívmegállás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél szívlassulás vagy szívmegállás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú férfinél szívkoszorúér-artéria elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú férfinél szívkoszorúér-véna elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.7.	5.2.5.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú nőnél szívkoszorúér-artéria elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a lassú szívverés (bradycardia) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a lassú szívverés (bradycardia) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Ha valakinél fellép a lassú szívverés (bradycardia) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	A lassú szívverés (bradycardia) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Ismertesse, hogy ha a lassú szívverés (bradycardia) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a lassú szívverés (bradycardia) tünetet okozza!
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Ha a diagnózis a lassú szívverés (bradycardia), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Mi a lassú szívverés (bradycardia) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Mi a lassú szívverés (bradycardia) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Hogyan jön létre a lassú szívverés (bradycardia)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	A lassú szívverés (bradycardia) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	A lassú szívverés (bradycardia) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a lassú szívverés (bradycardia)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a lassú szívverés (bradycardia) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Mit tud elmondani tíz percben a lassú szívverés (bradycardia) tünetről?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Az agyban hol található a lassú szívverés (bradycardia) Hameri-góca?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Mi lehet a lassú szívverés (bradycardia) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	A lassú szívverés (bradycardia) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Előfordulhat-e a lassú szívverés (bradycardia), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Előfordulhat-e a lassú szívverés (bradycardia), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Milyen természetes módon jön létre a lassú szívverés (bradycardia)?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a lassú szívverés (bradycardia)?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	A lassú szívverés (bradycardia) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a lassú pulzus tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a lassú pulzus létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Ha valakinél fellép a lassú pulzus tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	A lassú pulzus tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Ismertesse, hogy ha a lassú pulzus egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a lassú pulzus tünetet okozza!
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Ha a diagnózis a lassú pulzus, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Mi a lassú pulzus oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Mi a lassú pulzus tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Hogyan jön létre a lassú pulzus? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	A lassú pulzus során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	A lassú pulzus során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a lassú pulzus? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a lassú pulzus tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Mit tud elmondani tíz percben a lassú pulzus tünetről?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Az agyban hol található a lassú pulzus Hameri-góca?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Mi lehet a lassú pulzus esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	A lassú pulzus miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Előfordulhat-e a lassú pulzus, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Előfordulhat-e a lassú pulzus, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Milyen természetes módon jön létre a lassú pulzus?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a lassú pulzus?
5.2.7.	5.2.8.	4.1.18.	5.2.A.	A lassú pulzus tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.7.	5.2.8.	5.2.5.	5.2.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "lecsökkent az életterem, megfosztottak valamitől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.7.	5.2.8.	5.2.5.	5.2.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "lecsökkent az életterem, megfosztottak valamitől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.7.	5.2.8.	5.2.5.	5.2.B.	Ismertesse, hogy a "lecsökkent az életterem, megfosztottak valamitől" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.7.	5.2.8.	5.2.5.	5.2.B.	Mi az oka, hogy a "lecsökkent az életterem, megfosztottak valamitől" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.7.	5.2.8.	5.2.5.	5.2.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "tilalomban vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.7.	5.2.8.	5.2.5.	5.2.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "tilalomban vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.7.	5.2.8.	5.2.5.	5.2.B.	Ismertesse, hogy a "tilalomban vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.7.	5.2.8.	5.2.5.	5.2.B.	Mi az oka, hogy a "tilalomban vagyok" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.7.	5.2.8.	5.2.5.	5.2.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "elveszítettem valamit ami az enyém" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.7.	5.2.8.	5.2.5.	5.2.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "elveszítettem valamit ami az enyém" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.7.	5.2.8.	5.2.5.	5.2.B.	Ismertesse, hogy az "elveszítettem valamit ami az enyém" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.7.	5.2.8.	5.2.5.	5.2.B.	Mi az oka, hogy az "elveszítettem valamit ami az enyém" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.7.	5.2.8.	5.2.5.	5.2.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "elvettek tőlem valamit, ami az életem része" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.7.	5.2.8.	5.2.5.	5.2.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "elvettek tőlem valamit, ami az életem része" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.7.	5.2.8.	5.2.5.	5.2.B.	Ismertesse, hogy az "elvettek tőlem valamit, ami az életem része" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.7.	5.2.8.	5.2.5.	5.2.B.	Mi az oka, hogy az "elvettek tőlem valamit, ami az életem része" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.7.	5.2.8.	5.1.B.	1.2.4.	A szívkoszorúér-artéria-intima reléjét érintő különprogramnál, megoldás után mikor várható az epileptokrízis?
5.2.7.	5.2.8.	5.1.B.	1.2.4.	A szívkoszorúér-artéria-intima reléjét érintő különprogramnál, megoldás után mikor várható és milyen tünetekkel jár az epileptokrízis?
5.2.7.	5.2.8.	5.2.A.	5.1.B.	Mely szerv elváltozásának agyi duzzanata tud komolyabb lassult szívverés tüneteket előidézni?
5.2.7.	5.2.8.	5.2.A.	5.1.B.	Mikor jelentkezik bradycardia (alacson pulzussal járó szívritmuszavar)?
5.2.7.	5.2.8.	5.2.B.	5.1.D.	Mi az oka annak, hogy a szívkoszorúér-artéria különprogramjánál lassult szívverés (alacsony pulzus) jelenik meg?
5.2.7.	5.2.8.	5.2.B.	5.1.B.	Mikor jelentkezik a szívkoszorúér-szűkület, és ez milyen tünetekkel jár?
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bradycardia (lassú szívverés) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bradycardia (lassú szívverés) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Ha valakinél fellép a bradycardia (lassú szívverés) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	A bradycardia (lassú szívverés) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Ismertesse, hogy ha a bradycardia (lassú szívverés) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bradycardia (lassú szívverés) tünetet okozza!
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Ha a diagnózis a bradycardia (lassú szívverés), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Mi a bradycardia (lassú szívverés) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Mi a bradycardia (lassú szívverés) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Hogyan jön létre a bradycardia (lassú szívverés)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	A bradycardia (lassú szívverés) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	A bradycardia (lassú szívverés) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bradycardia (lassú szívverés)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bradycardia (lassú szívverés) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Mit tud elmondani tíz percben a bradycardia (lassú szívverés) tünetről?
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Az agyban hol található a bradycardia (lassú szívverés) Hameri-góca?
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Mi lehet a bradycardia (lassú szívverés) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	A bradycardia (lassú szívverés) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Előfordulhat-e a bradycardia (lassú szívverés), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Előfordulhat-e a bradycardia (lassú szívverés), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Milyen természetes módon jön létre a bradycardia (lassú szívverés)?
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bradycardia (lassú szívverés)?
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	A bradycardia (lassú szívverés) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.9.	Csíralemez származását tekintve milyen részekből áll a szívkoszorúér-artéria?
5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	4.1.9.	Mi a szívkoszorúér-artéria biológiai funkciója?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a szívkoszorúér artéria intima (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a szívkoszorúér artéria intima (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a szívkoszorúér artéria intima (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a szívkoszorúér artéria intima (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a szívkoszorúér artéria intima (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a szívkoszorúér artéria intima (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a szívkoszorúér artéria intima (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a szívkoszorúér artéria intima (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér artéria intima (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szívkoszorúér artéria intima (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Miért borítja a vérerek egy részének falát belülről ektodermális laphám-réteg? Mely érszakaszok ezek?
5.2.7.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Miért más a koszorúér belső felülete, mint a vérerek többségének belső felülete?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat koszorúér-artéria-intima fekélyesedést?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat koszorúér-artéria-intima fekélyesedést?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat koszorúér-artéria-intima fekélyesedést?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat koszorúér-artéria-intima fekélyesedést?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes férfinak elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására szívlassulása? Ha igen, mikor?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes férfinak elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására szívmegállása? Ha igen, mikor?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes férfinak komoly, súlyos szívlassulása? Ha igen, mikor?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes férfinak szívmegállása? Ha igen, mikor?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes nőnek elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására szívlassulása? Ha igen, mikor?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes nőnek elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására szívmegállása? Ha igen, mikor?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes nőnek komoly, súlyos szívlassulása? Ha igen, mikor?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes nőnek szívmegállása? Ha igen, mikor?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes férfinak elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására szívlassulása? Ha igen, mikor?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes férfinak elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására szívmegállása? Ha igen, mikor?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes férfinak komoly, súlyos szívlassulása? Ha igen, mikor?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes férfinak szívmegállása? Ha igen, mikor?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes nőnek elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására szívlassulása? Ha igen, mikor?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes nőnek elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására szívmegállása? Ha igen, mikor?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes nőnek komoly, súlyos szívlassulása? Ha igen, mikor?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes nőnek szívmegállása? Ha igen, mikor?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.B.	5.1.B.	Lehet-e halálos kimenetelű a balkezes nők nemi-frusztrációs konfliktusa? Miért?
5.2.7.	6.5.E.	5.2.B.	5.1.B.	Lehet-e halálos kimenetelű a jobbkezes férfiak birtokveszteségi konfliktusa? Miért?
5.2.8.	4.1.8.	5.2.8.	5.2.7.	Mi a különbség a szívinfarktus és a szívmegállás között?
5.2.8.	5.2.5.	5.2.A.	5.2.B.	Mi az, ami veszélyes lehet (régi nevén) szívinfarktus esetén?
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívinfarktus (szívmegállás esemény) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívinfarktus (szívmegállás esemény) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	Ha valakinél fellép a szívinfarktus (szívmegállás esemény) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	A szívinfarktus (szívmegállás esemény) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	Ismertesse, hogy ha a szívinfarktus (szívmegállás esemény) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívinfarktus (szívmegállás esemény) tünetet okozza!
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	Ha a diagnózis a szívinfarktus (szívmegállás esemény), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	Mi a szívinfarktus (szívmegállás esemény) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	Mi a szívinfarktus (szívmegállás esemény) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	Hogyan jön létre a szívinfarktus (szívmegállás esemény)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	A szívinfarktus (szívmegállás esemény) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	A szívinfarktus (szívmegállás esemény) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívinfarktus (szívmegállás esemény)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívinfarktus (szívmegállás esemény) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	Mit tud elmondani tíz percben a szívinfarktus (szívmegállás esemény) tünetről?
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	Az agyban hol található a szívinfarktus (szívmegállás esemény) Hameri-góca?
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	Mi lehet a szívinfarktus (szívmegállás esemény) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	A szívinfarktus (szívmegállás esemény) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	Előfordulhat-e a szívinfarktus (szívmegállás esemény), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	Előfordulhat-e a szívinfarktus (szívmegállás esemény), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	Milyen természetes módon jön létre a szívinfarktus (szívmegállás esemény)?
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívinfarktus (szívmegállás esemény)?
5.2.8.	5.2.7.	4.1.8.	5.2.A.	A szívinfarktus (szívmegállás esemény) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Ha valakinél fellép az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Ismertesse, hogy ha az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény) tünetet okozza!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Ha a diagnózis az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Mi az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Mi az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Hogyan jön létre az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Mit tud elmondani tíz percben az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény) tünetről?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Az agyban hol található az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény) Hameri-góca?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Mi lehet az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Előfordulhat-e az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Előfordulhat-e az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Milyen természetes módon jön létre az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény)?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény)?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Az infarktus (mint szívlassulás, szívmegállás esemény) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Ha valaki nem veszíti el az eszméletét belehalhat-e szívmegállás eseménybe?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Ha valaki nem veszíti el az eszméletét és csak szívritmus zavara van, kell-e tartania a szívmegállástól?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	5.2.A.	Hogyan jön létre a szívlassulás, szívmegállás (téves nevén szívinfarktus) esemény?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Kialakulhat-e szívizom-sorvadás, szívizom-elhalás a szívkoszorúér-intima duzzanata hatására?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Mi a különbség a szívizom-infarktus és a szívmegállás veszéllyel járó szívkoszorúér-artéria-intima epileptokrízis tünete között?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.5.	4.1.8.	Miről lehet megkülönböztetni, hogy szívizom-infarktusról, vagy szívkoszorúér-artéria-intima epileptokrízisről van szó?
5.2.8.	5.2.7.	5.1.B.	1.2.4.	Mennyi az az időtartam, míg a konfliktust meg kell oldani a szívmegállás veszéllyel járó birtokveszteségi konfliktusnál?
5.2.8.	5.2.7.	5.1.B.	1.2.4.	Milyen tünetekre számíthatunk, ha a szívkoszorúér-artéria-intima reléjét érintő konfliktus hat és kilenc hónapon belül oldódik meg?
5.2.8.	5.2.7.	5.1.B.	1.2.4.	Milyen tünetekre számíthatunk, ha a szívkoszorúér-artéria-intima reléjét érintő konfliktus hat hónapon belül megoldódik?
5.2.8.	5.2.7.	5.1.B.	1.2.4.	Milyen tünetekre számíthatunk, ha a szívkoszorúér-artéria-intima reléjét érintő konfliktus több mint kilenc múlva oldódik meg?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívkoszorúér-artéria infarktus esemény tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívkoszorúér-artéria infarktus esemény létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Ha valakinél fellép a szívkoszorúér-artéria infarktus esemény tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	A szívkoszorúér-artéria infarktus esemény tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Ismertesse, hogy ha a szívkoszorúér-artéria infarktus esemény egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívkoszorúér-artéria infarktus esemény tünetet okozza!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Ha a diagnózis a szívkoszorúér-artéria infarktus esemény, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Mi a szívkoszorúér-artéria infarktus esemény oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Mi a szívkoszorúér-artéria infarktus esemény tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Hogyan jön létre a szívkoszorúér-artéria infarktus esemény? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	A szívkoszorúér-artéria infarktus esemény során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	A szívkoszorúér-artéria infarktus esemény során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívkoszorúér-artéria infarktus esemény? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívkoszorúér-artéria infarktus esemény tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Mit tud elmondani tíz percben a szívkoszorúér-artéria infarktus esemény tünetről?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Az agyban hol található a szívkoszorúér-artéria infarktus esemény Hameri-góca?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Mi lehet a szívkoszorúér-artéria infarktus esemény esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	A szívkoszorúér-artéria infarktus esemény miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Előfordulhat-e a szívkoszorúér-artéria infarktus esemény, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Előfordulhat-e a szívkoszorúér-artéria infarktus esemény, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Milyen természetes módon jön létre a szívkoszorúér-artéria infarktus esemény?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívkoszorúér-artéria infarktus esemény?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	A szívkoszorúér-artéria infarktus esemény tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívritmuszavar (bradycardia) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívritmuszavar (bradycardia) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a szívritmuszavar (bradycardia) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	A szívritmuszavar (bradycardia) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a szívritmuszavar (bradycardia) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívritmuszavar (bradycardia) tünetet okozza!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Ha a diagnózis a szívritmuszavar (bradycardia), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a szívritmuszavar (bradycardia) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a szívritmuszavar (bradycardia) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Hogyan jön létre a szívritmuszavar (bradycardia)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	A szívritmuszavar (bradycardia) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	A szívritmuszavar (bradycardia) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívritmuszavar (bradycardia)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívritmuszavar (bradycardia) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a szívritmuszavar (bradycardia) tünetről?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Az agyban hol található a szívritmuszavar (bradycardia) Hameri-góca?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Mi lehet a szívritmuszavar (bradycardia) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	A szívritmuszavar (bradycardia) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a szívritmuszavar (bradycardia), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a szívritmuszavar (bradycardia), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a szívritmuszavar (bradycardia)?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívritmuszavar (bradycardia)?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	A szívritmuszavar (bradycardia) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívmegállás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívmegállás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Ha valakinél fellép a szívmegállás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	A szívmegállás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Ismertesse, hogy ha a szívmegállás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívmegállás tünetet okozza!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Ha a diagnózis a szívmegállás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Mi a szívmegállás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Mi a szívmegállás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Hogyan jön létre a szívmegállás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	A szívmegállás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	A szívmegállás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívmegállás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívmegállás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Mit tud elmondani tíz percben a szívmegállás tünetről?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Az agyban hol található a szívmegállás Hameri-góca?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Mi lehet a szívmegállás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	A szívmegállás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Előfordulhat-e a szívmegállás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Előfordulhat-e a szívmegállás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Milyen természetes módon jön létre a szívmegállás?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívmegállás?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	4.1.8.	A szívmegállás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a szívlassulás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a szívlassulás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a szívlassulás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	A szívlassulás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a szívlassulás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a szívlassulás tünetet okozza!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Ha a diagnózis a szívlassulás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a szívlassulás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a szívlassulás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Hogyan jön létre a szívlassulás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	A szívlassulás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	A szívlassulás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a szívlassulás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a szívlassulás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a szívlassulás tünetről?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Az agyban hol található a szívlassulás Hameri-góca?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Mi lehet a szívlassulás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	A szívlassulás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a szívlassulás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a szívlassulás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a szívlassulás?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a szívlassulás?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.A.	5.1.B.	A szívlassulás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.B.	5.2.A.	Ha kilenc hónapnál tovább tartott a szívkoszorúér-artéria intima elváltozást beindító biológiai konfliktus és nem állt fenn ez idő alatt konstelláció, akkor megáll a szívünk?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.B.	5.2.A.	Ha kilenc hónapnál tovább tartott a szívkoszorúér-artéria intima elváltozást beindító biológiai konfliktus, akkor biztosak lehetünk abban, hogy megáll a szívünk?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet a szívinfarktust elkerülni az Új Medicina szerint?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.B.	5.1.B.	Mennyi idő után lehet halálos egy feloldatlan birtokveszteségi konfliktus, és mikor, mely esetben?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az ún. szívmegállás, hogyan alakul ki, miért téves a szívinfarktus szó?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.B.	5.1.B.	Mi idézhet elő tetszhalott állapotot?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.B.	6.5.E.	Mikor következhet be szívmegállás balkezes férfinál, egy elváltozás különprogramból kifolyólag?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.B.	6.5.E.	Mikor következhet be szívmegállás balkezes nőnél, egy elváltozás különprogramból kifolyólag?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.B.	6.5.E.	Mikor következhet be szívmegállás egy elváltozás különprogramból kifolyólag?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.B.	6.5.E.	Mikor következhet be szívmegállás jobbkezes férfinál, egy elváltozás különprogramból kifolyólag?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.B.	6.5.E.	Mikor következhet be szívmegállás jobbkezes nőnél, egy elváltozás különprogramból kifolyólag?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.B.	5.1.B.	Mit lehet tenni a szívmegállás (mint önmagától bekövetkező élettani esemény) ellen?
5.2.8.	5.2.7.	5.2.B.	1.2.4.	Túl lehet-e élni egy több mint kilenc hónapig aktív szívkoszorúér-artéria különprogram epileptokrízisét?
5.2.8.	6.5.E.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet halálos egy hosszú ideig feloldatlan birtokkonfliktus?
5.2.9.	2.1.9.	5.1.B.	2.1.B.	Mely szervrészek elváltozásánál, és mikor jelentkezhet vérhányás?
5.2.9.	2.1.9.	5.1.B.	2.1.B.	Mikor jelentkezhet vérhányás?
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gyomor vérzés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gyomor vérzés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a gyomor vérzés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	A gyomor vérzés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gyomor vérzés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gyomor vérzés tünetet okozza!
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	Ha a diagnózis a gyomor vérzés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a gyomor vérzés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a gyomor vérzés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	Hogyan jön létre a gyomor vérzés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	A gyomor vérzés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	A gyomor vérzés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomor vérzés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gyomor vérzés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gyomor vérzés tünetről?
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	Az agyban hol található a gyomor vérzés Hameri-góca?
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	Mi lehet a gyomor vérzés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	A gyomor vérzés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomor vérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomor vérzés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gyomor vérzés?
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gyomor vérzés?
5.2.9.	2.1.9.	5.2.A.	5.1.B.	A gyomor vérzés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	Előfordulhat-e, hogy egyetlen góc elindítsa a gyomor, máj és hasnyálmirigy laphám szöveteinek fekélyesedését?
5.2.9.	5.2.10.	5.2.11.	5.2.12.	Soroljon fel négy szervrészt, melynek reléi a posztszenzorikus kéregmezőben találhatók!
5.2.9.	5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	Miben különbözik egy gyomor-laphám, és egy májvezeték-laphám különprogram érzelmi tartalma?
5.2.9.	5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	Miben különbözik egy gyomor-laphám, és egy hasnyálmirigy-vezeték-laphám különprogram érzelmi tartalma?
5.2.9.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "bosszankodom a birtokolt tulajdonommal kapcsolatban" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.9.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "bosszankodom a birtokolt tulajdonommal kapcsolatban" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.9.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "bosszankodom a birtokolt tulajdonommal kapcsolatban" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.9.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "bosszankodom a birtokolt tulajdonommal kapcsolatban" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.9.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "dühít valami a birtokommal, velem lakókkal kapcsolatban" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.9.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "dühít valami a birtokommal, velem lakókkal kapcsolatban" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.9.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "dühít valami a birtokommal, velem lakókkal kapcsolatban" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.9.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "dühít valami a birtokommal, velem lakókkal kapcsolatban" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.9.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat az "idegesít valami ami a felségterületemen van" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.9.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő az "idegesít valami ami a felségterületemen van" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.9.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy az "idegesít valami ami a felségterületemen van" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.9.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy az "idegesít valami ami a felségterületemen van" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.9.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél gyomorfekély elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.9.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél gyomorfekély elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.9.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú nőnél gyomor laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.9.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél gyomorfekély elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.9.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél gyomorfekély elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.9.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú férfinél gyomor laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.9.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú nőnél gyomor laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.9.	5.1.B.	2.1.9.	2.1.B.	Egybeesik-e a gyomorvérzés az epileptokrízis csúcspontjával?
5.2.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a gyomor-laphám a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a gyomor-laphám a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a gyomor-laphám a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a gyomor-laphám az epileptokrízis idején?
5.2.9.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a bulbus duodeni?
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gyomorégés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gyomorégés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a gyomorégés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gyomorégés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a gyomorégés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gyomorégés tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha a diagnózis a gyomorégés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a gyomorégés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a gyomorégés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Hogyan jön létre a gyomorégés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gyomorégés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gyomorégés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomorégés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gyomorégés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a gyomorégés tünetről?
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Az agyban hol található a gyomorégés Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi lehet a gyomorégés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gyomorégés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a gyomorégés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a gyomorégés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a gyomorégés?
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gyomorégés?
5.2.9.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A gyomorégés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gyomorfekély tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gyomorfekély létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a gyomorfekély tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorfekély tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gyomorfekély egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gyomorfekély tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a gyomorfekély, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomorfekély oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomorfekély tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a gyomorfekély? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorfekély során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorfekély során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomorfekély? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gyomorfekély tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gyomorfekély tünetről?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a gyomorfekély Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a gyomorfekély esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorfekély miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomorfekély, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomorfekély, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gyomorfekély?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gyomorfekély?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorfekély tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gyomorhurut tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gyomorhurut létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a gyomorhurut tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorhurut tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gyomorhurut egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gyomorhurut tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a gyomorhurut, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomorhurut oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomorhurut tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a gyomorhurut? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorhurut során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorhurut során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomorhurut? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gyomorhurut tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gyomorhurut tünetről?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a gyomorhurut Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a gyomorhurut esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorhurut miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomorhurut, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomorhurut, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gyomorhurut?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gyomorhurut?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorhurut tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pylorus (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pylorus (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a pylorus (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pylorus (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a pylorus (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pylorus (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a pylorus (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a pylorus (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a pylorus (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a pylorus (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a pylorus (laphám) gyulladás?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pylorus (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pylorus (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pylorus (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pylorus (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a pylorus (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a pylorus (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a pylorus (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pylorus (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a pylorus (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a pylorus (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a pylorus (laphám) gyulladás?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pylorus (laphám) gyulladás?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pylorus (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pylorus (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a pylorus (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pylorus (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pylorus (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a pylorus (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pylorus (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a pylorus (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pylorus (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a pylorus (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a pylorus (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a pylorus (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a pylorus (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a pylorus (laphám) fekélyesedés?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pylorus (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pylorus (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pylorus (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pylorus (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a pylorus (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a pylorus (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a pylorus (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pylorus (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a pylorus (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a pylorus (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a pylorus (laphám) fekélyesedés?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pylorus (laphám) fekélyesedés?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pylorus (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pylorus (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a pylorus (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a pylorus (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a pylorus (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a pylorus (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pylorus (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a pylorus (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a pylorus (laphám) daganat tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a pylorus (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a pylorus (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a pylorus (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a pylorus (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a pylorus (laphám) daganat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pylorus (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pylorus (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a pylorus (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a pylorus (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a pylorus (laphám) daganat elváltozásról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a pylorus (laphám) daganat Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a pylorus (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pylorus (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a pylorus (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a pylorus (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a pylorus (laphám) daganat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a pylorus (laphám) daganat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pylorus (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pylorus (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a pylorus (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyombélhagyma (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyombélhagyma (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a nyombélhagyma (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A nyombélhagyma (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a nyombélhagyma (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyombélhagyma (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a nyombélhagyma (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a nyombélhagyma (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a nyombélhagyma (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a nyombélhagyma (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyombélhagyma (laphám) gyulladás?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A nyombélhagyma (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A nyombélhagyma (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyombélhagyma (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyombélhagyma (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a nyombélhagyma (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a nyombélhagyma (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a nyombélhagyma (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A nyombélhagyma (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a nyombélhagyma (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a nyombélhagyma (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a nyombélhagyma (laphám) gyulladás?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyombélhagyma (laphám) gyulladás?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A nyombélhagyma (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A nyombélhagyma (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a nyombélhagyma (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a nyombélhagyma (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a nyombélhagyma (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a nyombélhagyma (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a nyombélhagyma (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A nyombélhagyma (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a nyombélhagyma (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a nyombélhagyma (laphám) daganat tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a nyombélhagyma (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a nyombélhagyma (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a nyombélhagyma (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a nyombélhagyma (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a nyombélhagyma (laphám) daganat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A nyombélhagyma (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A nyombélhagyma (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a nyombélhagyma (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a nyombélhagyma (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a nyombélhagyma (laphám) daganat elváltozásról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a nyombélhagyma (laphám) daganat Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a nyombélhagyma (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A nyombélhagyma (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a nyombélhagyma (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a nyombélhagyma (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a nyombélhagyma (laphám) daganat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a nyombélhagyma (laphám) daganat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A nyombélhagyma (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A nyombélhagyma (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a nyombélhagyma (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gyomorkapu (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gyomorkapu (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a gyomorkapu (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorkapu (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gyomorkapu (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gyomorkapu (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a gyomorkapu (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomorkapu (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomorkapu (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a gyomorkapu (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomorkapu (laphám) gyulladás?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorkapu (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorkapu (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomorkapu (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gyomorkapu (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gyomorkapu (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a gyomorkapu (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a gyomorkapu (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorkapu (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomorkapu (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomorkapu (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gyomorkapu (laphám) gyulladás?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gyomorkapu (laphám) gyulladás?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorkapu (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorkapu (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a gyomorkapu (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gyomorkapu (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gyomorkapu (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a gyomorkapu (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorkapu (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gyomorkapu (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gyomorkapu (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a gyomorkapu (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomorkapu (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomorkapu (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a gyomorkapu (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomorkapu (laphám) fekélyesedés?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorkapu (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorkapu (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomorkapu (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gyomorkapu (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gyomorkapu (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a gyomorkapu (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a gyomorkapu (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorkapu (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomorkapu (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomorkapu (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gyomorkapu (laphám) fekélyesedés?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gyomorkapu (laphám) fekélyesedés?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorkapu (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorkapu (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a gyomorkapu (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gyomorkapu (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gyomorkapu (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a gyomorkapu (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorkapu (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gyomorkapu (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gyomorkapu (laphám) daganat tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a gyomorkapu (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomorkapu (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomorkapu (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a gyomorkapu (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomorkapu (laphám) daganat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorkapu (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorkapu (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomorkapu (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gyomorkapu (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gyomorkapu (laphám) daganat elváltozásról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a gyomorkapu (laphám) daganat Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a gyomorkapu (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorkapu (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomorkapu (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomorkapu (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gyomorkapu (laphám) daganat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gyomorkapu (laphám) daganat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorkapu (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorkapu (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a gyomorkapu (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a gyomor kis görbülete (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a gyomor kis görbülete (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gyomor kis görbülete (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gyomor kis görbülete (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a gyomor kis görbülete (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor kis görbülete (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gyomor kis görbülete (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gyomor kis görbülete (laphám) daganat tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a gyomor kis görbülete (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomor kis görbülete (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomor kis görbülete (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a gyomor kis görbülete (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomor kis görbülete (laphám) daganat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor kis görbülete (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor kis görbülete (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomor kis görbülete (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gyomor kis görbülete (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gyomor kis görbülete (laphám) daganat elváltozásról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a gyomor kis görbülete (laphám) daganat Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a gyomor kis görbülete (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor kis görbülete (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomor kis görbülete (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomor kis görbülete (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gyomor kis görbülete (laphám) daganat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gyomor kis görbülete (laphám) daganat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor kis görbülete (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor kis görbülete (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a gyomor kis görbülete (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gyomor (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gyomor (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a gyomor (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gyomor (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gyomor (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a gyomor (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomor (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomor (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a gyomor (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomor (laphám) gyulladás?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomor (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gyomor (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gyomor (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a gyomor (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a gyomor (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomor (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomor (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gyomor (laphám) gyulladás?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gyomor (laphám) gyulladás?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a gyomor (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gyomor (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gyomor (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a gyomor (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gyomor (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gyomor (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a gyomor (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomor (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomor (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a gyomor (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomor (laphám) fekélyesedés?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomor (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gyomor (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gyomor (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a gyomor (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a gyomor (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomor (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomor (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gyomor (laphám) fekélyesedés?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gyomor (laphám) fekélyesedés?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a gyomor (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a gyomor (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a gyomor (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a gyomor (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a gyomor (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a gyomor (laphám) daganat tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a gyomor (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomor (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a gyomor (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a gyomor (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomor (laphám) daganat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a gyomor (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a gyomor (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a gyomor (laphám) daganat elváltozásról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a gyomor (laphám) daganat Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a gyomor (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomor (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a gyomor (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a gyomor (laphám) daganat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a gyomor (laphám) daganat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a gyomor (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bulbus duodeni (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bulbus duodeni (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a bulbus duodeni (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bulbus duodeni (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a bulbus duodeni (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bulbus duodeni (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a bulbus duodeni (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a bulbus duodeni (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a bulbus duodeni (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a bulbus duodeni (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a bulbus duodeni (laphám) gyulladás?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bulbus duodeni (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bulbus duodeni (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bulbus duodeni (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bulbus duodeni (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a bulbus duodeni (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a bulbus duodeni (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a bulbus duodeni (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bulbus duodeni (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a bulbus duodeni (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a bulbus duodeni (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a bulbus duodeni (laphám) gyulladás?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bulbus duodeni (laphám) gyulladás?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bulbus duodeni (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bulbus duodeni (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a bulbus duodeni (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a bulbus duodeni (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a bulbus duodeni (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a bulbus duodeni (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a bulbus duodeni (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bulbus duodeni (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a bulbus duodeni (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a bulbus duodeni (laphám) daganat tünetet okozza!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a bulbus duodeni (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a bulbus duodeni (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a bulbus duodeni (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a bulbus duodeni (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a bulbus duodeni (laphám) daganat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bulbus duodeni (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bulbus duodeni (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a bulbus duodeni (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a bulbus duodeni (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a bulbus duodeni (laphám) daganat elváltozásról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a bulbus duodeni (laphám) daganat Hameri-góca?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a bulbus duodeni (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bulbus duodeni (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a bulbus duodeni (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a bulbus duodeni (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a bulbus duodeni (laphám) daganat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a bulbus duodeni (laphám) daganat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bulbus duodeni (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bulbus duodeni (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a bulbus duodeni (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a pylorus (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a pylorus (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a pylorus (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a pylorus (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a pylorus (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a pylorus (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pylorus (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A pylorus (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a nyombélhagyma (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyombélhagyma (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyombélhagyma (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyombélhagyma (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a nyombélhagyma (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a nyombélhagyma (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A nyombélhagyma (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A nyombélhagyma (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a gyomorkapu (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a gyomorkapu (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a gyomorkapu (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a gyomorkapu (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a gyomorkapu (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a gyomorkapu (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorkapu (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomorkapu (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a gyomor kis görbülete (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a gyomor kis görbülete (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a gyomor kis görbülete (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a gyomor kis görbülete (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a gyomor kis görbülete (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a gyomor kis görbülete (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor kis görbülete (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor kis görbülete (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a gyomor (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a gyomor (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a gyomor (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a gyomor (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a gyomor (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a gyomor (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomor (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a bulbus duodeni (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a bulbus duodeni (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a bulbus duodeni (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a bulbus duodeni (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a bulbus duodeni (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a bulbus duodeni (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bulbus duodeni (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A bulbus duodeni (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A gyomornak mely részei képesek a fekélyesedésre?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előidézhet-e a helicobacter pylori gyomorfekélyt? Miért?
5.2.9.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a helicobacter pylori baktérium biológiai funkciója?
5.2.9.	5.2.B.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a legegyszerűbb megoldás a gyomorégés, gyomor fájdalmak megszüntetése érdekében?
5.2.9.	5.2.B.	5.2.A.	5.1.B.	Mikor jelentkezhet gyomorégés?
5.2.9.	5.2.B.	5.2.A.	5.1.B.	Mikor jelentkezik hányási roham különösebb hányinger nélkül?
5.2.9.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat gyomor-laphám fekélyesedést?
5.2.9.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat gyomor-laphám fekélyesedést?
5.2.9.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat gyomor-laphám fekélyesedést?
5.2.9.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat gyomor-laphám fekélyesedést?
5.2.9.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes férfinak elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására gyomorfekélye? Ha igen, mikor?
5.2.9.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes férfinak komoly, súlyos gyomorfekélye? Ha igen, mikor?
5.2.9.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes nőnek elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására gyomorfekélye? Ha igen, mikor?
5.2.9.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes nőnek komoly, súlyos gyomorfekélye? Ha igen, mikor?
5.2.9.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes férfinak elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására gyomorfekélye? Ha igen, mikor?
5.2.9.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes férfinak komoly, súlyos gyomorfekélye? Ha igen, mikor?
5.2.9.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes nőnek elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására gyomorfekélye? Ha igen, mikor?
5.2.9.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes nőnek komoly, súlyos gyomorfekélye? Ha igen, mikor?
5.2.10.	2.1.10.	5.1.B.	2.1.B.	Ha valakinél máj megnagyobbodást diagnosztizáltak, az melyik szakaszban lehetséges?
5.2.10.	2.1.10.	5.1.B.	2.1.B.	Mely szövetrészek elváltozása idézhet elő máj megnagyobbodást? Melyik milyen tünetekkel jár?
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az evés után erős hasi görcsök tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az evés után erős hasi görcsök létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Ha valakinél fellép az evés után erős hasi görcsök tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Az evés után erős hasi görcsök tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha az evés után erős hasi görcsök egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az evés után erős hasi görcsök tünetet okozza!
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Ha a diagnózis az evés után erős hasi görcsök, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Mi az evés után erős hasi görcsök oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Mi az evés után erős hasi görcsök tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Hogyan jön létre az evés után erős hasi görcsök? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Az evés után erős hasi görcsök során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Az evés után erős hasi görcsök során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az evés után erős hasi görcsök? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az evés után erős hasi görcsök tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az evés után erős hasi görcsök tünetről?
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Az agyban hol található az evés után erős hasi görcsök Hameri-góca?
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Mi lehet az evés után erős hasi görcsök esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Az evés után erős hasi görcsök miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e az evés után erős hasi görcsök, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e az evés után erős hasi görcsök, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az evés után erős hasi görcsök?
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az evés után erős hasi görcsök?
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	Az evés után erős hasi görcsök tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.10.	5.2.11.	5.2.A.	5.1.B.	A röviddel evés után jeletkező nagyobb hasi fájdalmak esetén mely szervek jöhetnek szóba?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "dühöngöm a birtokommal, velem lakókkal kapcsolatban" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "dühöngöm a birtokommal, velem lakókkal kapcsolatban" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "dühöngöm a birtokommal, velem lakókkal kapcsolatban" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "dühöngöm a birtokommal, velem lakókkal kapcsolatban" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "kiakadok tőle és nem tudom már visszacsinálni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "kiakadok tőle és nem tudom már visszacsinálni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "kiakadok tőle és nem tudom már visszacsinálni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "kiakadok tőle és nem tudom már visszacsinálni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "mérgelődöm a birtokolt tulajdonommal kapcsolatban" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "mérgelődöm a birtokolt tulajdonommal kapcsolatban" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "mérgelődöm a birtokolt tulajdonommal kapcsolatban" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "mérgelődöm a birtokolt tulajdonommal kapcsolatban" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél epekő elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél epevezeték gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél májvezeték elzáródás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél epekő elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél epevezeték gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél májvezeték elzáródás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú férfinél epevezeték-laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú férfinél gyomor laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú férfinél májvezeték-laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú nőnél epevezeték-laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú nőnél májvezeték-laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél epekő elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél epevezeték gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél májvezeték elzáródás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél epekő elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél epevezeték gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél májvezeték elzáródás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú férfinél epevezeték-laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú férfinél májvezeték-laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú nőnél epevezeték-laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú nőnél májvezeték-laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a májvezeték-laphám a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a májvezeték-laphám a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a májvezeték-laphám a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a májvezeték-laphám az epileptokrízis idején?
5.2.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Különbözik-e a felnőttek és az újszülöttek besárgulása?
5.2.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a epevezeték laphámszövetének konfliktus-aktív szakaszában epevezeték-elzáródás?
5.2.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a epevezeték laphámszövetének konfliktus-aktív szakaszában epevezeték-szűkület?
5.2.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a epevezeték laphámszövetének konfliktus-megoldás utáni szakaszában epevezeték-elzáródás?
5.2.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a epevezeték laphámszövetének konfliktus-megoldás utáni szakaszában epevezeték-szűkület?
5.2.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a májvezeték laphámszövetének konfliktus-aktív szakaszában májvezeték-elzáródás?
5.2.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a májvezeték laphámszövetének konfliktus-aktív szakaszában májvezeték-szűkület?
5.2.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a májvezeték laphámszövetének konfliktus-megoldás utáni szakaszában májvezeték-elzáródás?
5.2.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a májvezeték laphámszövetének konfliktus-megoldás utáni szakaszában májvezeték-szűkület?
5.2.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a hepatitis vírusok feladata?
5.2.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Miért olyan gyakori az újszülötteknél a besárgulás?
5.2.10.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Minek bizonyítéka az újszülöttek besárgulása?
5.2.10.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.C.	Mi az ún. scirrhosis?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az epe kólika tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az epe kólika létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép az epe kólika tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epe kólika tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha az epe kólika egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az epe kólika tünetet okozza!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis az epe kólika, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az epe kólika oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az epe kólika tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre az epe kólika? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epe kólika során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epe kólika során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az epe kólika? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az epe kólika tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az epe kólika tünetről?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található az epe kólika Hameri-góca?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet az epe kólika esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epe kólika miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az epe kólika, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az epe kólika, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az epe kólika?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az epe kólika?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epe kólika tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hepatitis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hepatitis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a hepatitis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hepatitis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hepatitis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hepatitis tünetet okozza!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a hepatitis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hepatitis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hepatitis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a hepatitis? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hepatitis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hepatitis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hepatitis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hepatitis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hepatitis tünetről?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a hepatitis Hameri-góca?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a hepatitis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hepatitis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hepatitis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hepatitis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hepatitis?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hepatitis?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hepatitis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az icterus tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az icterus létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép az icterus tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az icterus tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha az icterus egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az icterus tünetet okozza!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis az icterus, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az icterus oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az icterus tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre az icterus? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az icterus során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az icterus során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az icterus? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az icterus tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az icterus tünetről?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található az icterus Hameri-góca?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet az icterus esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az icterus miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az icterus, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az icterus, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az icterus?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az icterus?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az icterus tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a májkóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a májkóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a májkóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májkóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a májkóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a májkóma tünetet okozza!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a májkóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a májkóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a májkóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a májkóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májkóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májkóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a májkóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a májkóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a májkóma tünetről?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a májkóma Hameri-góca?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a májkóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májkóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a májkóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a májkóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a májkóma?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a májkóma?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májkóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a májvezeték gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a májvezeték gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a májvezeték gyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték gyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a májvezeték gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a májvezeték gyulladás tünetet okozza!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a májvezeték gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a májvezeték gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a májvezeték gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a májvezeték gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a májvezeték gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a májvezeték gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a májvezeték gyulladás tünetről?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a májvezeték gyulladás Hameri-góca?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a májvezeték gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a májvezeték gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a májvezeték gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a májvezeték gyulladás?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a májvezeték gyulladás?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a sárgaság tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a sárgaság létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a sárgaság tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A sárgaság tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a sárgaság egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a sárgaság tünetet okozza!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a sárgaság, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a sárgaság oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a sárgaság tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a sárgaság? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A sárgaság során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A sárgaság során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a sárgaság? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a sárgaság tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a sárgaság tünetről?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a sárgaság Hameri-góca?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a sárgaság esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A sárgaság miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a sárgaság, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a sárgaság, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a sárgaság?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a sárgaság?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A sárgaság tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az epevezeték elzáródás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az epevezeték elzáródás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép az epevezeték elzáródás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epevezeték elzáródás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha az epevezeték elzáródás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az epevezeték elzáródás tünetet okozza!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis az epevezeték elzáródás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az epevezeték elzáródás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az epevezeték elzáródás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre az epevezeték elzáródás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epevezeték elzáródás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epevezeték elzáródás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az epevezeték elzáródás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az epevezeték elzáródás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az epevezeték elzáródás tünetről?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található az epevezeték elzáródás Hameri-góca?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet az epevezeték elzáródás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epevezeték elzáródás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az epevezeték elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az epevezeték elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az epevezeték elzáródás?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az epevezeték elzáródás?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epevezeték elzáródás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az epegörcs (fájdalomgörcs) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az epegörcs (fájdalomgörcs) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép az epegörcs (fájdalomgörcs) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epegörcs (fájdalomgörcs) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha az epegörcs (fájdalomgörcs) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az epegörcs (fájdalomgörcs) tünetet okozza!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis az epegörcs (fájdalomgörcs), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az epegörcs (fájdalomgörcs) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az epegörcs (fájdalomgörcs) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre az epegörcs (fájdalomgörcs)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epegörcs (fájdalomgörcs) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epegörcs (fájdalomgörcs) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az epegörcs (fájdalomgörcs)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az epegörcs (fájdalomgörcs) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az epegörcs (fájdalomgörcs) tünetről?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található az epegörcs (fájdalomgörcs) Hameri-góca?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet az epegörcs (fájdalomgörcs) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epegörcs (fájdalomgörcs) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az epegörcs (fájdalomgörcs), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az epegörcs (fájdalomgörcs), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az epegörcs (fájdalomgörcs)?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az epegörcs (fájdalomgörcs)?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epegörcs (fájdalomgörcs) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a májvezeték elzáródás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a májvezeték elzáródás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a májvezeték elzáródás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték elzáródás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a májvezeték elzáródás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a májvezeték elzáródás tünetet okozza!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a májvezeték elzáródás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a májvezeték elzáródás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a májvezeték elzáródás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a májvezeték elzáródás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték elzáródás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték elzáródás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a májvezeték elzáródás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a májvezeték elzáródás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a májvezeték elzáródás tünetről?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a májvezeték elzáródás Hameri-góca?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a májvezeték elzáródás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték elzáródás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a májvezeték elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a májvezeték elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a májvezeték elzáródás?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a májvezeték elzáródás?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték elzáródás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a májgörcs (fájdalomgörcs) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a májgörcs (fájdalomgörcs) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a májgörcs (fájdalomgörcs) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májgörcs (fájdalomgörcs) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a májgörcs (fájdalomgörcs) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a májgörcs (fájdalomgörcs) tünetet okozza!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a májgörcs (fájdalomgörcs), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a májgörcs (fájdalomgörcs) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a májgörcs (fájdalomgörcs) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a májgörcs (fájdalomgörcs)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májgörcs (fájdalomgörcs) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májgörcs (fájdalomgörcs) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a májgörcs (fájdalomgörcs)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a májgörcs (fájdalomgörcs) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a májgörcs (fájdalomgörcs) tünetről?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a májgörcs (fájdalomgörcs) Hameri-góca?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a májgörcs (fájdalomgörcs) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májgörcs (fájdalomgörcs) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a májgörcs (fájdalomgörcs), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a májgörcs (fájdalomgörcs), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a májgörcs (fájdalomgörcs)?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a májgörcs (fájdalomgörcs)?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májgörcs (fájdalomgörcs) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése) tünetet okozza!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése) tünetről?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése) Hameri-góca?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése)?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése)?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A máj zsugorodás (a májvezeték laphám túlzott fekélyesedése) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az epevezeték (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az epevezeték (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép az epevezeték (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epevezeték (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha az epevezeték (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az epevezeték (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis az epevezeték (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az epevezeték (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az epevezeték (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre az epevezeték (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az epevezeték (laphám) gyulladás?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epevezeték (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epevezeték (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az epevezeték (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az epevezeték (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az epevezeték (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található az epevezeték (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet az epevezeték (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epevezeték (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az epevezeték (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az epevezeték (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az epevezeték (laphám) gyulladás?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az epevezeték (laphám) gyulladás?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epevezeték (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epevezeték (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni az epevezeték (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az epevezeték (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az epevezeték (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép az epevezeték (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epevezeték (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha az epevezeték (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az epevezeték (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis az epevezeték (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az epevezeték (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az epevezeték (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre az epevezeték (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az epevezeték (laphám) fekélyesedés?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epevezeték (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epevezeték (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az epevezeték (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az epevezeték (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az epevezeték (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található az epevezeték (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet az epevezeték (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epevezeték (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az epevezeték (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az epevezeték (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az epevezeték (laphám) fekélyesedés?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az epevezeték (laphám) fekélyesedés?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epevezeték (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epevezeték (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni az epevezeték (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az epehólyag (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az epehólyag (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép az epehólyag (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epehólyag (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha az epehólyag (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az epehólyag (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis az epehólyag (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az epehólyag (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az epehólyag (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre az epehólyag (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az epehólyag (laphám) gyulladás?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epehólyag (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epehólyag (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az epehólyag (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az epehólyag (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az epehólyag (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található az epehólyag (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet az epehólyag (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epehólyag (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az epehólyag (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az epehólyag (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az epehólyag (laphám) gyulladás?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az epehólyag (laphám) gyulladás?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epehólyag (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epehólyag (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni az epehólyag (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az epehólyag (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az epehólyag (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép az epehólyag (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epehólyag (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha az epehólyag (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az epehólyag (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis az epehólyag (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az epehólyag (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az epehólyag (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre az epehólyag (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik az epehólyag (laphám) fekélyesedés?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epehólyag (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epehólyag (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az epehólyag (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az epehólyag (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az epehólyag (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található az epehólyag (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet az epehólyag (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epehólyag (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az epehólyag (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az epehólyag (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az epehólyag (laphám) fekélyesedés?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az epehólyag (laphám) fekélyesedés?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epehólyag (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epehólyag (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni az epehólyag (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a májvezeték (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a májvezeték (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a májvezeték (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a májvezeték (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a májvezeték (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a májvezeték (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a májvezeték (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a májvezeték (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a májvezeték (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a májvezeték (laphám) gyulladás?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a májvezeték (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a májvezeték (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a májvezeték (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a májvezeték (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a májvezeték (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a májvezeték (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a májvezeték (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a májvezeték (laphám) gyulladás?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a májvezeték (laphám) gyulladás?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a májvezeték (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a májvezeték (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a májvezeték (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a májvezeték (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a májvezeték (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a májvezeték (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a májvezeték (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a májvezeték (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a májvezeték (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a májvezeték (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a májvezeték (laphám) fekélyesedés?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a májvezeték (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a májvezeték (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a májvezeték (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a májvezeték (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a májvezeték (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a májvezeték (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a májvezeték (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a májvezeték (laphám) fekélyesedés?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a májvezeték (laphám) fekélyesedés?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a májvezeték (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse az epevezeték (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az epevezeték (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az epevezeték (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az epevezeték (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az epevezeték (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik az epevezeték (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epevezeték (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epevezeték (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse az epehólyag (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az epehólyag (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az epehólyag (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az epehólyag (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál az epehólyag (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik az epehólyag (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epehólyag (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az epehólyag (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a májvezeték (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a májvezeték (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a májvezeték (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a májvezeték (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a májvezeték (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a májvezeték (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A májvezeték (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előidézhet-e a hepatitis vírus májgyulladást? Miért?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan és miért lehet veszélyes a máj- és epevezetékek különprogramjának epileptokrízise?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan keletkezik epekő?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a hepatitis vírus biológiai funkcióját!
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely szövetrésznél és milyen esetben keletkezik epekő?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a legegyszerűbb megoldás májvezeték-fájdalmak megszüntetése érdekében?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az epekő képződés oka?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Miért veszélyes a máj- és epevezeték megoldás utáni szakaszában az epileptokrízis?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Miféle görcsöt produkálhat a májvezeték és milyen okból kifolyólag?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Miféle görcsöt produkálhat az epehólyag, és milyen okból kifolyólag?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mikor jelentkezik gyulladás a máj laphámszövetén, és az milyen tünetekkel jár?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mikor veszélyes a helyreállítási szakasz a máj-, és epevezeték elváltozásánál?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen elváltozás zajlik akkor amikor májkóma lép fel?
5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit diagnosztizáltak régebben májkómának?
5.2.10.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.C.	Mi történik akkor, ha a máj- vagy epevezeték elzáródik?
5.2.10.	5.2.B.	5.1.B.	1.2.2.	Mikor keletkezik epekő?
5.2.10.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat epevezeték-laphám fekélyesedést?
5.2.10.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat epevezeték-laphám fekélyesedést?
5.2.10.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat epevezeték-laphám fekélyesedést?
5.2.10.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat epevezeték-laphám fekélyesedést?
5.2.10.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes férfinak elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására májvezeték-gyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.10.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes férfinak komoly, súlyos májvezeték-gyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.10.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes nőnek elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására májvezeték-gyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.10.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes nőnek komoly, súlyos májvezeték-gyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.10.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes férfinak elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására májvezeték-gyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.10.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes férfinak komoly, súlyos májvezeték-gyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.10.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes nőnek elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására májvezeték-gyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.10.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes nőnek komoly, súlyos májvezeték-gyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hasnyálmirigy gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hasnyálmirigy gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Ha valakinél fellép a hasnyálmirigy gyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	A hasnyálmirigy gyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hasnyálmirigy gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hasnyálmirigy gyulladás tünetet okozza!
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Ha a diagnózis a hasnyálmirigy gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Mi a hasnyálmirigy gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Mi a hasnyálmirigy gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Hogyan jön létre a hasnyálmirigy gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	A hasnyálmirigy gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	A hasnyálmirigy gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hasnyálmirigy gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hasnyálmirigy gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hasnyálmirigy gyulladás tünetről?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Az agyban hol található a hasnyálmirigy gyulladás Hameri-góca?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Mi lehet a hasnyálmirigy gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	A hasnyálmirigy gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Előfordulhat-e a hasnyálmirigy gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Előfordulhat-e a hasnyálmirigy gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hasnyálmirigy gyulladás?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hasnyálmirigy gyulladás?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	A hasnyálmirigy gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hasnyálmirigy-ciszta tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hasnyálmirigy-ciszta létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Ha valakinél fellép a hasnyálmirigy-ciszta tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	A hasnyálmirigy-ciszta tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hasnyálmirigy-ciszta egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hasnyálmirigy-ciszta tünetet okozza!
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Ha a diagnózis a hasnyálmirigy-ciszta, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Mi a hasnyálmirigy-ciszta oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Mi a hasnyálmirigy-ciszta tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Hogyan jön létre a hasnyálmirigy-ciszta? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	A hasnyálmirigy-ciszta során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	A hasnyálmirigy-ciszta során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hasnyálmirigy-ciszta? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hasnyálmirigy-ciszta tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hasnyálmirigy-ciszta tünetről?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Az agyban hol található a hasnyálmirigy-ciszta Hameri-góca?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Mi lehet a hasnyálmirigy-ciszta esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	A hasnyálmirigy-ciszta miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Előfordulhat-e a hasnyálmirigy-ciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Előfordulhat-e a hasnyálmirigy-ciszta, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hasnyálmirigy-ciszta?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hasnyálmirigy-ciszta?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	2.1.B.	A hasnyálmirigy-ciszta tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.11.	2.1.11.	5.1.B.	1.2.0.	Mi az ún. amylase enzim, és mikor emelkedik meg a szintje a vérben?
5.2.11.	5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	Mi a legegyszerűbb megoldás hasnyálmirigy-vezeték-fájdalmak megszüntetése érdekében?
5.2.11.	5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	Miben különbözik egy hasnyálmirigy-vezeték-laphám, és egy májvezeték-laphám különprogram érzelmi tartalma?
5.2.11.	5.2.10.	5.2.A.	5.2.B.	Milyen fájdalmak esetén gyanakodhatunk hasnyálmirigy- vagy májvezeték különprogramra?
5.2.11.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "forrongom magamban a birtokommal kapcsolatos becstelenség miatt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.11.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "forrongom magamban a birtokommal kapcsolatos becstelenség miatt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.11.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "forrongom magamban a birtokommal kapcsolatos becstelenség miatt" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.11.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "forrongom magamban a birtokommal kapcsolatos becstelenség miatt" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.11.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "már nem lehet ezt a dühítő dolgot visszacsinálni, mégse bírom túltenni magam rajta" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.11.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "már nem lehet ezt a dühítő dolgot visszacsinálni, mégse bírom túltenni magam rajta" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.11.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "már nem lehet ezt a dühítő dolgot visszacsinálni, mégse bírom túltenni magam rajta" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.11.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "már nem lehet ezt a dühítő dolgot visszacsinálni, mégse bírom túltenni magam rajta" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.11.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudok ettől az emészthetetlentől megszabadulni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.11.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudok ettől az emészthetetlentől megszabadulni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.11.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "nem tudok ettől az emészthetetlentől megszabadulni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.11.	5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "nem tudok ettől az emészthetetlentől megszabadulni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.11.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél hasnyálmirigy-vezeték gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.11.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél hasnyálmirigy-vezeték gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.11.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú férfinél hasnyálmirigy-vezeték laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.11.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú nőnél hasnyálmirigy-vezeték laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.11.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél hasnyálmirigy-vezeték gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.11.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél hasnyálmirigy-vezeték gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.11.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú férfinél hasnyálmirigy-vezeték laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.11.	5.2.12.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú nőnél hasnyálmirigy-vezeték laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a hasnyálmirigy-vezeték laphámszövetének konfliktus-aktív szakaszában hasnyálmirigy-vezeték-elzáródás?
5.2.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a hasnyálmirigy-vezeték laphámszövetének konfliktus-aktív szakaszában hasnyálmirigy-vezeték-szűkület?
5.2.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a hasnyálmirigy-vezeték laphámszövetének konfliktus-megoldás utáni szakaszában hasnyálmirigy-vezeték-elzáródás?
5.2.11.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a hasnyálmirigy-vezeték laphámszövetének konfliktus-megoldás utáni szakaszában hasnyálmirigy-vezeték-szűkület?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hasnyálmirigy-vezeték elzáródás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hasnyálmirigy-vezeték elzáródás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a hasnyálmirigy-vezeték elzáródás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hasnyálmirigy-vezeték elzáródás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hasnyálmirigy-vezeték elzáródás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hasnyálmirigy-vezeték elzáródás tünetet okozza!
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a hasnyálmirigy-vezeték elzáródás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hasnyálmirigy-vezeték elzáródás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hasnyálmirigy-vezeték elzáródás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a hasnyálmirigy-vezeték elzáródás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hasnyálmirigy-vezeték elzáródás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hasnyálmirigy-vezeték elzáródás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hasnyálmirigy-vezeték elzáródás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hasnyálmirigy-vezeték elzáródás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hasnyálmirigy-vezeték elzáródás tünetről?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a hasnyálmirigy-vezeték elzáródás Hameri-góca?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a hasnyálmirigy-vezeték elzáródás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hasnyálmirigy-vezeték elzáródás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hasnyálmirigy-vezeték elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hasnyálmirigy-vezeték elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hasnyálmirigy-vezeték elzáródás?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hasnyálmirigy-vezeték elzáródás?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hasnyálmirigy-vezeték elzáródás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a hasnyálmirigy-vezeték (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hasnyálmirigy-vezeték (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A hasnyálmirigy-vezeték (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.11.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Miféle görcsöt produkálhat a hasnyálmirigy-vezeték, és milyen okból kifolyólag?
5.2.11.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a hasnyálmirigy-vezeték-laphám a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.11.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a hasnyálmirigy-vezeték-laphám a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.11.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a hasnyálmirigy-vezeték-laphám a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.11.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a hasnyálmirigy-vezeték-laphám az epileptokrízis idején?
5.2.11.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.C.	Mi történik akkor, ha a hasnyálmirigy-vezeték elzáródik?
5.2.11.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.D.	Mikor emelkedik az amylase enzim a vér szérumban?
5.2.11.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat hasnyálmirigy-vezeték-laphám fekélyesedést?
5.2.11.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat hasnyálmirigy-vezeték-laphám fekélyesedést?
5.2.11.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat hasnyálmirigy-vezeték-laphám fekélyesedést?
5.2.11.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat hasnyálmirigy-vezeték-laphám fekélyesedést?
5.2.11.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes férfinak elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására hasnyálmirigy-vezeték-gyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.11.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes férfinak komoly, súlyos hasnyálmirigy-vezeték-gyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.11.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes nőnek elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására hasnyálmirigy-vezeték-gyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.11.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes nőnek komoly, súlyos hasnyálmirigy-vezeték-gyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.11.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes férfinak elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására hasnyálmirigy-vezeték-gyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.11.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes férfinak komoly, súlyos hasnyálmirigy-vezeték-gyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.11.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes nőnek elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására hasnyálmirigy-vezeték-gyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.11.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes nőnek komoly, súlyos hasnyálmirigy-vezeték-gyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.12.	2.1.12.	5.1.B.	5.1.D.	Meddig borítja a végbél alsó részét laphámszövet?
5.2.12.	2.1.14.	2.1.13.	2.1.12.	Milyen elváltozás tünete lehet a véres széklet?
5.2.12.	2.1.15.	1.2.2.	5.1.B.	Mikor egészen élénk piros a vér a székletben?
5.2.12.	2.1.15.	1.2.2.	5.1.B.	Mikor egészen élénk piros a vér a wc-papíron?
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a véres széklet tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a véres széklet létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	Ha valakinél fellép a véres széklet tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	A véres széklet tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	Ismertesse, hogy ha a véres széklet egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a véres széklet tünetet okozza!
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	Ha a diagnózis a véres széklet, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	Mi a véres széklet oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	Mi a véres széklet tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	Hogyan jön létre a véres széklet? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	A véres széklet során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	A véres széklet során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a véres széklet? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a véres széklet tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a véres széklet tünetről?
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	Az agyban hol található a véres széklet Hameri-góca?
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	Mi lehet a véres széklet esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	A véres széklet miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	Előfordulhat-e a véres széklet, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	Előfordulhat-e a véres széklet, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a véres széklet?
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a véres széklet?
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	A véres széklet tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.12.	2.1.15.	5.1.B.	2.1.B.	Mi a székrekedés oka? Mikor szűnik meg a székrekedés (kakilási képtelenség)?
5.2.12.	5.2.9.	5.2.10.	5.2.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudom az álláspontom meghatározni, nem tudok dűlőre jutni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.12.	5.2.9.	5.2.10.	5.2.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudom az álláspontom meghatározni, nem tudok dűlőre jutni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.12.	5.2.9.	5.2.10.	5.2.B.	Ismertesse, hogy a "nem tudom az álláspontom meghatározni, nem tudok dűlőre jutni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.12.	5.2.9.	5.2.10.	5.2.B.	Mi az oka, hogy a "nem tudom az álláspontom meghatározni, nem tudok dűlőre jutni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.12.	5.2.9.	5.2.10.	5.2.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudom hogy ki vagyok, mi vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.12.	5.2.9.	5.2.10.	5.2.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudom hogy ki vagyok, mi vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.12.	5.2.9.	5.2.10.	5.2.B.	Ismertesse, hogy a "nem tudom hogy ki vagyok, mi vagyok" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.12.	5.2.9.	5.2.10.	5.2.B.	Mi az oka, hogy a "nem tudom hogy ki vagyok, mi vagyok" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.12.	5.2.9.	5.2.10.	5.2.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudom hogy kihez, hova tartozom, kihez pártoljak, kit vagy mit válasszak" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.12.	5.2.9.	5.2.10.	5.2.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudom hogy kihez, hova tartozom, kihez pártoljak, kit vagy mit válasszak" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.12.	5.2.9.	5.2.10.	5.2.B.	Ismertesse, hogy a "nem tudom hogy kihez, hova tartozom, kihez pártoljak, kit vagy mit válasszak" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.12.	5.2.9.	5.2.10.	5.2.B.	Mi az oka, hogy a "nem tudom hogy kihez, hova tartozom, kihez pártoljak, kit vagy mit válasszak" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.12.	5.2.9.	5.2.10.	5.2.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "nem tudom hogy mitévő legyek, nem tudok döntést hozni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.12.	5.2.9.	5.2.10.	5.2.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "nem tudom hogy mitévő legyek, nem tudok döntést hozni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.12.	5.2.9.	5.2.10.	5.2.B.	Ismertesse, hogy a "nem tudom hogy mitévő legyek, nem tudok döntést hozni" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.12.	5.2.9.	5.2.10.	5.2.B.	Mi az oka, hogy a "nem tudom hogy mitévő legyek, nem tudok döntést hozni" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.12.	5.2.10.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél aranyér (végbél-laphám gyulladás) elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.12.	5.2.10.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél aranyér (végbél-laphám gyulladás) elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.12.	5.2.10.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú férfinél végbél laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.12.	5.2.10.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú nőnél végbél laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.12.	5.2.10.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél aranyér (végbél-laphám gyulladás) elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.12.	5.2.10.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél aranyér (végbél-laphám gyulladás) elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.12.	5.2.10.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú férfinél végbél laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.12.	5.2.10.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú nőnél végbél laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a végbél-laphám a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a végbél-laphám a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a végbél-laphám a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.12.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a végbél-laphám az epileptokrízis idején?
5.2.12.	5.1.B.	5.1.D.	1.2.1.	Mely szövetrész mely szakaszában fordulhat elő végbél vérzés?
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fájdalmas székelés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fájdalmas székelés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a fájdalmas székelés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A fájdalmas székelés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a fájdalmas székelés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fájdalmas székelés tünetet okozza!
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha a diagnózis a fájdalmas székelés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a fájdalmas székelés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a fájdalmas székelés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Hogyan jön létre a fájdalmas székelés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A fájdalmas székelés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A fájdalmas székelés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fájdalmas székelés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fájdalmas székelés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a fájdalmas székelés tünetről?
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Az agyban hol található a fájdalmas székelés Hameri-góca?
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi lehet a fájdalmas székelés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A fájdalmas székelés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a fájdalmas székelés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a fájdalmas székelés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a fájdalmas székelés?
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fájdalmas székelés?
5.2.12.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A fájdalmas székelés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az anus-seb tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az anus-seb létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép az anus-seb tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az anus-seb tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha az anus-seb egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az anus-seb tünetet okozza!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis az anus-seb, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az anus-seb oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az anus-seb tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre az anus-seb? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az anus-seb során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az anus-seb során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az anus-seb? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az anus-seb tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az anus-seb tünetről?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található az anus-seb Hameri-góca?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet az anus-seb esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az anus-seb miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az anus-seb, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az anus-seb, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az anus-seb?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az anus-seb?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az anus-seb tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza az aranyér tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni az aranyér létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép az aranyér tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az aranyér tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha az aranyér egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely az aranyér tünetet okozza!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis az aranyér, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az aranyér oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az aranyér tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre az aranyér? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az aranyér során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az aranyér során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik az aranyér? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak az aranyér tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben az aranyér tünetről?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található az aranyér Hameri-góca?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet az aranyér esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az aranyér miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az aranyér, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e az aranyér, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre az aranyér?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet az aranyér?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az aranyér tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a haemorrhoid tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a haemorrhoid létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a haemorrhoid tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A haemorrhoid tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a haemorrhoid egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a haemorrhoid tünetet okozza!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a haemorrhoid, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a haemorrhoid oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a haemorrhoid tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a haemorrhoid? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A haemorrhoid során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A haemorrhoid során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a haemorrhoid? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a haemorrhoid tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a haemorrhoid tünetről?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a haemorrhoid Hameri-góca?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a haemorrhoid esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A haemorrhoid miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a haemorrhoid, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a haemorrhoid, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a haemorrhoid?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a haemorrhoid?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A haemorrhoid tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a végbélszűkület (laphámszövetnél) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a végbélszűkület (laphámszövetnél) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a végbélszűkület (laphámszövetnél) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbélszűkület (laphámszövetnél) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a végbélszűkület (laphámszövetnél) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a végbélszűkület (laphámszövetnél) tünetet okozza!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a végbélszűkület (laphámszövetnél), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a végbélszűkület (laphámszövetnél) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a végbélszűkület (laphámszövetnél) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a végbélszűkület (laphámszövetnél)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbélszűkület (laphámszövetnél) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbélszűkület (laphámszövetnél) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a végbélszűkület (laphámszövetnél)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a végbélszűkület (laphámszövetnél) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a végbélszűkület (laphámszövetnél) tünetről?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a végbélszűkület (laphámszövetnél) Hameri-góca?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a végbélszűkület (laphámszövetnél) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbélszűkület (laphámszövetnél) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a végbélszűkület (laphámszövetnél), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a végbélszűkület (laphámszövetnél), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a végbélszűkület (laphámszövetnél)?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a végbélszűkület (laphámszövetnél)?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a végbélszűkület (laphámszövetnél)?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbélszűkület (laphámszövetnél) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a végbél repedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a végbél repedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a végbél repedés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél repedés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a végbél repedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a végbél repedés tünetet okozza!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a végbél repedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a végbél repedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a végbél repedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a végbél repedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél repedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél repedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a végbél repedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a végbél repedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a végbél repedés tünetről?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a végbél repedés Hameri-góca?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a végbél repedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél repedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a végbél repedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a végbél repedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a végbél repedés?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a végbél repedés?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél repedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a végbél nyálkahártya (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a végbél nyálkahártya (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a végbél nyálkahártya (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a végbél nyálkahártya (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a végbél nyálkahártya (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél nyálkahártya (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a végbél nyálkahártya (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a végbél nyálkahártya (laphám) daganat tünetet okozza!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a végbél nyálkahártya (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a végbél nyálkahártya (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a végbél nyálkahártya (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a végbél nyálkahártya (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a végbél nyálkahártya (laphám) daganat?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél nyálkahártya (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél nyálkahártya (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a végbél nyálkahártya (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a végbél nyálkahártya (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a végbél nyálkahártya (laphám) daganat elváltozásról?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a végbél nyálkahártya (laphám) daganat Hameri-góca?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a végbél nyálkahártya (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél nyálkahártya (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a végbél nyálkahártya (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a végbél nyálkahártya (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a végbél nyálkahártya (laphám) daganat?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a végbél nyálkahártya (laphám) daganat?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél nyálkahártya (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél nyálkahártya (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a végbél nyálkahártya (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a végbél nyálkahártya (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a végbél nyálkahártya (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a végbél nyálkahártya (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a végbél nyálkahártya (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a végbél nyálkahártya (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a végbél nyálkahártya (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél nyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.12.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A végbél nyálkahártya (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a végbél-laphám a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a végbél-laphám a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a végbél-laphám a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a végbél-laphám az epileptokrízis idején?
5.2.12.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.C.	Miért felesleges az aranyérműtét? Mit lehet csinálni helyette?
5.2.12.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat végbél-laphám fekélyesedést?
5.2.12.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat végbél-laphám fekélyesedést?
5.2.12.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat végbél-laphám fekélyesedést?
5.2.12.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat végbél-laphám fekélyesedést?
5.2.12.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes férfinak elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására aranyere vérzéssel? Ha igen, mikor?
5.2.12.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes férfinak komoly, súlyos aranyere vérzéssel? Ha igen, mikor?
5.2.12.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes nőnek elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására aranyere vérzéssel? Ha igen, mikor?
5.2.12.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes nőnek komoly, súlyos aranyere vérzéssel? Ha igen, mikor?
5.2.12.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes férfinak elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására aranyere vérzéssel? Ha igen, mikor?
5.2.12.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes férfinak komoly, súlyos aranyere vérzéssel? Ha igen, mikor?
5.2.12.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes nőnek elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására aranyere vérzéssel? Ha igen, mikor?
5.2.12.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes nőnek komoly, súlyos aranyere vérzéssel? Ha igen, mikor?
5.2.13.	2.1.20.	5.1.B.	2.1.B.	Hogyan keletkezik vesehomok?
5.2.13.	2.1.20.	5.1.B.	2.1.B.	Hogyan keletkezik vesekő?
5.2.13.	2.1.20.	5.1.B.	2.1.B.	Mely két fajtáját ismeri a vesekőnek, és mely szövetrészekhez kapcsolódnak?
5.2.13.	2.1.20.	5.1.B.	2.1.B.	Mi a vesekő képződés oka?
5.2.13.	5.2.14.	2.1.16.	1.2.2.	Mikor jelenhet meg vér a vizeletben?
5.2.13.	5.2.14.	2.1.20.	1.2.2.	Mikor keletkezik vesehomok?
5.2.13.	5.2.14.	2.1.20.	1.2.2.	Mikor keletkezik vesekő?
5.2.13.	5.2.14.	5.1.B.	5.1.C.	Mi a különbség a vesemedencét, hólyag-laphámot, húgycső-laphámot érintő konfliktusok érzelmi tartalma között?
5.2.13.	5.2.14.	5.1.B.	5.1.D.	Miben különböznek a húgyúti laphám elváltozás érezhető tünetei a két szakaszban?
5.2.13.	5.2.14.	5.1.B.	5.1.D.	Miért tapasztalunk fájdalmat a húgyutak laphám-helyreállításai során?
5.2.13.	5.2.14.	5.1.B.	5.1.D.	Mikor jelentkezik pisilési kényszer?
5.2.13.	5.2.14.	5.1.B.	5.1.D.	Mikor jelentkezik túlzott vizelési inger?
5.2.13.	5.2.14.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkálnak a húgyutak laphámszövetei a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.13.	5.2.14.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkálnak a húgyutak laphámszövetei a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.13.	5.2.14.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkálnak a húgyutak laphámszövetei a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.13.	5.2.14.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkálnak a húgyutak laphámszövetei az epileptokrízis idején?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hematuria tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hematuria létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	Ha valakinél fellép a hematuria tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	A hematuria tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	Ismertesse, hogy ha a hematuria egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hematuria tünetet okozza!
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	Ha a diagnózis a hematuria, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	Mi a hematuria oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	Mi a hematuria tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan jön létre a hematuria? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	A hematuria során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	A hematuria során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hematuria? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hematuria tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hematuria tünetről?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	Az agyban hol található a hematuria Hameri-góca?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	Mi lehet a hematuria esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	A hematuria miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	Előfordulhat-e a hematuria, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	Előfordulhat-e a hematuria, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	Milyen természetes módon jön létre a hematuria?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hematuria?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	A hematuria tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a véres vizelet tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a véres vizelet létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a véres vizelet tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	A véres vizelet tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a véres vizelet egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a véres vizelet tünetet okozza!
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Ha a diagnózis a véres vizelet, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a véres vizelet oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a véres vizelet tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Hogyan jön létre a véres vizelet? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	A véres vizelet során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	A véres vizelet során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a véres vizelet? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a véres vizelet tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a véres vizelet tünetről?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Az agyban hol található a véres vizelet Hameri-góca?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Mi lehet a véres vizelet esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	A véres vizelet miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a véres vizelet, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a véres vizelet, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a véres vizelet?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a véres vizelet?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	A véres vizelet tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.13.	5.2.14.	5.2.B.	5.1.B.	Fejtse ki röviden, hogy mit takar a kifejezés "birtokhatár konfliktus"!
5.2.13.	5.2.14.	5.2.B.	1.2.2.	Mikor jön létre kalcitos vesekő képződés? Mi a kőképződés oka?
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vesegyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vesegyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	Ha valakinél fellép a vesegyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	A vesegyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	Ismertesse, hogy ha a vesegyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vesegyulladás tünetet okozza!
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	Ha a diagnózis a vesegyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	Mi a vesegyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	Mi a vesegyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	Hogyan jön létre a vesegyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	A vesegyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	A vesegyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vesegyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vesegyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	Mit tud elmondani tíz percben a vesegyulladás tünetről?
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	Az agyban hol található a vesegyulladás Hameri-góca?
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	Mi lehet a vesegyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	A vesegyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	Előfordulhat-e a vesegyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	Előfordulhat-e a vesegyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	Milyen természetes módon jön létre a vesegyulladás?
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vesegyulladás?
5.2.13.	5.1.B.	4.1.17.	2.1.20.	A vesegyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vesegörcs (vm) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vesegörcs (vm) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a vesegörcs (vm) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesegörcs (vm) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vesegörcs (vm) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vesegörcs (vm) tünetet okozza!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a vesegörcs (vm), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a vesegörcs (vm) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a vesegörcs (vm) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a vesegörcs (vm)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesegörcs (vm) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesegörcs (vm) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vesegörcs (vm)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vesegörcs (vm) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vesegörcs (vm) tünetről?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a vesegörcs (vm) Hameri-góca?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a vesegörcs (vm) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesegörcs (vm) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a vesegörcs (vm), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a vesegörcs (vm), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vesegörcs (vm)?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vesegörcs (vm)?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesegörcs (vm) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vesemedence (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vesemedence (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a vesemedence (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesemedence (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vesemedence (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vesemedence (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a vesemedence (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a vesemedence (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a vesemedence (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a vesemedence (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a vesemedence (laphám) gyulladás?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesemedence (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesemedence (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vesemedence (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vesemedence (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vesemedence (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a vesemedence (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a vesemedence (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesemedence (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a vesemedence (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a vesemedence (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vesemedence (laphám) gyulladás?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vesemedence (laphám) gyulladás?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesemedence (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesemedence (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a vesemedence (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vesemedence (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vesemedence (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a vesemedence (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesemedence (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vesemedence (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vesemedence (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a vesemedence (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a vesemedence (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a vesemedence (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a vesemedence (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a vesemedence (laphám) fekélyesedés?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesemedence (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesemedence (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vesemedence (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vesemedence (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vesemedence (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a vesemedence (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a vesemedence (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesemedence (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a vesemedence (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a vesemedence (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vesemedence (laphám) fekélyesedés?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vesemedence (laphám) fekélyesedés?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesemedence (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesemedence (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a vesemedence (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vesemedence (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vesemedence (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a vesemedence (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesemedence (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a vesemedence (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vesemedence (laphám) daganat tünetet okozza!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ha a diagnózis a vesemedence (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a vesemedence (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi a vesemedence (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan jön létre a vesemedence (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a vesemedence (laphám) daganat?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesemedence (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesemedence (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vesemedence (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vesemedence (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a vesemedence (laphám) daganat elváltozásról?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Az agyban hol található a vesemedence (laphám) daganat Hameri-góca?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mi lehet a vesemedence (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesemedence (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a vesemedence (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Előfordulhat-e a vesemedence (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a vesemedence (laphám) daganat?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vesemedence (laphám) daganat?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesemedence (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesemedence (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Hogyan lehet elkerülni a vesemedence (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a vesemedence (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a vesemedence (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a vesemedence (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a vesemedence (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a vesemedence (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a vesemedence (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesemedence (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	A vesemedence (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.13.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Mely szövetrésznél és milyen esetben keletkezik kalcitos vesekő?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hólyagrák tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hólyagrák létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a hólyagrák tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	A hólyagrák tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a hólyagrák egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hólyagrák tünetet okozza!
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Ha a diagnózis a hólyagrák, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a hólyagrák oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a hólyagrák tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Hogyan jön létre a hólyagrák? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	A hólyagrák során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	A hólyagrák során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hólyagrák? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hólyagrák tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a hólyagrák tünetről?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Az agyban hol található a hólyagrák Hameri-góca?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Mi lehet a hólyagrák esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	A hólyagrák miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hólyagrák, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a hólyagrák, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a hólyagrák?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hólyagrák?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	A hólyagrák tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a húgyhólyag gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a húgyhólyag gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a húgyhólyag gyulladás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	A húgyhólyag gyulladás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a húgyhólyag gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a húgyhólyag gyulladás tünetet okozza!
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Ha a diagnózis a húgyhólyag gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a húgyhólyag gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a húgyhólyag gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Hogyan jön létre a húgyhólyag gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	A húgyhólyag gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	A húgyhólyag gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyhólyag gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a húgyhólyag gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a húgyhólyag gyulladás tünetről?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Az agyban hol található a húgyhólyag gyulladás Hameri-góca?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Mi lehet a húgyhólyag gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	A húgyhólyag gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgyhólyag gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgyhólyag gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a húgyhólyag gyulladás?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a húgyhólyag gyulladás?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	A húgyhólyag gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Mi a különbség a vírusos és a gombás hólyagfertőzés(nek vélt) tünetek között?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Miért nem lehetséges "felfázni"?
5.2.14.	2.1.16.	5.2.A.	5.1.B.	Miért nem létezik hólyagfertőzés? Amit korábban annak véltek, az pontosan micsoda?
5.2.14.	5.1.13.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "fészekhatárvonal, birtokhatárvonal nincs letisztázva" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.14.	5.1.13.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "fészekhatárvonal, birtokhatárvonal nincs letisztázva" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.14.	5.1.13.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "fészekhatárvonal, birtokhatárvonal nincs letisztázva" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.14.	5.1.13.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "fészekhatárvonal, birtokhatárvonal nincs letisztázva" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.14.	5.1.13.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "valaki bejár vagy átjárkál a birtokterületemen" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.14.	5.1.13.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "valaki bejár vagy átjárkál a birtokterületemen" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.14.	5.1.13.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "valaki bejár vagy átjárkál a birtokterületemen" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.14.	5.1.13.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "valaki bejár vagy átjárkál a birtokterületemen" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.14.	5.1.13.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "valaki vagy valami zavar engem a fészkemben, birtokterületemen" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.14.	5.1.13.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "valaki vagy valami zavar engem a fészkemben, birtokterületemen" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.14.	5.1.13.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "valaki vagy valami zavar engem a fészkemben, birtokterületemen" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.14.	5.1.13.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "valaki vagy valami zavar engem a fészkemben, birtokterületemen" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.14.	5.1.13.	5.2.B.	5.1.B.	A testben hol és milyen elváltozást okozhat a "valaki vagy valami zavar engem az otthonomban, területemen" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.14.	5.1.13.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen testi tüneteket idézhet elő a "valaki vagy valami zavar engem az otthonomban, területemen" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus?
5.2.14.	5.1.13.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy a "valaki vagy valami zavar engem az otthonomban, területemen" érzelmi tartalmú biológiai konfliktus milyen következményekkel járhat!
5.2.14.	5.1.13.	5.2.B.	5.1.B.	Mi az oka, hogy a "valaki vagy valami zavar engem az otthonomban, területemen" érzelmi konfliktus nem minden esetben okoz elváltozást?
5.2.14.	5.2.13.	5.2.B.	5.1.B.	Fejtse ki röviden, hogy mit takar a kifejezés "birtokkijelölési konfliktus"!
5.2.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a húgycső laphámszövetének konfliktus-aktív szakaszában húgycső-elzáródás?
5.2.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a húgycső laphámszövetének konfliktus-aktív szakaszában húgycső-szűkület?
5.2.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a húgycső laphámszövetének konfliktus-megoldás utáni szakaszában húgycső-elzáródás?
5.2.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a húgycső laphámszövetének konfliktus-megoldás utáni szakaszában húgycső-szűkület?
5.2.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a húgyvezeték laphámszövetének konfliktus-aktív szakaszában húgyvezeték-elzáródás?
5.2.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a húgyvezeték laphámszövetének konfliktus-aktív szakaszában húgyvezeték-szűkület?
5.2.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a húgyvezeték laphámszövetének konfliktus-megoldás utáni szakaszában húgyvezeték-elzáródás?
5.2.14.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.D.	Létrejöhet-e a húgyvezeték laphámszövetének konfliktus-megoldás utáni szakaszában húgyvezeték-szűkület?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél bal oldali húgycső laphám gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél bal oldali húgyhólyag laphám gyulladás elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél bal oldali húgyvezeték laphám gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél húgycső laphám gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél húgyhólyag laphám gyulladás elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél húgyvezeték laphám gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú férfinél jobb oldali húgycső laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú férfinél jobb oldali húgyhólyag laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú férfinél jobb oldali húgyvezeték laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú nőnél húgycső laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú nőnél húgyhólyag laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e balkezes, normál hormonális állapotú nőnél húgyvezeték laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél bal oldali húgycső laphám gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél bal oldali húgyhólyag laphám gyulladás elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú férfinél bal oldali húgyvezeték laphám gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél bal oldali húgycső laphám gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél bal oldali húgyhólyag laphám gyulladás elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, kibillent hormonális állapotú nőnél bal oldali húgyvezeték laphám gyulladás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú férfinél jobb oldali húgycső laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú férfinél jobb oldali húgyhólyag laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú férfinél jobb oldali húgyvezeték laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú nőnél jobb oldali húgycső laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú nőnél jobb oldali húgyhólyag laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.1.B.	5.2.B.	6.5.E.	Kialakulhat-e jobbkezes, normál hormonális állapotú nőnél jobb oldali húgyvezeték laphám elváltozás elsődleges konfliktus hatására? Ha igen, mikor?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a hólyaghurut tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a hólyaghurut létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	Ha valakinél fellép a hólyaghurut tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	A hólyaghurut tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	Ismertesse, hogy ha a hólyaghurut egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a hólyaghurut tünetet okozza!
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	Ha a diagnózis a hólyaghurut, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	Mi a hólyaghurut oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	Mi a hólyaghurut tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	Hogyan jön létre a hólyaghurut? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	A hólyaghurut során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	A hólyaghurut során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a hólyaghurut? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a hólyaghurut tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	Mit tud elmondani tíz percben a hólyaghurut tünetről?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	Az agyban hol található a hólyaghurut Hameri-góca?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	Mi lehet a hólyaghurut esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	A hólyaghurut miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	Előfordulhat-e a hólyaghurut, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	Előfordulhat-e a hólyaghurut, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	Milyen természetes módon jön létre a hólyaghurut?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a hólyaghurut?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	2.1.16.	A hólyaghurut tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a fájdalmas vizeletürítés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a fájdalmas vizeletürítés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha valakinél fellép a fájdalmas vizeletürítés tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A fájdalmas vizeletürítés tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ismertesse, hogy ha a fájdalmas vizeletürítés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a fájdalmas vizeletürítés tünetet okozza!
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Ha a diagnózis a fájdalmas vizeletürítés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a fájdalmas vizeletürítés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi a fájdalmas vizeletürítés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Hogyan jön létre a fájdalmas vizeletürítés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A fájdalmas vizeletürítés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A fájdalmas vizeletürítés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a fájdalmas vizeletürítés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a fájdalmas vizeletürítés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mit tud elmondani tíz percben a fájdalmas vizeletürítés tünetről?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Az agyban hol található a fájdalmas vizeletürítés Hameri-góca?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mi lehet a fájdalmas vizeletürítés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A fájdalmas vizeletürítés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a fájdalmas vizeletürítés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Előfordulhat-e a fájdalmas vizeletürítés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Milyen természetes módon jön létre a fájdalmas vizeletürítés?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a fájdalmas vizeletürítés?
5.2.14.	5.2.A.	5.1.B.	5.1.D.	A fájdalmas vizeletürítés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a cystitis (hólyag laphám gyulladás) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a cystitis (hólyag laphám gyulladás) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a cystitis (hólyag laphám gyulladás) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A cystitis (hólyag laphám gyulladás) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a cystitis (hólyag laphám gyulladás) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a cystitis (hólyag laphám gyulladás) tünetet okozza!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a cystitis (hólyag laphám gyulladás), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a cystitis (hólyag laphám gyulladás) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a cystitis (hólyag laphám gyulladás) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a cystitis (hólyag laphám gyulladás)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A cystitis (hólyag laphám gyulladás) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A cystitis (hólyag laphám gyulladás) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a cystitis (hólyag laphám gyulladás)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a cystitis (hólyag laphám gyulladás) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a cystitis (hólyag laphám gyulladás) tünetről?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a cystitis (hólyag laphám gyulladás) Hameri-góca?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a cystitis (hólyag laphám gyulladás) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A cystitis (hólyag laphám gyulladás) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a cystitis (hólyag laphám gyulladás), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a cystitis (hólyag laphám gyulladás), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a cystitis (hólyag laphám gyulladás)?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a cystitis (hólyag laphám gyulladás)?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A cystitis (hólyag laphám gyulladás) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a húgyhólyag-laphám-karcinóma tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a húgyhólyag-laphám-karcinóma létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a húgyhólyag-laphám-karcinóma tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag-laphám-karcinóma tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a húgyhólyag-laphám-karcinóma egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a húgyhólyag-laphám-karcinóma tünetet okozza!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a húgyhólyag-laphám-karcinóma, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgyhólyag-laphám-karcinóma oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgyhólyag-laphám-karcinóma tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a húgyhólyag-laphám-karcinóma? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag-laphám-karcinóma során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag-laphám-karcinóma során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyhólyag-laphám-karcinóma? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a húgyhólyag-laphám-karcinóma tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a húgyhólyag-laphám-karcinóma tünetről?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a húgyhólyag-laphám-karcinóma Hameri-góca?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a húgyhólyag-laphám-karcinóma esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag-laphám-karcinóma miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgyhólyag-laphám-karcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgyhólyag-laphám-karcinóma, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a húgyhólyag-laphám-karcinóma?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a húgyhólyag-laphám-karcinóma?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag-laphám-karcinóma tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vírusos cystitis tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vírusos cystitis létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a vírusos cystitis tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A vírusos cystitis tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a vírusos cystitis egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vírusos cystitis tünetet okozza!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a vírusos cystitis, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a vírusos cystitis oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a vírusos cystitis tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a vírusos cystitis? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A vírusos cystitis során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A vírusos cystitis során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vírusos cystitis? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vírusos cystitis tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a vírusos cystitis tünetről?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a vírusos cystitis Hameri-góca?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a vírusos cystitis esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A vírusos cystitis miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a vírusos cystitis, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a vírusos cystitis, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a vírusos cystitis?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vírusos cystitis?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A vírusos cystitis tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a vizelet elakadás (laphámszövetnél) tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a vizelet elakadás (laphámszövetnél) létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a vizelet elakadás (laphámszövetnél) tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A vizelet elakadás (laphámszövetnél) tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a vizelet elakadás (laphámszövetnél) egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a vizelet elakadás (laphámszövetnél) tünetet okozza!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a vizelet elakadás (laphámszövetnél), hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a vizelet elakadás (laphámszövetnél) oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a vizelet elakadás (laphámszövetnél) tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a vizelet elakadás (laphámszövetnél)? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A vizelet elakadás (laphámszövetnél) során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A vizelet elakadás (laphámszövetnél) során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a vizelet elakadás (laphámszövetnél)? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a vizelet elakadás (laphámszövetnél) tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a vizelet elakadás (laphámszövetnél) tünetről?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a vizelet elakadás (laphámszövetnél) Hameri-góca?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a vizelet elakadás (laphámszövetnél) esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A vizelet elakadás (laphámszövetnél) miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a vizelet elakadás (laphámszövetnél), amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a vizelet elakadás (laphámszövetnél), amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a vizelet elakadás (laphámszövetnél)?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a vizelet elakadás (laphámszövetnél)?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A vizelet elakadás (laphámszövetnél) tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a húgyvezeték elzáródás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a húgyvezeték elzáródás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	Ha valakinél fellép a húgyvezeték elzáródás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	A húgyvezeték elzáródás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	Ismertesse, hogy ha a húgyvezeték elzáródás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a húgyvezeték elzáródás tünetet okozza!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	Ha a diagnózis a húgyvezeték elzáródás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	Mi a húgyvezeték elzáródás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	Mi a húgyvezeték elzáródás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	Hogyan jön létre a húgyvezeték elzáródás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	A húgyvezeték elzáródás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	A húgyvezeték elzáródás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyvezeték elzáródás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a húgyvezeték elzáródás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	Mit tud elmondani tíz percben a húgyvezeték elzáródás tünetről?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	Az agyban hol található a húgyvezeték elzáródás Hameri-góca?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	Mi lehet a húgyvezeték elzáródás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	A húgyvezeték elzáródás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	Előfordulhat-e a húgyvezeték elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	Előfordulhat-e a húgyvezeték elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	Milyen természetes módon jön létre a húgyvezeték elzáródás?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a húgyvezeték elzáródás?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	2.1.18.	A húgyvezeték elzáródás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a húgycső elzáródás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a húgycső elzáródás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a húgycső elzáródás tünet, az melyik szakaszban jelentkezik? Mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső elzáródás tünet okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a húgycső elzáródás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a húgycső elzáródás tünetet okozza!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a húgycső elzáródás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgycső elzáródás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgycső elzáródás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a húgycső elzáródás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső elzáródás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső elzáródás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a húgycső elzáródás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a húgycső elzáródás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a húgycső elzáródás tünetről?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a húgycső elzáródás Hameri-góca?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a húgycső elzáródás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső elzáródás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgycső elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgycső elzáródás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a húgycső elzáródás?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a húgycső elzáródás?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső elzáródás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a húgyvezeték (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a húgyvezeték (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a húgyvezeték (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyvezeték (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a húgyvezeték (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a húgyvezeték (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a húgyvezeték (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgyvezeték (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgyvezeték (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a húgyvezeték (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyvezeték (laphám) gyulladás?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyvezeték (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyvezeték (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyvezeték (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a húgyvezeték (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a húgyvezeték (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a húgyvezeték (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a húgyvezeték (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyvezeték (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgyvezeték (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgyvezeték (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a húgyvezeték (laphám) gyulladás?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a húgyvezeték (laphám) gyulladás?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyvezeték (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyvezeték (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a húgyvezeték (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a húgyvezeték (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a húgyvezeték (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a húgyvezeték (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyvezeték (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a húgyvezeték (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a húgyvezeték (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a húgyvezeték (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgyvezeték (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgyvezeték (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a húgyvezeték (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyvezeték (laphám) fekélyesedés?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyvezeték (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyvezeték (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyvezeték (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a húgyvezeték (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a húgyvezeték (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a húgyvezeték (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a húgyvezeték (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyvezeték (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgyvezeték (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgyvezeték (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a húgyvezeték (laphám) fekélyesedés?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a húgyvezeték (laphám) fekélyesedés?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyvezeték (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyvezeték (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a húgyvezeték (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a húgyvezeték (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a húgyvezeték (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a húgyvezeték (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyvezeték (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a húgyvezeték (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a húgyvezeték (laphám) daganat tünetet okozza!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a húgyvezeték (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgyvezeték (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgyvezeték (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a húgyvezeték (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyvezeték (laphám) daganat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyvezeték (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyvezeték (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyvezeték (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a húgyvezeték (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a húgyvezeték (laphám) daganat elváltozásról?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a húgyvezeték (laphám) daganat Hameri-góca?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a húgyvezeték (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyvezeték (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgyvezeték (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgyvezeték (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a húgyvezeték (laphám) daganat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a húgyvezeték (laphám) daganat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyvezeték (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyvezeték (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a húgyvezeték (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a húgyhólyag (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a húgyhólyag (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a húgyhólyag (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a húgyhólyag (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a húgyhólyag (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a húgyhólyag (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgyhólyag (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgyhólyag (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a húgyhólyag (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyhólyag (laphám) gyulladás?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyhólyag (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a húgyhólyag (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a húgyhólyag (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a húgyhólyag (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a húgyhólyag (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgyhólyag (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgyhólyag (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a húgyhólyag (laphám) gyulladás?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a húgyhólyag (laphám) gyulladás?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a húgyhólyag (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a húgyhólyag (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a húgyhólyag (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a húgyhólyag (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a húgyhólyag (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a húgyhólyag (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a húgyhólyag (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgyhólyag (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgyhólyag (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a húgyhólyag (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyhólyag (laphám) fekélyesedés?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyhólyag (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a húgyhólyag (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a húgyhólyag (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a húgyhólyag (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a húgyhólyag (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgyhólyag (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgyhólyag (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a húgyhólyag (laphám) fekélyesedés?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a húgyhólyag (laphám) fekélyesedés?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a húgyhólyag (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a húgyhólyag (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a húgyhólyag (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a húgyhólyag (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a húgyhólyag (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a húgyhólyag (laphám) daganat tünetet okozza!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a húgyhólyag (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgyhólyag (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgyhólyag (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a húgyhólyag (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyhólyag (laphám) daganat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a húgyhólyag (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a húgyhólyag (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a húgyhólyag (laphám) daganat elváltozásról?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a húgyhólyag (laphám) daganat Hameri-góca?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a húgyhólyag (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgyhólyag (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgyhólyag (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a húgyhólyag (laphám) daganat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a húgyhólyag (laphám) daganat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a húgyhólyag (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a húgycső (laphám) gyulladás tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a húgycső (laphám) gyulladás létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a húgycső (laphám) gyulladás, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső (laphám) gyulladás okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a húgycső (laphám) gyulladás egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a húgycső (laphám) gyulladás tünetet okozza!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a húgycső (laphám) gyulladás, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgycső (laphám) gyulladás oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgycső (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a húgycső (laphám) gyulladás? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a húgycső (laphám) gyulladás?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső (laphám) gyulladás során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső (laphám) gyulladás során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a húgycső (laphám) gyulladás? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a húgycső (laphám) gyulladás tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a húgycső (laphám) gyulladás elváltozásról?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a húgycső (laphám) gyulladás Hameri-góca?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a húgycső (laphám) gyulladás esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső (laphám) gyulladás miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgycső (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgycső (laphám) gyulladás, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a húgycső (laphám) gyulladás?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a húgycső (laphám) gyulladás?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső (laphám) gyulladás tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső (laphám) gyulladás esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a húgycső (laphám) gyulladás biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a húgycső (laphám) fekélyesedés tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a húgycső (laphám) fekélyesedés létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a húgycső (laphám) fekélyesedés, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső (laphám) fekélyesedés okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a húgycső (laphám) fekélyesedés egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a húgycső (laphám) fekélyesedés tünetet okozza!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a húgycső (laphám) fekélyesedés, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgycső (laphám) fekélyesedés oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgycső (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a húgycső (laphám) fekélyesedés? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a húgycső (laphám) fekélyesedés?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső (laphám) fekélyesedés során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső (laphám) fekélyesedés során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a húgycső (laphám) fekélyesedés? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a húgycső (laphám) fekélyesedés tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a húgycső (laphám) fekélyesedés elváltozásról?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a húgycső (laphám) fekélyesedés Hameri-góca?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a húgycső (laphám) fekélyesedés esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső (laphám) fekélyesedés miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgycső (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgycső (laphám) fekélyesedés, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a húgycső (laphám) fekélyesedés?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a húgycső (laphám) fekélyesedés?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső (laphám) fekélyesedés tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső (laphám) fekélyesedés esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a húgycső (laphám) fekélyesedés biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktus okozza a húgycső (laphám) daganat tünetet? Ismertesse a biológiai konfliktus típust, és a konfliktus érzelmi tartalmát!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen érzelmi konfliktust kell elszenvedni a húgycső (laphám) daganat létrejöttéhez? Ismertesse a lehetséges folyamatok jellegét, tüneteit!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha valakinél fellép a húgycső (laphám) daganat, az melyik szakasz, mi történt, mi történik, és mi várható még? Ismertesse a folyamatot, a biológiai különprogramot!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső (laphám) daganat okozhat-e önmagában közvetlen életveszélyt? Ha nem, mely más tünetekkel okoz komplikációt? Milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse, hogy ha a húgycső (laphám) daganat egybeesik vese-gyűjtőcsatorna-szindrómával, milyen tünetekre számíthatunk?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mondjon példát, hogyan szenvedhet el valaki egy konfliktust, amely a húgycső (laphám) daganat tünetet okozza!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ha a diagnózis a húgycső (laphám) daganat, hogyan zajlik a megbetegedés lefutása, ismertesse a két betegségi szakaszt!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgycső (laphám) daganat oka? Mi befolyásolja az elváltozás, és a várható tünetek súlyosságát?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi a húgycső (laphám) daganat tünetnél érintett szövet elváltozásának biológiai értelme, célja, rendeltetése?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan jön létre a húgycső (laphám) daganat? Mit tart fontosnak közölni róla?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A szövet elváltozása, biológiai különprogramja során, melyik szakaszban jelentkezik a húgycső (laphám) daganat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső (laphám) daganat során, melyik agyi részben találjuk a Hameri-gócot? Okozhat-e az ott kellemetlenségeket, funkciózavarokat? Ha igen, milyet?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső (laphám) daganat során, azzal egyidejűleg, hol találhatjuk, milyen állapotban kell legyen a különprogramhoz tartozó agyi góc?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Egy természetes elváltozás során, melyik szakaszban jelentkezik a húgycső (laphám) daganat? Mi az elváltozás biológiai értelme, és az melyik szakaszban nyilvánul meg?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Van-e jelentősége a biológiai oldalúságnak a húgycső (laphám) daganat tünet esetében? Ha igen, miben meghatározó?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mit tud elmondani tíz percben a húgycső (laphám) daganat elváltozásról?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Az agyban hol található a húgycső (laphám) daganat Hameri-góca?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mi lehet a húgycső (laphám) daganat esetében súlyos tünet vagy komplikáció?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső (laphám) daganat miért és hogyan tud kellemetlenségeket okozni?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgycső (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-aktív szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Előfordulhat-e a húgycső (laphám) daganat, amikor az érintett éppen konfliktus-megoldás utáni szakaszban van?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Milyen természetes módon jön létre a húgycső (laphám) daganat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Mely elváltozás különprogram mely szakaszában jelentkezhet a húgycső (laphám) daganat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső (laphám) daganat tünetnél érintett szövet milyen csíralemezből származik és milyen biológiai különprogramot produkálhat?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső (laphám) daganat esetében milyen tüneteket tapasztalunk az elváltozást beindító érzelmi konfliktus megoldódásával?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Hogyan lehet elkerülni a húgycső (laphám) daganat biológiai különprogramjából fakadó kellemetlenségeket?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a húgyvezeték (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a húgyvezeték (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a húgyvezeték (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a húgyvezeték (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a húgyvezeték (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a húgyvezeték (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyvezeték (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyvezeték (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a húgyhólyag (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a húgyhólyag (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a húgyhólyag (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a húgyhólyag (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a húgyhólyag (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a húgyhólyag (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgyhólyag (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Ismertesse a húgycső (laphám) érzékenység lefutását egy természetes elváltozás során!
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a húgycső (laphám) a konfliktus-aktív szakaszban?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a húgycső (laphám) a megoldás utáni A-utószakaszban?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a húgycső (laphám) a megoldás utáni B-utószakaszban?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Érzékenység változás szempontjából milyen tüneteket produkál a húgycső (laphám) az epileptokrízis idején?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	Külső vagy belső bőr szenzorika szerint történik a húgycső (laphám) érzékenység lefutása? Mit kell tudni a szenzorikus változásokról?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik túlérzékenység?
5.2.14.	5.2.A.	5.2.B.	5.1.B.	A húgycső (laphám) elváltozás különprogramja során mikor jelentkezik érzékenység-csökkenés vagy érzéketlenség?
5.2.14.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.D.	Ha vizelésnél szúró, égető fájdalom jelentkezik, mely szövetrész elváltozására utal, és melyik szakaszban jelentkezik?
5.2.14.	5.2.B.	5.1.B.	5.1.D.	Mikor van vizelésnél szúró, égető fájdalom?
5.2.14.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat bal oldali húgyúti fekélyesedést?
5.2.14.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat jobb oldali húgyúti fekélyesedést?
5.2.14.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat bal oldali húgyúti fekélyesedést?
5.2.14.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Balkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat jobb oldali húgyúti fekélyesedést?
5.2.14.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat bal oldali húgyúti fekélyesedést?
5.2.14.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett férfinél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat jobb oldali húgyúti fekélyesedést?
5.2.14.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat bal oldali húgyúti fekélyesedést?
5.2.14.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Jobbkezes, ivarérett nőnél hányadik nemi/birtok zóna konfliktus okozhat jobb oldali húgyúti fekélyesedést?
5.2.14.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes férfinak elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására hólyaggyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.14.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes férfinak komoly, súlyos hólyaggyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.14.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes nőnek elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására hólyaggyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.14.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e balkezes nőnek komoly, súlyos hólyaggyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.14.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes férfinak elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására hólyaggyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.14.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes férfinak komoly, súlyos hólyaggyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.14.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes nőnek elsődleges nemi/birtok konfliktus hatására hólyaggyulladása? Ha igen, mikor?
5.2.14.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Lehet-e jobbkezes nőnek komoly, súlyos hólyaggyulladása? Ha igen, mikor?
6.0.A.	6.1.A.	6.2.A.	6.5.A.	Az ún. idegösszeroppanás tünet mikor jelentkezhet?
6.0.A.	6.1.A.	6.2.A.	6.5.A.	Ha valakinél maradandó elmezavar alakul ki, az hogyan jön létre?
6.0.A.	6.1.A.	6.2.A.	6.5.A.	Ismertesse, hogy a különböző agyi részeknél konstellációban mikor jelenik meg elmezavar!
6.0.A.	6.1.A.	6.2.A.	6.5.A.	Mely elmezavar tüneteket keverték össze régebben az idegösszeroppanással?
6.0.A.	6.1.A.	6.2.A.	6.5.A.	Mi a különböző elmezavarok közös tulajdonsága?
6.0.A.	6.1.A.	6.2.A.	6.5.A.	Mi szükséges ahhoz, hogy az elmezavar megszűnjön?
6.0.A.	6.1.A.	6.2.A.	6.5.A.	Miért nem léteznek elmebajok hagyományos értelemben?
6.0.A.	6.1.A.	6.2.A.	6.5.A.	Miért nem léteznek elmezavarok hagyományos értelemben?
6.0.A.	6.1.A.	6.2.A.	6.5.A.	Mikor jelentkezik valakinél elmezavar?
6.0.A.	6.1.A.	6.2.A.	6.5.A.	Milyen élettani esemény hatására jelentkezik az idegösszeroppanás nevű tünet?
6.0.A.	6.1.A.	6.2.A.	6.5.A.	Mit értünk az Új Medicinában elmezavar alatt?
6.0.A.	6.1.A.	6.2.A.	6.5.A.	Mit nevezünk konstellációnak az Új Medicinában?
6.0.A.	6.1.A.	6.2.A.	6.3.A.	Mit nevezünk konstellációnak?
6.0.A.	6.1.A.	6.3.A.	6.5.A.	Mi a különbség a konstelláció és az elmezavar között?
6.0.A.	6.2.A.	6.3.A.	6.5.A.	Hogyan alakul ki valakinél maradandó őrület?
6.0.A.	6.2.A.	6.3.A.	6.5.A.	Hogyan lesz valaki maradandón elmezavaros?
6.0.A.	6.2.A.	6.3.A.	6.4.A.	Miért nem megoldás a börtön az elmebeteg vagy elmezavaros emberek számára?
6.0.A.	6.2.A.	6.3.A.	6.4.A.	Miért nem megoldás az elmegyógyintézet az elmebetegek számára?
6.0.A.	6.2.A.	6.3.A.	6.4.A.	Mikor jelentkezik elmezavar?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A különprogramok lefutása során mikor lép fel agytörzsi konstellációban elmezavar?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	A különprogramok lefutása során mikor lép fel agytörzsi konstellációban elmezavar?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	6.0.A.	Agytörzsi konstellációban megáll-e a daganat növekedés?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	6.0.A.	Agytörzsi konstellációnál a különprogram lefutások során mikor szűnik meg az elmezavar?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Agytörzsi konstellációnál a különprogram lefutások során mikor szűnik meg az elmezavar?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.A.	Az agytörzsi konstellációnak mi a biológiai értelme?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agytörzsi konstellációnál milyen sorrendben lehet feloldani a konfliktusokat?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Az agytörzsi konstellációnál milyen sorrendben lehet feloldani a konfliktusokat?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ha valaki össze van zavarodva és nem tud tájékozódni, akkor milyen konstellációra lehet gyanakodni?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	6.0.A.	Hogyan jön létre gutaütés?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet kilábalni a demencia tünetből?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet kilábalni az Alzheimer tünetből?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet kilábalni az értelmi képességek csökkenése tünetből?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Hogyan lehet kilábalni az ún. tudatszűkült állapot tünetből?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse az agytörzsi konstellációk általános jellegzetességeit!
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse az agytörzsi konstellációk általános jellegzetességeit!
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse mitől és hogyan jön létre a felismerési zavar!
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse mitől és hogyan jön létre a megzavarodottság!
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse mitől és hogyan jön létre a megzavarodottság!
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse mitől és hogyan jön létre a tájékozódás-képtelenség!
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertesse mitől és hogyan jön létre az összezavarodottság!
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertessen egy agytörzsi konstellációt és ismertesse mi a biológiai értelme!
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertessen egy tudatszűküléssel járó konstellációt!
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Ismertessen egy tudatszűküléssel járó konstellációt!
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Kétoldali vese-gyűjtőcsatorna különprogram által okozott konstelláció esetében milyen tünetek vannak?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Kétoldali vese-gyűjtőcsatorna szindrómának mik a jellegzetes tünetei? Mi ennek az oka?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Maradandó tünet-e az értelmi képességek csökkenése? Miért?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Maradandó tünet-e az ún. tudatszűkült állapot? Miért?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Maradandó-e a demencia tünet? Miért?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Maradandó-e az Alzheimer tünet? Miért?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Melyek az agytörzsi konstelláció általános tünetei?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Melyek az agytörzsi konstelláció általános tünetei?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az agytörzsi konstellációk biológiai értelme?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az ún. agytörzsi konstelláció?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az ún. Alzheimer tünet?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az ún. demencia tünet?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az ún. értelmi képességek csökkenése tünet?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az ún. konsternáció, és mi a biológiai háttere?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az ún. konsternáció?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mi az ún. zombi effektus és mi a biológiai háttere?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mikor jelentkezik az ún. Alzheimer tünet?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mikor jelentkezik az ún. demencia tünet?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mikor jelentkezik az ún. értelmi képességek csökkenése tünet?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mikor jelentkezik az ún. tudatszűkült állapot tünet?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Mikor kancsalítunk kifelé?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen konstellációban jelentkezik a demencia tünet?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen konstellációban jelentkezik az Alzheimer tünet?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen konstellációban jelentkezik az értelmi képességek csökkenése tünet?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen viselkedéssel jár a demencia?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen viselkedéssel jár a tudatszűkült elmezavar?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen viselkedéssel jár az értelmi képességek csökkenése?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen viselkedéssel jár az ún. tudatszűkült állapot?
6.1.A.	2.1.B.	2.1.C.	2.1.D.	Milyen viselkedéssel jár egy agytörzsi konstelláció?
6.1.A.	6.0.A.	2.1.B.	2.1.C.	Mik az agytörzsi konstellációk közös tulajdonságai?
6.1.A.	6.0.A.	2.1.B.	2.1.C.	Milyen tünetek jellemzőek az agytörzsi konstellációra?
6.1.A.	6.0.A.	2.1.C.	1.3.8.	Milyen tudatmódosult állapot jelentkezik agytörzsi konstellációban?
6.1.A.	6.2.A.	6.3.A.	6.4.A.	Mely agyrész(ek) konstellációinál gyülemlik a konfliktustömeg (vagyis nem áll meg az elváltozások súlyosbodása)?
6.1.A.	6.2.A.	6.3.A.	6.4.A.	Mi történik akkor, ha egy agytörzsi relé kerül konstellációba egy kéreg relével?
6.1.A.	6.2.A.	6.3.A.	6.4.A.	Mi történik akkor, ha egy agytörzsi relé kerül konstellációba egy kisagyi relével?
6.1.A.	6.2.A.	6.3.A.	6.4.A.	Mi történik akkor, ha egy agytörzsi relé kerül konstellációba egy velőállományi relével?
6.1.A.	6.2.A.	6.3.A.	6.4.A.	Mi történik akkor, ha egy kéreg relé kerül konstellációba egy agytörzsi relével?
6.1.A.	6.2.A.	6.3.A.	6.4.A.	Mi történik akkor, ha egy kéreg relé kerül konstellációba egy kisagyi relével?
6.1.A.	6.2.A.	6.3.A.	6.4.A.	Mi történik akkor, ha egy kéreg relé kerül konstellációba egy velőállományi relével?
6.1.A.	6.2.A.	6.3.A.	6.4.A.	Mi történik akkor, ha egy kisagyi relé kerül konstellációba egy agytörzsi relével?
6.1.A.	6.2.A.	6.3.A.	6.4.A.	Mi történik akkor, ha egy kisagyi relé kerül konstellációba egy kéreg relével?
6.1.A.	6.2.A.	6.3.A.	6.4.A.	Mi történik akkor, ha egy kisagyi relé kerül konstellációba egy velőállományi relével?
6.2.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Mi az ún. érzelemtelenség?
6.2.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Mi az ún. érzelmi kiégettség?
6.2.A.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A kisagyi konstellációnak mi a biológiai értelme?
6.2.A.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	A kisagyi konstellációnál milyen sorrendben lehet feloldani a konfliktusokat?
6.2.A.	3.1.B.	3.1.C.	6.0.A.	Ismertesse a kisagyi konstellációk általános jellegzetességeit!
6.2.A.	3.1.B.	3.1.C.	3.1.A.	Ismertessen egy kisagyi konstellációt és ismertesse mi a biológiai értelme!
6.2.A.	3.1.B.	3.1.C.	6.0.A.	Kisagyi konstellációban megáll-e a daganat növekedés?
6.2.A.	3.1.B.	3.1.C.	6.0.A.	Kisagyi konstellációnál a különprogram lefutások során mikor szűnik meg az elmezavar?
6.2.A.	6.0.A.	3.1.B.	3.1.C.	A különprogramok lefutása során mikor lép fel kisagyi konstellációban elmezavar?
6.2.A.	6.0.A.	3.1.B.	3.1.C.	Kisagyi konstellációban megáll-e a daganat növekedés?
6.2.A.	6.0.A.	3.1.B.	3.1.C.	Kisagyi konstellációnál a különprogram lefutások során mikor szűnik meg az elmezavar?
6.2.A.	6.0.A.	3.1.B.	3.1.C.	Mik a kisagyi konstelláció érzelmi tünetei, és mi ennek az oka?
6.2.A.	6.0.A.	3.1.B.	3.1.C.	Mik a kisagyi konstellációk közös tulajdonságai?
6.2.A.	6.0.A.	3.1.B.	3.1.C.	Milyen tünetek jellemzőek a kisagyi konstellációra?
6.2.A.	6.0.A.	3.1.B.	3.1.C.	Van Gogh levágta a saját fülét. Milyen konstellációban van az ember, aki képes ilyet elkövetni?
6.2.A.	6.0.A.	3.1.C.	1.3.8.	Milyen tudatmódosult állapot jelentkezik kisagyi konstellációban?
6.2.A.	6.3.A.	3.1.B.	4.1.B.	Ha valaki mások irányában érzéketlenné válik, kiégettnek érzi magát, akkor milyen konstellációja lehet?
6.2.A.	6.3.A.	3.1.C.	1.3.8.	Ismertessen egy együttérzés-csökkenéssel járó konstellációt!
6.2.A.	6.3.A.	3.1.C.	1.3.8.	Ismertessen egy érzelemtelenné válással járó konstellációt!
6.2.A.	6.3.A.	3.1.C.	1.3.8.	Ismertessen egy érzelmi kiégettséggel járó konstellációt!
6.2.A.	6.3.A.	3.1.C.	1.3.8.	Ismertessen egy kegyetlenséggel járó konstellációt!
6.2.A.	6.3.A.	3.1.C.	1.3.8.	Ismertessen egy kényszeres másokat bántással járó konstellációt!
6.2.A.	6.3.A.	3.1.C.	1.3.8.	Ismertessen egy kényszeres sértegetéssel járó konstellációt!
6.2.A.	6.3.A.	3.1.C.	1.3.8.	Ismertessen egy kényszeresen gyötréssel járó konstellációt!
6.2.A.	6.3.A.	3.1.C.	1.3.8.	Ismertessen egy lelketlenséggel járó konstellációt!
6.2.A.	6.3.A.	3.1.C.	1.3.8.	Ismertessen egy szadizmussal járó konstellációt!
6.2.A.	6.3.A.	3.1.C.	1.3.8.	Ismertessen egy szociális érzékenység csökkenéssel járó konstellációt!
6.2.A.	6.3.A.	3.1.C.	1.3.8.	Ismertessen egy szociális érzékenység csökkenéssel járó konstellációt!
6.2.A.	6.3.A.	3.1.C.	1.3.8.	Mi a kisagyi konstellációk biológiai értelme?
6.2.A.	6.3.A.	3.1.C.	1.3.8.	Mi az ún. aszociális viselkedés?
6.2.A.	6.3.A.	3.1.C.	1.3.8.	Mi az ún. kényszeresen szúrkálódó viselkedés?
6.2.A.	6.3.A.	3.1.C.	1.3.8.	Mi az ún. kisagyi konstelláció?
6.2.A.	6.3.A.	3.1.C.	1.3.8.	Mi az ún. szadista viselkedés?
6.2.A.	6.3.A.	3.1.C.	1.3.8.	Milyen viselkedéssel jár a kisagyi konstelláció?
6.2.A.	6.3.A.	3.1.C.	1.3.8.	Milyen viselkedéssel jár az aszociális elmezavar?
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy agitálási kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy alábecsülési kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy ambivalenciával járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy aszociális viselkedéssel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy átverési kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy beteges haszonvággyal járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy bizonyítási kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy bizonyítási kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy cezaromán viselkedéssel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy csalási kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy ellenőrzési kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy elnyomási kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy élősködési kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy erőfitogtatási kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy erőszakoskodási járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy értékelési zavarral járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy értékítéleti zavarral járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy fasiszta viselkedéssel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy fosztogatási kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy gyalázási kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy győzedelmeskedési kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy háborúskodási kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy hazudozási kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy ítélőképességi zavarral járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy játszmázási kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy kényszere behódolással járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy kényszeres becstelenséggel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy kényszeres csalárdsággal járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy kényszeres ellenségességgel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy kényszeres feszültségszítással járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy kényszeres gyűlölködéssel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy kényszeres lealázással járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy kényszeres lekezeléssel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy kényszeres lódítással járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy kényszeres másokat ingerléssel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy kényszeres megalázással járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy kényszeres megkárosítással járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy kényszeres megtévesztő viselkedéssel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy kényszeres provokálással járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy kényszeres tisztességtelenséggel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy kényszeres uszítással járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy kizsákmányolási kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy látszatkeltési kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy leküzdési kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy lopási kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy mások lenézésével járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy másokat dícsőítő viselkedéssel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy másokat kínzási kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy megalomán viselkedéssel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy megfelelési kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy nagyképűsködő viselkedéssel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy nagyzolási kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy nárcisztikus viselkedéssel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy öndícsőítéssel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy önimádattal járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy öntúlértékeléssel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy összetartozás-érzés-csökkenéssel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy pénzimádattal járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy produkálási kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy rágalmazási kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy rászedési kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy saját-fajta-dícsőítéssel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy súlyozási zavarral járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy szélsőséges megkülönböztetéssel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy szélsőséges viselkedéssel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy szívtelenséggel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy túlbecsülési kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy túlzási kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy túlzott önbecsüléssel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy uralkodási kényszerrel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Ismertessen egy visszás viselkedéssel járó konstellációt!
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Mi a velőállományi konstellációk biológiai értelme?
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Mi az ún. ambivalencia?
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Mi az ún. cezaromán viselkedés?
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Mi az ún. elnyomó viselkedés?
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Mi az ún. fasiszta viselkedés?
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Mi az ún. megalomán viselkedés?
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Mi az ún. nárcisztikus viselkedés?
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Mi az ún. velőállományi konstelláció?
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Milyen konfliktusok hatására jön létre a nagyzási őrület?
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Milyen viselkedéssel jár a cezaromán elmezavar?
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Milyen viselkedéssel jár a megalomán elmezavar?
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Milyen viselkedéssel jár a nagyzási őrület?
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Milyen viselkedéssel jár a nárcisztikus elmezavar?
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Milyen viselkedéssel jár egy velőállományi konstelláció?
6.3.A.	1.3.8.	4.1.C.	3.1.C.	Mire utal az ambivalens viselkedés?
6.3.A.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A nagyagy velőállományi konstellációnak mi a biológiai értelme?
6.3.A.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	A velőállományi konstellációnál milyen sorrendben lehet feloldani a konfliktusokat?
6.3.A.	4.1.B.	4.1.C.	6.0.A.	Ismertesse a velőállományi konstellációk általános jellegzetességeit!
6.3.A.	4.1.B.	4.1.C.	4.1.A.	Ismertessen egy velőállományi konstellációt és ismertesse mi a biológiai értelme!
6.3.A.	4.1.B.	4.1.C.	6.0.A.	Velőállományi konstellációban megáll-e a sorvadás fokozódás?
6.3.A.	4.1.B.	4.1.C.	6.0.A.	Velőállományi konstellációnál a különprogram lefutások során mikor szűnik meg az elmezavar?
6.3.A.	4.1.C.	4.1.B.	4.1.A.	A velőállományi konstellációnál a konfliktus-lefutások mely szakaszában lép fel jellegzetes elmezavar? Az milyen jellegű?
6.3.A.	6.0.A.	4.1.B.	4.1.C.	A különprogramok lefutása során mikor lép fel velőállományi konstellációban elmezavar?
6.3.A.	6.0.A.	4.1.B.	4.1.C.	Ha valakinek nagyzási kényszere van és túlértékeli önmagát, akkor milyen konstellációra lehet gyanakodni?
6.3.A.	6.0.A.	4.1.B.	4.1.C.	Mik a velőállományi konstelláció érzelmi tünetei, és mi ennek az oka?
6.3.A.	6.0.A.	4.1.B.	4.1.C.	Mik a velőállományi konstellációk közös tulajdonságai?
6.3.A.	6.0.A.	4.1.B.	4.1.C.	Milyen tünetek jellemzőek a nagyagy velőállományi konstellációra?
6.3.A.	6.0.A.	4.1.B.	4.1.C.	Nagyagy velőállományi konstellációnál a különprogram lefutások során mikor szűnik meg az elmezavar?
6.3.A.	6.0.A.	4.1.C.	1.3.8.	Miből fakad, ha valaki képtelen belátó módon viselkedni?
6.3.A.	6.0.A.	4.1.C.	1.3.8.	Milyen tudatmódosult állapot jelentkezik velőállományi konstellációban?
6.4.A.	5.1.B.	5.1.C.	5.1.A.	A nagyagy kéregállományi konstellációnak mi a biológiai értelme?
6.4.A.	6.0.A.	5.1.C.	1.3.8.	Milyen tudatmódosult állapot jelentkezik kéregállományi konstellációban?
6.4.A.	6.0.A.	6.5.A.	6.5.B.	A különprogramok lefutása során mikor lép fel kéregállományi konstellációban elmezavar?
6.4.A.	6.3.A.	6.0.A.	4.1.C.	Miben különböznek a kéregállományi konstellációk a velőállományi konstellációktól?
6.4.A.	6.4.B.	6.4.D.	6.4.E.	A kéregállományban, mi a szociális vonatkozású konfliktusok konstellációinak közös tulajdonsága?
6.4.A.	6.4.B.	6.4.H.	6.5.A.	Mikor lép fel elmezavar egy konstellációban?
6.4.A.	6.4.B.	6.4.H.	6.5.A.	Mit nevezünk konstellációnak?
6.4.A.	6.4.B.	6.5.A.	6.5.B.	Ismertessen egy kéregállományi konstellációt, és ismertesse mi a biológiai értelme!
6.4.A.	6.4.B.	6.5.A.	6.5.B.	Ismertessen egy tudatmódosulással járó konstellációt!
6.4.A.	6.4.B.	6.5.A.	6.4.H.	Mi egy skizofrén konstelláció biológiai értelme?
6.4.A.	6.4.B.	6.5.A.	6.5.B.	Milyen viselkedéssel jár egy skizofrén konstelláció?
6.4.A.	6.4.H.	6.5.A.	6.4.B.	Hogyan alakul ki a skizofrén konstelláció?
6.4.A.	6.4.H.	6.5.A.	6.5.B.	Ismertessen egy kényszerképzetekkel járó konstellációt!
6.4.A.	6.4.H.	6.5.A.	6.5.B.	Mi az ún. skizofrén konstelláció?
6.4.A.	6.5.A.	5.1.B.	6.0.A.	Kéregállományi konstellációban megáll-e a sorvadás fokozódás?
6.4.A.	6.5.A.	5.1.B.	6.0.A.	Kéregállományi konstellációnál a különprogram lefutások során mikor szűnik meg az elmezavar?
6.4.A.	6.5.B.	6.5.A.	5.1.B.	A kéregállományi konstellációnál, hol milyen sorrendben lehet feloldani a konfliktusokat?
6.4.A.	6.5.B.	6.5.A.	6.0.A.	Hogyan lehet a depressziós viselkedést megszüntetni?
6.4.A.	6.5.B.	6.5.A.	6.0.A.	Hogyan lehet a mániás viselkedést megszüntetni?
6.4.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mi az ún. kéregállományi konstelláció?
6.4.B.	4.1.15.	4.1.16.	5.2.B.	Mi az ún. aszexuális viselkedés?
6.4.B.	4.1.15.	4.1.16.	5.2.B.	Miért nem jön létre leszbikus viselkedés petefészek nekrózis (női hormon szint csökkenés) következtében?
6.4.B.	4.1.15.	4.1.16.	5.2.B.	Miért nem jön létre leszbikus viselkedés petefészek nekrózis (női hormon szint csökkenés) következtében?
6.4.B.	4.1.15.	4.1.16.	5.2.B.	Minek hatására alakulhat ki aszexuális viselkedés?
6.4.B.	5.2.A.	5.2.B.	5.2.5.	Minek hatására alakulhat ki homoszexualitás?
6.4.B.	5.2.A.	5.2.B.	5.2.5.	Minek jele a homoszexualitás?
6.4.B.	6.4.A.	6.5.A.	6.5.B.	Mi az ún. ödipus jelenség?
6.4.B.	6.5.A.	6.3.A.	6.2.A.	A szociális vonatkozású konfliktusok esetében van-e feloldási sorrend?
6.4.B.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.H.	Betegség-e, és megszüntethető-e a homoszexuális viselkedés?
6.4.B.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.H.	Betegség-e, és megszüntethető-e a leszbikus viselkedés?
6.4.B.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.H.	Mi változik meg a skizofrén konstellációban lévő ember viselkedésében?
6.4.B.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.H.	Mi van a homoszexuális viselkedés hátterében?
6.4.B.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.H.	Mi van a leszbikus viselkedés hátterében?
6.4.B.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.H.	Minek tünete a homoszexuális viselkedés?
6.4.B.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.H.	Minek tünete a leszbikus viselkedés?
6.4.B.	6.5.A.	6.5.B.	5.2.B.	Mit jelent az, ha valaki "másodfarkas" viselkedést produkál?
6.4.B.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.H.	Mit nevezünk az Új Medicinában skizofréniának?
6.4.B.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	A szociális vonatkozású konfliktusok következtében kialakult kéregállományi konstellációnál milyen sorrendben lehet feloldani a konfliktusokat?
6.4.B.	6.5.B.	6.4.A.	5.2.B.	Mitől lesz egy férfi (igazi) buzi?
6.4.B.	6.5.B.	6.4.A.	5.2.B.	Mitől lesz egy nő (igazi) leszbikus?
6.4.B.	6.5.F.	6.5.B.	6.5.A.	Ismertessen egy MC konstellációt és ismertesse mi a biológiai értelme!
6.4.B.	6.5.F.	6.5.B.	6.5.A.	Ismertessen egy SC konstellációt és ismertesse mi a biológiai értelme!
6.4.C.	5.1.14.	5.1.15.	5.1.B.	A pajzsmirigy vezeték, kopoltyúív vezeték, és cukorközpontok esetén a konfliktus becsapódási helyét befolyásolhatja-e a hormonális állapot?
6.4.C.	5.1.14.	5.1.15.	5.1.16.	Függ-e a kezűségtől a FrontálNégy relék konfliktus érzékenysége? Miért?
6.4.C.	5.1.14.	5.1.15.	5.1.16.	Hogyan befolyásolják a nemi/birtok zónák a FrontálNégy relék konfliktus érzékenységét? Miért?
6.4.C.	5.1.14.	5.1.15.	5.1.16.	Mely reléközpontok alkotják a FrontálNégy reléket?
6.4.C.	5.1.14.	5.1.15.	6.4.C.	Mitől függ, hogy melyik oldalon csapódik be a góc a FrontálNégy reléknél?
6.4.C.	5.1.B.	5.2.1.	5.2.3.	A MC kéregmező és a nemi/birtok zónák metszetében milyen vezérlő központok találhatók?
6.4.C.	5.1.B.	5.2.2.	5.2.4.	A SC kéregmező és a nemi/birtok zónák metszetében milyen vezérlő központok találhatók?
6.4.C.	5.1.B.	5.2.5.	5.2.7.	A PSC kéregmező és a nemi/birtok zónák metszetében milyen vezérlő központok találhatók?
6.4.C.	6.4.D.	6.5.A.	6.5.B.	Ismertesse a reléközpontokat, melyekre a Mérleg Szabályok kiterjednek!
6.4.C.	6.4.D.	6.5.A.	6.5.B.	Mi a közös bennük, és miben különböznek a FrontálNégy relék és a nemi/birtok zónák?
6.4.C.	6.4.D.	6.5.A.	6.5.B.	Okoznak-e hormonális kibillenést a FrontálNégy reléken becsapódó léziós gócok?
6.4.C.	6.5.B.	6.5.A.	6.4.A.	Ún. "félig nemi/birtok konstellációban" melyik konfliktust lehet először feloldani?
6.4.C.	6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	A FrontálNégy relék konstellációjában érvényesülnek-e a Mérleg Szabályok, és ha igen, mikor?
6.4.C.	6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	Félig nemi/birtok zóna konstellációban mikor érvényesülnek a Mérleg Szabályok?
6.4.D.	6.4.A.	6.4.B.	6.0.A.	Ismertesse a motorikus konstellációk általános jellegzetességeit!
6.4.D.	6.4.C.	5.1.C.	5.1.14.	A motorikus kéregmezőbe becsapódó konfliktusoknál milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.4.D.	6.4.C.	5.1.C.	5.1.B.	A motorikus kéregmezőbe becsapódó konfliktusoknál számít-e a biológiai oldalúság?
6.4.D.	6.4.C.	5.1.C.	5.1.15.	A premotorikus-szenzorikus kéregmezőbe becsapódó konfliktusoknál milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.4.D.	6.4.C.	5.1.C.	5.1.B.	A premotorikus-szenzorikus kéregmezőbe becsapódó konfliktusoknál számít-e a biológiai oldalúság?
6.4.D.	6.4.C.	5.1.C.	5.1.B.	Ismertesse a motorikus kéregmező tulajdonságait, az oda bekábelezett szerveket!
6.4.D.	6.4.C.	5.1.C.	5.1.B.	Motorikus kéregben kialakuló konstelláció esetén milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.4.D.	6.4.C.	5.1.C.	5.1.B.	Premotorikus-szenzorikus kéregben kialakuló konstelláció esetén milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.4.D.	6.4.H.	6.4.A.	6.0.A.	Ismertesse a premotorikus-szenzorikus konstellációk általános jellegzetességeit!
6.4.E.	6.4.A.	6.4.B.	6.0.A.	Ismertesse a posztszenzorikus konstellációk általános jellegzetességeit!
6.4.E.	6.4.A.	6.4.B.	6.0.A.	Ismertesse a szenzorikus konstellációk általános jellegzetességeit!
6.4.E.	6.4.C.	5.1.C.	5.2.10.	A posztszenzorikus kéregmezőbe becsapódó konfliktusoknál milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.4.E.	6.4.C.	5.1.C.	5.1.B.	A posztszenzorikus kéregmezőbe becsapódó konfliktusoknál számít-e a biológiai oldalúság?
6.4.E.	6.4.C.	5.1.C.	5.1.8.	A szenzorikus kéregmezőbe becsapódó konfliktusoknál milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.4.E.	6.4.C.	5.1.C.	5.1.B.	A szenzorikus kéregmezőbe becsapódó konfliktusoknál számít-e a biológiai oldalúság?
6.4.E.	6.4.C.	5.1.C.	5.1.B.	Ismertesse a poszt-szenzorikus kéregmező tulajdonságait, az oda bekábelezett szerveket, érzékenység-lefutásukat!
6.4.E.	6.4.C.	5.1.C.	5.1.B.	Ismertesse a szenzorikus kéregmező tulajdonságait, az oda bekábelezett szerveket, érzékenység-lefutásukat!
6.4.E.	6.4.C.	5.1.C.	5.1.B.	Posztszenzorikus kéregben kialakuló konstelláció esetén milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.4.E.	6.4.C.	5.1.C.	5.1.B.	Szenzorikus kéregben kialakuló konstelláció esetén milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.4.F.	5.1.12.	5.1.B.	5.1.A.	Ismertesse a AC (halló)kéregmezőbe beidegezett szervrészek érzékenység lefutását!
6.4.F.	5.1.12.	6.4.F.	6.5.H.	A hallókéregbe becsapódó konfliktusoknál milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.4.F.	5.1.12.	6.4.F.	6.5.H.	Az AC (halló)kéregmezőbe becsapódó konfliktusoknak mi a közös jellemzője?
6.4.F.	5.1.12.	6.4.F.	6.5.H.	Az AC (halló)kéregmezőben milyen konstellációkat ismer?
6.4.F.	5.1.12.	6.4.F.	6.5.H.	Az AC (halló)kéregmezőben található vezérlő központok funkcióinak mi a közös jellemzője?
6.4.F.	5.1.12.	6.4.F.	6.5.H.	Az AC kéregmezőbe becsapódó konfliktusoknál milyen lehet a konfliktus vonatkozása?
6.4.F.	5.1.12.	6.4.F.	6.5.H.	Hallókéregben kéregben kialakuló konstelláció esetén milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.4.F.	5.1.12.	6.4.F.	6.5.H.	Mi az ún. audio cortex?
6.4.F.	5.1.12.	6.4.F.	6.5.H.	Mitől függ, hogy melyik oldalon csapódik be a góc a AC (halló)kéregmezőnél?
6.4.F.	5.1.D.	5.1.12.	6.4.G.	Hogyan működik a hallókéregbe beidegezett laphámszövetek érzékenység lefutása?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes férfinak beszorítottság-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes férfinak frontál-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes férfinak üldözési-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes nőnek beszorítottság-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes nőnek frontál-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes nőnek üldözési-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes férfinak beszorítottság-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes férfinak frontál-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes férfinak üldözési-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes nőnek beszorítottság-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes nőnek frontál-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes nőnek üldözési-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes férfinak beszorítottság-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes férfinak frontál-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes férfinak üldözési-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes nőnek beszorítottság-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes nőnek frontál-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes nőnek üldözési-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinak beszorítottság-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinak frontál-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinak üldözési-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnek beszorítottság-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnek frontál-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.A.	6.4.D.	6.4.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnek üldözési-para konstellációja?
6.4.F.	6.4.C.	5.1.C.	5.1.12.	A hallókéregbe becsapódó konfliktusoknál számít-e a biológiai oldalúság?
6.4.F.	6.4.C.	5.1.C.	5.1.13.	A látókéregbe becsapódó konfliktusoknál számít-e a biológiai oldalúság?
6.4.F.	6.4.C.	5.1.C.	5.1.B.	Ismertesse a halló kéreg tulajdonságait, az oda bekábelezett szerveket, és az egyes szervrészek bekábelezését!
6.4.F.	6.4.C.	5.1.C.	5.1.B.	Ismertesse a vizuális (látó)kéreg tulajdonságait, az oda bekábelezett szerveket, és az egyes szervrészek bekábelezését!
6.4.F.	6.4.C.	5.1.C.	5.1.B.	Látókéregben kialakuló konstelláció esetén milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.4.F.	6.4.G.	5.1.13.	5.1.D.	A VC (látó)kéregmezőben milyen konstellációkat ismer?
6.4.F.	6.4.G.	5.1.13.	5.1.D.	A VC (látó)kéregmezőben található vezérlő központok funkcióinak mi a közös jellemzője?
6.4.F.	6.4.G.	5.1.13.	5.1.D.	A VC kéregmezőbe becsapódó konfliktusoknak mi a közös jellemzője?
6.4.F.	6.4.G.	5.1.13.	5.1.D.	A VC kéregmezőbe becsapódó konfliktusoknál milyen lehet a konfliktus vonatkozása?
6.4.F.	6.4.G.	5.1.13.	5.1.D.	Hogyan működik a látókéregbe beidegezett laphámszövetek érzékenység lefutása?
6.4.F.	6.4.G.	5.1.13.	5.1.D.	Mitől függ, hogy melyik oldalon csapódik be a góc a VC (látó)kéregmezőnél?
6.4.G.	6.4.A.	5.1.C.	5.1.D.	Ismertesse a fekélyesedések és érzékenység változások összjátékát a laphám szöveteket illetően!
6.4.G.	6.4.D.	5.1.11.	5.1.B.	A MC kéregmezőben előfordulhat-e mozgatás-bénulás?
6.4.G.	6.4.D.	5.1.11.	5.1.B.	A PMSC kéregmezőben előfordulhat-e mozgatás-bénulás?
6.4.G.	6.4.D.	5.1.11.	5.1.B.	Ismertesse a MC kéregmezőbe beidegezett szervrészek működésének sajátosságait!
6.4.G.	6.4.D.	5.1.15.	5.1.14.	Ismertesse a PMSC kéregmezőbe beidegezett szervrészek érzékenység lefutását!
6.4.G.	6.4.E.	5.1.7.	5.1.8.	Ismertesse a SC kéregmezőbe beidegezett szervrészek érzékenység lefutását!
6.4.G.	6.4.E.	5.1.11.	5.1.B.	A PSC kéregmezőben előfordulhat-e mozgatás-bénulás?
6.4.G.	6.4.E.	5.1.11.	5.1.B.	A SC kéregmezőben előfordulhat-e mozgatás-bénulás?
6.4.G.	6.4.E.	5.2.9.	5.2.10.	Ismertesse a PSC kéregmezőbe beidegezett szervrészek érzékenység lefutását!
6.4.G.	6.4.F.	5.1.11.	5.1.B.	A VC (látó)kéregmezőben előfordulhat-e mozgatás-bénulás?
6.4.G.	6.4.F.	5.1.13.	5.1.B.	Ismertesse a VC (látó)kéregmezőbe beidegezett szervrészek érzékenység lefutását!
6.4.H.	6.4.A.	6.0.A.	1.3.8.	Milyen konstellációról beszélünk és mik a tünetei, ha a gócok a pajzsmirigy vezeték és kopoltyúív vezeték reléken vannak?
6.4.H.	6.4.A.	6.0.A.	1.3.8.	Milyen konstellációról beszélünk és mik a tünetei, ha a gócok az agyban a jobb- és baloldali retina reléken vannak?
6.4.H.	6.4.C.	6.4.C.	6.5.G.	Ismertessen egy PMSC konstellációt és ismertesse mi a biológiai értelme!
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	A fronto-okcipitális konstellációnak milyen 2 fajtája van, és mi jellemző rájuk?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	A paranoiának, üldözési őrületnek mik a jellegzetes tünetei?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.C.	Az üldözési-para konstelláció együttjár-e skizofréniával?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.C.	Beszorítottság-para konstellációban hol találjuk az agyi gócokat?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.C.	Beszorítottság-para konstellációban milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.C.	Frontál-para konstellációban hol találjuk az agyi gócokat?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.C.	Frontál-para konstellációban milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Hogyan alakul ki beszorítottság-para konstelláció?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Hogyan alakul ki frontál-para konstelláció?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Hogyan alakul ki üldözési-para konstelláció?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a felvillanószellemek jelenség!
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres előre ledermedés érzés!
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a paranoia jelenség?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a paranoia!
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a szellemeket látás jelenség!
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a vizuális hallucináció jelenség!
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki az ún. fronto-okcipitális konstelláció!
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki kényszeres beszorítottság érzés (skizofrénia nélkül)!
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki kényszeres beszorítottság érzés (skizofréniával)!
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Ismertessen egy hallucinációval járó konstellációt!
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Ismertessen egy konstellációt, melyben eltúlzott rettegése van az érintettnek!
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Ismertessen egy látókéreg konstellációt és ismertesse mi a biológiai értelme!
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Jellemezd a beszorítottság-para konstellációt röviden! (Érintve a mentális tüneteket, kiváltó konfliktusokat és érintett szerveket.)
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Jellemezd a frontál-para konstellációt röviden! (Érintve a mentális tüneteket, kiváltó konfliktusokat és érintett szerveket.)
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Jellemezd az üldözési-para konstellációt röviden! (Érintve a mentális tüneteket, kiváltó konfliktusokat és érintett szerveket.)
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Mely konstellációk járnak blokkoltsági kényszer érzéssel?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Mely konstellációk járnak előre menekülés kényszer érzéssel?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Mely konstellációk járnak menekülési kényszer érzéssel?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Mi a beszorítottság-para konstellációnak a biológiai értelme?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Mi a frontál-para konstelláció biológiai értelme?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Mi a látás paranoia biológiai értelme?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Mi a látókéreg-konstelláció biológiai értelme?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Mi az ún. frontál-para konstelláció?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Mi az ún. fronto-okcipitális konstelláció?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Mi az ún. látás-paranoia?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Mi az ún. látókéreg konstelláció?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Mi az ún. paranoia?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Mi az üldözési-para konstelláció biológiai értelme?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Mi határozza meg, hogy a para-konstellációknál megjelenik skizofrénia vagy sem?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Miért nem mánia az üldözési mánia?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Mikor jelentkezhetnek ún. rettegési hullámok konstellációban?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Mikor lesz egy para-konstelláció nem skizofrén konstelláció?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Mikor lesz egy para-konstelláció skizofrén konstelláció?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Milyen konfliktusok hatására jön létre az üldözési őrület?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Milyen tünetekkel jár a fronto-okcipitális konstelláció?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Milyen tünetekkel jár egy félig nemi/birtok zóna konstelláció?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.C.	Üldözési-para konstellációban hol találjuk az agyi gócokat?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.C.	Üldözési-para konstellációban milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.4.H.	6.4.D.	6.4.F.	6.4.A.	Vizuális kéregben kialakuló konstelláció esetén milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.4.H.	6.4.F.	6.4.A.	6.4.B.	Mely relékombinációban beszélünk frontál-para konstellációról?
6.4.H.	6.4.F.	6.4.A.	6.4.B.	Mely relékombinációkban beszélünk beszorítottság-para konstellációról?
6.4.H.	6.4.F.	6.4.A.	6.4.B.	Mely relékombinációkban beszélünk üldözési-para konstellációról?
6.4.H.	6.4.F.	6.4.A.	6.4.B.	Milyen jellegzetes elmezavar lép fel a vizuális kéregmezőben kialakuló konstellációnál?
6.4.H.	6.4.F.	6.4.A.	6.4.B.	Milyen tünetekkel jár a beszorítottság-para konstelláció?
6.4.H.	6.4.F.	6.4.A.	6.4.B.	Milyen tünetekkel jár a frontál-para konstelláció?
6.4.H.	6.4.F.	6.4.A.	6.4.B.	Milyen tünetekkel jár az üldözési-para konstelláció?
6.4.H.	6.4.F.	6.4.A.	6.4.B.	Milyen viselkedéssel jár a beszorítottság-para konstelláció?
6.4.H.	6.4.F.	6.4.A.	6.4.B.	Milyen viselkedéssel jár a frontál-para konstelláció?
6.4.H.	6.4.F.	6.4.A.	6.4.B.	Milyen viselkedéssel jár az üldözési őrület?
6.4.H.	6.4.F.	6.4.A.	6.4.B.	Milyen viselkedéssel jár az üldözési-para konstelláció?
6.4.H.	6.4.F.	6.4.B.	6.0.A.	Ismertesse a látókéreg konstellációk általános jellegzetességeit!
6.4.H.	6.4.F.	6.4.D.	6.4.A.	Mit nevezünk fronto-okcipitális konstellációnak?
6.4.H.	6.4.F.	6.5.B.	6.5.A.	A VC (látó)kéregmezőben kialakuló konstelláció okoz-e mániát vagy depressziót?
6.4.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.0.A.	Beszorítottság-para konstelláció esetén érvényesülnek-e a Mérleg Szabályok?
6.4.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.4.A.	Beszorítottság-para konstellációban felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.4.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.4.C.	Frontál-para konstelláció esetén érvényesülnek-e a Mérleg Szabályok?
6.4.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.4.A.	Frontál-para konstellációban felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.4.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.0.A.	Üldözési-para konstelláció esetén érvényesülnek-e a Mérleg Szabályok?
6.4.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.4.A.	Üldözési-para konstellációban felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.A.	4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	Mikor váltanak a balkezesek biológiai identitást?
6.5.A.	4.1.15.	4.1.16.	4.1.B.	Mikor váltanak a jobbkezesek biológiai identitást?
6.5.A.	6.0.A.	5.1.C.	1.3.8.	Milyen tudatmódosult állapot jelentkezik nemi/birtok zóna konstellációban?
6.5.A.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	A nemi/birtok zóna konstellációk esetében milyen sorrendben lehet feloldani a konfliktusokat?
6.5.A.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan jön létre az infantilizmus?
6.5.A.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Kialakulhat-e infantilizmus rövid idő alatt?
6.5.A.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Mi az érettség fejlődésében történő megállás oka?
6.5.A.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Mi az ún. babyface? Mikor alakul ki?
6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	6.0.A.	Mire gyanakodhatunk akkor ha egy felnőtt ember viselkedése infantilitás jegyeit mutatja?
6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	6.0.A.	Mire gyanakodhatunk, ha felnőtteket "babaarccal" (babyface) látunk?
6.5.A.	6.5.B.	6.4.B.	6.0.A.	Mit jelent az, hogy valaki megáll az érettség fejlődésében? Ez milyen konfliktusokat feltételez?
6.5.A.	6.5.B.	6.4.B.	6.4.A.	Nemi/birtok zóna konstellációban súlyosbodhat-e a másodjára bekövetkezett konfliktus elváltozása?
6.5.A.	6.5.B.	6.4.B.	6.4.A.	Nemi/birtok zóna konstellációknál mi történik a konfliktus tömeggel?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Hogyan jön létre depresszió?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Hogyan jön létre depresszív viselkedés?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Hogyan jön létre mánia?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Hogyan jön létre mánia-szerű viselkedés?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Hogyan lehet a skizofréniát megszüntetni?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Hogyan lehet a tudathasadásos állapotot elkerülni?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Hogyan lehet a tudathasadásos állapotot megszüntetni?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Ismertesse a nemi/birtok zóna konstellációk általános jellegzetességeit!
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Ismertesse hogyan és mitől jönnek létre hangulatzavarok!
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Ismertessen egy hangulatzavarral járó konstellációt!
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Ismertessen egy kényszeres rettegéssel járó konstellációt!
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Ismertessen egy kényszerképzetekkel járó konstellációt!
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Ismertessen egy rögeszmés viselkedéssel járó konstellációt!
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Ismertessen egy tudatmódosulással járó konstellációt!
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Lehetnek-e balkezesek egy konfliktustól depressziósak?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Lehetnek-e jobbkezesek egy konfliktustól mániások?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mániás-depressziós állapotban mitől függ az, hogy éppen mánia vagy depresszió hangsúlyozódik?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mi a hangulatzavarok biológiai értelme?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mi a különbség a depresszív és depressziós viselkedés között?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mi a különbség a mánia-szerű (manoid) és mániás (maniac) viselkedés között?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mi a tudathasadás biológiai értelme?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mi az ún. hangulatzavar?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mi az ún. mániás-depresszió?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mi az ún. nemi/birtok zóna konstelláció?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mi az ún. tudathasadás?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mi határozza meg, hogy a mániás-depressziónak éppen melyik állapota hangsúlyozódik?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Miben különbözik a skizofrénia hagyományos és Új Medicinás értelemben?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Miben különbözik a tudathasadás hagyományos és Új Medicinás értelemben?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mik a nemi/birtok zóna konstellációk általános jellegzetességei?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mikor jelentkezik mániás-depresszió?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mikor jelentkezik párkapcsolatlétesítési képtelenség, és mi ennek az oka?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Milyen hangulatzavarokat ismer?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mit jelent a párkapcsolatlétesítési képtelenség, és mi ennek az oka?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mit jelent az, ha valaki nemi/birtok zóna konstellációban van?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mit jelent az, hogy a mánia és depresszió egy kétpólusú hangulatzavar?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mit nevezünk az Új Medicinában hangulatzavarnak?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mitől lesz valaki enyhén depressziós (depresszív) viselkedésű?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Mitől lesz valaki enyhén mániás (manoid, mánia-szerű) viselkedésű?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Szigorúan biológiai értelemben mi az ún. mánia?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.E.	5.2.B.	Mely reléközpontoknál van a becsapódások sorrendje előre meghatározva?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.G.	6.5.H.	Milyen konfliktusoknál és mely esetben fordulhat elő, hogy valaki megáll, megreked a szellemi érettség fejlődésében?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.G.	6.5.E.	Milyen konstellációja lesz annak az egyénnek, aki eddig autisztikus konstellációban volt, de közben elérte a változókort és ezzel nem oldódtak meg a konfliktusai?
6.5.A.	6.5.B.	6.5.G.	6.5.H.	Milyen konstellációk esetén áll meg az egyén az érettség fejlődésében, és ez mit jelent?
6.5.A.	6.5.C.	6.5.B.	6.5.E.	Képesek-e a jobbkezesek elsődleges nemi/birtok zóna konfliktus hatására biológiai identitást váltani?
6.5.A.	6.5.D.	6.5.B.	6.5.E.	Képesek-e a balkezesek elsődleges nemi/birtok zóna konfliktus hatására biológiai identitást váltani?
6.5.A.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Mániás-depressziós skizofrén konstellációknál az agy mely részében találjuk a gócokat?
6.5.A.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Mely agyrész(ek) konstellációinál nem gyülemlik a konfliktustömeg (vagyis szinte megáll az elváltozások súlyosbodása)?
6.5.A.	6.5.E.	5.2.A.	5.2.B.	Mely esetekben nem katasztrofális kimenetelű egy akár több éven át tartó konfliktus-aktivitás?
6.5.B.	4.1.15.	6.5.A.	4.1.B.	Mikor alakul ki frigiditás (párkapcsolat létesítési képtelenség)?
6.5.B.	4.1.18.	6.5.A.	6.5.B.	Mi a különbség a depresszió és az apátiás viselkedés között?
6.5.B.	5.2.B.	5.2.2.	5.2.12.	Milyen elváltozása lehet egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnek a másodlagos nemi/birtok konfliktusa hatására?
6.5.B.	5.2.B.	5.2.2.	5.2.12.	Milyen elváltozása lehet egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőnek a másodlagos nemi/birtok konfliktusa hatására?
6.5.B.	5.2.B.	5.2.2.	5.2.12.	Milyen elváltozása lehet egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfinak a másodlagos nemi/birtok konfliktusa hatására?
6.5.B.	5.2.B.	5.2.4.	5.2.10.	Milyen elváltozása lehet egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnek a másodlagos nemi/birtok konfliktusa hatására?
6.5.B.	5.2.B.	5.2.4.	5.2.10.	Milyen elváltozása lehet egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfinak a másodlagos nemi/birtok konfliktusa hatására?
6.5.B.	5.2.B.	5.2.10.	5.2.4.	Milyen elváltozása lehet egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinak a másodlagos nemi/birtok konfliktusa hatására?
6.5.B.	5.2.B.	5.2.10.	5.2.4.	Milyen elváltozása lehet egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinak a másodlagos nemi/birtok konfliktusa hatására?
6.5.B.	5.2.B.	5.2.10.	5.2.4.	Milyen elváltozása lehet egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőnek a másodlagos nemi/birtok konfliktusa hatására?
6.5.B.	6.4.E.	6.5.A.	6.0.A.	Szenzorikus (szociális) konstellációban érvényesülnek-e a Mérleg Szabályok?
6.5.B.	6.5.A.	5.2.B.	5.2.A.	Előfordulhat-e, hogy ugyanazon konfliktus-szituáció hatására létrejött Hameri-góc átugrik a másik oldali nemi/birtok zónába? Ha igen, hogyan?
6.5.B.	6.5.A.	5.2.B.	5.2.A.	Mely esetekben fordulhat elő, hogy az egyik nemi/birtok zóna Hameri-góc átugrik a másik nemi/birtok zónába? Miért?
6.5.B.	6.5.A.	6.4.A.	6.0.A.	Szociális konfliktusok konstellációjában érvényesülnek-e a Mérleg Szabályok?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.B.	5.2.B.	Mit jelent az, ha egy férfi hormonálisan nőnemű? Mit befolyásol ez a viselkedésében?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.B.	5.2.B.	Mit jelent az, ha egy nő hormonálisan hímnemű? Mit befolyásol ez a viselkedésében?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.B.	5.2.B.	Mit jelent az, hogy egy férfi konfliktus-nőnemű?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.B.	5.2.B.	Mit jelent az, hogy egy nő konfliktus-hímnemű?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	5.2.B.	Mi határozza meg, hogy egy nemi/birtok zóna konstellációban mánia vagy depresszió hangsúlyozódik?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	A nemi/birtok zónák poszt-szenzorikus részén milyen jellegzetes konstellációkat ismerünk?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	A nemi/birtok zónáknál, konstellációban mi történik, ha a mérleg hosszabb időre lent marad az egyik vagy másik oldalon?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	Depressziós viselkedés kialakulásakor merre billen a mérleg?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	Férfiak esetében milyen fajtáit ismerjük az "érzelmileg nővé válásnak"?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	Hogyan alakul ki a depresszió?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	Hogyan alakul ki a mánia?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.4.A.	Hogyan fordulhat elő, hogy egy nemi/birtok zónában konstellált ember nem tűnik se depressziósnak, se mániásnak? Miben más az ő viselkedése?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	Hogyan lesz valaki mániás-depressziós?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse a Mérleg Elvet!
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse a Mérleg Elvet, és a Mérleg szabályokat!
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse a Mérleg Szabályokat!
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	Mániás viselkedés kialakulásakor merre billen a mérleg?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	Mi történik, ha a nemi/birtok zónák konstellációjában bekövetkezik egy harmadik konfliktus (hova csapódik be, milyen viselkedést vált ki)?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	5.2.B.	Mik azok a Mérleg Szabályok (általános megfogalmazás)?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	Mikor lehet valakinek súlyos depressziója?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	Mikor lehet valakinek súlyos mániája?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	Mikortól lépnek érvénybe az úgynevezett Mérleg Szabályok?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	Milyen kihatással van a változókor az esetlegesen fennálló nemi/birtok konfliktusokra?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	Milyen tünetekkel jár az, ha valaki mániás-depressziós?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	Mitől függ az, hogy egy nemi/birtok konstellációban a mánia vagy depresszió hangsúlyozódik?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	Nemi/birtok zóna konstellációnál miért jelenthet segítséget az érintettnek, ha tudatosan rákerül a bal agyféltekét érintő sínre?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	Nemi/birtok zóna konstellációnál, ha megváltoztak a hormonális előfeltételek, melyik konfliktust lehet először feloldani?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	Nemi/birtok zóna konstellációnál, ha nem változtak meg a hormonális előfeltételek, melyik konfliktust lehet először feloldani?
6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	6.5.C.	Nők esetében milyen fajtáját ismerjük az "érzelmileg férfivá válásnak"?
6.5.B.	6.5.C.	4.1.15.	2.1.24.	Milyen esetekben válhat egy nő hormonálisan hímneművé, amikor ez biológiai konfliktus hatására következik be?
6.5.B.	6.5.C.	4.1.16.	2.1.24.	Milyen esetekben válhat egy férfi hormonálisan nőneművé, amikor ez biológiai konfliktus hatására következik be?
6.5.B.	6.5.E.	5.2.B.	5.2.A.	Hova csapódik be a balkezes, ivarérett férfi harmadlagos nemi/birtok konfliktusa, ha eredetileg nem volt kibillent hormonális állapotban?
6.5.B.	6.5.E.	5.2.B.	5.2.A.	Hova csapódik be a balkezes, ivarérett férfi másodlagos nemi/birtok konfliktusa, ha eredetileg nem volt kibillent hormonális állapotban?
6.5.B.	6.5.E.	5.2.B.	5.2.A.	Hova csapódik be a balkezes, ivarérett nő harmadlagos nemi/birtok konfliktusa, ha eredetileg nem volt kibillent hormonális állapotban?
6.5.B.	6.5.E.	5.2.B.	5.2.A.	Hova csapódik be a balkezes, ivarérett nő másodlagos nemi/birtok konfliktusa, ha eredetileg nem volt kibillent hormonális állapotban?
6.5.B.	6.5.E.	5.2.B.	5.2.A.	Hova csapódik be a jobbkezes, ivarérett férfi harmadlagos nemi/birtok konfliktusa, ha eredetileg nem volt kibillent hormonális állapotban?
6.5.B.	6.5.E.	5.2.B.	5.2.A.	Hova csapódik be a jobbkezes, ivarérett férfi másodlagos nemi/birtok konfliktusa, ha eredetileg nem volt kibillent hormonális állapotban?
6.5.B.	6.5.E.	5.2.B.	5.2.A.	Hova csapódik be a jobbkezes, ivarérett nő harmadlagos nemi/birtok konfliktusa, ha eredetileg nem volt kibillent hormonális állapotban?
6.5.B.	6.5.E.	5.2.B.	5.2.A.	Hova csapódik be a jobbkezes, ivarérett nő másodlagos nemi/birtok konfliktusa, ha eredetileg nem volt kibillent hormonális állapotban?
6.5.C.	5.2.B.	5.2.A.	6.5.E.	Fiatal jobbkezes, normál hormonális állapotú lány első nemi/birtok zóna konfliktusa hogyan befolyásolja a menstruáció kezdetét?
6.5.C.	5.2.B.	6.5.E.	6.5.B.	Milyen élettani változásokkal reagál a jobbkezes, normál hormonális állapotban lévő férfi az elsődleges nemi/birtok zóna konfliktusára?
6.5.C.	5.2.B.	6.5.E.	6.5.B.	Milyen élettani változásokkal reagál a jobbkezes, normál hormonális állapotban lévő nő az elsődleges nemi/birtok zóna konfliktusára?
6.5.C.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Kik azok, akik egy konfliktustól csak depresszívek lesznek és nem depressziósak?
6.5.C.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Kik azok, akik egy konfliktustól csak mánia-szerű viselkedésűek lesznek és nem mániásak?
6.5.C.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul a menstruáció és a peteérés ha a normál hormonális állapotú jobbkezes nő elszenved egy elsődleges nemi/birtok konfliktust?
6.5.C.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul a menstruáció és a peteérés konstellációban ha az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nő elsődleges nemi/birtok konfliktusa súlyosabb?
6.5.C.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul a menstruáció és a peteérés konstellációban ha az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nő másodlagos nemi/birtok konfliktusa súlyosabb?
6.5.C.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul a menstruáció és a peteérés konstellációban ha az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nő elsődleges nemi/birtok konfliktusa súlyosabb?
6.5.C.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul a menstruáció és a peteérés konstellációban ha az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nő másodlagos nemi/birtok konfliktusa súlyosabb?
6.5.C.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul a menstruáció és a peteérés, ha az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nő elszenved egy elsődleges nemi/birtok konfliktust?
6.5.C.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul a menstruáció és peteérés nemi/birtok zóna konstellációban, ha az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nő bal oldalra becsapódó konfliktusa súlyosabb?
6.5.C.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul a menstruáció és peteérés nemi/birtok zóna konstellációban, ha az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nő jobb oldalra becsapódó konfliktusa súlyosabb?
6.5.C.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul a menstruáció és peteérés nemi/birtok zóna konstellációban, ha az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nő bal oldalra becsapódó konfliktusa súlyosabb?
6.5.C.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul a menstruáció és peteérés nemi/birtok zóna konstellációban, ha az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nő jobb oldalra becsapódó konfliktusa súlyosabb?
6.5.C.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nő menstruációja és peteérése, ha elszenved egy másodlagos nemi/birtok konfliktust?
6.5.C.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	Jobbkezes nőnél hogy alakul a menstruáció és peteérés a mérleg állásának változásával?
6.5.D.	5.2.B.	5.2.A.	6.5.E.	Fiatal balkezes normál hormonális állapotú lány első nemi/birtok zóna konfliktusa hogyan befolyásolja a menstruáció kezdetét?
6.5.D.	5.2.B.	6.5.E.	6.5.B.	Milyen élettani változásokkal reagál a balkezes, normál hormonális állapotban lévő férfi az elsődleges nemi/birtok zóna konfliktusára?
6.5.D.	5.2.B.	6.5.E.	6.5.B.	Milyen élettani változásokkal reagál a balkezes, normál hormonális állapotban lévő nő az elsődleges nemi/birtok zóna konfliktusára?
6.5.D.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Kik azok, akik egy konfliktustól képesek azonnal depresszióssá válni?
6.5.D.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Kik azok, akik egy konfliktustól képesek azonnal mániássá válni?
6.5.D.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul a menstruáció és a peteérés ha a normál hormonális állapotú balkezes nő elszenved egy elsődleges nemi/birtok konfliktust?
6.5.D.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul a menstruáció és a peteérés konstellációban ha az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nő elsődleges nemi/birtok konfliktusa súlyosabb?
6.5.D.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul a menstruáció és a peteérés konstellációban ha az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nő másodlagos nemi/birtok konfliktusa súlyosabb?
6.5.D.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul a menstruáció és a peteérés konstellációban ha az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nő elsődleges nemi/birtok konfliktusa súlyosabb?
6.5.D.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul a menstruáció és a peteérés konstellációban ha az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nő másodlagos nemi/birtok konfliktusa súlyosabb?
6.5.D.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul a menstruáció és a peteérés, ha az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nő elszenved egy elsődleges nemi/birtok konfliktust?
6.5.D.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul a menstruáció és peteérés nemi/birtok zóna konstellációban, ha az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nő bal oldalra becsapódó konfliktusa súlyosabb?
6.5.D.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul a menstruáció és peteérés nemi/birtok zóna konstellációban, ha az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nő jobb oldalra becsapódó konfliktusa súlyosabb?
6.5.D.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul a menstruáció és peteérés nemi/birtok zóna konstellációban, ha az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nő bal oldalra becsapódó konfliktusa súlyosabb?
6.5.D.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul a menstruáció és peteérés nemi/birtok zóna konstellációban, ha az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nő jobb oldalra becsapódó konfliktusa súlyosabb?
6.5.D.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Hogyan alakul az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nő menstruációja és peteérése, ha elszenved egy másodlagos nemi/birtok konfliktust?
6.5.D.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Visszatérhet-e az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nő menstruációja és peteérése, ha elszenved egy elsődleges nemi/birtok konfliktust?
6.5.D.	6.5.B.	5.2.A.	5.2.B.	Visszatérhet-e az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nő menstruációja és peteérése, ha elszenved egy elsődleges nemi/birtok konfliktust?
6.5.D.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	Balkezes nőnél hogy alakul a menstruáció és peteérés a mérleg állásának változásával?
6.5.E.	5.2.B.	6.5.B.	5.2.A.	Milyen élettani változásokkal reagál a balkezes, eredetileg már kibillent hormonális állapotban lévő férfi a másodlagos nemi/birtok zóna konfliktusára?
6.5.E.	5.2.B.	6.5.B.	5.2.A.	Milyen élettani változásokkal reagál a balkezes, eredetileg már kibillent hormonális állapotban lévő nő a másodlagos nemi/birtok zóna konfliktusára?
6.5.E.	5.2.B.	6.5.B.	5.2.A.	Milyen élettani változásokkal reagál a balkezes, eredetileg normál hormonális állapotban lévő férfi a másodlagos nemi/birtok zóna konfliktusára?
6.5.E.	5.2.B.	6.5.B.	5.2.A.	Milyen élettani változásokkal reagál a balkezes, eredetileg normál hormonális állapotban lévő nő a másodlagos nemi/birtok zóna konfliktusára?
6.5.E.	5.2.B.	6.5.B.	5.2.A.	Milyen élettani változásokkal reagál a balkezes, kibillent hormonális állapotban lévő férfi az elsődleges nemi/birtok zóna konfliktusára?
6.5.E.	5.2.B.	6.5.B.	5.2.A.	Milyen élettani változásokkal reagál a balkezes, kibillent hormonális állapotban lévő nő az elsődleges nemi/birtok zóna konfliktusára?
6.5.E.	5.2.B.	6.5.B.	5.2.A.	Milyen élettani változásokkal reagál a jobbkezes, eredetileg már kibillent hormonális állapotban lévő férfi a másodlagos nemi/birtok zóna konfliktusára?
6.5.E.	5.2.B.	6.5.B.	5.2.A.	Milyen élettani változásokkal reagál a jobbkezes, eredetileg már kibillent hormonális állapotban lévő nő a másodlagos nemi/birtok zóna konfliktusára?
6.5.E.	5.2.B.	6.5.B.	5.2.A.	Milyen élettani változásokkal reagál a jobbkezes, eredetileg normál hormonális állapotban lévő férfi a másodlagos nemi/birtok zóna konfliktusára?
6.5.E.	5.2.B.	6.5.B.	5.2.A.	Milyen élettani változásokkal reagál a jobbkezes, eredetileg normál hormonális állapotban lévő nő a másodlagos nemi/birtok zóna konfliktusára?
6.5.E.	5.2.B.	6.5.B.	5.2.A.	Milyen élettani változásokkal reagál a jobbkezes, kibillent hormonális állapotban lévő férfi az elsődleges nemi/birtok zóna konfliktusára?
6.5.E.	5.2.B.	6.5.B.	5.2.A.	Milyen élettani változásokkal reagál a jobbkezes, kibillent hormonális állapotban lévő nő az elsődleges nemi/birtok zóna konfliktusára?
6.5.E.	6.5.A.	6.5.B.	5.2.B.	Ha valaki depressziós tüneteket tapasztal magán, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy konstellált?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz a balkezes férfi depressziós?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz a balkezes nő depressziós?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz a jobbkezes férfi depressziós?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz a jobbkezes nő depressziós?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hova csapódik be a kibillent hormonális állapotú balkezes férfi elsődleges és másodlagos nemi/birtok zóna konfliktusa?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hova csapódik be a kibillent hormonális állapotú balkezes nő elsődleges és másodlagos nemi/birtok zóna konfliktusa?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hova csapódik be a kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfi elsődleges és másodlagos nemi/birtok zóna konfliktusa?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hova csapódik be a kibillent hormonális állapotú jobbkezes nő elsődleges és másodlagos nemi/birtok zóna konfliktusa?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hova csapódik be az ivarérett balkezes férfi elsődleges és másodlagos nemi/birtok zóna konfliktusa?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hova csapódik be az ivarérett balkezes nő elsődleges és másodlagos nemi/birtok zóna konfliktusa?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hova csapódik be az ivarérett jobbkezes férfi elsődleges és másodlagos nemi/birtok zóna konfliktusa?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hova csapódik be az ivarérett jobbkezes nő elsődleges és másodlagos nemi/birtok zóna konfliktusa?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Mi a különbség a depresszív és depressziós viselkedés között?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Mi a különbség a mániás és enyhén mániás viselkedés között?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen az ún. depressziós viselkedés?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen az ún. depresszív viselkedés?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen az ún. enyhén mániás (manoid) viselkedés?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen az ún. mániás (maniac) viselkedés?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Mitől lesz egy balkezes férfi depressziós?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Mitől lesz egy balkezes férfi mániás?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Mitől lesz egy balkezes nő depressziós?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Mitől lesz egy balkezes nő mániás?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Mitől lesz egy jobbkezes férfi depressziós?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Mitől lesz egy jobbkezes férfi depresszív?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Mitől lesz egy jobbkezes férfi mániás?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Mitől lesz egy jobbkezes nő depressziós?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Mitől lesz egy jobbkezes nő enyhén mániás?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Mitől lesz egy jobbkezes nő mániás?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Milyen esetekben lehet valaki az első nemi/birtok zóna konfliktusa hatására depressziós?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Milyen esetekben lehet valaki az első nemi/birtok zóna konfliktusa hatására depresszív?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Milyen esetekben lehet valaki az első nemi/birtok zóna konfliktusa hatására enyhén mániás?
6.5.E.	6.5.B.	6.5.C.	6.5.D.	Milyen esetekben lehet valaki az első nemi/birtok zóna konfliktusa hatására mániás?
6.5.E.	6.5.C.	5.2.B.	5.2.A.	Jobbkezes, normál hormonális állapotú férfi elsődleges nemi/birtok zóna konfliktusa hatására milyen mentális változás történik?
6.5.E.	6.5.C.	5.2.B.	5.2.A.	Jobbkezes, normál hormonális állapotú nő elsődleges nemi/birtok zóna konfliktusának hatására milyen mentális változás történik?
6.5.E.	6.5.C.	6.5.A.	6.5.B.	Képesek-e a jobbkezesek másodlagos nemi/birtok zóna konfliktus hatására biológiai identitást váltani?
6.5.E.	6.5.D.	5.2.B.	5.2.A.	Balkezes, normál hormonális állapotú férfi elsődleges nemi/birtok zóna konfliktusa hatására milyen mentális változás történik?
6.5.E.	6.5.D.	5.2.B.	5.2.A.	Balkezes, normál hormonális állapotú nő elsődleges nemi/birtok zóna konfliktusa hatására milyen mentális változás történik?
6.5.E.	6.5.D.	6.5.A.	6.5.B.	Képesek-e a balkezesek másodlagos nemi/birtok zóna konfliktus hatására biológiai identitást váltani?
6.5.F.	5.2.1.	5.2.3.	6.5.A.	Asztmás köhögőrohamnál mely esetben kerül az érintett módosult tudatállapotba?
6.5.F.	5.2.1.	6.5.B.	5.2.A.	Mi a különbség a jellegzetes asztmás roham és a gége izom epilepszia között?
6.5.F.	5.2.1.	6.5.B.	5.2.A.	Mi a különbség a jellegzetes asztmás roham és a hörgő izom epilepszia között?
6.5.F.	6.5.A.	5.2.1.	5.2.3.	Miért veszélyes a status asthmaticus?
6.5.F.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Hogyan alakul ki gége-asztmás-konstelláció?
6.5.F.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Hogyan alakul ki hörgő-asztmás-konstelláció?
6.5.F.	6.5.A.	6.5.B.	5.2.B.	Ismertesse a motorikus kéreg nemi/birtok zóna reléinek lehetséges konstellációit!
6.5.F.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Jellemezd a gége-asztmás konstellációt röviden! (Érintve a mentális tüneteket, kiváltó konfliktusokat és érintett szerveket.)
6.5.F.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Jellemezd a hörgő-asztmás konstellációt röviden! (Érintve a mentális tüneteket, kiváltó konfliktusokat és érintett szerveket.)
6.5.F.	6.5.B.	5.2.1.	5.2.3.	Mi az ún. status asthmaticus, hogyan és mikor alakul ki, mik a kockázatai?
6.5.F.	6.5.B.	5.2.1.	5.2.3.	Minek az epileptokrízise okozhat fulladást?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfit mániássá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőt mániássá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfit mániássá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőt mániássá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfit mániássá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőt mániássá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfit mániássá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőt mániássá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfit mániássá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőt mániássá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfit mániássá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőt mániássá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfit mániássá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőt mániássá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfit mániássá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Hörgő-asztmás konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőt mániássá tenni?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét gége-asztmás konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél!
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét gége-asztmás konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél!
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét gége-asztmás konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél!
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét gége-asztmás konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél!
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét gége-asztmás konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél!
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét gége-asztmás konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél!
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét gége-asztmás konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél!
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét gége-asztmás konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél!
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét hörgő-asztmás konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél!
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét hörgő-asztmás konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél!
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét hörgő-asztmás konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél!
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét hörgő-asztmás konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél!
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét hörgő-asztmás konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél!
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét hörgő-asztmás konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél!
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét hörgő-asztmás konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél!
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét hörgő-asztmás konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél!
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő gége-asztmás konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő gége-asztmás konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő gége-asztmás konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő gége-asztmás konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő gége-asztmás konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő gége-asztmás konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő gége-asztmás konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő gége-asztmás konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő hörgő-asztmás konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő hörgő-asztmás konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő hörgő-asztmás konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő hörgő-asztmás konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő hörgő-asztmás konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő hörgő-asztmás konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő hörgő-asztmás konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő hörgő-asztmás konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Mely relékombinációkban beszélünk gége-asztmás konstellációról?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb gége-asztmás konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb gége-asztmás konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb gége-asztmás konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb gége-asztmás konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb gége-asztmás konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb gége-asztmás konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb gége-asztmás konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	6.5.A.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb gége-asztmás konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb hörgő-asztmás konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb hörgő-asztmás konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb hörgő-asztmás konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb hörgő-asztmás konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb hörgő-asztmás konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb hörgő-asztmás konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb hörgő-asztmás konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.F.	6.5.E.	6.5.B.	5.2.A.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb hörgő-asztmás konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	A gége-asztmás konstelláció együttjár-e skizofréniával?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	A hörgő-asztmás konstelláció együttjár-e skizofréniával?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Gége-asztmás konstellációban felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Gége-asztmás konstellációban hol találjuk az agyi gócokat?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Gége-asztmás konstellációban milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Gége-asztmás konstellációnál felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Gége-asztmás konstellációnál mely relé központok lehetnek érintettek?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Hörgő-asztmás konstellációban felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Hörgő-asztmás konstellációban hol találjuk az agyi gócokat?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Hörgő-asztmás konstellációban milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Hörgő-asztmás konstellációnál felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Hörgő-asztmás konstellációnál mely relé központok lehetnek érintettek?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Ismertesse a gége-asztmás konstelláció esetén érvényesülő szabályszerűségeket!
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Ismertesse a hörgő-asztmás konstelláció esetén érvényesülő szabályszerűségeket!
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Mely relékombinációkban beszélünk hörgő-asztmás konstellációról?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Mi jellemző a gége-asztmás konstellációra?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Mi jellemző a gége-asztmás-depressziós konstellációra?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Mi jellemző a gége-asztmás-mániás konstellációra?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Mi jellemző a hörgő-asztmás konstellációra?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Mi jellemző a hörgő-asztmás-depressziós konstellációra?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Mi jellemző a hörgő-asztmás-mániás konstellációra?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Milyen tünetekkel jár a gége-asztmás konstelláció?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Milyen tünetekkel jár a hörgő-asztmás konstelláció?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Milyen viselkedéssel jár a gége-asztmás konstelláció?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	Milyen viselkedéssel jár a hörgő-asztmás konstelláció?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	Gége-asztmás konstellációban érvényesülnek-e a Mérleg Szabályok?
6.5.F.	6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	Hörgő-asztmás konstellációban érvényesülnek-e a Mérleg Szabályok?
6.5.G.	6.5.A.	5.2.2.	5.2.4.	Hol találhatóak a gócok a lebegő-konstellációnál?
6.5.G.	6.5.A.	5.2.2.	5.2.10.	Hol találhatóak a gócok az autista konstellációnál?
6.5.G.	6.5.A.	5.2.4.	5.2.12.	Hol találhatóak a gócok mytho-konstellációnál?
6.5.G.	6.5.A.	5.2.10.	5.2.12.	Hol találhatóak a gócok az agresszív konstellációnál?
6.5.G.	6.5.A.	5.2.10.	5.2.12.	Igaz az, hogy az agresszív konstelláció egyben anorexia konstelláció is?
6.5.G.	6.5.A.	5.2.A.	5.1.B.	Hol találhatóak a gócok az anorexia konstellációnál?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.E.	Aki agresszív konstellációban van, milyen konstellációja van még azzal egyidejűleg?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.E.	Aki autista konstellációban van, milyen konstellációja van még azzal egyidejűleg?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.E.	Akinek agresszív konstellációja van, annak egyúttal milyen más együttállása is van?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.E.	Az anorexiát okozó konstellációk milyen más elmezavart jelenthetnek még?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ha valaki gyakran álmodik olyat, hogy az egekben, és felfelé szárnyal, ennek mi az oka?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ha valaki gyakran álmodik olyat, hogy lefelé csúszik, vagy lefelé zuhan, ennek mi az oka?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Hogyan alakul ki agresszív-konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Hogyan alakul ki anorexia-konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Hogyan alakul ki autista-konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Hogyan alakul ki lebegő-konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Hogyan alakul ki mytho-konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Hogyan jön létre az, hogy valaki nem tud magán uralkodni?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Hogyan lesz valaki munkamániás?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a grafománia!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres befordultság viselkedés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres dühkitörés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres dühöngés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres eloldozottság érzés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres felfelé lebegés érzés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres fizikai erőszakoskodás!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres írás!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres jegyzetelés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres kifelé beszélés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres kommunikáció!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres lefelé lebegés (zuhanás) érzés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres magába beszélés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres megvadultság!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres monoton viselkedés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres nem kommunikáció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres nemtáplálkozás!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres önmagát éheztetés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres őrjöngés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres üvöltözés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a másokat ütlegelő viselkedés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a vadállat módjára viselkedés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a vandalizmus!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a veszettség viselkedés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki az agresszív, önmagának fájdalmat okozó viselkedés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki az önmagát ütlegelő viselkedés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki az önmagával szemben agresszív viselkedés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki az ún. befelé agresszív viselkedés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki az ún. kifelé agresszív viselkedés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki kényszeres hallgatás!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki kényszeres indulatos viselkedés!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki önkifejezés-képtelenség!
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Jellemezd a lebegő konstellációt röviden! (Érintve a mentális tüneteket, kiváltó konfliktusokat és érintett szerveket.)
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Jellemezd a mytho-konstellációt röviden! (Érintve a mentális tüneteket, kiváltó konfliktusokat és érintett szerveket.)
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Jellemezd az agresszív-konstellációt röviden! (Érintve a mentális tüneteket, kiváltó konfliktusokat és érintett szerveket.)
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Jellemezd az anorexia-konstellációt röviden! (Érintve a mentális tüneteket, kiváltó konfliktusokat és érintett szerveket.)
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Jellemezd az autista konstellációt röviden! (Érintve a mentális tüneteket, kiváltó konfliktusokat és érintett szerveket.)
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mely konstellációk egyben anorexia-konstellációk is?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mely relékombinációban beszélünk agresszív-konstellációról?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mely relékombinációkban beszélünk anorexia-konstellációról?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mely relékombinációkban beszélünk autista-konstellációról?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mely relékombinációkban beszélünk mytho-konstellációról?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mely relékombinációkban jöhet létre anorexia-konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi a beszédtelenség (kényszeres hallgatás) oka?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi a kényszeres nem táplálkozás biológiai értelme?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi a lebegő konstelláció biológiai értelme?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi a munkamánia biológiai értelme?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi a mytho-depresszív viselkedés biológiai értelme?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi a mytho-konstelláció biológiai értelme?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi a mytho-mániás viselkedés biológiai értelme?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az agresszív viselkedés biológiai értelme?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az agresszív-konstelláció biológiai értelme?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az anorexia-konstelláció biológiai értelme?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az autista viselkedés biológiai értelme?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az autista-konstelláció biológiai értelme?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az autizmus biológiai értelme?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az elzárkózottság látszatának mutatásának oka?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. agresszív-depresszív konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. agresszív-konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. agresszív-mániás konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. anorexia-depresszív konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. anorexia-konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. anorexia-mániás konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. autista-depressziós konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. autista-konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. autista-mániás konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. lebegő-depressziós konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. lebegő-konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. lebegő-mániás konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. mytho-depresszív konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. mytho-konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. mytho-mániás konstelláció?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző a mytho-depressziós konstellációra?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző a mytho-konstellációra?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző a mytho-mániás konstellációra?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző az agresszív-depressziós konstellációra?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző az agresszív-konstellációra?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző az agresszív-mániás konstellációra?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző az anorexia-depressziós konstellációra?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző az anorexia-konstellációra?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző az anorexia-mániás konstellációra?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző az autista-depressziós konstellációra?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző az autista-konstellációra?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző az autista-mániás konstellációra?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mikor jelentkezik agresszív viselkedés?
6.5.G.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.E.	Milyen relékombinációk idézhetik elő az anorexia konstellációt?
6.5.G.	6.5.B.	6.4.A.	6.0.A.	Mire gyanakodhatunk akkor, ha valaki képes minden átmenet nélkül átcsapni ordítozásba, dühöngésbe?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	A mytho-konstelláció együttjár-e skizofréniával?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Agresszív-konstellációban érvényesülnek-e a Mérleg Szabályok?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Agresszív-konstellációban felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Agresszív-konstellációban hol találjuk az agyi gócokat?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Agresszív-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Agresszív-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Agresszív-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Agresszív-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Agresszív-konstellációban milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Agresszív-konstellációnál felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Agresszív-konstellációnál mely relé központok lehetnek érintettek?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Anorexia-konstellációban érvényesülnek-e a Mérleg Szabályok?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Anorexia-konstellációban felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Anorexia-konstellációban hol találjuk az agyi gócokat?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Anorexia-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Anorexia-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Anorexia-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Anorexia-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Anorexia-konstellációban milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Anorexia-konstellációnál felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Anorexia-konstellációnál mely relé központok lehetnek érintettek?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Autista-konstellációban érvényesülnek-e a Mérleg Szabályok?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Autista-konstellációban felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Autista-konstellációban hol találjuk az agyi gócokat?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Autista-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Autista-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Autista-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Autista-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Autista-konstellációban milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Autista-konstellációnál felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Autista-konstellációnál mely relé központok lehetnek érintettek?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Az agresszív-konstelláció együttjár-e skizofréniával?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Az anorexia-konstelláció együttjár-e skizofréniával?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Az autista-konstelláció együttjár-e skizofréniával?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes férfinak agresszív konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes férfinak anorexia konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes férfinak autista konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes férfinak lebegő konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes férfinak mytho-konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes nőnek agresszív konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes nőnek anorexia konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes nőnek autista konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes nőnek lebegő konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes nőnek mytho-konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes férfinak agresszív konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes férfinak anorexia konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes férfinak autista konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes férfinak lebegő konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes férfinak mytho-konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes nőnek agresszív konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes nőnek anorexia konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes nőnek autista konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes nőnek lebegő konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes nőnek mytho-konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes férfinak agresszív konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes férfinak anorexia konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes férfinak autista konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes férfinak lebegő konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes férfinak mytho-konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes nőnek agresszív konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes nőnek anorexia konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes nőnek autista konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes nőnek lebegő konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes nőnek mytho-konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinak agresszív konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinak anorexia konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinak autista konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinak lebegő konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinak mytho-konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnek agresszív konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnek anorexia konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnek autista konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnek lebegő konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnek mytho-konstellációja?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Ismertesse a mytho-konstelláció esetén érvényesülő szabályszerűségeket!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Ismertesse az agresszív-konstelláció esetén érvényesülő szabályszerűségeket!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Ismertesse az anorexia-konstelláció esetén érvényesülő szabályszerűségeket!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Ismertesse az autista-konstelláció esetén érvényesülő szabályszerűségeket!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Lebegő-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Lebegő-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Lebegő-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Lebegő-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb agresszív-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb agresszív-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb agresszív-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb agresszív-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb agresszív-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb agresszív-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb agresszív-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb agresszív-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb anorexia-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb anorexia-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb anorexia-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb anorexia-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb anorexia-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb anorexia-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb anorexia-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb anorexia-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb autista-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb autista-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb autista-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb autista-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb autista-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb autista-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb autista-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb autista-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb lebegő-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb lebegő-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb lebegő-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb lebegő-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb lebegő-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb lebegő-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb lebegő-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb lebegő-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb mytho-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb mytho-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb mytho-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb mytho-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb mytho-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb mytho-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb mytho-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb mytho-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	Milyen kényszeres viselkedés jellemző a bulimia-konstellációra?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	Milyen kényszeres viselkedés jellemző a casanova-konstellációra?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	Milyen kényszeres viselkedés jellemző a lebegő-konstellációra?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	Milyen kényszeres viselkedés jellemző a mytho-konstellációra?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	Milyen kényszeres viselkedés jellemző a nympho-konstellációra?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	Milyen kényszeres viselkedés jellemző a posztmortális konstellációra?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	Milyen kényszeres viselkedés jellemző az agresszív konstellációra?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	Milyen kényszeres viselkedés jellemző az anorexia konstellációra?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	Milyen kényszeres viselkedés jellemző az autista konstellációra?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	Milyen két alapvető fajtáját ismerjük annak, amikor egy férfi érzelemvilága nőiessé válik?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	Milyen konstellációban van az az egyén, akinek éppen status asthmaticusa van?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	Milyen konstellációra gyanakodhatunk akkor, ha valaki nem bírja a mondókáját befejezni, és kényszeresen beszél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen tünetekkel jár a mytho-konstelláció?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen tünetekkel jár az agresszív-konstelláció?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen tünetekkel jár az anorexia-konstelláció?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen tünetekkel jár az autista-konstelláció?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen viselkedéssel jár a "befelé agresszív" elmezavar?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen viselkedéssel jár a "kifelé agresszív" elmezavar?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen viselkedéssel jár a mytho-konstelláció?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen viselkedéssel jár az agresszív-konstelláció?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen viselkedéssel jár az anorexia-konstelláció?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen viselkedéssel jár az autista-konstelláció?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Mytho-konstellációban érvényesülnek-e a Mérleg Szabályok?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Mytho-konstellációban felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Mytho-konstellációban hol találjuk az agyi gócokat?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Mytho-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Mytho-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Mytho-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Mytho-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Mytho-konstellációban milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Mytho-konstellációnál felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Mytho-konstellációnál mely relé központok lehetnek érintettek?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Agresszív-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Agresszív-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Agresszív-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Agresszív-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Agresszív-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Agresszív-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfit mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Agresszív-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Agresszív-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőt mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Agresszív-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Agresszív-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfit mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Agresszív-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Agresszív-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőt mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Agresszív-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Agresszív-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfit mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Agresszív-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Agresszív-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőt mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Agresszív-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Agresszív-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfit mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Agresszív-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Agresszív-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőt mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Anorexia-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Anorexia-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Anorexia-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Anorexia-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Anorexia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Anorexia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfit mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Anorexia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Anorexia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőt mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Anorexia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Anorexia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfit mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Anorexia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Anorexia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőt mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Anorexia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Anorexia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfit mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Anorexia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Anorexia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőt mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Anorexia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Anorexia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfit mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Anorexia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Anorexia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőt mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Autista-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Autista-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Autista-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Autista-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Autista-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Autista-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfit mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Autista-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Autista-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőt mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Autista-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Autista-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfit mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Autista-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Autista-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőt mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Autista-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Autista-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfit mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Autista-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Autista-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőt mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Autista-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Autista-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfit mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Autista-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Autista-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőt mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét agresszív-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét agresszív-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét agresszív-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét agresszív-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét agresszív-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét agresszív-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét agresszív-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét agresszív-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét anorexia-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét anorexia-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét anorexia-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét anorexia-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét anorexia-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét anorexia-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét anorexia-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét anorexia-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét autista-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét autista-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét autista-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét autista-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét autista-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét autista-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét autista-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét autista-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét lebegő-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét lebegő-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét lebegő-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét lebegő-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét lebegő-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét lebegő-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét lebegő-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét lebegő-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét mytho-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét mytho-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét mytho-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét mytho-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét mytho-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét mytho-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét mytho-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét mytho-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél!
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Lebegő-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Lebegő-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Lebegő-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Lebegő-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Lebegő-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Lebegő-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfit mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Lebegő-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Lebegő-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőt mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Lebegő-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Lebegő-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfit mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Lebegő-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Lebegő-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőt mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Lebegő-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Lebegő-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfit mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Lebegő-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Lebegő-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőt mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Lebegő-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Lebegő-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfit mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Lebegő-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Lebegő-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőt mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő agresszív-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő agresszív-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő agresszív-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő agresszív-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő agresszív-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő agresszív-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő agresszív-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő agresszív-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő anorexia-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő anorexia-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő anorexia-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő anorexia-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő anorexia-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő anorexia-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő anorexia-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő anorexia-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő autista-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő autista-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő autista-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő autista-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő autista-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő autista-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő autista-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő autista-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő lebegő-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő lebegő-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő lebegő-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő lebegő-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő lebegő-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő lebegő-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő lebegő-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő lebegő-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő mytho-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő mytho-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő mytho-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő mytho-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő mytho-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő mytho-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő mytho-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő mytho-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mytho-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mytho-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mytho-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mytho-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mytho-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mytho-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfit mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mytho-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mytho-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőt mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mytho-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mytho-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfit mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mytho-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mytho-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőt mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mytho-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mytho-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfit mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mytho-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mytho-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőt mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mytho-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mytho-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfit mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mytho-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.G.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mytho-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőt mániássá tenni?
6.5.G.	6.5.F.	6.5.A.	6.5.B.	A lebegő-konstelláció együttjár-e skizofréniával?
6.5.G.	6.5.F.	6.5.A.	6.5.B.	Ismertesse a lebegő-konstelláció esetén érvényesülő szabályszerűségeket!
6.5.G.	6.5.F.	6.5.A.	6.5.B.	Lebegő-konstellációban felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.G.	6.5.F.	6.5.A.	6.5.B.	Lebegő-konstellációban hol találjuk az agyi gócokat?
6.5.G.	6.5.F.	6.5.A.	6.5.B.	Lebegő-konstellációban milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.5.G.	6.5.F.	6.5.A.	6.5.B.	Lebegő-konstellációnál felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.G.	6.5.F.	6.5.A.	6.5.B.	Lebegő-konstellációnál mely relé központok lehetnek érintettek?
6.5.G.	6.5.F.	6.5.A.	6.5.B.	Mely relékombinációkban beszélünk lebegő-konstellációról?
6.5.G.	6.5.F.	6.5.A.	6.5.B.	Mi jellemző a lebegő-depressziós konstellációra?
6.5.G.	6.5.F.	6.5.A.	6.5.B.	Mi jellemző a lebegő-konstellációra?
6.5.G.	6.5.F.	6.5.A.	6.5.B.	Mi jellemző a lebegő-mániás konstellációra?
6.5.G.	6.5.F.	6.5.A.	6.5.B.	Milyen tünetekkel jár a lebegő-konstelláció?
6.5.G.	6.5.F.	6.5.A.	6.5.B.	Milyen viselkedéssel jár a lebegő-konstelláció?
6.5.G.	6.5.F.	6.5.B.	6.5.A.	Lebegő-konstellációban érvényesülnek-e a Mérleg Szabályok?
6.5.G.	6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	Ismertessen egy nemi/birtok zóna konstellációt, és ismertesse mi a biológiai értelme!
6.5.G.	6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	A MC kéregmezőben kialakuló konstelláció okoz-e mániát vagy depressziót?
6.5.G.	6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	A MC kéregmezőben milyen konstellációkat ismer?
6.5.G.	6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	A PMSC kéregmezőben kialakuló konstelláció okoz-e mániát vagy depressziót?
6.5.G.	6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	A PMSC kéregmezőben milyen konstellációkat ismer?
6.5.G.	6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	A PSC kéregmezőben kialakuló konstelláció okoz-e mániát vagy depressziót?
6.5.G.	6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	A PSC kéregmezőben milyen konstellációkat ismer?
6.5.G.	6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	A SC kéregmezőben kialakuló konstelláció okoz-e mániát vagy depressziót?
6.5.G.	6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	A SC kéregmezőben milyen konstellációkat ismer?
6.5.G.	6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	Az AC (halló)kéregmezőben kialakuló konstelláció okozhat-e mániát vagy depressziót?
6.5.G.	6.5.H.	6.5.F.	6.5.B.	Ismertessen egy NBZ konstellációt és ismertesse mi a biológiai értelme!
6.5.G.	6.5.H.	6.5.F.	6.5.B.	Ismertessen egy PSC konstellációt és ismertesse mi a biológiai értelme!
6.5.H.	5.1.16.	5.1.B.	2.1.11.	Egy bulimia konstelláció milyen vércukorszinttel jár együtt?
6.5.H.	6.4.C.	6.5.B.	6.5.A.	Bulimia konstellációnál érvényesülnek-e a Mérleg Szabályok?
6.5.H.	6.4.C.	6.5.B.	6.5.A.	Bulimia konstellációnál van-e mánia vagy depresszió?
6.5.H.	6.4.F.	5.1.12.	5.2.B.	Hallás konstellációban megváltozik-e a hormonális állapot?
6.5.H.	6.4.F.	5.1.16.	5.1.B.	Mikor jelentkezik a suttogószellemek jelenség?
6.5.H.	6.4.F.	6.4.A.	6.4.B.	Hallókéreg konstellációban hol találjuk az agyi gócokat?
6.5.H.	6.4.F.	6.4.A.	6.4.B.	Hallókéreg konstellációban milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.5.H.	6.4.F.	6.4.A.	6.4.B.	Hogyan jön létre halláskáprázat (nem létező hangok hallása)?
6.5.H.	6.4.F.	6.4.A.	6.4.B.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a hallás-paranoia?
6.5.H.	6.4.F.	6.4.A.	6.4.B.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a hangokat hallás jelenség!
6.5.H.	6.4.F.	6.4.A.	6.4.B.	Mi a hallás-paranoia biológiai értelme?
6.5.H.	6.4.F.	6.4.A.	6.4.B.	Mi a hallókéreg-konstelláció biológiai értelme?
6.5.H.	6.4.F.	6.4.A.	6.4.B.	Mi az ún. hallás-paranoia?
6.5.H.	6.4.F.	6.4.A.	6.4.B.	Mi az ún. hallókéreg konstelláció?
6.5.H.	6.5.A.	5.1.12.	6.4.F.	Hol találhatóak a gócok a hallás-konstellációnál?
6.5.H.	6.5.A.	5.1.16.	5.2.10.	Hol találhatóak a gócok a bulimia-konstellációnál?
6.5.H.	6.5.A.	5.2.5.	5.2.7.	Hol találhatóak a gócok casanova-konstellációnál?
6.5.H.	6.5.A.	5.2.5.	5.2.7.	Hol találhatóak a gócok nympho-konstellációnál?
6.5.H.	6.5.A.	5.2.5.	5.2.7.	Hol találhatóak a gócok posztmortális konstellációnál?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	A posztmortális konstelláció mellett milyen esetben jelenik meg a nympho- vagy casanova-konstelláció?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Ha valaki kényszeresen a halál utáni dolgokkal foglalkozik, akkor milyen konstellációja lehet?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.0.A.	Hallókéreg-konstellációnál milyen esetben érvényesülnek a Mérleg Szabályok?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Hogyan alakul ki bulémia-konstelláció?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Hogyan alakul ki casanova-konstelláció?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	5.1.12.	Hogyan alakul ki hallókéreg-konstelláció?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Hogyan alakul ki nympho-konstelláció?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Hogyan alakul ki posztmortális-konstelláció?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Hogyan lesz valaki bulémiás?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a bulémia-konstelláció!
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a fokozott étvágy ellenére evési képtelenség jelenség!
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres férfiakat becserkészés viselkedés!
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres halál utáni dolgokkal foglalkozás!
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres halállal foglalkozás!
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres jelenből menekülés!
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres kikezdés, flörtölés férfiakkal!
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres kikezdés, flörtölés nőkkel!
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres nőket becserkészés viselkedés!
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres öngyilkossággal foglalkozás!
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres párkeresés!
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres párkeresés!
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki a kényszeres szuicid viselkedés!
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki az ennék csak nem tudok érzés!
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki férfiaknál a kényszeres nemi kapcsolat létesítés nőkkel!
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Ismertesse hogyan és mitől alakul ki nőnél a kényszeres nemi kapcsolat létesítés férfiakkal!
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Jellemezd a bulémia-konstellációt röviden! (Érintve a mentális tüneteket, kiváltó konfliktusokat és érintett szerveket.)
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Jellemezd a casanova-konstellációt röviden! (Érintve a mentális tüneteket, kiváltó konfliktusokat és érintett szerveket.)
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.0.A.	Jellemezd a hallókéreg-konstellációt röviden! (Érintve a mentális tüneteket, kiváltó konfliktusokat és érintett szerveket.)
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Jellemezd a nympho-konstellációt röviden! (Érintve a mentális tüneteket, kiváltó konfliktusokat és érintett szerveket.)
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Jellemezd a posztmortális-konstellációt röviden! (Érintve a mentális tüneteket, kiváltó konfliktusokat és érintett szerveket.)
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mely relékombinációkban beszélünk bulémia-konstellációról?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mely relékombinációkban beszélünk casanova-konstellációról?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.0.A.	Mely relékombinációkban beszélünk hallókéreg konstellációról?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mely relékombinációkban beszélünk nimfo-konstellációról?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mely relékombinációkban beszélünk posztmortális-konstellációról?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi a casanova-depresszív viselkedés biológiai értelme?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi a casanova-konstelláció biológiai értelme?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi a casanova-mániás viselkedés biológiai értelme?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.0.A.	Mi a jellemzője a hallás konstellációnak, ha egyik konfliktus szociális vonatkozású, a másik pedig nemi/birtok jellegű?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.0.A.	Mi a jellemzője a hallás konstellációnak, ha mindkét konfliktus nemi/birtok jellegű?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.0.A.	Mi a jellemzője a hallás konstellációnak, ha mindkét konfliktus szociális vonatkozású?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi a kényszeres halál utáni dolgokkal való foglalkozás biológiai értelme?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi a kényszeres jelenből menekülés biológiai értelme?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi a közös a posztmortális- és a casanova-konstellációban?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi a közös a posztmortális- és a nympho-konstellációban?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi a különbség a posztmortális és a casanova-konstellációban?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi a különbség a posztmortális és a nympho-konstellációban?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi a nympho-depresszív viselkedés biológiai értelme?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi a nympho-konstelláció biológiai értelme?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi a nympho-mániás viselkedés biológiai értelme?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi a posztmortális-konstelláció biológiai értelme?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. bulémia-konstelláció?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. casanova-depresszív konstelláció?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. casanova-konstelláció?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. casanova-mániás konstelláció?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. nympho-depresszív konstelláció?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. nympho-konstelláció?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. nympho-mániás konstelláció?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. posztmortális-depresszív konstelláció?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. posztmortális-konstelláció?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi az ún. posztmortális-mániás-szuicid konstelláció?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző a bulémia-depressziós konstellációra?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző a bulémia-konstellációra?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző a bulémia-mániás konstellációra?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző a casanova-depressziós konstellációra?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző a casanova-konstellációra?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző a casanova-mániás konstellációra?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző a nimfo-depressziós konstellációra?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző a nimfo-konstellációra?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző a nimfo-mániás konstellációra?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző a posztmortális-depressziós konstellációra?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző a posztmortális-konstellációra?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Mi jellemző a posztmortális-mániás-szuicid konstellációra?
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.4.A.	Mit nevezünk félig-nemi/birtok zóna konstellációnak? Mondjon rá példát!
6.5.H.	6.5.A.	6.5.B.	6.5.C.	Van-e a bulémiának biológiai értelme?
6.5.H.	6.5.B.	5.1.12.	6.4.A.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes férfinak hallókéreg-konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	5.1.12.	6.4.A.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes nőnek hallókéreg-konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	5.1.12.	6.4.A.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes férfinak hallókéreg-konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	5.1.12.	6.4.A.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes nőnek hallókéreg-konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	5.1.12.	6.4.A.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes férfinak hallókéreg-konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	5.1.12.	6.4.A.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes nőnek hallókéreg-konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	5.1.12.	6.4.A.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinak hallókéreg-konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	5.1.12.	6.4.A.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnek hallókéreg-konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	A bulémia-konstelláció együttjár-e skizofréniával?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	A casanova-konstelláció együttjár-e skizofréniával?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.4.A.	A hallókéreg konstelláció együttjár-e skizofréniával?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	5.1.12.	A hallókéreg-konstellációban érvényesülnek-e a Mérleg Szabályok, és ha igen, mikor?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.4.A.	A kényszeres halál utáni dolgokkal foglalkozó melyik konstellált állapotba sorolható?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	A nympho-konstelláció együttjár-e skizofréniával?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	A posztmortális-konstelláció együttjár-e skizofréniával?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Bulémia-konstellációban érvényesülnek-e a Mérleg Szabályok?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Bulémia-konstellációban felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Bulémia-konstellációban hol találjuk az agyi gócokat?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Bulémia-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Bulémia-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Bulémia-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Bulémia-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Bulémia-konstellációban milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Bulémia-konstellációnál felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Bulémia-konstellációnál mely relé központok lehetnek érintettek?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Casanova-konstellációban érvényesülnek-e a Mérleg Szabályok?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Casanova-konstellációban felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Casanova-konstellációban hol találjuk az agyi gócokat?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Casanova-konstellációban milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Casanova-konstellációnál felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Casanova-konstellációnál mely relé központok lehetnek érintettek?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.0.A.	Hallás konstelláció milyen esetben okozhat mániás vagy depressziós viselkedést?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.0.A.	Hallókéreg konstellációban érvényesülnek-e a Mérleg Szabályok?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.4.A.	Hallókéreg konstellációban felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes férfinak bulémia konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes férfinak casanova-konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes férfinak posztmortális konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes nőnek bulémia konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes nőnek nympho-konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú balkezes nőnek posztmortális konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes férfinak bulémia konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes férfinak casanova-konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes férfinak posztmortális konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes nőnek bulémia konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes nőnek nympho-konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy ivarérett, normál hormonális állapotú jobbkezes nőnek posztmortális konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes férfinak bulémia konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes férfinak casanova-konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes férfinak posztmortális konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes nőnek bulémia konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes nőnek nympho-konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú balkezes nőnek posztmortális konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinak bulémia konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinak casanova-konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinak posztmortális konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnek bulémia konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnek nympho-konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Hogyan lesz egy kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnek posztmortális konstellációja?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Ismertesse a bulémia-konstelláció esetén érvényesülő szabályszerűségeket!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Ismertesse a casanova-konstelláció esetén érvényesülő szabályszerűségeket!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Ismertesse a nimfo-konstelláció esetén érvényesülő szabályszerűségeket!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Ismertesse a posztmortális-konstelláció esetén érvényesülő szabályszerűségeket!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb bulémia-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb bulémia-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb bulémia-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb bulémia-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb bulémia-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb bulémia-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb bulémia-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb bulémia-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb casanova-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb casanova-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb casanova-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb casanova-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb nimfo-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb nimfo-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb nimfo-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb nimfo-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb posztmortális-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb posztmortális-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb posztmortális-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb posztmortális-konstellációban egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb posztmortális-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb posztmortális-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb posztmortális-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Melyik elváltozás lesz súlyosabb posztmortális-konstellációban egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.4.A.	Mikor jelentkezik hangokat hallás?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen tünetekkel jár a bulémia-konstelláció?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen tünetekkel jár a casanova-konstelláció?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.4.A.	Milyen tünetekkel jár a hallókéreg konstelláció?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen tünetekkel jár a nympho-konstelláció?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen tünetekkel jár a posztmortális-konstelláció?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen viselkedéssel jár a bulémia-konstelláció?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen viselkedéssel jár a casanova-konstelláció?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.4.A.	Milyen viselkedéssel jár a hallókéreg konstelláció?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen viselkedéssel jár a nympho-konstelláció?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Milyen viselkedéssel jár a posztmortális-konstelláció?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	Mitől ugorhat ki az ablakon egy posztmortális konstellációban lévő egyén?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Nympho-konstellációban érvényesülnek-e a Mérleg Szabályok?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Nympho-konstellációban felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Nympho-konstellációban hol találjuk az agyi gócokat?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Nympho-konstellációban milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Nympho-konstellációnál felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Nympho-konstellációnál mely relé központok lehetnek érintettek?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.E.	Posztmortális konstelláció esetén mi történik akkor, ha mindkét konfliktusnak nemi-, nemi visszautasítási tartalma van?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Posztmortális-konstellációban érvényesülnek-e a Mérleg Szabályok?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Posztmortális-konstellációban felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Posztmortális-konstellációban hol találjuk az agyi gócokat?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Posztmortális-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.D.	Posztmortális-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Posztmortális-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Posztmortális-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Posztmortális-konstellációban milyen lehet a konfliktusok vonatkozása?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Posztmortális-konstellációnál felléphet-e mánia vagy depresszió?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.A.	6.5.C.	Posztmortális-konstellációnál mely relé központok lehetnek érintettek?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Bulémia-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Bulémia-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Bulémia-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Bulémia-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Bulémia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Bulémia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfit mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Bulémia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Bulémia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőt mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Bulémia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Bulémia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfit mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Bulémia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Bulémia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőt mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Bulémia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Bulémia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfit mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Bulémia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Bulémia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőt mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Bulémia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Bulémia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfit mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Bulémia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Bulémia-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőt mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Casanova-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Casanova-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Casanova-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Casanova-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Casanova-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Casanova-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfit mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Casanova-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Casanova-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfit mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Casanova-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Casanova-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfit mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Casanova-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Casanova-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfit mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét bulémia-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét bulémia-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét bulémia-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét bulémia-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét bulémia-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét bulémia-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét bulémia-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét bulémia-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét casanova-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét casanova-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét casanova-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét casanova-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét nimfo-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét nimfo-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét nimfo-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét nimfo-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét posztmortális-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét posztmortális-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét posztmortális-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét posztmortális-konstellációban, kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét posztmortális-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét posztmortális-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét posztmortális-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Ismertesse az elszenvedett konfliktusok és agyi becsapódások sorrendjét posztmortális-konstellációban, kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél!
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő bulémia-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő bulémia-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő bulémia-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő bulémia-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő bulémia-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő bulémia-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő bulémia-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő bulémia-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő casanova-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő casanova-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő casanova-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő casanova-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő nimfo-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő nimfo-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő nimfo-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő nimfo-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő posztmortális-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő posztmortális-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő posztmortális-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő posztmortális-konstellációt egy kezdetben már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő posztmortális-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő posztmortális-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő posztmortális-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Mely konfliktusok, milyen sorrendben idéznek elő posztmortális-konstellációt egy kezdetben normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Nimfo-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Nimfo-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Nimfo-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Nimfo-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Nimfo-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Nimfo-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőt mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Nimfo-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Nimfo-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőt mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Nimfo-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Nimfo-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőt mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Nimfo-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Nimfo-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőt mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Posztmortális-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Posztmortális-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Posztmortális-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfinél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Posztmortális-konstellációban mely konfliktust lehet először feloldani egy eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőnél?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Posztmortális-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Posztmortális-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes férfit mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Posztmortális-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Posztmortális-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú balkezes nőt mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Posztmortális-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Posztmortális-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes férfit mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Posztmortális-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Posztmortális-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg már kibillent hormonális állapotú jobbkezes nőt mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Posztmortális-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Posztmortális-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes férfit mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Posztmortális-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.D.	Posztmortális-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú balkezes nőt mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Posztmortális-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfit depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Posztmortális-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes férfit mániássá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Posztmortális-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőt depresszióssá tenni?
6.5.H.	6.5.B.	6.5.E.	6.5.C.	Posztmortális-konstellációban melyik konfliktus súlyozódása fogja az eredetileg normál hormonális állapotú jobbkezes nőt mániássá tenni?
				Találatok, címkék: képzés, Hamer, elhelyezkedés, tünet, természetes, alternativ, Barnai Roberto, ujmedicina képzés, dr, hameri, ok, diagnózis, oka, tudományos, betegség, alternatív, új, gnm képzés, sebészet, jelentés, biológiai értelme, dr. Hamer, kép, gyógymód, kurzus, biologika képzés, oktató, Hammer, gnm tréning, vizsga, Ryke Geerd Hamer, biologika fórum, bio, karcinoma, ujmedicina fórum, gyógyítás, jelentése, szervek, új medicina fórum, medicína, kór, gyogyaszat, karcinóma, ujmedicina.hu, anatómia, germán új medicina, letoltes, értelme, dr hammer, önteszt, újmedicina fórum, gnm tanfolyam, betegség fórum, diagnosztika, biologika, doktor, biológia, dr. hammer, fórum, vizsgalat, orvostudomany, könyv, gyógytudomány, tudományos táblázat, ujmedicina, terápia, újmedicina képzés, biologika tanfolyam, biologika kurzus, orvostudomány, konfliktusa, vizsgálat, újmedicina, uj, sebész, gnmforum.hu, újmedicina.hu, chemo, ujmedicina tréning, gnm kurzus, gnm info, kemoterápia, medicina, új medicina tanfolyam, gyulladás, tréning, bio-, carcinoma, gyógyulás, szerv, daganat, elhelyezkedes, gnm fórum, új medicina, dr., barnai, orvosi, táblázat, uj medicina, letöltés, gnm, sugár, oktatás, képek, lefutás, teszt, germán, Szerv Atlasz, mesterkurzus, kemó, gyógymódok, rák, germán gyógytudomány, medicina fórum, újmedicina tréning, tünete, konfliktus.